Velence királynője


Velence a tengerek királynője. De magának Velencének is van királynője? Igen. A Rialtótól a San Marco felé araszolva a patkányjáratokban, a San Zulian templom közelében, a Ponte dei Bareteriről letekintve azt az utcanevet olvassuk: Fondamenta Morosini della Regina – a Morosini Királynő rakpartja.



A Morosini család kétségkívül az egyik legrégebbi és legtekintélyesebb Velencében. Ama tizenkét – számuk miatt „apostolinak” nevezett – család közé tartoztak, akik először menekültek Attila elől a lagunákba, s akik bizonyítottan résztvettek Paoluccio Anafesto dózse (697-717) megválasztásában. A Serenissimának fennállása alatt négy dózsét, négy dogaressát (dózse-feleséget) és huszonhat procuratort adtak.

„Die Herzogin von Venedig”, azaz a velencei dogaressa. „Nézd meg gondosan ezt a képet, ha netán tudni akarnád, milyen fényűzően öltözteti testét egy hercegnő Velencében, olasz földön, amelyet kevesen ismernek. Német földön nem találunk ilyen gazdagon öltözött hölgyet.” Jost Amman metszete az Im Frauwenzimmer Wirt vermeldt von allerley schönen Kleidungen vnnd Trachten der Weiber (A budoárban. A világ minden szép női ruhájáról és viseletéről), Nürnberg, 1586. c. könyvből.

A Morosini család egyik tagja azonban még ennél is magasabb rangra emelkedett. Tomasina Morosini életébe szó szerint belovagolt fehér lovon – vagy talán fehér gondolán – a szőke herceg, s az ő révén lett Magyarország királynéja. Hogy is történt ez?

„Amikor második András király, negyedik Béla király és Kálmán herceg apja, első feleségének a halála vagy inkább meggyilkolása után az egyház megbízásából átkelt a tengeren a Szentföldre, hogy az Úr sírjáért hadakozzék, s ott győzött, majd szerencsésen, tisztelettől övezve hazafelé tartott, végül Itáliában kötött ki, és bizonyos viszonzás okából Estei őrgrófnál nagyszerű vendéglátásban részesült. Ez az őrgróf pedig, miután megtudta, hogy a király özvegy, kiváló szépségű és ragyogó ékességű leányát a király színe elé vezettette. A király pedig, látva, hogy a lány szép és bájos tekintetű – mivel különben is meg akart nősülni –, még ugyanazon a napon megkötötte a frigyet, és magával hozta Magyarországra.

András király halála után pedig ez az úrnő, midőn visszatérni készült szüleihez, egybehívta Magyarország főembereit, az érsekeket és a püspököket, és nyilvánvaló tanújelekkel bemutatta nekik, hogy a király magzatával terhes, s így tért vissza Este nevű birtokára. Ott az apja házában fiúgyermeket szült, akit a keresztségben Istvánnak neveztek el. […] István Velencébe ment. Ott azután az egyik tehetősebb és gazdagabb velencei polgár, amikor hallotta és – az igazságnak megfelelően – megbizonyosodott róla, hogy ő a magyar király fia, feleségül adta hozzá a lányát. Ettől a nőtől Istvánnak fia született, akit apjának nevéről Andrásnak nevezett el.”


A Képes Krónika (1358, Bollók János fordítása), amelyet a História 2001/1 számában Zsoldos Attila idéz forráshivatkozás nélkül III. András eredetéről szólva, több részletben is korrekcióra szorul, ami azonban a lényegen nem sokat változtat. II. András nem ekkor (1234-ben), hanem jó tizenöt évvel korábban, 1217-18-ban vezetett hadjáratot a Szentföldre (amely katonailag ugyan nem sok sikerrel járt, de diplomáciailag nagyban emelte a magyar király tekintélyét, s megszerezte neki a „Jeruzsálem királya” címet, amelynek azóta utóda, Ferenc József veszi jó hasznát). Első felesége, a Bánk bánék által 1213-ban meggyilkolt Gertrúd után pedig második is volt már eddigre, Jolánta, Courtenay-i Péter auxerre-i és namuri gróf leánya. Harmadik feleségét, Estei Beatrixet 1233-as itáliai zarándoklatán, röviddel Jolánta halála után ismerte meg, és Magyarországon vette el 1234-ben. S végül Beatrix nem egyszerűen „visszatért”, hanem hazamenekült Estébe. András idősebb fiai, a későbbi IV. Béla és a később a muhi csatában elesett Kálmán herceg kezdettől ellenezték hatvan éves apjuk új házasságát, és gyanakvással fogadták a fiatal asszony terhességét, azt híresztelvén, hogy az igazi apa valójában Apold fia Dénes főúr. II. András 1235. szeptember 21-i halála után őrizet alá is helyezték Beatrixet, aki német földre szökött, s Marburgban szülte meg fiát, Utószülött Istvánt.

Kalandos a száműzött hercegek sorsa. Csodálom hogy István herceg életéről nem rendeztek még TV-sorozatot, sem történelmi regényt nem írtak róla. Milyen lehetett egy királyi trón lehetséges várományosának lenni, ezzel a kártyával városokat és fejedelemségeket bejárni, szövetségeseket szerezni, örökösnőknek udvarolni, egy életet a minden vagy semmire feltenni?

István herceg Estében nevelkedett, bejárta Hispániát és a Pó-síkság fejedelmi udvarait, Ferrarát, Veronát, Ravennát, majd Velencében telepedett le. Itt elnyerte Michele Morosini patrícius lányának kezét, nyilvánvalóan nem a velencei nagytanács engedélye nélkül, akik tudták, milyen hasznos lenne egy Velence-barát magyar király abban a helyzetben, amikor a Serenissima és Magyarország Dalmácia birtokáért civakodott egymással. Itt születik 1265 körül fiuk, András, aki a körülmények szerencsés összejátszása folytán, és minden várakozás ellenére 1290-ben magyar trónra jut. Elődje, IV. László király, IV. Béla unokája ugyanis kun szeretőinek sátraiban töltötte idejét, feleségétől, a nápolyi Anjou Izabellától irtózott, s így törvényes fiúutód nélkül halt meg. A magyar főurak ekkor fordulnak az Árpád-ház Velencében felejtett „utolsó aranyágacskája” felé, ahogy 1303-as nekrológja nevezi. Andrást Magyarországra hozatják és 1290. július 23-án királlyá koronázzák.

Lodomér esztergomi érsek két megbízottja Magyarországra hozza András herceget. Képes Krónika, 1358

A sietségbe és a törvénytelen származással kapcsolatos kételyek szőnyeg alá söprésébe az is belejátszott, hogy a magyar trónra más is igényt támasztott. IV. László nővére, Mária ugyanabba a nápolyi Anjou családba ment férjhez, amelyből IV. László nősült. Fia, Anjou Martell Károly anyai ágon követelte magának a magyar koronát, s igényét a pápa is támogatta. Az önállósulni igyekvő magyar főuraknak azonban a legkevésbé sem hiányzott egy erőskezű idegen uralkodó, illetve a pápa befolyásának növekedése. Az 1295-ben elhunyt Martell Károlynak csupán fia, Anjou Károly Róbert szerzi meg a magyar trónt 1308-ban, miután a főurak III. András 1301-es halála után még két saját választású királlyal is megpróbálkoznak. Nem is csoda, hogy a magyar Anjou-királyok alatt III. András emléke egyre negatívabbá vált, egy idő után már nyíltan törvénytelennek tartják, és okleveleit csak abban az esetben tekintik érvényesnek, ha Károly Róbert is megerősítette őket.

III. András ezüst dénárja, 1290-1301

De vissza Velencébe. András még kiskorú, amikor apja, Utószülött István herceg meghal. Gyámságát anyjának bátyja, Albertino Morosini vállalja magára. Amikor 1290-ben Magyarországra jön, anyja és nagybátyja utána jönnek egy hivatalos velencei küldöttség élén, amelynek célja, hogy gratuláljon királlyá választásához, és végleges megoldást találjanak – természetesen Velence javára – a dalmáciai kérdésre. András Szlavónia hercegnőjévé teszi anyját, nagybátyját pedig beemeli a magyar nemességbe, majd 1299-ben örökösévé teszi. A király 1301-es halálát követően azonban anyja és nagybátyja magyarországi birtokait elkobozzák, s ők hazatérnek Velencébe. Donato Contarininek a bécsi Nationalbibliothekben őrzött Cronaca veneta sino al 1433-ja (Cod. 6260, fol. 106v.) szerint egy házat építettek a San Zulian templom mellett, s a királyné ott élt 1311-ben bekövetkezett haláláig:

„…Andreas nepote de lo dicto messer Albertin morì et non laso nisun eriede et conuene lo regno uiolentemente in man de realli tirani e prese per maior partido messer Albertin de recondur la sorela et la sua persona a Veniexia con quelle solamente perche la roba li fu tolta et venuto a Veniexia lo dicto messer Albertin el qual era spendidissimo et de degno prosepia esendo la sorela stata regina per honor suo et de la casa sua el feze edificar una posesion in S. Zulian in la ruga driedo le case del monastier de S. Zorzi avanti che se ariva al ponte de le balote et lì abitò la dicta regina in fina che quella uisse et uegniva ciamada quela corte de la regina et cusì se ciamo fino al presente zorno…”

„…András, a mondott Messer Albertin unokaöccse örökös nélkül elhunyt, s országa zsarnok királyok kezére jutott, s Messer Albertin legfőbb gondja az lett, hogy épségben hazavezesse nővérét és önmagát Velencébe, minthogy minden birtokát elkobozták. Velencében Messer Albertin, aki bőkezű volt, és igen rátarti, minthogy nővére királyné volt, a maga és családja dicsőségére egy házat épített a San Zulian plébánia területén, a Szent György kolostor házai mögötti utcában, még a Ponte de le Balote előtt. A királynő ott élt élete végéig, s azt a házat a Királynő Udvarának hívták, s így is hívják mind a mai napig…”

Szent György domborműve a San Zulian templom terén, a Szent György-kolostor egykori házainak kezdetén. A Ponte de le Balote fahíd volt 1725-ig, amikor isztriai kőből építették újjá. Neve a dogék és más tisztviselők választásához használt ballottákból, lenvászon labdácskákból ered, amelyeket a szomszédos Calle de le Balotén gyártottak. A Fondamenta Morosini della Regináról nyíló udvar csak 1743 óta viseli a Tramontin nevet Zuane Tramontin itt megnyílt elefántcsontfaragó műhelye után (a Két Elefánt cégére alatt); azelőtt ez lehetett a Királynő Udvara.


Ez az a ház, amely ma is a Morosini Királynő nevét viseli, aki Attila országából kényszerült hazamenekülni az Attila által a lagunák közé kényszerített velenceiek földjére. Talán a legrégebbi olyan ma is álló ház a világon, amelyiknek igazolhatóan magyar kötődése van.

Attila, Isten ostora, 15. századi itáliai bronz érme (Budapest, Nemzeti Múzeum), és másolata Donato Contarini Cronaca veneta sino al 1433-jának idézett bécsi kéziratában.


Kilátás a Fondamenta Morosini della Regináról az örmény Szent Kereszt-templom felé, és ugyanez Giovanni Pividor 19. századi rajzán


Bálnaölő Szent Rafael

Szent Rafael arkangyal ikonja a Kék-Nílus hídjánál álló kápolnán, 19. sz.

Írtam már, hogy a keresztény világ peremén, meglehetős elszigeteltségben élő etióp egyház ikonográfiája, azaz ábrázolásainak rendszere külön úton fejlődött, és sok olyan képi formulát alakított ki, amely apokrifnak számít a többi keresztény egyház számára.

