Csomók

sebességmérés a Wang folyón
Szent Cecíliának,
a zenészek pártfogójának, ünnepén

Trio Tzane: Bir evler yaptırdım (Házat építettem). A Gaïtani (2010) lemezről
A Trio Tzane három tagja a balkáni hagyományos zene három, görög, bulgár és török ágának képviselője, s ezen a lemezükön is e három hagyományból válogatnak dalokat három szólamban, saját feldolgozásban. A Házat építettem a dél-koszovói Prizrenből származó, szláv gyökerű török esküvői dal, amelynek szövege azonban az egymástól eltiltott szerelmesekről szól.


Soheil Nafisi: همه فصلن دنیا Hame-ye faslân-e donyâ, „A világ minden évszaka”. A تران های جنوب Tarânehâ-ye jonūb, „Déli dalok” (2010) lemezről
„Bárcsak a világ minden évszaka tavasz volna…” A dal szövegét Ebrahim Monsefi (1945-1997), a 60-70-es évek népszerű perzsa „bárdja” írta a dél-perzsiai Bandar Abbas kikötőváros hormozgani tájszólásában, és maga adta elő gitáron a ترانه های رامی Tarânehâ-ye Râmi, „Râmi dalai” címmel megjelent egyetlen lemezén. Itt Soheil Nafisi énekli nemrég kiadott lemezén, amelynek Monsefi iránti tiszteletből adta a „Déli dalok” címet, s a zene stílusa is a kikötőváros arabos zenéjére, a flamenco távoli rokonára játszik. Ez a dal kísérte az öreg iszfaháni biciklikről szóló bejegyzést.


Deniz Kızı Eftelya: Kadıköy’lü. A Kadıköy’lü (1998) lemezről
Az isztambuli görög származású Deniz Kızı („Sellő”) Eftelya (1891-1939) a 20. század eleji Isztambul legendás énekese volt. A Kalan kiadónak ez a lemeze a legnépszerűbb dalaiból ad válogatást századeleji felvételekből. Az ottomán Isztambul tűnékeny tárgyairól szóló bejegyzéshez.


Lila Downs: El relámpago (A villám). Az El cantina (2006) lemezről
Az amerikai-mexikói mixték indián énekesnő ezen a lemezén mexikói dalokat ad elő. Ez a dal a Casasola fivérek századeleji mexikói fotóit kíséri. Lila Downs a Frida Kahlóról készült életrajzi film énekeseként vált híressé. Frida és férje, Diego Rivera szintén szerepelnek a Casasolák fotóin.


Facundo Cabral: Amikor elmegyek, és Carlos Di Fulvio (*1939): A chacarera. Sebastiano Solis zenéje és előadása. Az El Gaucho, el Inca y la Nueva Música (1982) lemezről.
Facundo Cabral argentin költő (*1937) nevelőintézetben nőtt föl. „Kilenc éves koromig nem beszéltem, tizennégy éves koromig analfabéta voltam, negyvenhat évesen ismertem meg apámat. A nevelőintézetből megszökve parasztoktól tanultam énekelni. 1954. február 24-én egy csavargó elszavalta nekem a Hegyi Beszédet, és én úgy éreztem, hogy újjászülettem. Ekkor írtam meg a Vuele bajo bölcsődalt. Ezzel kezdődött minden.” – A két dal szövege és fordítása itt olvasható.


Federico Lechner, Tango & Jazz Trio: Beboponga (2008) (5'06")
Jazzgyűjteményünk nemrég három darabbal gyarapodott Argentínából, amely az utóbbi időben nagyon termékeny ebben a műfajban. Ernesto Jodos (El jardín seco, 2008) és Paula Shocron (Homenaje, 2009) Buenos Airesben vásárolt lemezeihez most a Federico Lechner Tango & Jazz Trio Beboponga (2008) című CD-je társult. Mindhárom lemezen a zongoristáké a főszerep, s a harmadikon játszik még Andrés Litwin (dob), Javier Moreno, Jorge Cerrato “Jato” és Pablo Martín Caminero (bőgő), valamint a 10. számban (“A mi madre”) Gladston Galliza is énekel. Az első és utolsó számban Antonio Serrano fütyül és harmonikázik. A darabok többsége Lechner kompozíciója, de néhányban más zenészek is közreműködtek. A legérdekesebb a “Pincho” című, Frederic Chopin Fantasia Impromptujének parafrázisa. Az itt idézett szám a lemez első, címadó darabja.


