What’s in a name?

Stein Aurél az első közép-ázsiai expedíción
Komaváry nagyon kedves bejegyzésben gondolta tovább a Stein Aurél-kiállítás néhány tanulságát.

A képeskönyv, amelyben először olvasott Kőrösi Csoma Sándorról – akinek hagyatékát ugyancsak feldolgoztuk a Studiolummal – annak a könyvnek az emlékét idézi bennem, amelyet gimnazistaként vettem biciklitúrán egy zsolnai antikváriumban. A boltban már senki nem tudott magyarul, s talán ezért is árazták a századeleji metszetes könyvet még a korabeli árakhoz képest is olyan irreálisan alacsonyra, hogy egy tizenéves fiú meg tudta venni. A vásárlás mozgatórugója az a – rövidítsük így – „Pamuk-elv” volt, amely épp ekkortájt vált könyvvadászataim hajtójává. Csóválta is rosszallóan a fejét Jelenits a könyv láttán, amely Sven Hedin ázsiai útleírása volt. Számomra azonban ez nyitotta meg Ázsia kapuját. Csak évtizedekkel később, a Stein-hagyaték honlapján dolgozva tudtam meg, hogy ugyanez a könyv keltette fel a fiatal Stein Aurél vágyát is a rejtelmes Kelet iránt.

Stein Aurél munkásai a Takla Makán sivatag átszelése után isznak a Keriya folyó vizébőlStein Aurél munkásai a Takla Makán sivatag észak-déli átszelése után a Keriya folyó vizéből isznak. Stein ezen az úton szándékosan Sven Hedin útvonalát akarta bejárni, csak a nehezebb ellenkező irányban.

Azzal viszont, hogy Stein Aurél végre megoldja a „mondj egy híres magyart” kínzó kérdését a Távol-Keleten, jó lesz vigyázni. Nem azért, mintha Stein neve ismeretlen volna mondjuk Kínában, hanem éppen mert túlságosan is ismerős. Azok között a századforduló táji imperialista ügynökök között tartják számon, akik az „egyenlőtlen szerződések” sorozatával gúzsba kötött Kínát kifosztva elhurcolták az ország műkincseit, ki a pekingi palota aranyát, ki a Zhou-kori bronzokat. Steinnek a befalazott dunhuangi barlangkönyvtár Tang-kori kéziratai és selyemfestményei jutottak. A kínai szakirodalom újra és újra felhánytorgatja, hogyan szedte rá a barlang taoista őrét, s hogyan szerezte meg néhány ezüstpénzért a hatalmas mennyiségű kéziratot. Még a kínai Wikipedia visszafogott hangvételű Stein-cikke sem tudja türtőztetni magát ezen a ponton: „1906-1908-ban, második közép-ázsiai expedíciója során … a dunhuangi Mogao-barlangból elvitt huszonnégy ládányi kéziratot és öt ládányi buddhista selyemfestményt és hímzést.”

Wang Yuanlu taoista szerzetes, a dunhuangi barlangkönyvtár felfedezője és őreWang Yuanlu taoista szerzetes, a dunhuangi barlangkönyvtár felfedezője és őre

Lehet, hogy a hongkongi kiállítás, mint már felvetettem, e szemlélet megváltozását jelzi. Annál is inkább, mert a kiállításnak egy olyan mozzanata is volt, amelyre ha bármely külföldi egyáltalán felfigyelt is, apróságnak érezhette, ám egy kínai számára nagy jelentősége van. Stein ugyanis a kiállítás összes nyomtatott anyagában – akárcsak a wuxia-regényekben a rossz ügy mellől a jó ügy oldalára átállt kóbor lovagok – új kínai nevet kapott. Eddigi neve, 斯坦因 szö-tan-jin első szótagját megváltoztatva immár mindenütt 史坦因 sö-tan-jin-ként emlegették. Persze azért is, mert ez közelebb áll a eredeti kiejtéshez. Ugyanakkor az előző névvel ellentétben, amely pusztán fonetikus átírás, az új szótag 史 shĭ jelentése: „történelem”, amelynek kínai csarnokába ezzel a beszélő névvel Stein is befogadást nyert. Már a „nemzeti Wiki”, a Hudong is az új néven említi őt.