Ilyen például a hét arkangyal hangsúlyos szerepe a templomok freskóin. A Tana-tavi etióp kolostortemplomok kör alakú faépítmények, amelyeken belül körbejárható, négyzet alaprajzú kőszentély áll. A szentély négy oldalán egy-egy kapu nyílik (pontosabban áll zárva a közönséges hívő előtt), s ezek ajtószárnyaira két-két arkangyal (az utolsóra a hetedik arkangyal és Szűz Mária) egész alakos figuráját festik.

Szent Rafael arkangyal (jobbra) az Ura Kidane Mihret kolostortemplom egyik kapuján. A nagy hal ledöfésének ellenpárja mindig egy másik tengeri jelenet, az átkelés a Vörös-tengeren, és a fáraó seregeinek vízbe pusztulása.



Ki tudja közülünk felsorolni a hét arkangyal nevét? Valószínűleg nem sokan. A Biblia ugyanis felekezettől függően csak két, illetve három nevet említ. Mikaelt, aki tüzes karddal taszítja le a lázadó angyalokat, és Gábrielt, aki kezében liliommal átadja Máriának az isteni üzenetet, mindenki ismeri. A katolikus Biblia pedig magában foglalja még Tóbiás könyvét is, amelyet a zsidó és protestáns Szentírás nem fogad el, minthogy héber eredetijét nem ismerték, csak görög változatban maradt fenn. Ebben egy harmadik arkangyal, Rafael kíséri el a fiatal Tóbiást Ninivéből Médföldre – Ekbatanába/Hamadanba, annak idején jelentős zsidó településre, Eszter királynő és Mordechaj későbbi temetkezőhelyére, hogy a mai purim-ünnephez is kapcsolódjunk.

Ugyanakkor, apokrif vagy sem, éppen ez a könyv az, amelyen az arkangyalok hetes száma alapul. Az utolsó részben az arkangyal felfedi magát: „Rafael vagyok, egy a hét angyal közül, aki mindig készen áll arra, hogy az Úr fölséges színe elé lépjen.” (Tób 12,15) A hét főangyal – a hét bolygó ura – elképzelését a zsidóság éppen akkor, az asszír-babiloni fogság idején vette át az őket körülvevő népektől – elsősorban a zoroasztriánus vallásból, ahol az ötlet először felmerült –, amikor Tóbiás története is játszódik. A jezidi kurdok ugyanebből a kultúrából őrizték meg a hét arkangyal kultuszát, amely miatt most az ISIS szélsőségesei mészárolják őket. A kultusz az első századokban a helyi kereszténység körében is népszerű volt, annyira, hogy a 363-as laodiceai zsinatnak (35. cikkely) külön meg kellett tiltania az angyalok imádását, és csupán tiszteletüket engedélyezni. A latin egyház ezt a három ismert nevű arkangyalra korlátozta, míg az orthodox egyház máig megőrizte a hét arkangyal tiszteletét, amelynek november 8-án külön ünnepet is szentel „az arkangyalok gyűlése” (Σύναξη τῶν Ἀρχαγγέλων), „Mihály arkangyal gyűlése” (Собор Архистратига Михаила), avagy „a testetlenek gyűlése” (Σύναξη τῶν Ἀσωμάτων) néven. Ezen a gyűlésen a hét, név szerint megjelölt arkangyal tart tanácsot az idők végezetén, közvetlenül az utolsó ítélet előtt.

Mihály arkangyal gyűlése. Orosz ikon, 19. sz., a hét arkangyal glóriájában neveikkel: Jegudiel, Uriel, Selaphiel, Barakhiel, Gabriel, Mikael, Rafael (utóbbi mellett a fiatal Tóbiás, kezében a hallal)

Az etióp ábrázolások között különösen figyelemreméltó Rafael alakja, aki mindig egy nagy halat döf át lándzsájával. Tóbiás könyvében az együtt vándorló Rafael és Tóbiás útközben a Tigrisből fognak ki egy hatalmas halat, amelynek szívét és máját később Asmoneus démon elűzésére, epéjét pedig Tóbiás apja, Tobit vak szemének meggyógyítására használják. Vélhetnénk, az etióp Rafael-képeken is Tóbiás könyvének halát látjuk. Különös azonban, hogy a hal mellett vagy a hal hátán mindig kis kápolnát látunk, benne imádkozó emberekkel. Mi lehet ez?


A választ egy etióp forrás adja meg. A 14. századi Synaxarium Aethiopicum, az etióp szentek ünnepek szerint rendezett életrajza szeptember 8-ára teszi Rafael arkangyal ünnepét, akiről többek között a következő csodás történetet beszéli el. Szent Teofil kopt pátriárka (385-412)

„…számos templomot épített, közöttük azt, amely egy szigeten állt Alexandria városán kívül, s amelyet a dicsőséges Rufaʿel (Rafael) arkangyalnak szenteltek. Ám miközben a hívek a templomban imádkoztak, lám, a templom falai remegni és repedezni és ingadozni kezdtek. S akkor látták, hogy a templom egy tengeri bálna hátára épült, amelyen nagy mennyiségű homok halmozódott fel. A bálna addig szilárdan állt egy helyben, és most a sátán indította mozgásnak, hogy elpusztíthassa a templomot. A hívek és az érsek pedig egy hangon kiáltottak fel és könyörögtek Krisztus Urunkhoz, s kérték a dicsőséges Rufaʿel arkangyal közbenjárását. S a legméltóságosabb Isten elküldte a dicsőséges Rufaʿel arkangyalt, aki megkönyörült az emberek fiain, s lándzsáját a bálnába döfte, mondván néki: „Isten parancsából maradj állva, s ne mozdulj helyedről”. S íme a bálna a helyén maradt és nem mozdult. És számos csodajel történt és sok beteg nyerte gyógyulását abban a templomban. S ez a templom fennmaradt mindaddig, amíg el nem jött a muszlimok uralma [641], mert akkor lerombolták, a bálna a mélybe süllyedt, helyét a tenger foglalta el, és sokan megfulladtak, akik ott laktak.”