Masoud Bakhtyari (Bahman Alaeddin): Tey tum rah تی توم ره /Râh-e bârik راه باریک (Sikátor) (4'13"). A Bahang بهنگ /Arus عروس (Menyasszony) (2007) lemezről.
A középső Zagrosz-hegység bakhtiari nomádjainak zenéje, innen a kétnyelvű, bakhtiari-perzsa címek. A szövegek Ali Hafezi versei. Bahman Alaeddin a lemez a bemutatásával kezdi saját kétnyelvű – bakhtiari-perzsa – blogját, és a Delnavazha is ír róla. Lüktető, repetitív dallamok, amilyeneket a menyasszony barátnői énekelnek a vőlegényre várva. Amilyen a szefárd Ya salió de la mar la galana is volt itt lejjebb.


Photis Ionatos: Ithaka, Konsztantinosz N. Kavafisz Ιθάκη és Strófák, Kosztasz Kariotakisz Στροφές c. versére. Az Ithaque (1988) lemezről.
Photis Ionatos ezen a CD-n nagy huszadik századi görög költők verseit zenésítette meg. A görög zenét francia sanzonos beütés színezi, ami nem csoda, mert Ionatos tizennyolc éves kora óta Belgiumban él. Ez a CD volt az egyik első és azóta is meghatározó találkozásom az igazi görög zenével és a modern görög költészettel. Ezt a Kavafisz-verset valamikor igen komolyan vettem: ennek emlékére egy mesébe is beleszőttem. Ma már a Strófák közelebb állnak hozzám. Majd ezeket is lefordítom.


Savina Yannatou: Ya salió de la mar la galana (Már kijött az úrnő a tengerből), El sueño de la hija del rey (A királylány álma) és Los bilbilicos (A fülemülék). Három dal az Άνοιξη στη Σαλονίκη (Tavasz Szalonikiben, 1995) lemezről.
Savina Yannatou húsz körüli lemezén az egész Mediterráneum, sőt távolabbi vidékek hagyományos dalait énekli (az egyiken például egy csángó népdalt is, magyarul). Ezt a legelső lemezét azonban, amely egy thesszaloniki népzenei kutatás eredményeit mutatta be, teljes egészében az egykor népes és gazdag szaloniki szefárdság zenéjének szentelte. Három bejegyzésben is idézek belőle, a szefárd (ladino) szöveg fordítását is közölve: itt, itt és itt.


Azerbaijan Folk Ensemble: Bayati Shiraz (7'05") és Balkan Messengers, Çeçen kızı (Csecsen lány) a „Balkan Messengers 2” CD-ről
A gyönyörű első darab lehetne akár egy erdélyi keserves is, de kifinomultabb annál ott a perzsa kultúra kisugárzásában, amelyre már címe is utal. (Azerbajdzsán az ókortól 1833-ig Perzsia része volt, a Kaukázustól délre fekvő fele ma is Iránhoz tartozik.) Tanburi Cemil Bey „Csecsen lány” című szerzeményéről írott bejegyzésünk mellé tettük fel a margóra, a „kaukázusi szépségekre” gondolva. A Balkan Messengers száma ez utóbbi darab legszebb változata, de érdemes a fenti bejegyzésben meghallgatni a többit is.


