A világ emlékezete

A UNESCO 1997-ben indította el Világemlékezet-programját, amely a műemlékeket regisztráló Világörökség-programmal párhuzamosan a világ szellemi örökségét, a legértékesebb levéltári és könyvtári gyűjteményeket veszi fel listájára. A lista idáig 158 tételt tartalmazott, közöttük olyan kincseket, mint a hettita agyagtáblák, a Gutenberg-biblia, a Linné-gyűjtemény vagy Chopin összegyűjtött kéziratai.

Most érkezett a hír, hogy a Világemlékezet-bizottság négy nappal ezelőtti éves ülésén harmincöt újabb tétellel gyarapította a listát. A harmincöt új tétel között két magyar is van: Kőrösi Csoma Sándornak a Magyar Tudományos Akadémia Keleti Gyűjteményében őrzött hagyatéka, valamint Bolyai János 1832-ben kiadott Appendix-e, amely megalapozta a nem-euklidészi geometria elméletét. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy mindkét anyag internetes dokumentációját a Studiolum készítette el a Magyar Tudományos Akadémia anyagaiból, az Akadémia munkatársaival együttműködve, magyar, angol és spanyol nyelven.


Kőrösi Csoma Sándor 1842-ben indult el Kalkuttából Lhaszába, hogy a dalai lámák könyvtárában a régi magyarokról és a velük rokonnak gondolt ujgurokról szóló források után kutasson. Előző húsz évében voltaképpen erre az útjára készült. Láma-kolostorokban élve megtanulta a tibeti nyelvet és vallást, megírta az első tibeti szótárt és nyelvtant (1834), és olyan részletes leírást adott az akkor Európában még csak homályosan ismert buddhista vallásról és irodalmi kánonról, hogy ahhoz lényegeset azóta sem tudtak hozzátenni. Lhaszába azonban soha nem jutott el. Útközben maláriát kapott, és Darjeelingben meghalt.

Mintha csak tudta volna, hogy nem tér vissza, indulás előtt minden könyvét tanítványának, S. C. Malannak, a Bengáli Ázsiai Társaság titkárának ajándékozta. Malan a könyveket Duka Tivadarnak adta tovább, aki a szabadságharc után emigrálva angol katonaorvosként került Indiába, s itt felkeltette érdeklődését ott élt honfitársa, akiről minden adatot összegyűjtött. Első életrajzát is ő írta meg magyar és angol nyelven, Csoma könyveit pedig 1885-ben a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta. A harminchat tibeti kódex közül a legértékesebbek az úgynevezett „Alexander-könyvek”, amelyek nevüket is Csomáról kapták. Ezek a könyvek, amelyekben a tibeti lámák Csoma egy-egy témáról – filozófiáról, vallásról, orvoslásról, csillagászatról – feltett kérdéseire adnak választ kérdezz-felelek-formában, az európai és tibeti gondolkodás találkozásának egészen kivételes dokumentumai.

A Csoma-hagyaték internetes dokumentációjában elsőként tesszük közzé egy Alexander-könyv, a buddhista kozmológiát bemutató 4. kódex facsimiléjét, átírását és fordítását magyarul és angolul, s ezt majd a többi kódexszel is folytatni szeretnénk. A dokumentáció tartalmazza emellett Csoma részletes életrajzát, hagyatékának leírását, Duka életrajzát és mindkét Csoma-biográfiáját, valamint a MTAK Tibeti Gyűjteményének gazdagon illusztrált leírását.


A Bolyai János Appendix-ének szentelt honlap egyszersmind a két Bolyai, Farkas és János, apa és fiú munkásságának, kapcsolatának és hagyatékának részletes dokumentációja is, amelyet Horányi Károly és Mázi Béla állítottak össze rendkívül lelkiismeretes munkával a MTAK Kézirattárában. Az újonnan felfedezett forrásokon és friss publikációkon alapuló életrajz az eddigi legrészletesebb, s a függelék elsőként közöl facsimile dokumentumokat a két Bolyai levelezéséből. A honlapon digitális facsimile formájában olvasható az Appendix-nek az Akadémia könyvtárában őrzött példánya, amelyhez Bolyai János még további fontos kézírásos kiegészítéseket is fűzött. A dokumentáció bemutatja ezenkívül a Bolyai születésének 200. évfordulóján rendezett nagy kiállítás teljes anyagát, a Bolyai-féle nem-euklidészi geometria európai fogadtatásának viszontagságait, és a Bolyai emlékére létrehozott Bolyai-díj történetét is.


