Mikor lesz az már?


Jibbone ha-mikdos ir cijon tömale, akkor lesz az már” – énekli Sebestyén Márta a Muzsikás együttes Szól a kakas már című albumának címadó dalában.


Sebestyén Márta és a Muzsikás: Szól a kakas már (3'06"). A Szól a kakas már. Magyar zsidó népzene (1992) lemezről.
(Erről a lemezről már korábban, a „Bella ciao” feltételezett zsidó gyökerei kapcsán is írtunk. A Muzsikás együttes azokat az öreg cigányzenészeket járta végig, akik valaha az 1944-ben elpusztított máramarosi hászid zsidóság ünnepein zenéltek, s tőlük gyűjtötte össze e közösség egykori dalait.)

Szól a kakas már
Majd megvirrad már
Zöld erdőben, sík mezőben
sétál egy madár.

Micsoda madár,
Micsoda madár
Sárga lába, kék a szárnya
Engem odavár.
Várj, madár, várj
Te csak mindig várj
Ha az Isten néked rendelt
Tiéd leszek már.

Mikor lesz az már,
Mikor lesz az már?
Jibbone ha-mikdos ir Cijon tömale
Akkor lesz az már.

Vagyis mikor…?

A CD kísérőfüzetéhez ne forduljunk magyarázatért, itt csak a dal születésének legendás történetét olvashatjuk Szabolcsi Bence tolmácsolásában:

Taub Eizik hászid csodarabbi 1780 körül került Nagykállóra melamednek (tanítónak) a nagykállói rasekol gyerekei mellé, s ott később rabbi lett. A költői lelkű, természetszerető rabbi a legenda szerint mezei sétája közben hallotta a dalt egy pásztorgyerektől, s egy belső hang ellenállhatatlanul ösztönözte őt annak megtanulására. Megvette hát a dalt két forintért. Abban a pillanatban, amikor a vásárt megkötötték, a rabbi megtanulta a dalt, a pásztorgyerek meg elfelejtette. Azóta a felvidéki zsidóság magáénak érzi a nótát, és zsoltáros virrasztásai s egyéb vallásos ünnepei alkalmával mindenütt énekli, mivel annak szövegéből Messiást váró, allegorikus értelmet érez ki.

A nagykállói cáddik
Magyar pásztorfiútól még az egyszeri csodarabbi is csak tősgyökeres magyar népdalt tud venni. Ezt Szabolcsi Bence sem látja másképp: a Szól a kakas már „egész magyar szövegében és egész dallamában egy jól ismert népdalnak nem is nagyon jelentékeny változata, erőszakkal betoldott héber sorokkal.” („Népdalok”, Az Egyenlőség Képes Folyóirata, 1921.) Ezekről az „erőszakos betoldásokról” még lesz szó. Először arra próbáljunk választ keresni, hogy egy többé-kevésbé tipikus magyar népdal hogyan válhatott ennyire népszerű haszid zsidó dallá?

A nagykállói haszid közösségből származó Ámos Imre (1907-1944) képe: Hajnalvárás, 1939

A kérdésre az egyik választ a dallam modalitása adja. A zsidó zene – legyen az akár klezmer, akár liturgikus kántorének – a gregorián zenéhez hasonlóan modusok, skálák, jiddisül shteygerek köré szerveződik. Ezek egyike, az Ahavoh rabboh, amely az ebben a modusban recitált reggeli ima kezdőszavairól nyerte nevét, különlegesen népszerű a haszid zsidók közt: számtalan haszid eredetű klezmerdarab és tish nign – szombatonként és ünnepekkor a rabbi asztalánál, gyakran eksztatikus hangulatban énekelt dal – épül erre a skálára.

Az Ahavoh rabboh egy módosított fríg skálának felel meg – innen ered a klezmerben elterjedt jiddis neve, a freygish –, ahol a skála harmadik foka egy fél hanggal fel van emelve. Szolmizálva: m-f-szi-l-t-d'-r'-m'. Ahogy gyakran a kelet-európai népdaloknak, úgy ennek a skálának sincs egyértelmű „tulajdonosa”: a spanyol flamenco „cigány skála”, az arab és a török zene hijaz maqam néven ismeri. S ha közelebbről megvizsgáljuk kérdéses népdalunkat, a Szól a kakas már-t, ez is pont ugyanerre a bővített terces fríg skálára épül. Ily módon minden változtatás nélkül átvehette a zsidó közösség úgy, hogy dallamvilágában teljesen magáénak érezhette.

