Perzsa levelek


„Hogyan lehet valaki perzsa?” kérdezi Montesquieu. „Hogyan tanulhat valaki perzsául?” kérdezik olykor tőlem.

A Kelet franciája. Ezer éven át a kultúra nyelve Isztambultól a Kaukázuson át Indiáig, és sok helyen még ma is; nélküle egy ponton túl nem lehet beljebb hatolni ebbe a világba. A legtisztább költészet nyelve: a perzsa verseket annyira a nyelv zeneisége strukturálja, hogy lefordíthatatlanok, minden kísérlet prózai tartalmi kivonat csupán. A zene nyelve: a két és félezer éves perzsa zene éppolyan kifinomult, erőteljes és magával ragadó, mint az európai klasszikus zene. Egy egyedülálló vizuális kultúra nyelve, amelyről a miniatúrák mellett az iráni filmek és fotók tanúskodnak. Egy negyed Európányi, soknemzetiségű, sokféle kultúrájú, gyönyörű és elzárt országé, ahol csak ez a nyelv nyitja meg, de ez igazán megnyitja az ajtókat és az embereket.


Kayhan Kalhor (kamanche) és Erdal Erzincan (saz): Gulnîshan (7:01).
Iráni kurd zene a klasszikus perzsa kamancse-játékos Kalhortól és gyakori kísérőjétől, a török Erzincantól, Irán sokszínű kultúrájának illusztrálására. A teheráni Vahdat Hallban tartott koncertről.


történelem
Müteferrika Iránban
Sir Gore Ouseley és a gulisztáni szerződés (1813)
Kégl Sándor perzsiai utazása
Vámbéry Ármin perzsa útjai
Karacsay Fedor perzsa útirajzai
Naszreddin perzsa sah Magyarországon, 1889
Ahmad Mirza, a kis herceg (1909-1925)
Ahmad Mirza a sirat hídján
A Sahname Hitler-ellenes parafrázisa, 1943
Modern iráni szakállviselet
Választás és tüntetés Iránban, 2009
Tél van

helyek
Az idő szekere Iszfahán főterén
Iszfaháni biciklik
Kashan arcai
Qajar-kori paloták Kashanban és Sirázban
Abyaneh, a Vörös Falu
Ashura Abyanehben
Falusi mecset Abyanehben
Nomád vajköpülő Abyanehben
Masule, 1975
A perzsa sivatag
A sivatag peremén
Kővilág
Yazdi boltívek
Zoroasztriánus csendtornyok
Eszter királynő sírja Hamadanban
Sar Agha Seyyed bakhtiari faluja
Bakhtiari sátrak
Khaled Nabi temetője
Gorgan: türkmén pásztorok és Ziyarat faluja
Pusztuló hammam Kermanban
Kandovani barlanglakások
Teherán, Behesht-e Zahra temető
Koldushegedű a Zenei Múzeumból
Tanévkezdés Mazandaranban és Teheránban
Tabriz, a kincsek városa
Örmény kolostorok Iránban
Örmény templomok Észak-Iránban
„Pásztor-templom” a julfai örmény temetővel szemben
Az iszfaháni örmény negyed
Damghan, a demizson szülőhelye?
Qajar hatás a 19. századi Tifliszben

természet
Tavaszi pipacsok a Zagroszban
Császárkoronák a Zagroszban
A Savalan-hegy meghódítása
versfordítások
Mehdi Akhavan Sales: Üstökösök és éjszakák
Sohrab Sepehri: Útmutatás
Omar Khayyam: Az örök titkot
Mehdi Akhavan Sales: Tél van
Hafez: Szívem véréből
Malek o-Sho'arâ Bahâr: Hajnali madár
Hushang Ebtehaj: Idegenekként
Shahram Nazeri: Tavaszi liliom
Fereidoun Moshiri: Bízz a tavaszban
Sohrab Sepehri: Falu

zene
A perzsa zene hatalma
Bakhtiari népzene: Cheshme-ye Kuhrang
Masoud Bakhtyari: Tey tum rah
Mahsa & Marjan Vahdat: Gol-e lâle
Mohsen Namjoo: Name
Hojjat Ashrafzadeh: Jam-e vasl
Hossein Alizadeh - Kayhan Kalhor - Mohammad Reza Shajarian - Homayoun Shajarian: Zemestân ast
Kayhan Kalhor: Desert night
Soheil Nafisi: Hame-ye faslân-e donyâ
Mohammad Reza Lotfi: Vatanam Iran
Sahrab Tolouie: Tango perso
Shahram Nazeri: Lâle-ye bahâr
Shajarian – Kalhor – Alizadeh: Morgh-e sahâr
Bijan Kamkar & Mastan Ensemble: Gharibâne
Soheil Nafisi: Shahâbhâ va shabhâ
Hossein Alizadeh: Horizont
Sepa va dopa. Loresztáni tánc
Asita Hamidi: Dokhtar-e Buir Ahmadi
Freidoun Poorreza – Hossein Hamidi: Naz Bedashteh
Davood Azad: Rumi + Bach
fotó
Hamid Khurshidi: Gorgani pásztorok
Alieh Sâdatpur: Iszfaháni biciklik
Shahram Sharif: Iráni töredékek
Ehsan Amini és Hamed Masoumi
Ahmad Kavousian: Masule 1975
Ahmad Kavousian: Sivatagi emberek
Nasrollah Kasraian: A sivatag
Alieh Sâdatpur: Bakhtiari sátrak
Hamid Khurshidi: Tanévkezdés Mazandaranban
Ali Rafiei: Tanévkezdés Teheránban
Mohammad Javad Martabi: Ziyarat falu Gorganban
Abotaleb Nadri: Téglavető gyerekek
Ali Majdfar és Ardeshir Soltani: Khaled Nabi temetője
Mansure Motamedi: Teheráni virágárusok
Omid H. Hassan: Teherán Budapesten

miniatúra
A Sahname parafrázisa
Teáscsésze Iszfahánból
Perzsiai zsidó menyasszony-vőlegény-képmás

motívumok
Pillangó és gyertya
Madár
Császárkorona és tulipán
Medvebocs

iráni nyelvek és kultúrák
Tat falvak a Kaukázusban
Lahidzs, a perzsa határőr-falu
Kaukázusi tat és pamíri nyelvjárások
Perzsa építészet Tifliszben
A kabuli piac
Afgán mákföldek

egyéb
Vonat Perzsiába
Jöjjön velünk Iránba!
30 (és még több) ok, hogy elmenj Iránba
Boldog újévet, Perzsia
A perzsa konyha
Perzsia titkos nyelve, az orosz
Az „öt kő”-játék Perzsiában
Szúfi
A bűn eredete


7 megjegyzés:

Tamas DEAK írta...

A perzsa nyelvet nehézségi fokban hova tennénk? Gondolom van benne ezerrel befejezett/folyamatos, névszóragozás mindenféle. Na meg persze arab írásjegyek.

Studiolum írta...

Meglepően hangzik, de viszonylag könnyű nyelv. Az arab hódítás előtti ó- és középperzsa még az ógöröggel azonos bonyolultságú volt, de az újperzsa már kétszáz év arab nyelvi dominancia után a paraszti nyelvből támadt újjá Firdauszíval, s emiatt nagyon sok minden lekopott róla. Kicsit mint az angol az angolszászhoz, vagy az olasz a latinhoz képest. Nincs névszóragozás, minimális az igeragozás (bár a jelent-múltat két tőből képezik, mint a német erős igéknél). Az arab írást meg lehet szokni, bár sokáig kellemetlen, hogy minden egyes szónál külön meg kell tanulni a nem jelölt magánhangzókat.

Tamas DEAK írta...

Mennyit őriz még "ősindoeurópai" szavakból? A weissen-weten-védák típusú jelenségre gondolok ezzel (állítólag a "védá"-ból jönne a holland "weten", tudni.) Segítene pl. szláv nyelv tanulásában? (Bocsánat a laikusan lüke kérdésekért :) )

Studiolum írta...

Indoeurópai szókincsében, igeragozásában, mondatszerkezetében a némethez áll közel.

Tamas DEAK írta...

Van netán valami hangzó tananyagod? :)

Petrus Augustinus írta...

Ezt javaslom, én ebbe néztem bele, amikor még úgy volt, hogy látni fogom Perzsiát idén: http://www.easypersian.com/

Kálmán Dániel írta...

és Kalhorék jönnek Budapestre.