És ha már arra járnak, nézzék meg a többi dokumentációt is, amelyet a Studiolum az Akadémia Könyvtárával közösen készített. A Stein Aurél-expedíciók fotóhagyatékának hongkongi kiállítását, amelyről a Wang folyóban is írtunk. A híres dunhuangi könyvtárbarlang felfedezésének centenáriumán rendezett Stein-kiállítást. Kaufmann Dávid egyedülállóan gazdag héber kódexgyűjteményének feldolgozását és facsimiléit, amelyről ugyancsak írtunk (itt meg itt). Ifj. Pápai Páriz Ferenc európai peregrinációjának emlékkönyvét, amelybe olyan nagyságok írtak, mint Isaac Newton vagy Edmund Halley. Ludovicus Carbo olasz humanista Mátyás dicső tetteiről szóló corvináját, facsimilében, átírással és fordítással. A gróf Teleki Józsefnek, az Akadémiai Könyvtár alapítójának szentelt honlapot. Néhány hónap múlva tesszük közzé Radnóti Miklósnak az Akadémia Kézirattárában őrzött hagyatékát. A sor, reméljük, folytatódik.

Totum devicerat orbem

A tizennégy éves Stein Aurél drezdai iskolai füzete itt volt kinyitva azon a hongkongi kiállításon, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Keleti Gyűjteménye rendezett ez év tavaszán, s amely a Stein-hagyatékból vett kéziratokkal és fotókkal illusztrálta életútját az Akadémia mellett álló szülőháztól a Selyemúton át a kabuli temetőig.


Nem világos, milyen tárgyhoz tartozott ez a füzet, mert együtt van benne minden, ahogy később is egész életében, a térképészettől a nyelveken át a filológiai elemzésig. Nem okult az antik bölcsességből, amelyet pedig ide is felírt latinul és németül. Nem is kapta meg az annyira áhított kolozsvári gimnáziumi tanári állást, se más posztot idehaza soha.

Mos hominum est, ut nolint, eundem hominem compluribus rebus excellere.
Szokása az embereknek, hogy nem szeretik, ha egyazon ember több dologban is kitűnik.

Jobboldalt Bajorország, Württemberg és Baden tartományok vázlata, a vonalvezetés még bizonytalan, de a földrajzi struktúra már világosan fölépített. Baloldalt latin mondattani gyakorlatok, felül német fordítással, alul szintaktikai és prozódiai elemzéssel.

Magnus Alexander totum devicerat orbem
unde sibi magni nomen adeptus erat.

Nagy Sándor az egész világot meghódította
magának ezáltal nagy nevet szerezve.

Még előtte állnak a bécsi, lipcsei, tübingeni indológiai és iráni tanulmányok, a londoni, cambridge-i és oxfordi posztdoktori évek, az indiai, turkesztáni és perzsiai felfedezések. Még nem tudja, hogy majd azzal szerez magának nagy nevet, hogy a Selyemutat Kínától Szíriáig végigjárva ő rekonstruálja elsőként Nagy Sándor egykori világhódító útját.



A hongkongi kiállítás négynyelvű – magyar, angol, spanyol és kínai – internetes katalógusát nemrég fejeztük be a Studiolummal. Most raktuk fel az Akadémia szerverére: http://stein.mtak.hu. Holnapután, november 12-én, a Magyar Tudomány Napján lesz ünnepélyes bemutatója a Kauffmann-kódexek internetes kiadásával együtt az Akadémia Roosevelt téri épületének Kistermében, délután kettőkor. A két gyűjteményről Wojtilla Gyula és Raj Tamás beszél, utánuk én mutatom be a webes katalógust. Kávéval és pogácsával a vendéglátó kedveskedik. Olvasóinkat is elvárjuk.

