Könyvtármegnyitó

Minap a 14. századi Kaufmann-Haggadában poharát áldásra emelő Dávid királyban Kaufmann Dávidot véltük felfedezni, aki egy apokrif „Dávid zsoltárával” fejezte ki a legrégebbi – 10. századi palesztinai – Misna-kézirat megszerzése fölött érzett örömét. Ezért is választottuk a képet a Kaufmann-kódexek elektronikus könyvtárának emblémájául. De szívesen látjuk viszont a nagy könyvgyűjtőt egy másik Dávid-jelképben, Júda oroszlánjában is, aki a 13. századi Misné Tóra lapszéli díszében épp egyik pompás felfedezését menekíti biztonságba a konkurrencia elől.

Olykor – nagyon ritkán – azért Kaufmann Dávidtól is elpártolt a szerencse. Hajszálon múlott, hogy az egyik legfontosabb zsidó kézirat-lelet, a kairói zsinagóga genizájában ezer éven át felhalmozódott száznegyvenezer töredék nem az ő – majd rajta keresztül a magyar Akadémia –, hanem a cambridge-i egyetem tulajdonába került. Az egész Mediterráneumot behálózó ügynökei révén már jóval azelőtt tudomást szerzett erről a holt-tengeri tekercseknél is jelentősebb anyagról, mielőtt a fantasztikus skót ikrek, Agnes és Margaret Smith, számos bibliai nyelv tudósai és kézirat felfedezői 1896-ban a kairói piacon talált példányok nyomán felfedezték, majd meg is vásárolták az egész gyűjteményt. Pedig Kaufmann ekkor már javában alkudozott az anyagra, sőt 1894-ben ötszáz darabos mintát is kapott belőle. Mindössze ennyi van ma az Akadémia birtokában. A kéziratok cambridge-i megvásárlásának hírét azonban férfiasan viselte, sőt később állítólag megjegyezte, hogy jobb helyen is vannak ott, és maga is részt vett feldolgozásukban. Érdekes egyébként, hogy a teljes anyagot hat kötetben publikáló Salomon Dov Goitein családja, mint neve is mutatja, éppúgy a morvaországi Kojeteinből származott, mint Kaufmanné. Ez felkeltette kíváncsiságunkat a városka iránt, amelynek máig épen maradt középkori zsidónegyedét hamarosan meglátogatjuk és tudósítunk róla.

A geniza-töredékek mellett hatszáz kódexből és ezernél is több nyomtatott könyvből álló Kaufmann-gyűjtemény azért így is a legjelentősebbek közé tartozik a világon, s büszkék vagyunk rá, hogy a Studiolummal mi tehetjük közzé elsőként az interneten az akadémia Keleti Gyűjteményének megbízásából. Most készültünk el az elektronikus könyvtár – vagy inkább még csak könyvespolc – első változatával, amely az öt legfontosabb kódexet tartalmazza: azt a bizonyos 10. századi palesztinai Misnát, minden Misna-kiadás kiindulópontját, az 1296-os francia Misné Tórát, a zsidó jog négy kötetes foglalatát, két Dante-korabeli délnémet Mahzórt, az év imádságainak összefoglalását, és a gyűjtemény legszebb darabját, a gazdagon illusztrált 14. századi katalán Haggadát, a húsvéti vacsora szertartáskönyvét. De – fekete-fehér mikrofilmről szkennelve – belekerül majd még a gyűjtemény egyik legfájóbb vesztesége, a 15. századi reneszánsz díszítésű Pesarói Sziddur is, amelyet több más könyvvel együtt a 80-as években loptak el a könyvtárból izraeli megrendelésre, s amióta az ellopott könyvek egyikét az Akadémia sikerrel perelte vissza egy ottani árverésről, azóta a többivel együtt jeltelenül lappang valahol.