Jiang Siye, Stein kínai titkára, nyelvtanára, barátja és kísérője második belső-ázsiai expedíciójánJiang Siye, Stein kínai titkára, nyelvtanára, barátja és kísérője második belső-ázsiai expedícióján

Japánban persze büszkén lehet említeni Stein nevét, már csak azért is, mert két évtizeddel megelőzte a japán régészeket Dunhuangban. Ugyanakkor Japánban híres magyart mondani eddig sem jelenthetett problémát, hiszen ahogy hírlik, két ilyet is számon tartanak: Nemecseket és Bokát.

Jiang Siye, Stein kínai titkára, nyelvtanára, barátja és kísérője második belső-ázsiai expedícióján

10 megjegyzés:

marguerite írta...

de azt nem értem, hogy miért csóválta a fejét a Jelenits!?

Komavary írta...

Hát igen, Molnár... és a drámáit sem felejtették el. A cikkért külön köszönet, öröm volt olvasni!

(A Pál utcai fiúkból meg csak fordításból (nem kiadásból) van hat darab, nekem egy gyönyörű, festményekkel illusztrált változat jutott, igaz, ezt az I Ragazzi della via Pal-ból fordították.)


A névváltoztatás tényleg szép és érdekes gesztus.

Studiolum írta...

Azt hiszem, azért, mert a könyv nem tartozott a kánonba.

Talán azért is, mert megvolt vagy öt kiló, és még át kellett tekerni vele a hegyeken Krakkóba, meg vissza is jönni. De inkább az előbbi.

Studiolum írta...

Én köszönöm a tűnődést, igazán örülök, hogy ennyire megérintett Stein. Meg a Kelet iránti vágyódás közös gyerekkori gyökereinek is.

A Békés-cikk nekem is annyira tetszett, hogy most, megjelenése óta először újraolvasva látom, hogy egyes részletek szóról szóra megmaradtak bennem.

A Pál utcai fiúk tényleg ennyire közismert Japánban? (Olaszországban az.) Ha igen, akkor újabb név, amit említeni lehet, és talán az első, amit könnyű szívvel. Kínában meg Attila, azt nem is az ember említi, hanem ők maguk, amikor megtudják, honnan jöttél.

anna írta...

olyan földhöz ragadt vagyok, tudom, de gyönyörű a titkár cipője!

Studiolum írta...

Csak semmi földhözragadtság. Nekem is nagyon tetszik.

Komavary írta...

"A Pál utcai fiúk tényleg ennyire közismert Japánban?"

Hát, talán a legjobb kifejezés az, hogy már nem. Rengeteg kiadása volt, szerepelt minden nagy gyerekkönyv-sorozatban, de már hosszú idő óta nem lehet kapni.

Akkor már inkább Marék Veronika művei, hiszen azt mmég kapni is lehet, de azok is elvesznek a képeskönyv-áradatban.

Attila kapcsán mindig is érdekelt, hogy mi alapján találták ki, hogy Magyarország 匈牙利 legyen. Vagyis, honnan tudták a kínaiak, hogy a hunok a magyarok.

Studiolum írta...

Nem tudom. De érdekes volna utánanézni. Megpróbálom kideríteni.

Így helyből a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a 19. században, amikor kínai nevet kellett adni Magyarországnak (korábban nem hiszem, hogy tudtak volna rólunk), a hun-magyar leszármazás volt idehaza - és Európa-szerte - az elfogadott elmélet, s ezért vették át a "hun" szót a "Hungary" első szótagjának jelölésére.

Névtelen írta...

Egy NOL cikk:

http://www.nol.hu/lap/hetvege/20090919-miutan_a_feher_ember__quot_felfedezte_quot_

Studiolum írta...

jó cikk, nagyon köszönöm!