Álljon itt egy példa egy ilyen freygish darabra a hagyományos kelet-európai klezmerrepertoárból, az Az du furst avek – „Amikor elmész” – jiddis népdal Joel Rubin (C-klarinét) és Joshua Horowitz (cimbalom) tolmácsolásában. A freygish skála mellett a rubato bevezető és a dal lassú, vontatottan feszes ritmusa is megerősíti a rokonság érzetét:


Rubin & Horowitz: Az Du Furst Avek (3'23"). A Bessarabian Symphony. Early Jewish Instrumental Music (1994) lemezről.
(Joel Rubin és Joshua Horowitz a múlt század fordulójának zsidó hangszeres zenéjét kísérlik meg rekonstruálni Bessarabian Symphony című lemezükön. Hasonlóan a barokk zene előadásaiból ismert historikus irányzathoz, ők is eredeti hangszereken játszva próbálják meg életre kelteni a korabeli előadási gyakorlatot, amelyet fluktuáló ritmika, gazdag ornamentika, glisszandók gyakori használata, és általában a vokális technikákhoz közelebb álló előadásmód jellemez. Lemezük azonban jóval több egyszerű kultúrarcheológiai kirándulásnál: élvezetes, élő, érzékenyen és érzelemgazdagon előadott zene.)


De térjünk most vissza a dal szövegéhez. Az utolsó versszakot leszámítva tipikus magyar szerelmes népdalszöveggel van dolgunk, több ismert magyar népdalból is visszaköszön a szerelmesek madár-allegóriája. Az utolsó versszak azonban késői betoldás, amelyet a dalt magáévá tevő haszid zsidó közösség – talán maga Eizik Taub – költött hozzá, s amely gyökeresen átértelmezi az egész dalt.

A versszak ominózus héber nyelvű sora szó szerinti idézet egy késő középkori pijutból, zsidó liturgikus költeményből. A Cur mi-selo című pijut legkésőbb a 14. században született Észak-Franciaországban ismeretlen költő tollából. A költemény elég hamar elterjedt Európa zsidó közösségeiben, s mind a mai napig felcsendül szombatonként az ünnepi terített asztal mellett az étkezés utáni áldás, a Birkat ha-mazon bevezetőjeként. – Érdekes megjegyezni, hogy a Cur mi-selo ma elterjedt dallama ugyanarra az Ahavoh rabboh modusra épül, mint a Szól a kakas már.

A Cur mi-selo strófái a Birkat ha-mazon egyes áldásaihoz kapcsolódnak, amelyek hálát mondanak az Istentől kapott ételért, az Ősatyáknak örökbe adott földért, majd könyörögnek a Messiás eljöveteléért és a Szentély újjáépüléséért.

Ezekből a könyörgésekből emelte át a Szól a kakas már a pijut utolsó strófájának első sorát: יבנה המקדש עיר ציון תמלא, askenázi kiejtéssel: Jibbone ha-Mikdos, Ir Cijajn tömale. Magyarul: „Felépül a Szentély, és Sion Városa benépesül.” Akkor lesz az már.

Ez a betoldott strófa az Énekek éneke magasságába röpíti fel a dalt. Ahogy a hagyományos rabbinikus értelmezés szerint az Énekek énekének szerelmespárja az Örökkévaló és népének egymás utáni vágyakozását allegorizálja, ugyanúgy a Szól a kakas már énekese a számkivetett zsidó nép képviselőjeként vágyakozik szerelme, az Örökkévaló után, akivel csak a messiási időkben, az Ígéret Földjére való visszatérés és a jeruzsálemi Szentély újjáépítése után egyesülhet.

Így született meg egy potenciálisan zsidó dallamú magyar népdal és egy transzcendenssé emelt szerelmes vers házasságából a mai napig legnépszerűbb magyar nyelvű haszid dal.

Arusz ben Selomo taron játszik. Perzsiai zsidó kettős képmás bal fele, 1846Perzsiai zsidó kettős képmás „vőlegény”-darabja, 1846 k. Héber betűs, perzsa nyelvű felirata: Târ-zan ʿArus ben Shelomo – „ʿArusz ben Selomo taron játszik.”

De ezzel még távol sincs vége a történetnek. A Cur mi-selo pijutnak, úgy tűnik, titokzatos képessége van a szerelmes költemények megtermékenyítésére. Nagykállótól jó ezer kilométerre délre, a szefárd zsidó kultúrkörben egy másik igen népszerű szerelmes dallal fonódik össze a Cur mi-selo, bár itt nem a szöveg, hanem a dallam közös. A szefárd zsidók a pijut hagyományos dallamára éneklik a Los bilbilicos cantan – „A fülemülék dalolnak” –, illetve a La rosa enflorece – „Virágzik a rózsa” – címeken is ismert dalt.


Savina Yannatou és a Primavera en Salonico: Los bilbilicos cantan – „A fülemülék dalolnak” (4'11"). Az Άνοιξη στη Σαλονίκη (Tavasz Szalonikiben, 1995) lemezről.
(Savina Yannatounak az egykori thesszaloniki szefárd közösség dalait összegyűjtő CD-jéről már két bejegyzésben is idéztünk egy-egy dalt, itt és itt. Ez az anatóliai szefárdságtól elterjedt dal a harmadik kedvencünk. A bilbilico, ‘fülemüle’ szó a török bülbül szefárd kicsinyítő képzős alakja, míg a „megsebesül a hold” a magas irodalomból átvett kifejezés a lassan fogyó holdra.)

La rosa enflorese
hoy en el mes de may
mi alma s’escurese
firiendose el lunar

Los bilbilicos cantan
con sospiros de aver,
mi alma i mi ventura
estan en tu poder.

Los bilbilicos cantan
en los arvos de la flor,
debacho se asentan
los ke sufren de amor.

Mas presto ven, colomba
mas presto ven con mí,
mas presto ven, keridha,
corre i salvame.
Virágzik a rózsa
most, május hónapban,
lelkem elsötétedik
ahogy megsebesül a hold.

A fülemülék dalolnak
vággyal sóhajtozva
lelkem és a sorsom
a te kezedben van.

A fülemülék dalolnak
a virágzó fák között
a fa alá ülnek le
akiket szerelem gyötör.

Siess gyorsan, galamb,
siess gyorsan hozzám,
siess gyorsan, kedvesem,
fuss, ments meg engem

Rachel szemöldökét festi. Perzsiai zsidó kettős képmás jobb fele, 1846Perzsiai zsidó kettős képmás „menyasszony”-darabja, 1846 k. Héber betűs, perzsa nyelvű felirata: Rahel dar hâl vasmeh keshidan – „Rachel szemöldökét festi.”

Végül csendüljön fel a Szól a kakas már ma élő leghitelesebb tolmácsolójának, Eizik Taub rabbi hatodik generációs egyenes ági leszármazottjának, Rebbe Menachem Mendel Taubnak, a Kaliver – „Nagykállói” – haszid dinasztia rabbijának az előadásában. Nem tudom, mennyire tud a Kaliver Rebbe magyarul, mindenesetre a Szól a kakas már-t szinte hamisítatlan szabolcsi tájszólásban énekli. Jeruzsálemben, szombatonként, magyar nyelven.


9 megjegyzés:

Farkas írta...

Biztos ismered, a szöveg eredetéhez:
http://szelence.com/tan/orlovszky_micsoda.html
A 'Sötét ködbűl alig tisztult' első három versszakát nem tudom hova tenni. Az 4. versszaktól, amikor megszólítja a madarat, szinte csak petrarkista képek és paradoxonok töltik meg a szöveget, de a harmatos kertben sétáló madár szerintem nem az. Ugyanakkor az első versszak képi bonyolultsága (hóval fedett szép virágokon lépdelő madár a ködös dérben) miatt nem mondanám azt sem, hogy "közköltészeti".
A steyghert nagyon köszönöm, nem tudtam, hogy van ilyen.

Studiolum írta...

Igen, ismerem és szeretem ezt a szelencécskét, köszönöm, hogy újra alkalmat adtál beleszippantani.

A Voigt-tanulmányokat még egyszer el kéne olvasni. Mai fejjel azt hiszem, hogy a szöveg pedáns családfájának felállításakor nem vette eléggé figyelembe a keleti párhuzamokat. A török és perzsa irodalomban (és biztos máshol is) ez a kép nagyon elterjedt, mégpedig szerelmes és – a szúfi költészetben – vallásos értelemben egyaránt. Itt van például az a modern, de hagyományos képekkel dolgozó perzsa szúfi vers, amelyet nemrég fordítottam: http://wangfolyo.blogspot.com/2008/11/idegenekkent.html.

Úgyhogy nagyon is lehet, hogy Orlovszkynak igaza van a záró mondatban: „Vagy talán az ismeretlenségbe burkolódzó prágai költő kertjébe a szóbeliség erdejéből tévedt be az a madár?” Mégpedig a keleti szóbeliségéből, ami a korabeli török világban tényleg helybe jött. Egyébként az általad említett petrarkista képek is ezt erősítik: nagyon úgy fest, mintha utólag cifráznának fel velük egy közismert szituációt, a kerben sétáló madár képét.

Liang Sheng írta...

Kedves Farkas,

Köszönöm szépen az Orlovszky-linket, nem ismertem. Egy igen komoly problémám van az ő áthasonítás-elméletével, amit az általad belinkelt tanulmányban következőképpen prezentál:

"A rabbi figyelmét minden bizonnyal a dal elején álló kakas-motívum ragadta meg, hiszen a zsidó hagyományban a hajnalt kiáltó szárnyas a messiás hirnöke. Ez az ismerős, erős érzelmi viszonyulást kiváltó szövegelem, amely képes volt az emlékezetében élő szövegvilággal jelentésgazdag asszociációs viszonyba lépni, mintegy az áthasonítás folyamatát elindító kapcsolóként működhetettt."

Orlovszky kulcsargumentációja sántít, de nagyon. Jó pár éve foglalkozom hebraisztikával és judaisztikával, de még sohasem hallottam arról, hogy a zsidóságban a kakas lenne a Messiás hírnöke. A biztonság kedvéért még az Encyclopaedia Judaicát is felütöttem, de az sem tud erről. Vagyis megkockáztatnám, hogy az Orlovszky által levont következtetés az "ismerős, erős érzelmi viszonyulást kiváltó szövegelem"-ről alapvetően hamis, mert nem létező premisszumra épül.

De cáfoljatok meg, örömmel fogom meghajtani a fejem minden tételes bizonyíték előtt.

2Sheng

Farkas írta...

Élesszemű megfigyelés. Megnéztem én is az EJ-t, se cock, se rooster nincs benne. Magamtól szinte biztos lettem volna benne, hogy a kakasnak van valamilyen hellenisztikus előtörténete. A google könyvei között egyetlen tudós mű meri állítani, hogy a kakas Izrael, aki a Messiást üdvözli: Erwin Ramsdell Goodenough, Jewish symbols in the Greco-Roman period, 1958, 70.
Akinek megvan, nézze meg, hogy mire alapozza: http://books.google.com/books?hl=hu&id=Xx0TAAAAIAAJ&dq=%22cock+is+israel%22&q=cock+messiah&pgis=1#search_anchor
De az biztos, hogy széles körű néphit nem lehetett.

. írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
. írta...

Zelk Zoltán:

MICSODA MADÁR

Jaj, a szelek drótsövénye
szét ne szedje már,
földet érjen, megpihenjen
ez a zöld madár.
Előbb ágra száll,
aztán gyöpre száll,
zöld erdőben, zöld mezőben
sétál a madár.
Micsoda madár! micsoda madár!
kék a lába, zöld a szárnya,
fűhegyen megáll.
Idegen a táj,
Továbbmenne már,
véres még a bóbitája,
tolla csupa sár.
Ne menj el, madár,
kilobban a nyár,
sárga pernye hull a fákról,
füstöl a határ.
Nem megy a madár,
marad a madár,
sűrű eső lesz a rácsa,
ketrece a táj.
Holnap őszre vál,
aztán télre jár,
fehér fák közt, hómezőben
sétál a madár.
Micsoda madár! micsoda madár!
kék a lába, zöld a szárnya,
dér gyöngyén megáll.

ÉvaZsuzsanna írta...

Köszönet! A dalért,- ezt sokszor dudorászom - , Ámos Imre Hajnalvárás c. képéért is.

HaKohen írta...

A nagykállói rebbe Taub Izsákról bővebben lehet olvasni Fenyvesi Károly (Charles Fenyvesi) "Mikor kerek volt a világ" c. érdekes és olvasmányos családtörténetében. Ugyanitt vannak utalások a haszidizmus megalapítójáról: Bal Sem Tovról is. (A névleírási és egyéb eltérések a héber-jiddis-angol-magyar stb. helyesírási és fonetikai eltérések miatt vannak, és nem érdemes fönnakadni rajtuk.)

Tamas DEAK írta...

A Tomi a megfagyott gyermek című 1936-os filmben is előbukkan a dal, vándorcigányok adják elő. Nemrég előkerükt az 1942-es Gyávaság egy nézhető kópiája, Szeleczky Zita énekli cimbalokísérettel.