A galíciai haszidizmus bölcsőjénél

Leżajsk, Elimelech rabbi sírjánál. Adam Krzykwa fotója

Ez a bejegyzés a Mazsike hírlevele számára készült.
A jámbor maysele úgy beszéli, hogy amikor a leżajski Elimelech rabbit, kora legnagyobb cáddikját haszid hívei megkérdezték, vajon az eljövendő Messiás haszid lesz-e, avagy mitnaged, a haszidizmust ellenző zsidó, a rabbi rövid töprengés után azt felelte: a haszidizmus ellenzője. De rabbi, hogyan engedheti meg ezt az Örökkévaló? riadtak meg a hívek. Hát úgy, válaszolta a rabbi, hogy ha haszid lenne, az ellenzők nem hinnének benne. De a haszidok hite olyan végtelenül nagy, hogy ők mindenképpen hisznek majd benne, bárki legyen is.

Leżajsk, Elimelech rabbi sírjánál. Adam Krzykwa fotója

A haszidok már régen eltűntek Lengyelországból. De e végtelenül nagy hit emlékét máig elevenen őrzi két hely, két szomszédos kisváros, amelyeket mint a galíciai haszidizmus bölcsőjét keresünk fel majd jövő évi galíciai túránk során: Leżajsk és Łańcut.

Leżajsk, Elimelech rabbi sírjánál. Adam Krzykwa fotója

Amikor Baál Sém Tov, legyen emléke áldott, visszaadta lelkét Teremtőjének a podóliai Mezsibozsban, ahol sírját máig tisztelik, tanításának örököse, Dov Ber maggid a mai Ukrajna északi részén fekvő Mezericsbe tette át székhelyét. Itt alapította meg tanítványainak „szent társaságát”, amelynek feladatává tette, hogy a haszidizmus tanítását Lengyelország nyugati részében, a későbbi Galíciában is meggyökereztessék.

Leżajsk, Elimelech rabbi sírja

A tanítványok közül a legnagyobb, Elimelech, mestere halála után a Lublintól délre fekvő Leżajsk – jiddisül Lizsenszk – városkában telepedett le, minek következtében ez a stétl vált a haszidizmus első nagy lengyelországi központjává. Sok olyan intézmény, amelyek ma már elválaszthatatlanul kapcsolódnak a haszidizmushoz, innen veszi eredetét. Itt írta meg a rabbi a Noam Elimelech című Tóra-kommentárját, amelyben elsőként fejtette ki a caddik mint a közösséget Istenhez emelő és e világban irányító szellemi vezető feladatát. Itt alapította meg az első „caddik-udvartartást”, amelyet híveinek adományaiból tartott fenn. Itt alakult ki az adományokhoz mellékelt kvitli, a hívek testi-lelki problémáit felsoroló, s azokra a rabbitól megoldást váró cédula szokása, amelyeket a haszid zarándokok ma is reménykedve helyeznek a nagy cáddikok sírjaira. És itt tisztelik máig Elimelech sírját, amelyhez ezrek zarándokolnak a világ minden részéből, nemcsak halála évfordulóján, ádár hó 21-én, de az év minden napján, „végtelen nagy hittel” ajánlva a gondjaikat tartalmazó kvitliket a caddik jóindulatába.

lezajsk1 lezajsk1 lezajsk1 lezajsk1 lezajsk1 lezajsk1 lezajsk1 lezajsk1 lezajsk1 lezajsk1 lezajsk1 lezajsk1 lezajsk1 lezajsk1 lezajsk1 lezajsk1 lezajsk1 lezajsk1 lezajsk1 lezajsk1 lezajsk1 lezajsk1
Adam Krzykwa fotói

Elimelech tanítványa, Jákob rabbi, a másik nagy korai caddik, a későbbi „Lublini Látó” mestere közelében, a szomszédos Łańcut városkában kezdte meg működését. A 18. század végén a łańcuti haszid közösség a Lubomirski hercegek védelme alatt virágkorát élte, s a Lubomirskiak engedélyével és támogatásával építették fel közvetlenül a hercegi palota mellett Lengyelország egyik legszebb zsinagógáját. A zsinagóga ahhoz a gyakran „lengyel zsinagógának” nevezett barokk típushoz tartozik, amelynek példái nálunk – Bártfán, Mádon, vagy a morvaországi Nikolsburgban/Mikulovban – is ismertek, s amelynek mennyezetét a középen álló bima négy hatalmas kőoszlopa osztja kilenc boltozatos szakaszra, viszonylag kis térben is fenséges és tágas benyomást keltve.


De a łańcuti zsinagóga különlegessége és lenyűgöző hatása nem csak ebből fakad. Hanem elsősorban abból, ahogy a középkori zsidó kéziratok és barokk haszid sírkövek naiv és folklorisztikus mesevilágának képei most első ízben beköltöznek az épületbe, és birtokba veszik az egész zsinagóga belsejét. A falakat, a bima homlokzatát és a mennyezetet túláradó, buja életerővel fonja be az eleven színekkel kifestett növényi stukkó-ornamentika, amelynek szabad mezőiben szarvasok, oroszlánok, madarak, haltestű-szarvasfejű csodalények, bibliai jelenetek és jelképek, csillagok és az állatöv figurái teszik misztikussá és tágítják univerzálissá az épületet, olyan gazdagság benyomásával kápráztatva el az egyszerű haszidot, amilyennel az soha életében másutt nem találkozott.


Azt mondják, hogy amikor Elimelech rabbi a mennyei ítélőbíró előtt állt, alázatosan lehajtott fejjel azt mondta: „nem imádkoztam és nem tanulmányoztam a Tórát”. Mire elhangzott az ítélet: „Akkor hát a pokolra veled.” Az angyalok azonban felemelték Elimelechet, és érdemei szerint a mennyekbe vitték. Amikor Elimelech felemelte szemét, felkiáltott: „Milyen irgalmas az Örökkévaló, és milyen gyönyörűséges lehet a mennyország, ha már a pokol is ilyen!” Így érezhetett az egyszerű haszid is, amikor a łańcuti zsinagógába belépve felemelte szemét.


Elimelech rabbi főművének, a Noam Elimelechnek az első kiadásában bizonyos szavak fölött apró csillagok láthatók, amelyek a kommentátorok szerint valamilyen rejtett értelemre utalnak. A kolozsvári rebe, Jekutiel Jehuda szerint azonban fordított a helyzet, s „az ég csillagai a kommentárok a Noam Elimelech csillagaihoz”. Ahogy ezt a łańcuti zsinagógában látjuk.

lezajsk2 lezajsk2 lezajsk2 lezajsk2 lezajsk2 lezajsk2 lezajsk2 lezajsk2 lezajsk2 lezajsk2 lezajsk2 lezajsk2 lezajsk2 lezajsk2 lezajsk2 lezajsk2 lezajsk2 lezajsk2 lezajsk2 lezajsk2 lezajsk2 lezajsk2 lezajsk2 lezajsk2 lezajsk2 lezajsk2

Nincsenek megjegyzések: