Totum devicerat orbem

Stein Aurél füzete a drezdai Kreuzschuléból, 1876
A tizennégy éves Stein Aurél drezdai iskolai füzete itt volt kinyitva azon a hongkongi kiállításon, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Keleti Gyűjteménye rendezett ez év tavaszán, s amely a Stein-hagyatékból vett kéziratokkal és fotókkal illusztrálta életútját az Akadémia mellett álló szülőháztól a Selyemúton át a kabuli temetőig.

Stein Aurél teát iszik Indiában
Nem világos, milyen tárgyhoz tartozott ez a füzet, mert együtt van benne minden, ahogy később is egész életében, a térképészettől a nyelveken át a filológiai elemzésig. Nem okult az antik bölcsességből, amelyet pedig ide is felírt latinul és németül. Nem is kapta meg az annyira áhított kolozsvári gimnáziumi tanári állást, se más posztot idehaza soha.

Stein Aurél füzete a drezdai Kreuzschuléból, 1876, részletMos hominum est, ut nolint, eundem hominem compluribus rebus excellere.
Szokása az embereknek, hogy nem szeretik, ha egyazon ember több dologban is kitűnik.


Jobboldalt Bajorország, Württemberg és Baden tartományok vázlata, a vonalvezetés még bizonytalan, de a földrajzi struktúra már világosan fölépített. Baloldalt latin mondattani gyakorlatok, felül német fordítással, alul szintaktikai és prozódiai elemzéssel.

Stein Aurél füzete a drezdai Kreuzschuléból, 1876, részletMagnus Alexander totum devicerat orbem
unde sibi magni nomen adeptus erat.

Nagy Sándor az egész világot meghódította
magának ezáltal nagy nevet szerezve.


Még előtte állnak a bécsi, lipcsei, tübingeni indológiai és iráni tanulmányok, a londoni, cambridge-i és oxfordi posztdoktori évek, az indiai, turkesztáni és perzsiai felfedezések. Még nem tudja, hogy majd azzal szerez magának nagy nevet, hogy a Selyemutat Kínától Szíriáig végigjárva ő rekonstruálja elsőként Nagy Sándor egykori világhódító útját.

Stein Aurél fotója a Selyemúton: Pan Zhen kínai méltóság és kísérete
Stein Aurél fotója a Selyemúton: yazgulamik antropometriai vizsgálata Rokharban
A hongkongi kiállítás négynyelvű – magyar, angol, spanyol és kínai – internetes katalógusát nemrég fejeztük be a Studiolummal. Most raktuk fel az Akadémia szerverére: http://stein.mtak.hu. Holnapután, november 12-én, a Magyar Tudomány Napján lesz ünnepélyes bemutatója a Kauffmann-kódexek internetes kiadásával együtt az Akadémia Roosevelt téri épületének Kistermében, délután kettőkor. A két gyűjteményről Wojtilla Gyula és Raj Tamás beszél, utánuk én mutatom be a webes katalógust. Kávéval és pogácsával a vendéglátó kedveskedik. Olvasóinkat is elvárjuk.

Stein Aurél khotani kézirata virággal

10 megjegyzés:

anna írta...

ott a helyem.

Studiolum írta...

Ez a beszéd!

ÉvaZsuzsanna írta...

Az alábbiak májusi Társalgás c. bejegyzéséhez tartoznak, csakhát bizonytalan vagyok, régi írásaihoz új megjegyzéseket elolvas-e...
GULAG EMLÉKMŰ MAGADÁN
Az emlékmű -Mask of mouming-, Erneszt Neizvesztnij szobrász alkotása aki most amerikai állampolgár. A szobor 16 méter magas. Az emlékmű egy hegyen van Magadán közelében, ahova két kilométeres autóbusz-utazás után lehet érni.
Az emlékmű maga igen nagy benyomást tesz az emberekre. A hatalmas fej egyenesen néz a hegyről a távolba és az egyik szeméből könnyek hullnak. A másik szeme üres és egy harang van az üregben, amelyet a szél mozgat és állandóan melodikusan harangoz. A jobb oldalon különböző arcok a különböző népeket képviselik. A hatalmas kereszt a feltámadást jelenti. Belülről egy ún. "karcer", vagyis elkülönítő van és a kijáratnál egy síró kislány bronz alakja búcsúztatja a látogatót.
A szobor döbbenetes, kár, hogy nem tudom ide csatolni!

Studiolum írta...