Mohammad Reza Lotfi: Âvâz-e Bayât-e Esfahân (27'58"), tar, tonbakon kísér Nâsser Farhangfar, a Parvâz-e Esgh (A szerelem szárnyalása) lemezről, és Raghs-e Parandegân (A madarak tánca) (7'07") tar-szóló a Ramz-e Esgh (A szerelem titkai) lemezről.
Az iménti madarakat akartam folytatni, ezért került be épp a madarak tánca Lotfitól, a perzsa klasszikus zene nagy öregjétől, aki már régóta Los Angelesben él és tanít, s csak olykor-olykor látogat haza egy-egy koncert erejéig, amely ilyenkor országos népünnepély, mint most májusban Teheránban, amelyre nem tudtam elmenni, a szívem szakadt meg. Sajnos pont a madarak tánca csak egy koppenhágai koncert rossz minőségű kalózfelvételén van meg, ezért kell előtte meghallgatni az iszfaháni modusú improvizációt, hogy ennek erejét majd hozzágondolhassuk ahhoz. Markánsan más stílus, mint Alizadéé, ugyanazon a hagyományos perzsa lantzenén belül. És akkor még nem hallották a többieket, akiket ezután akarok felrakni csomónak.


Hossein Alizadeh: Horizont, szetárszóló, és Madarak, amelyen Homa Niknam énekel.
Ismét egy Hossein Alizadeh-lemez, a Madjid Khaladj-dzsal (iráni dobok: tombak, dayre, daf) és Homa Niknammal (ének) együtt 2006-ban készített Madarak (Birds,پرنده ها), a lemez első és második darabja. Apropójukat ez a madaras bejegyzés adta. Érdemes őket megszakítás nélkül egymás után meghallgatni, ahogy a lemezen is játsszák.


Taberna Mylaensis: Fammi ristari ’nto menzu di to braccia (4'10")
A Taberna Mylaensis („Milazzói Kocsma”) 1975 óta kutatja és énekli a szicíliai népzenét. Olaszországban mára már legendává, Szicília szinonímájává váltak. Ez a gyönyörű szerelmes dal, Hadd pihenjek meg karjaidban első, 1976-os lemezükről való. Igyekszem ennek szövegét is hamarosan közzétenni fordítással együtt.

Soheil Nafisi: شهاب‌ها و شب‌ها – Shahâbhâ va shabhâ – Üstökösök és éjszakák
Ennek a dalnak, az egyik legnagyobb modern perzsa költő, Mehdi Akhavan Sales (1928-1991) versének nincs mp3 változata, csak videón lehet megnézni itt, ahol le is fordítjuk, és néhány kommentárt is fűzünk hozzá a perzsa költészet finomságáról.


Sztevanovity Dusán és Zorán: Volt egy tánc (Az élet dolgai c. lemezről, 1991) (5'46")
„Énekelt történelem” címmel nyitott füzérünk első bejegyzésében néhány Zorán-szám szerepelt, érdemes ott mindet meghallgatni. A Volt egy tánc eredetijét, Leonard Cohen Take this waltz-át és annak Enrique Moreno készítette flamenco-változatát itt mutattuk be.


Wang Wei: 陽關三疊 A Yang-kapu három dala - Wu Wenguang, guqin szóló (5'35")
Wang Weinek – akinek Tang-kori verseskötete blogunk névadója – barátja, a Yang-kapun túli nyugati barbárokhoz követségbe induló Yuan Er búcsúztatására írott híres dalát számtalanszor feldolgozták, a guqin – kínai citera – repertoárjának egyik legfontosabb darabja. A „három dal” arra utal, hogy hagyományosan egymást követő három variációban adják elő. A dal szövegét fordítással és egy-két megjegyzéssel együtt itt tettük közzé.
A Yang-határkapu mindössze 70 km-re állt Dunhuangtól. Stein Aurél, amikor ezer évvel később nyugat felől ide érkezett, éppen azoknak a barbároknak az eltemetett városait ásta ki, akiket egykor Yuan Er felkeresett.