A történetben két vándormotívumra ismerhetünk. Az egyik a nagy tengeri hal, amelyet szigetnek néznek, s kikötnek rajta, ám egy idő múlva alámerül a tengerbe. Legismertebb példáját a 6. századi ír Szent Brendan apát tengeri utazásaiban olvassuk, ahol az apát és társai éjszakára kikötnek egy szigeten. Amikor azonban reggel misét mondanak, majd tüzet raknak, a sziget a legnagyobb rémületükre megmozdul és lassan elúszik. A társak hanyatt-homlok menekülnek vissza a hajóra, s ott tudják meg Szent Brendantól:

„Isten az éj leple alatt egy szent látomás által felfedte nekem a titok nyitját. Nem sziget az, ahol voltunk, hanem egy hal, méghozzá az óceán halainak legkiválóbbika, amely mindig arra törekszik, hogy összeérintse a fejét a farkával, de hatalmas volta miatt ez nem sikerül neki. A neve Jasconius.”
Navigatio Sancti Brendani Abbatis. Szent Brendan apát tengeri utazása, 10. fejezet, fordította Majorossy Judit, 2001

Szent Brendan szigete, 1230-1240 k. British Library, Harley MS 4751, f. 69r.

A másik vándormotívum pedig a nagy hal / víziszörny legyőzése. Ez a történet gyakran szerepelt a különféle teremtéstörténetekben Mezopotámiában, ahol Tóbiás könyve is keletkezett: az istenség (Ninurta, Marduk, Hadad stb.) legyőzi a káosz őstengerében élő nagy halat / kígyót / sárkányt, s belőle teremti meg / rá alapozza a világot. Ezt a mítoszt a zsidók is átvették a babiloni fogság idején, s noha később a Teremtés könyvének elején olvasható kétféle teremtéstörténettel helyettesítették, nyomai megmaradtak a Bibliában: így Jób 40:25-32-ben, ahol Isten az egykori küzdelem felelevenítésével emlékezteti Jóbot az Ő nagyságára: „Ki tudod-e horoggal fogni a Leviatánt… köt-e szerződést veled, hogy fogadd szolgádul egyszer s mindenkorra?” vagy a 74. zsoltárban, amely Isten nagyságának illusztrálására röviden összefoglalja a teremtésmítoszt:

„Hatalmaddal a tengert megnyitottad, a vizekben összezúztad a sárkányok fejét. A Leviatánnak szétverted a fejét, s prédául adtad a tenger szörnyeinek. Te hívtad elő a forrást és patakot, elapasztottál ősi folyamokat. A tied a nappal, a tied az éj, te helyezted el a napot és a holdat. Te jelölted ki a föld határait, te alkottad a nyarat és a telet.” (Zsolt 74:13-17)

A Leviatánra alapozott teremtés a łańcuti haszid zsinagóga középpontjában (bimájának boltozatán), 18. sz. vége

Rafael etióp legendája nagy hasonlóságot mutat ezzel a teremtéstörténettel: az arkangyal Isten parancsára ledöfi a nagy halat, hogy szilárd alapjául szolgáljon Isten házának. Lehetséges, hogy az etióp hagyomány megőrzött valamit a zsidó mítoszból, amelyben talán éppúgy Rafael arkangyal végezte el Isten parancsára az ősi víziszörny leigázását, ahogy a lázadó angyalokat is Mikael veri ki az Ő nevében a mennyekből az alvilágba?

Emellett szól egy olyan motívum, amely mintegy véletlenül maradt benne Tóbiás könyvében. A „Tóbiás kutyája” néven ismert probléma legalábbis a hitviták kora óta izgatja a kommentátorok fantáziáját. Arról a kutyáról van szó, amely két ízben is minden előzmény és magyarázat nélkül tűnik fel egy-egy említés erejéig, majd tűnik el minden további szerep nélkül Tóbiás könyvében:

„Az ifjú meg az angyal útra kelt, a kutya meg ment utánuk.” (Tób 6:2)

„Meg is jöttek mind a ketten, a kutya meg ment utánuk.” (Tób 11:4)


Tóbiás és Rafael elindulnak, majd visszatérnek, s e két alkalommal a kutya is felbukkan mellettük. Jacob van Maerlant, Rijmbijbel. Utrecht, 1332, Michiel van der Borch miniatúrái


Naomi S. S. Jacobs elemzése (What about the dog? Tobit’s mysterious canine revisited, 2014) szerint a kutya egy részletesebb népi elbeszélésből maradt benne Tóbiás könyvében, amelyet – mint görög népnyelve is utal rá – egyfajta szórakoztató-tanító midrási történetként írhattak. Az eredeti elbeszélésben pedig éppúgy a nagy halat/víziszörnyet legyőző Rafael segítőtársa lehetett, ahogy a hasonló mítoszokban is a gonoszűző kutya segíti a víziszörnyet/sárkányt legyőző istenséget. A végső változatban is a hal-sztori két kulcspontján bukkan fel: a nagy hal kifogása előtt, illetve amikor Tóbiás és Rafael a hal epéjével meggyógyítják a vak Tobitot.

Elképzelhető tehát, hogy az etióp ikonográfia egyedülálló motívuma, a nagy halat ledöfő és rajta Isten házát szilárdan megalapozó Rafael arkangyal, éppúgy, ahogy a Kr. e. 3-2. században mezopotámiai vagy egyiptomi görög nyelvű zsidó diaszpórában keletkezett Tóbiás könyve, a legősibb „harmadik teremtéstörténet” emlékét őrizte meg a zsidó és keresztény vallás e két peremvidékén, ahol a Kr. e. 6-5. századi Júdeában megszerkesztett hivatalos Teremtés könyvének tekintélye még nem borította teljesen feledésbe az eredeti mítoszt.

Szent Rafael arkangyal (jobbra) az Azwa Mariam kolostortemplom egyik kapuján.


