![](http://www.studiolum.com/wang/gm/ukitfr.gif)
Mindaz, amit a szerény tonnerre-i meridiánnal kapcsolatban találtam, egyfajta befejezetlenség érzését hagyta maga után. Mindezek a középkori képek, kvadránsok és asztrolábiumok, akárcsak Eratoszthenész kútja, folyton eszembe juttatják azt az arab tudományok történetét bemutató kiállítást, amelyet hat vagy hét éve rendeztek a párizsi Arab világ intézetében, s amely ugyancsak egyfajta befejezetlenség ízét hagyta maga után. Ennek alapján nyilvánvalónak tűnt, hogy lehetetlen az ókori tudományokról az arab-muzulmán világ érintése nélkül beszélni, csakhogy nem könnyű hozzáférni ehhez a tudáshoz.
Ideje hát összefoglalni, mit is tudunk.
1. Eratoszthenész volt az első, aki megállapította a földrajzi koordináták első hálóját, lehetővé téve ezáltal a kartográfiai projekciót. Nem volt egyedül: Tyrusi Marinus a Kr.u. 1. század végén szintén fel akarta mérni a földet, de térképéhez Eratoszthenészétől eltérő mérésekre támaszkodott. Ez a térkép vált ötven évvel később Ptolemaiosz Geographiájának alapjává. Mind Marinus, mind Ptolemaiosz a Nyugat-Afrika legszélső pontján túl felvett kezdő meridiántól kiindulva hálózták be a földet egymástól egyenlő távolságra lévő hosszúsági és szélességi fokokkal. Az egyenlő téglalapokat alkotó háló nagyjából az északi szélesség 36°-án, Rhodosz szigeténél ad helyes projekciót, s ez fogja egységes rendszerbe az egész világot az atlanti partoktól Kínáig.
![](http://www.studiolum.com/wang/meridian/islam/004k.jpg)
![](http://www.studiolum.com/wang/meridian/islam/005k.jpg)
A világnak ez a Ptolemaiosz szerinti ábrázolása, amely Firenzében készült 1451 és 1500 között, feltünteti a meridiánokat is.
2. Mind Tyrusi Marinust, mind Ptolemaioszt többször is lefordították arabra a 8. századtól kezdve, s az utóbbi műve Almagestként válik ismertté Nyugaton 12. századi újrafelfedezése után. Mindkettő a nagy 10. századi geográfus, al-Masûdʿî alapvető forrásai közé számított.
Ettől az időtől fogva szaporodnak meg látványosan a fejedelmi könyvtárak és szerényebb magángyűjtemények, párhuzamosan a „Bölcsesség házaival”, amilyet Harun al-Rasid alapított a 8. század végén, vagy a madraszákkal, amelyek a Szeldzsuk-kortól kezdve a felső szintű oktatás legfontosabb intézményeivé válnak.
![](http://www.studiolum.com/wang/meridian/islam/1/map.jpg)
Az ilyenfajta szövegek, mint az Almagest, fordítóikkal, kommentátoraikkal és kutatóikkal együtt körben járnak az egész muzulmán világban.
![](http://www.studiolum.com/wang/meridian/islam/2/map.jpg)
3. Az arab és perzsa csillagászok nagy erőfeszítést tettek a Föld felmérésére éppúgy, mint az idő pontos mérésére.
Térképeket rajzoltak, s gyakran meridiánokkal is ellátták őket. Bírálták Ptolemaiosz megfigyelési módszereit, és kifejlesztették azokat az eszközöket, amelyeket majd a mi európai csillagászaink is átvesznek: a nagy méretű műszereket a pontos mérések céljára, s a görög modellhez képest tökéletesített planiszferikus asztrolábiumokat, hogy a muszlim kontextusban pontosan meg lehessen állapítani az ima irányát (qibla). Hasonló vallási igények indították el egy másik tudomány, az időmérés (ʿilm al-mîqât) fejlődését is, amely a napórák kialakításához vezetett. A megfigyelési módszereknek, s a bennük foglalt matematikai modelleknek ez a fejlődése szükségszerűen vezetett a görög csillagászat, különösen az Almagest kritikájához, s ezáltal előkészítette a 16. századi kopernikuszi fordulatot.
![](http://www.studiolum.com/wang/meridian/islam/3/map.jpg)
Az iszlám világban is megtaláljuk hát, ha nem is a padlóra rajzolt meridiánt, de a napórát, amely alapvető szerepet játszik az imaórák szabályozásában.
És a meridiánok?
A csillagászok, földrajztudósok és matematikus népe utazó kedvű. Arab, perzsa, türkmén, kurd, török, mongol tudósok rótták a Damaszkuszból Szoltanijébe, Reyből Szamarkandba vezető utakat. Utaztak, találkoztak, eszmét cseréltek, megfigyeléseket végeztek.
