Lépjen át új blogunkra!

Blogunk megújult változata, több eszközzel, gazdagabb dizájnnal, kilenc nyelven, itt olvasható: https://wangfolyo.com

Az új változatban benne vannak a régi posztok is, gyakran bővített formában. Ha ennek a posztnak az új változatára kíváncsi, cserélje ki az URL-ben a „wangfolyo.blogspot.com/”-ot „riowang.studiolum.com/hu/”-ra, és az új link jó eséllyel oda vezet.

Perzsa levelek


„Hogyan lehet valaki perzsa?” kérdezi Montesquieu. „Hogyan tanulhat valaki perzsául?” kérdezik olykor tőlem.

A Kelet franciája. Ezer éven át a kultúra nyelve Isztambultól a Kaukázuson át Indiáig, és sok helyen még ma is; nélküle egy ponton túl nem lehet beljebb hatolni ebbe a világba. A legtisztább költészet nyelve: a perzsa verseket annyira a nyelv zeneisége strukturálja, hogy lefordíthatatlanok, minden kísérlet prózai tartalmi kivonat csupán. A zene nyelve: a két és félezer éves perzsa zene éppolyan kifinomult, erőteljes és magával ragadó, mint az európai klasszikus zene. Egy egyedülálló vizuális kultúra nyelve, amelyről a miniatúrák mellett az iráni filmek és fotók tanúskodnak. Egy negyed Európányi, soknemzetiségű, sokféle kultúrájú, gyönyörű és elzárt országé, ahol csak ez a nyelv nyitja meg, de ez igazán megnyitja az ajtókat és az embereket.


Kayhan Kalhor (kamanche) és Erdal Erzincan (saz): Gulnîshan (7:01).
Iráni kurd zene a klasszikus perzsa kamancse-játékos Kalhortól és gyakori kísérőjétől, a török Erzincantól, Irán sokszínű kultúrájának illusztrálására. A teheráni Vahdat Hallban tartott koncertről.


történelem
• Müteferrika Iránban
• Sir Gore Ouseley és a gulisztáni szerződés (1813)
• Kégl Sándor perzsiai utazása
• Vámbéry Ármin perzsa útjai
• Karacsay Fedor perzsa útirajzai
• Naszreddin perzsa sah Magyarországon, 1889
• Ahmad Mirza, a kis herceg (1909-1925)
• Ahmad Mirza a sirat hídján
• A Sahname Hitler-ellenes parafrázisa, 1943
• Modern iráni szakállviselet
• Választás és tüntetés Iránban, 2009
• Tél van

helyek
• Az idő szekere Iszfahán főterén
• Iszfaháni biciklik
• Kashan arcai
• Qajar-kori paloták Kashanban és Sirázban
• Abyaneh, a Vörös Falu
• Ashura Abyanehben
• Falusi mecset Abyanehben
• Nomád vajköpülő Abyanehben
• Masule, 1975
• A perzsa sivatag
• A sivatag peremén
• Kővilág
• Yazdi boltívek
• Zoroasztriánus csendtornyok
• Eszter királynő sírja Hamadanban
• Sar Agha Seyyed bakhtiari faluja
• Bakhtiari sátrak
• Khaled Nabi temetője
• Gorgan: türkmén pásztorok és Ziyarat faluja
• Pusztuló hammam Kermanban
• Kandovani barlanglakások
• Teherán, Behesht-e Zahra temető
• Koldushegedű a Zenei Múzeumból
• Tanévkezdés Mazandaranban és Teheránban
• Tabriz, a kincsek városa
• Örmény kolostorok Iránban
• Örmény templomok Észak-Iránban
• „Pásztor-templom” a julfai örmény temetővel szemben
• Az iszfaháni örmény negyed
• Damghan, a demizson szülőhelye?
• Qajar hatás a 19. századi Tifliszben

természet
• Tavaszi pipacsok a Zagroszban
• Császárkoronák a Zagroszban
• A Savalan-hegy meghódítása
versfordítások
• Mehdi Akhavan Sales: Üstökösök és éjszakák
• Sohrab Sepehri: Útmutatás
• Omar Khayyam: Az örök titkot
• Mehdi Akhavan Sales: Tél van
• Hafez: Szívem véréből
• Malek o-Sho'arâ Bahâr: Hajnali madár
• Hushang Ebtehaj: Idegenekként
• Shahram Nazeri: Tavaszi liliom
• Fereidoun Moshiri: Bízz a tavaszban
• Sohrab Sepehri: Falu

zene
• A perzsa zene hatalma
• Bakhtiari népzene: Cheshme-ye Kuhrang
• Masoud Bakhtyari: Tey tum rah
• Mahsa & Marjan Vahdat: Gol-e lâle
• Mohsen Namjoo: Name
• Hojjat Ashrafzadeh: Jam-e vasl
• Hossein Alizadeh - Kayhan Kalhor - Mohammad Reza Shajarian - Homayoun Shajarian: Zemestân ast
• Kayhan Kalhor: Desert night
• Soheil Nafisi: Hame-ye faslân-e donyâ
• Mohammad Reza Lotfi: Vatanam Iran
• Sahrab Tolouie: Tango perso
• Shahram Nazeri: Lâle-ye bahâr
• Shajarian – Kalhor – Alizadeh: Morgh-e sahâr
• Bijan Kamkar & Mastan Ensemble: Gharibâne
• Soheil Nafisi: Shahâbhâ va shabhâ
• Hossein Alizadeh: Horizont
• Sepa va dopa. Loresztáni tánc
• Asita Hamidi: Dokhtar-e Buir Ahmadi
• Freidoun Poorreza – Hossein Hamidi: Naz Bedashteh
• Davood Azad: Rumi + Bach
fotó
• Hamid Khurshidi: Gorgani pásztorok
• Alieh Sâdatpur: Iszfaháni biciklik
• Shahram Sharif: Iráni töredékek
• Ehsan Amini és Hamed Masoumi
• Ahmad Kavousian: Masule 1975
• Ahmad Kavousian: Sivatagi emberek
• Nasrollah Kasraian: A sivatag
• Alieh Sâdatpur: Bakhtiari sátrak
• Hamid Khurshidi: Tanévkezdés Mazandaranban
• Ali Rafiei: Tanévkezdés Teheránban
• Mohammad Javad Martabi: Ziyarat falu Gorganban
• Abotaleb Nadri: Téglavető gyerekek
• Ali Majdfar és Ardeshir Soltani: Khaled Nabi temetője
• Mansure Motamedi: Teheráni virágárusok
• Omid H. Hassan: Teherán Budapesten

miniatúra
• A Sahname parafrázisa
• Teáscsésze Iszfahánból
• Perzsiai zsidó menyasszony-vőlegény-képmás

motívumok
• Pillangó és gyertya
• Madár
• Császárkorona és tulipán
• Medvebocs

iráni nyelvek és kultúrák
• Tat falvak a Kaukázusban
• Lahidzs, a perzsa határőr-falu
• Kaukázusi tat és pamíri nyelvjárások
• Perzsa építészet Tifliszben
• A kabuli piac
• Afgán mákföldek

egyéb
• Vonat Perzsiába
• Jöjjön velünk Iránba!
• 30 (és még több) ok, hogy elmenj Iránba
• Boldog újévet, Perzsia
• A perzsa konyha
• Perzsia titkos nyelve, az orosz
• Az „öt kő”-játék Perzsiában
• Szúfi
• A bűn eredete


7 megjegyzés:

Tamas DEAK írta...

A perzsa nyelvet nehézségi fokban hova tennénk? Gondolom van benne ezerrel befejezett/folyamatos, névszóragozás mindenféle. Na meg persze arab írásjegyek.

Studiolum írta...

Meglepően hangzik, de viszonylag könnyű nyelv. Az arab hódítás előtti ó- és középperzsa még az ógöröggel azonos bonyolultságú volt, de az újperzsa már kétszáz év arab nyelvi dominancia után a paraszti nyelvből támadt újjá Firdauszíval, s emiatt nagyon sok minden lekopott róla. Kicsit mint az angol az angolszászhoz, vagy az olasz a latinhoz képest. Nincs névszóragozás, minimális az igeragozás (bár a jelent-múltat két tőből képezik, mint a német erős igéknél). Az arab írást meg lehet szokni, bár sokáig kellemetlen, hogy minden egyes szónál külön meg kell tanulni a nem jelölt magánhangzókat.

Tamas DEAK írta...

Mennyit őriz még "ősindoeurópai" szavakból? A weissen-weten-védák típusú jelenségre gondolok ezzel (állítólag a "védá"-ból jönne a holland "weten", tudni.) Segítene pl. szláv nyelv tanulásában? (Bocsánat a laikusan lüke kérdésekért :) )

Studiolum írta...

Indoeurópai szókincsében, igeragozásában, mondatszerkezetében a némethez áll közel.

Tamas DEAK írta...

Van netán valami hangzó tananyagod? :)

Petrus Augustinus írta...

Ezt javaslom, én ebbe néztem bele, amikor még úgy volt, hogy látni fogom Perzsiát idén: http://www.easypersian.com/

Kálmán Dániel írta...

és Kalhorék jönnek Budapestre.