Könyvtármegnyitó

Minap a 14. századi Kaufmann-Haggadában poharát áldásra emelő Dávid királyban Kaufmann Dávidot véltük felfedezni, aki egy apokrif „Dávid zsoltárával” fejezte ki a legrégebbi – 10. századi palesztinai – Misna-kézirat megszerzése fölött érzett örömét. Ezért is választottuk a képet a Kaufmann-kódexek elektronikus könyvtárának emblémájául. De szívesen látjuk viszont a nagy könyvgyűjtőt egy másik Dávid-jelképben, Júda oroszlánjában is, aki a 13. századi Misné Tóra lapszéli díszében épp egyik pompás felfedezését menekíti biztonságba a konkurrencia elől.

Olykor – nagyon ritkán – azért Kaufmann Dávidtól is elpártolt a szerencse. Hajszálon múlott, hogy az egyik legfontosabb zsidó kézirat-lelet, a kairói zsinagóga genizájában ezer éven át felhalmozódott száznegyvenezer töredék nem az ő – majd rajta keresztül a magyar Akadémia –, hanem a cambridge-i egyetem tulajdonába került. Az egész Mediterráneumot behálózó ügynökei révén már jóval azelőtt tudomást szerzett erről a holt-tengeri tekercseknél is jelentősebb anyagról, mielőtt a fantasztikus skót ikrek, Agnes és Margaret Smith, számos bibliai nyelv tudósai és kézirat felfedezői 1896-ban a kairói piacon talált példányok nyomán felfedezték, majd meg is vásárolták az egész gyűjteményt. Pedig Kaufmann ekkor már javában alkudozott az anyagra, sőt 1894-ben ötszáz darabos mintát is kapott belőle. Mindössze ennyi van ma az Akadémia birtokában. A kéziratok cambridge-i megvásárlásának hírét azonban férfiasan viselte, sőt később állítólag megjegyezte, hogy jobb helyen is vannak ott, és maga is részt vett feldolgozásukban. Érdekes egyébként, hogy a teljes anyagot hat kötetben publikáló Salomon Dov Goitein családja, mint neve is mutatja, éppúgy a morvaországi Kojeteinből származott, mint Kaufmanné. Ez felkeltette kíváncsiságunkat a városka iránt, amelynek máig épen maradt középkori zsidónegyedét hamarosan meglátogatjuk és tudósítunk róla.

A geniza-töredékek mellett hatszáz kódexből és ezernél is több nyomtatott könyvből álló Kaufmann-gyűjtemény azért így is a legjelentősebbek közé tartozik a világon, s büszkék vagyunk rá, hogy a Studiolummal mi tehetjük közzé elsőként az interneten az akadémia Keleti Gyűjteményének megbízásából. Most készültünk el az elektronikus könyvtár – vagy inkább még csak könyvespolc – első változatával, amely az öt legfontosabb kódexet tartalmazza: azt a bizonyos 10. századi palesztinai Misnát, minden Misna-kiadás kiindulópontját, az 1296-os francia Misné Tórát, a zsidó jog négy kötetes foglalatát, két Dante-korabeli délnémet Mahzórt, az év imádságainak összefoglalását, és a gyűjtemény legszebb darabját, a gazdagon illusztrált 14. századi katalán Haggadát, a húsvéti vacsora szertartáskönyvét. De – fekete-fehér mikrofilmről szkennelve – belekerül majd még a gyűjtemény egyik legfájóbb vesztesége, a 15. századi reneszánsz díszítésű Pesarói Sziddur is, amelyet több más könyvvel együtt a 80-as években loptak el a könyvtárból izraeli megrendelésre, s amióta az ellopott könyvek egyikét az Akadémia sikerrel perelte vissza egy ottani árverésről, azóta a többivel együtt jeltelenül lappang valahol.