De, de, megkapom a régebbi bejegyzésekhez fűzött megjegyzéseket is, nagyon köszönöm. Csak az elmúlt két napban szó szerint éjjel-nappal a bemutatóra készültem, és nem volt időm rá, hogy utánanézzek a szobornak, anélkül meg nem akartam volna válaszolni.

Nem ismertem az emlékművet, és nagyon köszönöm, hogy felhívta rá a figyelmet!

A neten nehezen találtam igazán jó képet róla. Még a legjobbat ezen az albán fórumon, alatta mindjárt ott van Nyeizvesztnijnek az 1943-as kalmük deportálás (amelyben a kalmük nép legnagyobb része elpusztult) emlékére emelt elistai emlékműve is. Egy másik fotó a Gulagnak szentelt dán szájton van, amelyet érdemes egészében is átnézni. Az "Arctic Photo" egész sorozatot szentel Magadannak, az őslakók sok szép népviseletes képével is, ez mindjárt a szobor jó fotójával kezdődik. Oroszul egy kolimai útleírás is van róla részletes fotókkal, talán ez érzékelteti leginkább a hely döbbenetét. (A sok oldalas útleírásban tovább- és előrelapozni is érdemes a szovjet és posztszovjet pusztulást dokumentáló fotókért.)

Nyeizvesztnij emlékművei közül eddig csak a Hruscsov-síremléket ismertem, amely a szobrász Wikipedia-szócikkét is illusztrálja. Ehhez a síremlékhez azt is kell tudni, hogy épp Hruscsov volt az, aki Nyeizvesztnij karrierjét félbetörte az „Új Valóság” modern művészcsoportnak azon a híres 1962-es Manyezs-beli kiállításán, amelyről egyszer már itt a blogban is írtam.

Nyeizvesztnijnek most New Yorkban van stúdiója, ennek szájtján külön lapja van az általa készített emlékműveknek.

A kolimai lágerekről Varlam Salamov írt megrázóan több, magyarul is megjelent könyvében.

A sztálini idők áldozatainak egy másik, szintén döbbenetes moszkvai emlékművét régebben találtam az „English Russia” szájton.

yko írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
ÉvaZsuzsanna írta...

Köszönöm, alig várom, hogy az unokáim akkorák legyenek, hogy ezekről is mesélhessek nekik, és Arany János tanítását elmondhassam: "A legnagyobb cél pedig itt e földi létben, ember lenni mindíg, minden körülményben"
Egyébként Csömörön is van egy emlékmű...

Studiolum írta...

Igen, a csömöri emlékműről szeretnék is írni valamikor. Úgy érzem róla, hogy nem méltó a nemes célhoz, s hogy megjelenésében inkább az erőn felül nagyot akarásnak lett provinciális emlékműve, sajnos.

Az unokákkal nem lehet elég korán kezdeni. Én még nem voltam iskolás, öcsém pedig két évvel fiatalabb, amikor apám már elmesélte nekünk az Ivan Gyenyiszovics egy napját, Arany konklúziójával. Pedig a 70-es években megvolt a veszélye, ha a gyerek továbbkotyogja...

Komavary írta...

Erről a Mask of mourningról egy másik fej ugrott be, amibe "be lehet menni".

http://www.mikesblender.com/kamakura%20buddha%20close.jpg

Mintha Sziddhártha egy kereszteslovag sisakját húzta volna magára.

Studiolum írta...

Különös gulliveri vágy ez, hogy az ember belülről bejárhassa egy (méretre) „nagy ember” koponyáját. Azért nem veszélytelen. Škvoreckýnél Az emberi lélek mérnöké-ben azért ítélnek el sok évre egy művészt, mert ilyenfajta meggondolásból úgymond „üresfejű” Sztálin-szobrot tervez.

barika írta...

A Gulággal kapcsolatban: bizonyára ismeri, mégis kényszeresen írok Szalka Tamás /remélem jó a név/ filmjéről, amit az m2 a közelmúltban ismételt. Ez a fiatalember egyedül bejárta a Gulág egy részét.Monológjai figyelemre méltóan aktuálisak.
Recskhez hasonlóan --Szibériában, Kazasztánban is az Idő mindent felfalt, az emlékek szétfoszlóban.
Ilyenkor mindig József A. Őspatkány terjeszt kórt...c. versének utólsó sorai kisértenek

...finomul a kín,/ s minket is elfelejtenek végre lugasok csöndes árnyain. Az idézet pontatlan, valszeg.

"Egyébként" nagyon köszönöm a blogját. Most sietnem kell.