Kulin ban: Žali Zare da žalimo (Sirass, Sára, siratással), 2006 (2'08")
és N. Constantinopoulos: Εβράδυν παληοβράδυν κι ο ώλιος έδυσε (Este, gonosz este, a nap leszállt) (4'02")
Az első darab szerb népdal a török időkből, gyönyörű a cappella feldolgozásban. Itt videót és fordítást is adok hozzá, lábjegyzetként a második darabot, egy középkori görög határőr-dalt, s körítésnek egy kis történelmi körképet a Balkánról, ahol élünk.


Bach: Die Kunst der Fuge, Contrapunctus 1 - Fretwork (3'09")
Régóta szeretnék már szép kamarazenekari változatot találni a Kunst der Fugéból. Nem is olyan egyszerű. Ezt a darabot – akárcsak a Musikalisches Opfert – a legtöbbször vagy gépiesen, vagy túl érzelgősen adják elő. A Fretworknek ezen a lemezén sikerült nagyon elegánsan középen maradnia. Most már csak a Musikalisches Opferből kellene hasonlóan finom kamaraváltozat.


Klezmatics: Shnirele perele (6'11") (A Rhythm & Jews lemezről) és Woody Guthrie: Come When I Call You (4'25") (A Wonder Wheel lemezről)
Nagyon szeretem a Klezmaticsot. Az első dal szövege jiddisül és magyarul itt, a másodiké angolul és fordításban itt található, kis körítéssel.


Hossein Alizadeh - Kayhan Kalhor - Mohammad Reza Shajarian: Zemestan ast („Tél van”), 3. és 4. tétel (15'39")
A perzsa klasszikus zene három nagy előadójának 2001-es kaliforniai közös koncert-CD-jéről. Shajarian a címadó dalt, az egyik legnagyobb modern perzsa költő, Mehdi Akhavan Sales (1928-1991) „Tél van” c. versét énekli. A CD többi részét itt is meg lehet hallgatni, vagy itt is, ahol a szövegek is olvashatók perzsául. (Egy következő bejegyzésben majd lefordítom őket.) Az Alizadeh és Kalhor által játszott bevezető dallam egy másik változatát két másik nagy mester, Parviz Meshkatian és Shahram Nazeri előadásában itt lehet meghallgatni.


Bach, Gavotte I és II a 3. angol szvitből, Schiff András előadásában (3'21")
Egy a két Gavotte sok előadása közül, amelyekkel Davood Azad Rumi-előadását ellenpontoztam. Érdemes meghallgatni a többit is.


Le Vieux Gaultier: La Poste (a d-moll szvit záró tétele) - Hopkinson Smith, lant (1'30")
Hopkinson Smith az egyik legnagyobb élő zenész. Ezen a lemezén a 16. századi Ennemond Gaultier lantszvitjeit játssza. Teljes diszkográfiája itt található.


Hossein Alizadeh: Mahtâb / Esfahân (16'26")
Hossein Alizadeh az egyik legjobb perzsa klasszikus zenész, többféle iráni lanton játszik. Iránban az ő tankönyveiből tanítják a saz- és tar-játékot. Ezen a lemezén az általa tervezett sallâneh nevű lanton ad elő improvizációkat négy klasszikus perzsa modusban.

5 megjegyzés:

Névtelen írta...

Köszönöm a zenéket!

. írta...

Nálam nem hallgatható a két újabb zene.
Lehet,hogy a lemez címe miatt gondolják az égiek,nem való ez már nekem? :)

Studiolum írta...

Megjavítottam. Sose gondoltam volna, hogy a Blogger megkülönbözteti a kis- és nagybetűket a fájlnevekben!

. írta...

Nagyon szép.
(áradozhatnék,hogy mennyire,de inkább hallgatok)

Köszönöm,hogy föltette.

Studiolum írta...

Nyugodtan áradozzon, arra való zene ez :)

Jut eszembe, a perzsáknak legalább négy-öt kifejezésük van a "szeretet" és "szerelem" szóra, és a címbeli "eshgh" nem annyira ember iránti szerelmet jelent mint inkább a szúfi misztikus Isten iránti szerelmét, úgyhogy való az mindenkinek!