A novemberi hivatalos bemutatóig még az egész kap fogni egy vajszínű árnyalatot, a képek angol nyelven elkészített leírását spanyolra és magyarra is lefordítjuk, lesz bibliográfia és ikonográfiai jegyzék, lesznek pótlások és javítások, sőt talán még több kódex is lesz. Blogunk olvasói azonban e kupon felmutatása mellett már addig is körülnézhetnek benne. Csak tessék, csak tessék, jöjjenek, forgassák, és tegyék meg jobbító szándékú megjegyzéseiket.

Meshiakh ben Dovid zitst oybn on

A 14. századi Katalóniában készült ún. Kaufmann-haggáda iniciáléja egy királyt ábrázol, amint felemelt kehellyel áldásba fog: BRWK, azaz Baruk Adonai, Áldott az Úr neve. A király minden bizonnyal Dávid, hiszen a kép a széder-este liturgiáját összefoglaló haggádában Dávid 113. zsoltára után áll:

Dicsérjétek az Urat!
Dicsérjétek az Úr nevét!
Legyen áldott az Úr neve most és mindörökké!
Napkelettől napnyugatig dicsérjétek az Úr nevét!
Magasan fölötte van az Úr minden népnek,
dicsősége fölötte van az egeknek.

A csehországi születésű Kaufmann Dávid (1852-1899) pályázat útján nyerte el az 1877-ben alapított budapesti Rabbiképző első professzori székét, amelynek feltételeként magyarul is tökéletesen megtanult, s páratlan értékű középkori héber kéziratgyűjteményét a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta. Ennek internetes kiadásán dolgozunk most a Studiolummal.

A gyűjtemény leghíresebb kéziratának ezt az áldás-iniciáléját választottuk a kiadás emblémájául. Hiszen Kaufmann Dávid legalább egy pillanatra maga is azonossá vált Dávid királlyal, amikor a fennmaradt legrégebbi – a 10. századi Palesztinában készült – Misna-kézirat megvásárlása fölötti túláradó örömében „Dávid zsoltára” címmel írta be saját hálaadó versét a kézirat előzéklapjára.


Dávid királynak ez az ábrázolása – épp a széder-este eszkatologikus fényében nézve – ugyanakkor már előrevetíti utódjának, a Messiásnak alakját is, ahogyan az alábbi gyönyörű haszid dal leírja őt:

Gyöngyfüzér, aranyos zászló Dávid fia Messiás odafönn ül Kelyhet tart a jobb kezében, Áldást mond az egész világra. Ámen és ámen, így igaz: Ez évben eljön a Messiás. Ha szekéren jön, jó évek jönnek. Ha lóháton jön, jó idők jönnek. Ha gyalog jön, a zsidók bemennek majd Izrael országába.

Shnirele perele, gildene fon Meshiakh ben Dovid zitst oybn on Er halt a bekher in der rekhter hant, Makht a brokhe afn gantsn land. Omeyn veomeyn, dos iz vor, Meshiakh vet kumen hayntiks yor. Vet er kumen tsu forn, Veln zayn gute yorn. Vet er kumen tsu raytn, Veln zayn gute tsaytn. Vet er kumen tsu geyn, Veln di yidn in erets yisroyl aynshteyn.

Kata meséli, hogy amikor a Klezmatics a 80-as évek legvégén – a nyitás első jelei között – koncertet adott Budapesten, s az egész estét végigbolondozták olyan modern klezmerekkel, mint a


Klezmatics: Man in a Hat (3'03") (A Jews with Horns lemezről)

a legvégén váratlanul elhallgattak, majd csöndesen belefogtak ebbe: Ez évben eljön a Messiás.


Klezmatics: Shnirele perele (6'11") (A Rhythm & Jews lemezről)

A koncert közönsége – másod-harmadgenerációs szekularizált zsidók – megrendült csendben hallgatta őket.

Milyen különösen, szépen összecseng ez azzal a biztatással, amit épp néhány napja hallottunk Urbinóban.