![](http://www.studiolum.com/wang/meridian/islam/4/map.jpg)
Egy meridián megrajzolásához mindenekelőtt csillagvizsgálóra van szükség.
A camera obscura használata előtt a csillagok mozgását kutak segítségével végezték. Nem úgy, mint Eratoszthenész, aki a kút mélyén visszatükröződő napsugárhoz képest számította ki a meridián hosszát, azaz a Föld kerületét, hanem azért, hogy fényes nappal is végezhessék megfigyeléseiket, anélkül, hogy zavarná őket a napfény.
![](http://www.studiolum.com/wang/meridian/islam/007k.jpg)
Ulugh Beg (1394-1449), Tamerlán unokája és örököse elsősorban nem mint Szamarkand fejedelme maradt fenn a történelmi emlékezetben, hanem mint kiváló csillagász, matematikus, és az iszlám világ egyik első csillagvizsgálójának építője.
A csillagvizsgáló rögzített megfigyelőeszközökkel volt ellátva, amelyek működtetéséhez legalább hatvan, de talán száz csillagászra is szükség volt. Megfigyeléseiket hosszú időn keresztül, 1420-tól 1437-ig végezték. Ők határozták meg a napév pontos tartamát – 365 nap, 6 óra, 10 perc, 8 másodperc –, s állították össze 1012 csillag katalógusát.
Temür Beg unokája, Ulugh Beg Mirza nagy épületet építtetett, háromemeletes csillagvizsgálót a Kuhak-domb oldalán, amelyet csillagászati táblák összeállításához használtak. E csillagvizsgálónak köszönhetően állította össze Ulugh Beg Mirza a Köregeni Táblákat, amelyeket ma az egész világ használ, s rajtuk kívül ritkán használnak más táblákat. Azelőtt az Ilkhan-táblákat használták, amelyeket Khaja Nasir Tusi állított össze Maraghában az Ilkhannak nevezett Hülegü Khan alatt. Minden bizonnyal nem készült töb a világon hét vagy nyolc csillagászati táblánál. Egyikük Mamun kalifa munkája, amelyet Mamun-tábláknak neveznek. Ptolemaiosz is készített egyet.
Babur, Az A.H. 903-as (1498-as) év eseményei, Babur-Nama
A szamarkandi csillagvizsgáló monumentális hengeres épület volt, magassága 30 méter, átmérője 46 méter. Egy hatalmas, 40 méter sugarú márványszextánst foglalt magában, a „Fakhri szextánsát”, amely igen pontos csillagászati megfigyeléseket tett lehetővé a Nap, a Hold vagy a bolygók meridián fölötti átvonulásakor. A 60°-os ívnek mindkét oldalán lépcsők voltak, hogy a mérést végzők szabadon mozoghassanak rajta.
![](http://www.studiolum.com/wang/meridian/islam/008k.jpg)
![](http://www.studiolum.com/wang/meridian/islam/009k.jpg)
![](http://www.studiolum.com/wang/meridian/islam/010k.jpg)
A szextáns, ma részben föld alá temetve, jó állapotban megmaradt, míg az összes többi eszköz eltűnt. Maga Ulugh Beg tulajdon fia áldozata lett.
Ezért a világért, amely öt nap alatt elpusztul, képes volt megölni egy ilyen bölcs és öreg embert, mint apja volt. Ulugh Beg Mirza halálának kronogramja a következő:
Ulugh Beg Mirza, a tudás és bölcsesség óceánja
Aki a világ és a vallás támasza volt
Abbas kezétől ízlelte meg a vértanúságot
Ezek a betűk a kronogramja: Abbas ölt meg engem.
Babur, Az A.H. 903-as (1498-as) év eseményei, Babur-Nama.
S végül egy szokatlan tárgy. Nem asztrolábium, még ha kör formájú, s mozgatható pálcával, úgynevezett alidadéval van is ellátva. Ez az iszlám világ matematikai ábrázolása, amely lehetővé teszi a nagy városok viszonyának megállapítását Mekkához. Mekka van a kör közepén, s a százötven város helyzetét koordinátáik jelölik. Az alidade mozgatásával, a szegélyen körbefutó skálának köszönhetően közvetlenül meg lehet állapítani minden egyes városban Mekka irányát és távolságát. A tárgy aljára egy iránytűt is beillesztettek. A műszer azokon a csillagászati táblákon alapul, amelyeket Ulugh Beg megfigyelései alapján állítottak össze Szamarkandban. Ebből a térképből – hiszen valódi térképről van szó – csupán két példányt ismerünk: az egyiket 1989-ben, a másikat 1995-ben fedezték fel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése