Rizikó

Ezt a képet a salamancai egyetemi könyvtár barokk feliratáról még Wang Wei ajándékozta Pei Dinek (vagy fordítva), s most előkerülvén a bekeretezésre váró képek közül, Pei Di (vagy Wang Wei) úgy határozott, beszkenneli a köz javára, mielőtt kifüggesztené könyvtára bejáratához.


A felirat szövege a következő:

Kiátkozással sújtunk – amely alól feloldozást egyedül Őszentsége adhat – bármely személyt, aki elvisz, ellop vagy más egyéb módon eltulajdonít bármely, akár papírból, akár pergamenből készült könyvet e könyvtárból, s az illető mindaddig nem is részesülhet feloldozásban, amíg az elvitt könyveket maradéktalanul vissza nem szolgáltatja.

Súlyos szavak ezek. De mégsem annyira súlyosak, mint azé a feliraté, amely – mint Mario Jaime Señoranis Durán írja „Maldiciones para los que roban libros” (Átkok a könyvtolvajok ellen) című cikkében, a Boletín de la Biblioteca y Archivo Histórico del Honorable Congreso Nacional (La Paz, Bolivia) 5 (2006) 2. számában – néhány évszázaddal korábban fenyegette a barcelonai Monasterio de San Pedro olvasóit – minden bizonnyal latin nyelven, ám a szerző csupán spanyol fordítását közli:

Para aquel que robare un libro de esta biblioteca, que en su mano se convierta en serpiente y lo desgarre. Que quede paralítico, y que estallen sus miembros. Que languidezca en dolor, aullando por misericordia, y que su agonía no cese hasta que se hunda en la disolución. Que los gusanos de los libros roan sus entrañas como el gusano que no muere, y cuando finalmente se vaya al castigo final que las llamas del infierno lo consuman por siempre y para siempre.

(Aki egy könyvet is ellop e könyvtárból, annak keze között változzék az kígyóvá, s marcangolja őt. Bénuljon meg, és tagjai repedjenek darabokra. Emésztő fájdalom kínozza őt halálra, miközben irgalomért üvölt, de haláltusája ne szűnjön meg mindaddig, míg teste teljesen fel nem bomlik. A könyvek férgei rágják belsejét, mint meghalni képtelen féregét, s ha majd végül a végső ítéletre megy, a pokol lángjai emésszék őt örökkön örökké.)


„Ment-e a könyvek által a világ elébb?” Talán ennyit igen.

Policacata

Umberto Eco legújabb könyvét, A rútság történetét fordítva a 7. fejezetben ütközöm ebbe a mondatba:

Tale Berillon durante la prima guerra mondiale aveva scritto La polychesie de la race allemande dove dimostrava che il tedesco medio produce più materia fecale del francese, e di odore più sgradevole.

(Egy bizonyos Berillon doktor az első világháború idején írta meg La polychesie de la race allemande című munkáját, amelyben kimutatja, hogy az átlagos német az átlagfranciánál nagyobb mennyiségű és kellemetlenebb illatú székletet termel.)


Polychesie? Elő a francia szótárt. Ebben azonban a szó nem található. Akkor hát elő a görögöt, hiszen a poly előtagból nyilvánvaló a szó görög eredete. De χήσις vagy ehhez hasonló a görög szótárban sem szerepel.

Ultima ratio rerum: a Google, ahol a szó meg is van (mi nincs meg a Google-ban?), de gyanúsan kevés példányban: mindössze háromban.

Az első két találat segélykiáltás. A Finanzaonline.it „L’Amaca” című olvasói fórumába „Roy Dantès” küldte be „Cerco disperatamente” (Elkeseredetten keresem) címmel szinte szó szerint a fenti mondatot, hogy vajon tudja-e valaki, milyen műről van szó. A Livejournal orosz fordítói fórumán pedig néhány nappal előttem „viesel” teszi fel a kérdést:

Мне попалось в колонке Умберто Эко, которую перевожу:

Некий Берийон (приведенный как пример ученого, зараженного национализмом) в самый разгар Первой мировой войны (1915) пишет “La polychésie de la race allemande”, где доказывает, что средний немец производит больше фекальных масс, чем француз, и с более резким запахом.

Что это за слово такое - полишези? По смыслу - "многодерьмовость", но с каким корнем, на каком языке? Не знакомо оно кому?

(Umberto Eco egy írásában, amelyet épp most fordítok, a következőt találtam:

Egy bizonyos Berillon (akit a szerző a nacionalizmus által elvakított tudós példájaként említ) az első világháború kellős közepén (1915) írja meg „La polychésie de la race allemande” című könyvét, amelyben kimutatja,
hogy az átlagos német az átlagfranciánál nagyobb mennyiségű és kellemetlenebb illatú székletet termel.

Mi ez a „polychésie”? Azt saccolom, „sokszarúság”, de milyen gyökből, milyen nyelven? Nem ismerős valakinek?)

Az orosz találékonyság, mint köztudott, határtalan. Viesel kérdésére nyomban két pompás megoldás is születik:

может, от Scheiße (дерьмо, нем.)?

(lehet, hogy a
Scheiße (német „szar”) szóból, nem?)

De még lenyűgözőbb a másik levezetés, amely fölényesen zongorázza végig a teljes indoeurópai nyelvtörténetet:

Deutsch: scheißen Englisch: to shit Französisch: chier de.wiktionary.org/wiki/kacken http://fr.wiktionary.org/wiki/chier (Familier) Diarrhée. J’ai la chiasse. от гл. chier (lat. cacare; Caco - "плохой" латинский префикс из греческ. "kako" - плохой, "kakos" = "зло". Цитата из www.mythography.com/forums/index.php?showtopic=983&st=20: This Greek term comes from the Indo-European root kakka - meaning "to defecate" - это греческое слово имеет индоевропейский корень со значением процесса дефекации. Корень слова Polychesie - из разговорного французского.

(Német: scheißen Angol: to shit Francia: chier de.wiktionary.org/wiki/kacken http://fr.wiktionary.org/wiki/chier (bizalmas) Hasmenés. J’ai la chiasse. (hasmenésem van) A ‘chier’ szóból (lat. cacare; Caco - "rossz", latin előtag a görög "kako" - rossz, "kakos" = "rosszul" szóból. Idézet a www.mythography.com/forums/index.php?showtopic=983&st=20 szájtról: Ez a görög kifejezés az indoeurópai ‘kakka’ gyökből származik, amelynek jelentése „üríteni”. A ‘polychesie’ szó gyöke tehát a köznyelvi franciából ered.)

Hogy egyszerre ennyi fordító veti magát Bérillon doktor nyomába, az nem a véletlen műve. A rútság történetét ugyanis – mintha csak valami Eco-regényben olvasnánk – fordítók garmadája ülteti át egyidejűleg egy nem létező eredetiből. Nyilvánvaló, hogy a Mester lábon adta el a könyvet az olasz kiadónak, amely – akárcsak két évvel korábban A szépség történetét – olyan feltétellel adta tovább a külföldi kiadóknak, hogy a fordításokat az eredeti művel együtt egyszerre nyomják majd Olaszországban. A fordítás megkezdésekor azonban az eredeti olasz szöveg nincs még készen: hetente érkezik egy-egy újabb fejezet Ecótól, s míg a fordítók azon dolgoznak, ő azalatt állítja össze a következőt, akárcsak a nyolcvanas évek angoltanárjai a másnapi óra anyagát. A fordítással amúgy nem érdemes sietni, mert számítani lehet rá, hogy egy hónap múlva ugyanaz a fejezet ismét megérkezik majd átdolgozva.

A Google harmadik találata azonban nem fordítói tapogatózás, hanem találós kérdés. François Parée „La Guerre du Grammatovo” fóruma a Liste Murphypro-n olyan francia idézeteket dob fel, amelyek mindegyikében van egy-egy szándékos hiba (ékezethiba nem számít), s ezt a hibát kell megtalálniuk az olvasóknak.

„Dans toutes les invasions anterieures, les hordes germaniques s’etaient signalees... par le debordement d'evacuation intestinale dont elles jalonnaient leurs marches... Deja, du temps de Louis XIV, on disait que par le seul aspect de l’enormite des excrements, le voyageur pouvait savoir s'il avait franchi les limites du Bas-Rhin.” – Docteur Berillon, La polychesie de la race allemande (1915)

(„A germán hordákat minden korábbi invázió idején megkülönböztette... a bélsár özöne, amellyel útjukat jelezték... Már XIV. Lajos idején az a szóbeszéd járta, hogy az utazó pusztán a széklet hatalmas mennyiségéből megtudhatja, vajon túljutott-e már a Rajna alsó folyásán.” - Dr. Berillon, La polychesie de la race allemande (1915))


Minthogy az idézetben egyébként semmilyen hiba nem fedezhető fel, ezért felkél a gyanú, hogy talán maga a cím, s abban is éppen az inkriminált szó a hibás. S lám: „Berillon+race allemande”-re rákeresve előbukkan a Galaxidion antikvárium egy rég eladott kötetének katalóguscédulája:

BERILLON (Docteur). - La polychrésie de la race allemande. Das übertriebene Darmleerungsbedürfnis der deutschen Rasse. Superlienteria germanica. - Extrait des Bulletins et Mémoires de la Société de Médecine de Paris, séance du 25 juin 1915. P., Maloine & fils, 1915. 24 x 16 cm, 20 p. Broché. – 'La polychrésie est la manifestation d'une suractivité anormale de la fonction intestinale? Dans tous les cas, la polychrésie est la démonstration formelle de l'infériorité à la fois physiologique et psychologique de la race allemande'. – Cet ouvrage vous est proposé par la Librairie Solstices. Euro 150.00

Innen már érthető a dolog. A polychrésie a görög πολυχρήσις-ből ered, amelyet magyarra „felfokozott bélmozgásnak” fordíthatnánk. Így is fordítottam végül a mondott helyen, A rútság történetének 190. oldalán.

A katalóguscédula egyébként a mű címének egyetlen előfordulása az egész neten, beleértve a francia könyvtári katalógusokat is, lévén, hogy a tanulmány különlenyomat, amelyet a könyvtárak nyilvánvalóan nem címe, hanem folyóirata szerint tartanak nyilván. S ezt a cédulát – megint csak Eco-regénybe illően – mint afféle palackpostát a net habjai még az utolsó pillanatban vetették fel szemeim előtt, mielőtt végleg elnyelték volna: már én is a Google cache-éből tudtam csak kinyerni, s azóta onnan is eltűnt.

Ám ha ez így van, s ha a „polychesie” (mégpedig így, ékezet nélkül) puszta sajtóhiba, úgy újabb gyanú kél: lehetséges, hogy a Mester e ritka műről nem autopszia útján, hanem ugyancsak az internetes kvízből szerzett tudomást?

* * *

Epilógus. A fordítást – stílszerűen – május 9-én, a Győzelem Napján adtam le. Május 11-én jelent meg a La Stampa „Libri”-mellékletében az Eco által a torinói könyvvásáron tartott „lectio magistralis” szövege. Ebben több egyéb példa között – továbbra is „polychesie” címmel – megismétli a fenti Berillon-idézetet, s ezúttal forrását is megadja: egy „Cabinet de curiosités” című katalógust, a pozitivista kor orvosi kuriózumainak valódi kincsesbányáját.

A Mester tehát igazolta magát, miközben egyre mélyebben gyökerezteti meg a hibát az olasz irodalmi köztudatban. Már csak az a kérdés: vajon A rútság történetének francia fordítója milyen formában közli majd a mű címét?

Český Krumlov

Nyári csehországi túránkat tervezve találtam rá Csehország talán legszebb részének, a dél-csehországi régiónak háromnyelvű – cseh, angol és német – információs szájtjára. A sok hasznos infó között a leglátványosabb ez a Český Krumlovot ábrázoló interaktív térkép, amelyen az egyes épületekre kattintva részletes leírást és történeti ismertetőt olvashatunk a kiválasztott műemlékről.


A műemlékeknek ezt a részletes leírását – mint néhány napja egy bécsi könyvesboltban véletlenül a kezembe került kötetből megtudtam – 1992-ben készítették el, a városka világörökséggé nyilvánítási dokumentációjának részeként. Ezért aztán noha Csehországban sok más történelmi városról kapható ilyen szépen megrajzolt háromdimenziós térkép, egyiket sem találjuk meg hasonló interaktív formában a neten.

Český Krumlov nemcsak azért különleges város, mert a német lakosság kitelepítése és a kommunista időszak súlyos pusztításai ellenére még ma is olyan érintetlen középkori városkának tűnik, mintha a tizenharmadik századi kőművesek a vakolókanalat leverve azt mondták volna: „na ez itt Český Krumlov”, s a város azóta úgy maradt. Hanem azért is, mert a Moldva folyó elképesztő módon több méteres szintkülönbséggel ír le egy hatalmas S-kanyart a középkori város közepén. A kanyarulat legszűkebb pontján, a Horní Brána kezdetén, a városi színház mellett megállva és jobbra tekintve szinte fölöttünk, balra tekintve pedig mélyen alattunk folyik el ugyanaz a folyó. Az embert szédülés fogja el, amely a szemközti Barbakan sörözőben enyhíthető.


Update: Feltettük ide Český Krumlov vendéglőtérképét, amelyet hamarosan frissítünk.