A halas jelenet amúgy is jól illik ide, a Tana-tó szigetein épült kolostorokba. A közel kéttucatnyi kolostor freskói szívesen nyúlnak vissza azokhoz a bibliai vagy apokrif jelenetekhez, ahol a szent szereplők halat fognak vagy halat esznek, ilyen módon megáldva és magasabb szférába emelve a szigetek lakóinak legfontosabb napi betevőjét.


raphael1 raphael1 raphael1 raphael1 raphael1 raphael1 raphael1 raphael1


A Wang folyó útjai 2019-ben


A Wang folyó túrái olvasóink kérésére nőttek ki a blogból. Immár nyolcadik éve szervezünk utakat olyan vidékekre, amelyeket jól ismerünk és szeretünk, s amelyek nem szerepelnek a turistairodák reklámjaiban, vagy ha igen, akkor sem ilyen mélyen alámerülve a hely történelmében és mindennapjaiban, a kis utcák szövetében, belső udvarokban, csak helyiek által látogatott kávézókban és kocsmákban: a Mediterráneumba, Kelet-Európába, a Kaukázusba, Iránba, a Távol-Keletre.

Útjaink nem társasutazások, sokkal inkább baráti túrák. Szinte mindig van valaki, aki bevallja, hogy soha nem akart társasúton részt venni, de a blog kínálatának nem tudott ellenállni. A végén pedig megkönnyebbülten könyveli el, hogy de hisz ez nem is volt társasutazás. Amit igazán nagy elismerésnek tartunk.

Friss híreinkért iratkozzon fel levelezőlistánkra a wang@studiolum.com címen!



Magamról: Dr. Sajó Tamás művészettörténész, fordító, blogger. Berlinben élek, onnan szervezem útjaimat. Tizenöt nyelven beszélek és fordítok. Korábban az MTA-n kutattam és a CEU-n tanítottam. Igazából az általam szervezett utak is peripatetikus egyetemi előadások.
2019. évi túranaptárunk az előző utak és blogtalálkozók beszélgetései, s az ezt követő levelezések során alakult ki. A résztvevők mondták meg, hová mennének legszívesebben, s a körlevélben kiküldött első javaslatra érkezett szavazatok döntötték el, mit szervezzünk meg ezek közül. Közben néhány útra be is telt a kisbusznyi, 18 főnyi létszám. Úgyhogy aki a jövőben szeretne beleszólni a túranaptár alakulásába, és biztos akar lenni, hogy nem marad le a legnépszerűbb utakról, iratkozzon fel a listára a wang@studiolum.com címen!

Az előző években sok olyan út volt, amelyet csak egyszer vagy kétszer szerveztünk meg, s közben egyre nagyobb lett irántuk az érdeklődés. Idén ezért sok ismerős utat hirdetünk meg újra. Ismét bejárjuk Rómát, Andalúziát, Lemberget, Isztambult, Berlint, Szarajevót, Albániát. A május, mint mindig, a Kaukázus hónapja, amikor újra végigjárjuk Grúzia jórészt ismeretlen nevezetességeit. Május végén megismételjük a Galícián és Podólián át Odesszába vezető zsidó örökségtúránkat, ősszel pedig a nagy sikerű Utas és holdvilág-túrát Velencétől Sienáig, valamint a tea és ló útját a kínai Yünnan tartományban. A második félévben új egzotikus utakat tervezünk Skóciába, Etiópiába, Marokkóba és Anatóliába.

Túráinkról rendszeresen tartok előzetes ismertetőket, történeti-művészettörténeti előadásokat, útibeszámolókat is. Ezekről is a fenti hírlevélben küldök értesítést.

Az egyes túrákra jelentkezni vagy azokról érdeklődni ugyancsak a wang@studiolum.com címen lehet. Válaszként részletes programot küldök minden egyéb tudnivalóval együtt.

Bevált szokás szerint az utakra, ha repülünk, a repülőjegyet ki-ki maga veszi meg, az összes többit én intézem. A részvételi díjak rendszerint kétágyas szoba egy ágya (reggelivel), a bérelt busz és a vezetés árát foglalják magukban; ahol ennél többet, azt külön megírom. Aki egyágyas szobát kér, írjon, hogy rákérdezzek a felárra. Ahol a részvételi díjat csak hozzávetőleg adom meg, ott ez még függ a résztvevők számától, és az ennek megfelelő végső buszos és szállodai ajánlattól.


2019 első félév

Ezek az utak mind elő vannak készítve, mindegyik biztosan indul, mindre van elegendő számú jelentkező, sőt több be is telt. A legközelebbi szabad helyek még az április végi-május eleji grúziai útra vannak.

Róma piazzáról piazzára, február 27 - március 3. Hogy a tavaszt előrehozzuk, néhány meleg úttal indítunk. Az előző évek nagy sikerű Róma-túráinak nyomán majdnem öt nap alatt részletesen bejárjuk Róma óvárosát, a legfontosabb ókori, reneszánsz és barokk emlékeket, külön kitérve néhány „egzotikus” helyszínre, mint a zsidó negyed, a Trastevere külön világa, vagy a Caelius-domb ókeresztény és középkori templomainak gyönyörű füzére. Térről térre, utcáról utcára, szinte házról házra ismerjük meg a várost, úgyhogy még Róma ismerőinek is sok érdekességgel és titokkal szolgálunk. Szállásunk az eddigi Róma-túrákkal szemben az óváros szívében lesz, hogy a hosszú ki-be buszozás a külvárosba ne nehezedjen rá a napra. Részletekért érdemes átnézni Rómáról írott bejegyzéseinket. Részvételi díj: 500 euro. • Megtelt.

Andalúzia történelmi városai, március 5-9. Andalúzia a mediterrán világ ama különleges helyszínei közé tartozik, amelyeken több nagy kultúra is rajta hagyta kézjegyét. Malagába érkezve a tartomány történelmi városait járjuk végig Sevillán, Córdobán, Granadán és Rondán át, s részletesen megismerjük arab, zsidó és keresztény múltját, építészeti emlékeit, és máig tovább élő hagyományait. • Részvételi díj 600 euro. • Megtelt.