A novemberi hivatalos bemutatóig még az egész kap fogni egy vajszínű árnyalatot, a képek angol nyelven elkészített leírását spanyolra és magyarra is lefordítjuk, lesz bibliográfia és ikonográfiai jegyzék, lesznek pótlások és javítások, sőt talán még több kódex is lesz. Blogunk olvasói azonban e kupon felmutatása mellett már addig is körülnézhetnek benne. Csak tessék, csak tessék, jöjjenek, forgassák, és tegyék meg jobbító szándékú megjegyzéseiket.

Meshiakh ben Dovid zitst oybn on

A 14. századi Katalóniában készült ún. Kaufmann-haggáda iniciáléja egy királyt ábrázol, amint felemelt kehellyel áldásba fog: BRWK, azaz Baruk Adonai, Áldott az Úr neve. A király minden bizonnyal Dávid, hiszen a kép a széder-este liturgiáját összefoglaló haggádában Dávid 113. zsoltára után áll:

Dicsérjétek az Urat!
Dicsérjétek az Úr nevét!
Legyen áldott az Úr neve most és mindörökké!
Napkelettől napnyugatig dicsérjétek az Úr nevét!
Magasan fölötte van az Úr minden népnek,
dicsősége fölötte van az egeknek.

A csehországi születésű Kaufmann Dávid (1852-1899) pályázat útján nyerte el az 1877-ben alapított budapesti Rabbiképző első professzori székét, amelynek feltételeként magyarul is tökéletesen megtanult, s páratlan értékű középkori héber kéziratgyűjteményét a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta. Ennek internetes kiadásán dolgozunk most a Studiolummal.

A gyűjtemény leghíresebb kéziratának ezt az áldás-iniciáléját választottuk a kiadás emblémájául. Hiszen Kaufmann Dávid legalább egy pillanatra maga is azonossá vált Dávid királlyal, amikor a fennmaradt legrégebbi – a 10. századi Palesztinában készült – Misna-kézirat megvásárlása fölötti túláradó örömében „Dávid zsoltára” címmel írta be saját hálaadó versét a kézirat előzéklapjára.


Dávid királynak ez az ábrázolása – épp a széder-este eszkatologikus fényében nézve – ugyanakkor már előrevetíti utódjának, a Messiásnak alakját is, ahogyan az alábbi gyönyörű haszid dal leírja őt:

Gyöngyfüzér, aranyos zászló Dávid fia Messiás odafönn ül Kelyhet tart a jobb kezében, Áldást mond az egész világra. Ámen és ámen, így igaz: Ez évben eljön a Messiás. Ha szekéren jön, jó évek jönnek. Ha lóháton jön, jó idők jönnek. Ha gyalog jön, a zsidók bemennek majd Izrael országába.

Shnirele perele, gildene fon Meshiakh ben Dovid zitst oybn on Er halt a bekher in der rekhter hant, Makht a brokhe afn gantsn land. Omeyn veomeyn, dos iz vor, Meshiakh vet kumen hayntiks yor. Vet er kumen tsu forn, Veln zayn gute yorn. Vet er kumen tsu raytn, Veln zayn gute tsaytn. Vet er kumen tsu geyn, Veln di yidn in erets yisroyl aynshteyn.

Kata meséli, hogy amikor a Klezmatics a 80-as évek legvégén – a nyitás első jelei között – koncertet adott Budapesten, s az egész estét végigbolondozták olyan modern klezmerekkel, mint a


Klezmatics: Man in a Hat (3'03") (A Jews with Horns lemezről)

a legvégén váratlanul elhallgattak, majd csöndesen belefogtak ebbe: Ez évben eljön a Messiás.


Klezmatics: Shnirele perele (6'11") (A Rhythm & Jews lemezről)

A koncert közönsége – másod-harmadgenerációs szekularizált zsidók – megrendült csendben hallgatta őket.

Milyen különösen, szépen összecseng ez azzal a biztatással, amit épp néhány napja hallottunk Urbinóban.