Isztambul, túl a bazáron, március 27-31. Átjárjuk a város kétezer éves történelmének rétegeit, a római és bizánci kortól az oszmán birodalmon át a modern Törökországig. Részletesen megismerjük a kiemelkedő műemlékeket a Hagia Sophiától a Szulejmán-mecsetig, bejárjuk az önálló életüket élő városnegyedeket Galatától Kadiköyig, és felfedezünk sok rejtett helyet, kis éttermet, görög, örmény, zsidó és oszmán emléket. Érdemes beleolvasni Isztambulról és a török kultúráról írott posztjainkba. Részvételi díj 450 euro. • Megtelt.

Berlin színei, április 4-7. Hosszú hétvége Berlin ikonikus helyszíneinek és ismeretlen részeinek, kortárs építészetének és egzotikus negyedeinek megismerésére. Bejárjuk a város történelmi magját, az újonnan épült központokat, a felkapott mulatónegyedeket és a rejtett kis világokat. Kiemelten figyelünk Berlin 20-as évekbeli kulturális virágzásának, orosz-magyar-zsidó emigrációjának, a világháború utáni megosztottságnak, és a 80-as és 90-es évek alternatív szcénájának emlékeire. Részvételi díj 450 euro. • Megtelt.

Húsvét Lembergben, április 19-22. és 26-29. Lemberg/Lviv/Lwów Kelet-Európa egyik leggyönyörűbb városa, amit az elmúlt száz év történelmi viszontagságai sem tudtak eltörölni. Az egykori Monarchia egyik legsokszínűbb városát sok nemzetiség – lengyelek, örmények, zsidók, ukránok, németek, magyarok és mások – együtt tették gazdaggá. Építészete éppolyan nagyszerű volt a reneszánszban, mint a szecesszió idején. Ezt a várost járjuk be két egymást követő hosszú hétvégén, amelyek közül az első a katolikus, a második az orthodox húsvét idejére esik: a soknemzetiségű, sokvallású város görögkatolikus, orthodox és örmény hívei ezekben a napokban nemcsak a templomokban, de az egész városban ünnepelnek. Odafelé felkeressük Drohobycz barokk városkáját, Bruno Schulz szülőhelyét, visszafelé pedig Bolechów zsidó temetőjét, az egyik legszebb és legépebben megmaradt haszid temetőt Galíciában. • Utazás bérelt kisbusszal Pestről Lembergbe és vissza. Részvételi díj 450 euro, egyágyas felár 90 euro. • Megtelt.

Grúz körút, április 29 - május 7. és május 6-14. Minden évben májusban megyünk bejárni Grúziát, amikor a hegyek már gyönyörűen kizöldültek, de még nem fakultak meg a nyári hőségtől. Egy hét alatt a rendkívül változatos ország szinte minden szép vidékét bejárjuk, a Nagy-Kaukázus legészakibb völgyétől, Szvanetitől és Ushguli ezerötszáz éves lakótornyaitól Tbiliszi középkori negyedein át Kakheti borvidékének kolostoraiig. A Kaukázusról szóló posztjainkat itt gyűjtöttük össze. • Részvételi díj 600 euro, egyágyas felár 100 euro. • A második út megtelt, az elsőn még van néhány hely.

Odessza és a dél-galíciai stétl-világ, május 22-28. A nagy tour de force, amelyet minden második évben megcsinálunk, mintegy Jonathan Safran Foer Minden vilángol-jának ihletésére: három napos út busszal végig az egykori lengyel-orosz világ fontos – és részben ma is eleven – zsidó településein, Csernovicon, Kamenyec-Podolszkon, Umanyon, a haszidizmus bölcsőjének számító Mezsibozson és sok más haszid falucskán és temetőn át le egészen Odesszáig, ahol Iszak Babel nyomán felfedezzük a „Dél Párizsának” kifinomult kultúráját és az egykori zsidó gengsztervilág, a Moldavanka emlékeit. Odesszából repülővel térünk haza. Odesszai posztjainkat itt gyűjtöttük össze, zsidó témájú írásaink itt olvashatók. Részvételi díj 600 euro. • Megtelt.

Az ismeretlen Albánia, május 30 - június 6. és június 6-13. A még kevéssé felfedezett ország legkevésbé ismert – mert aszfaltúttal csak az elmúlt években ellátott –, de leggyönyörűbb részét, az északi hegyvidéket, Theth és Valbona völgyét látogatjuk meg, modern családi panzióvá átalakított hagyományos faaházakban alszunk, hosszú hajóutat teszünk a hegyek között felduzzasztott Dvin folyón. Meglátogatjuk Berat oszmán kereskedővároskáját, Byllis és Apollónia ókori görög településeit. Kitekintünk Koszovóba, felkeressük Dečani gyönyörű szerb kolostorát és Prizren oszmán városát, végül a vlorai tengerpart egy még érintetlen öblében, a zverneci kolostor mellett fejezzük be utunkat. Albán tárgyú posztjaink itt olvashatóak. Részvételi díj 600 euro. • Megtelt.

Hosszú hétvége Szarajevóban, június 16-19. A Bosznia magas hegyei között fekvő Szarajevo eredeti perzsa-oszmán neve Saray Bosna, „a boszniai karavánszeráj”, s itt valóban úgy érezni, mintha az oszmán birodalom évszázadaiban megállt volna az idő. A hatalmas bazárban, a mecsetekkel, kis török temetőkkel és régi házakkal teli hegyvidéki utcákban annyira jelen van még az oszmán idők hangulata, mint már Törökországban sem. Ugyanakkor az óváros köré a Monarchia idején szép szecessziós és korai modern városrész épült, amely a jugoszláv időkben is az ország egyik legintellektuálisabb városának számított. A város mára már kiheverte az 1992-96-os ostrom pusztításait, és ma a kortárs építészet egyik legfontosabb balkáni központjának is számít. Hosszú hétvégénken ezt az egyedülálló együttest nézzük végig, s egynapos buszkirándulást teszünk a Neretva folyó csodálatos völgyében Mostarba is. • Részvételi díj 350 euro. • Megtelt

Kalandtúra Grúziában, július 2-10. A májusi grúz körúttal szemben, amikor kényelmesen, busszal járjuk be az ország legszebb tájait, erre az útra a vállalkozó kedvűeket hívjuk. Szvaneti csodás hegyei között teszünk nagy gyalogtúrát, lovagolunk fel Ushguli középkori falujából az orosz határra, a Skhara hegyéig és vissza, majd a Rioni folyón raftingolunk Ambrolauritól majdnem Kutaiszi városáig. A részvételhez nincs szükség sem lovas, sem raftingos előképzettségre, minden szükségeset megkapunk és megtanulunk helyben. Részvételi díj, amely minden felszerelést és teljes ellátást is magában foglal: kb. 700 euro. • Megtelt

2019 második félév

A második félév útjait november végéig pontosan megszerveztük; a decemberi Szicília, Andalúzia és Marrakesh időpontja még most van kialakulóban. Nem biztos, hogy minden út megvalósul: attól függ, melyikre hányan jelentkeznek. Aki már most előre jelentkezik a wang@studiolum.com címen, az egyfelől bebiztosítja a helyét, másfelől növeli a túra indulásának esélyét.

Szabadkai szecesszió, július 12-14. A magyar szecesszió egyik legfontosabb központjában részletesen végignézzük a régi Magyarország egyik leggyönyörűbb zsinagógáját és a pompás városházát – mindkettő a Komor Marcell-Jakab Dezső építészpáros főműve –, és az egész óvárost, amely a dualizmus korában vált az ország egyik legszebb, legizgalmasabb központjává. Odafelé megállunk a határ innenső oldalán, a legszebb magyar műemlék könyvtárnál, a kalocsai érsekségen, ahol sok éven át kutattam, visszafelé pedig a patinás palicsi fürdőhelyen, amelynek épületeit ugyancsak Komor és Jakab tervezték. Szabadkai posztjainkat lásd itt. • Utazás Pestről busszal, részvételi díj 250 euro. • Megtelt.

Skóciai körutazás, augusztus 19-26. Edinburghből indulva bérelt kisbusszal járjuk be az országot. Nézünk várakat és katedrálisokat, történelem előtti kőköröket és szigeteket, látogatunk whiskyfőzdét, hajózunk a Loch Nessen, és végigjárjuk a világ egyik legszebb panorámaútvonalát, az észak-skót tengerparton végigkígyózó 500-as utat. • Repülő Pestről Edinburghba és vissza most kb. 300 euro, körutazás bérelt kisbusszal, részvételi díj 700 euro. • Megtelt.

Irán történelmi városai Ashura ünnepén, szeptember 6-14. Ashura a legnagyobb síita vallási ünnep Iránban, amelyet hatalmas felvonulásokkal és utcai színjátékokkal ünnepelnek. Immár negyedik éve veszünk részt ezen: idáig Kashanban, idén azonban az ünnep epicentrumának számító Yazd városában. Egyúttal végigjárjuk a legfontosabb történelmi városok tengelyét Abyaneh egykori zoroasztriánus városkájától Iszfahánon, Pasargdén, Perszepoliszon és Shirazon át, ahonnét belföldi repülővel megyünk vissza Teheránba. • Repülő Pestről Isztambulon át Teheránba és vissza kb. 250 euro, részvételi díj 1200 euro. • Megtelt.

A zsidó bor útja Tokajtól Galíciáig, szeptember 16-22. A tokaji bor művelése és kereskedelme a 18. század elejétől kezdve jelentős mértékben zsidó kézen volt, akik bevett útvonalon szállították azt a Felvidéken, Kassán, Eperjesen, Bártfán át a galíciai városokba, Nowy Sączba, Krakkóba, Tarnówba, és azon túl az orosz birodalomba. És ahogy a bor északra vonult, úgy ereszkedtek le ugyanezen az útvonalon és hoztak létre közösségeket ezekben a városokban a haszid rabbi-dinasztiák sarjai is. Egyhetes utunkon ezt az útvonalat járjuk végig Tokaj-Hegyaljától a galíciai Lublinig, s miközben megismerjük e kereskedő-közösségek sajátos kultúráját és a haszidizmus kialakulásának galíciai központjait, egyúttal folyamatos tokaji borbemutatóban és borkóstolóban lesz részünk társszervezőnk, Ercsey Dániel borszakértő jóvoltából. • Utazás busszal, részvételi díj (amely a naponta kóstolt kitűnő borokat is magában foglalja) 700 euro. • Megtelt.

Odessza és a dél-galíciai stétl-világ, október 1-7. Májusi túránkra akkora volt a túljelentkezés, hogy szeptember végére újra meghirdetjük. Ez az a nagy tour de force, amelyet minden második évben megcsinálunk, mintegy Jonathan Safran Foer Minden vilángol-jának ihletésére: három napos út busszal végig az egykori lengyel-orosz világ fontos – és részben ma is eleven – zsidó településein, Csernovicon, Kamenyec-Podolszkon, Umanyon, a haszidizmus bölcsőjének számító Mezsibozson és sok más haszid falucskán és temetőn át le egészen Odesszáig, ahol Iszak Babel nyomán felfedezzük a „Dél Párizsának” kifinomult kultúráját és az egykori zsidó gengsztervilág, a Moldavanka emlékeit. Odesszából repülővel térünk haza. Odesszai posztjainkat itt gyűjtöttük össze, zsidó témájú írásaink itt olvashatók. Részvételi díj 600 euro. • Megtelt

Az Utas és holdvilág útja Velencétől Umbrián át Toszkánáig, október 9-16. Egyhetes túránkon – amelyet első meghirdetésekor, 2016-ban a résztvevők egyhangúlag az év legjobb Wang-túrájának neveztek – Szerb Antal regényének útvonalát követjük végig részletesen. Velencétől indulva busszal járjuk végig Ravennát, Urbinót – a Studiolum névadó reneszánsz városát – Umbriát és Toszkánát, Gubbiót, Assisit és Arezzót, a korareneszánsz művészet központjait, el Sienáig. Az út során Mihályhoz hasonlóan találkozunk a kereszténység előtti világ máig fennmaradt hagyományaival, a hegytetőkre épült sok ezer éves oszk városokkal, az Appenninek csodálatos látványával, és a híres „sienai primitívekkel”. Egy-egy kivételesen szép útszakaszt pedig, akárcsak Mihály, gyalog teszünk majd meg. Az első útvonal leírása – amelynél az idei jóval gazdagabb lesz – itt olvasható. • Repülő Velencébe, majd vissza Pisából Pestre kb. 50 euro, részvételi díj 700 euro, amely több vacsorát is magában foglal. • Megtelt.

Hosszú hétvége Firenzében, október 16-21. Részletes művészettörténeti-történeti vezetés a reneszánsz fővárosában, a Medici-ház bölcsőjében. Végiglátogatjuk a legfontosabb emlékeket a Duomo, a Signoria és a Santa Croce háromszögében és azon túl, az Arno bal partját, a templomokat, palotákat, tereket és történelmi helyszíneket, és a városon kívüli fontos műemlékeket, mindenütt bőven mesélve történelemről és történelemcsinálókról, művészetről és művészekről. • Repülő Pestről Pisába és vissza, valamint vonat Pisából Firenzébe és vissza kb. 60 euro, részvételi díj kb. 500 euro. • Az út az Utas és holdvilág-túra folytatásaként azzal is összeköthető. • Megtelt.

Az ismeretlen Velence, október 23-27. A Velencébe látogató turisták többnyire beérik a Rialto és a Szent Márk-tér környékének meglátogatásával. Ezen a hétvégén azonban továbblépünk, és sikátorról sikátorra, házról házra, a Lidótól a ma is élő zsidó negyedig bejárjuk Velence teljes labirintusát, és megismerjük mindennapjainak történelmét. Részletekért érdemes beletekinteni a tavalyi velencei túra meghirdetésébe, és átnézni Velencéről írott bejegyzéseinket. • Repülő Pestről Velencébe és vissza kb. 50 euro, részvételi díj (szállás reggelivel, vezetés) 480 euro. • Megtelt.

Máramaros és Bukovina templomai a „világítás” idején, október 31 – november 5. A november elseje körüli hosszú hétvégén már sokadszor térünk vissza erre különlegesen szép és archaikus hegyvidékre a Kárpátok két oldalán. Máramaros völgyeiben a sok száz éves fatemplomokat, Bukovinában a reneszánsz festett kolostorokat járjuk be: mindkét csoport a világörökség része. De utazunk ezen kívül gőzös kisvonaton is az ukrán határhegységben, bejárjuk Máramarossziget soknemzetiségű piacát, megnézzük a szaploncai Vidám temetőt és elhagyott haszid temetőket is, mindezt a halottak napi „világítás” idején, amikor az archaikus temetők gyertyafényben úsznak, és minden arra járót bőkezűen megvendégelnek. Szállásaink régi máramarosi tanyaépületekből kialakított exkluzív helyeken lesznek. • Utazás bérelt kisbusszal Budapestről. Részvételi díj 600 euro, amely a szokásosakan kívül a rendkívül bőséges vacsorákat is magában foglalja, ingyen (!) pálinkával. • Megtelt.

Utazás a tea és ló útján, Kína Yünnan tartományában, november 8-19. Tavalyelőtt ezzel az úttal kezdtünk hozzá Kína megismeréséhez, amelynek nyelvével és kultúrájával jó huszonöt éve foglalkozom, s 2017-ben ez volt a legsikeresebb túránk. Az út Kína egyik legszebb és legarchaikusabb, történelmi emlékekben és természeti szépségekben leggazdagabb vidékére vezet, a tibeti hegyek alatt fekvő Yünnan tartományba, a kínai tea hazájába és a legtöbb kis kínai nemzetiség falvaiba. Festői teaföldek és rizsteraszok, hegyi kanyonok, még érintetlen történelmi városkák (érdemes megtekinteni tíz éve kint vásárolt, kínai nyelvű Yunnan-útikönyvem fotóit). A tavalyi út leírása itt olvasható. • Repülőjegy kb. 650 euro oda-vissza, részvételi díj 1400 euro. • Még van néhány hely.

Szicíliai körút, november 23-30. Az egyhetes körút alatt meglátogatjuk a sok kultúrájú sziget legfontosabb helyeit – szinte mind világörökség –, Catania zsidó negyedét és halpiacát, Siracusa görög óvárosát, Agrigento ókori templomainak völgyét, Cefalù normann kikötővárosát és bazilikáját, Palermo és Monreale arab és görög művészek által díszített normann bazilikáit, Taormina görög-római színházát. • Részvételi díj 700 euro, Bp-Catania-Bp. repülőjegy most kb. 100 euro. • Megtelt.

Andalúzia történelmi városai, december 3-7. A nagy túljelentkezés miatt még egyszer megismételjük márciusi túránkat. Andalúzia a mediterrán világ ama különleges helyszínei közé tartozik, amelyeken több nagy kultúra is rajta hagyta kézjegyét. Malagába érkezve a tartomány történelmi városait járjuk végig Sevillán, Córdobán, Granadán és Rondán át, s részletesen megismerjük arab, zsidó és keresztény múltját, építészeti emlékeit, és máig tovább élő hagyományait. • Repülőjegy Pestről Malagába és vissza kb. 100 euro, részvételi díj 700 euro. • Megtelt.

Ahogy egy-egy utunkat meghirdetjük és felrakjuk ide a naptárba, körlevelet is írunk róla, amelyre érdemes feliratkozni a wang@studiolum.com címen.