Emlékezet

A hírportálok az elmúlt napokban kellő terjedelemben emlékeztek meg Sztálin halálának hatvanadik évfordulójáról, a nemzetközi reakciókról, a temetésről és a külföldi gyászünnepségekről, nincs is mit hozzátennünk azon kívül, amit már megírtunk. Hanem haltak meg Sztálin körül mások is, akiknek halála és temetése sokkal kisebb nyilvánosságot kapott. Róluk emlékezünk meg az évfordulón.

Nem tudni pontosan, hány embert végeztek ki a sztálini tisztogatások idején, de számukat mindenképpen több mint egymillióra becsülik. A tisztogatások csúcsán, 1937-38-ban az NKVD naponta több mint ezer embert végzett ki, többnyire tarkónlövéssel. Az alábbi fotók nyolc áldozatot ábrázolnak életük utolsó napjaiban. Az eredeti felvételeket az FSB (Orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat) és a GARK (a Krími Autonóm Köztársaság Állami Archívuma) őrzi. A másolatokat a moszkvai Emlékezet szövetség készítette. Közülük kilencszázat tett közzé az évfordulóra, minden egyes személy azonosságát felkutatva, La Grande terreur en URSS 1937-1938 címmel Tomasz Kizny és Dominique Roynette, Lausanne, Éditions Noir sur Blanc, 2013.

Nyikolaj Vasziljevics Abramov: orosz; született 1890-ben Lukerino faluban, moszkvai terület; elemi iskola; pártonkívüli; téesz-brigádvezető; lakóhely: Lukerino. Letartóztatták 1937. október 5-én. Halálra ítélték 1937. október 17-én. Kivégezték 1937. október 21-én.

Alekszandra Ivanovna Csubar: örmény; született 1903-ban Artyemivszkben, donyecki terület, Ukrajna; felsőfokú végzettség; pártonkívüli; a Könnyűipari Népbiztosság tanácsadója; lakóhely: Moszkva, Szovjetek Háza 1, 227. lakás. Letartóztatták 1938. július 4-én. Halálra ítélték és kivégezték 1938. augusztus 28-án.

Alekszej Zseltyikov: orosz, született 1890-ben, a moszkvai metrójavító műhely lakatosa. Kivégezték 1937. november 1-én.

Borisz Nyikolajevics Rozenfeld: orosz zsidó; született 1908-ban Szentpétervárott; felsőfokú végzettség; pártonkívüli; a Moszenergo mérnöke; lakóhely: Moszkva, Malaja Nyikityinszkaja 16/105. Letartóztatták 1935. január 31-én. Öt év börtönbüntetésre ítélték, amelyet megkezdett a karéliai Bjelomor-Baltyiszkij táborkomplexumban. 1937. április 12-én Moszkvába szállították. Halálra ítélték és kivégezték 1937. július 13-án. Rehabilitálták 1990-ben.

Gavril Szergejevics Bogdanov: orosz; született 1888-ban Aminevo faluban, moszkvai terület; elemi iskolai végzettség; pártonkívüli; munkás; lakóhely: Aminevo. Letartóztatták 1937. augusztus 8-án. Halálra ítélték 1937. augusztus 19-én. Kivégezték 1937. augusztus 20-án. Rehabilitálták 1989-ben.

Vaszilij Szemjonovics Kurenkov: orosz; született 1886-ban Falelejevo faluban, nyugati terület; elemi iskolai végzettség; pártonkívüli; kolhozparaszt; lakóhely: Polozovo falu, moszkvai terület. Letartóztatták 1937. augusztus 10-én. Halálra ítélték 1937. augusztus 19-én. Kivégezték 1937. augusztus 21-én. Rehabilitálták 1989-ben.

Szemjon Nikolajevics Krecskov: orosz; született 1876-ban Ponizove faluban, moszkvai terület; középfokú végzettség; pártonkívüli; orthodox pap Bykovo faluban, moszkvai terület; lakóhely: Perednyaja utca, Bykovo. Letartóztatták 1937. november 1-én. Halálra ítélték 1937. november 15-én. Kivégezték 1937. november 25-én. Rehabilitálták 1989-ben.

Marfa Iljicsna Rjazanyceva: orosz; született 1866-ban Mahacskalában, tveri terület; iskolai végzettsége nincs; pártonkívüli; nyugdíjas; lakóhely: Moszkva, Mescsanszkaja 1, 62/26. Letartóztatták 1937. augusztus 27-én. Halálra ítélték 1937. október 8-án. Kivégezték 1937. október 11-én. Rehabilitálták 1989-ben.

17 megjegyzés:

Tamas Deak írta...

Számomra a megdöbbentő és létező szocializmus embertelenségét bizonyító ezekben a képekben (noha a Kádár-nosztalgia kényszerképzeteivel önbecsapottakat ez nem fogja megingatni), hogy a 35 évesen agyonlőtt nő kinéz ötvennek, a huszonkilenc évesen megölt zsidó férfi negyvennek - ez mindent elmond a korszakról. Ugyanezt az érzést bárki átélheti a Terror Háza falánál, ott talán bizonyos értelemben még megdöbbentőbb a dolog, hiszen ott számtalan civil (nem börtönbeli) hasonló érzést keltő kép is van.
Biztos, hogy akkortájt a többség gyorsabban öregedett külsejében, de akkor is hozzá kell társítani az életkorokat ezekhez az arcokhoz.
Azt tudjuk, hogy az utolsó 71 éves nénike mit követett el?

Tamas Deak írta...

Ah, megvan. Mi más lehetett volna, ellenforradalmár.

Studiolum írta...

Egészen pontosan „участии в контрреволюционной церковно-монархической группе и контрреволюционной агитации”, tagja volt egy egyházi-monarchikus ellenforradalmi csoportnak és ellenforradalmi agitációt folytatott, magyarul templomba járt.

pera írta...

Igen, és egyelőre az emlékezet szintjén szerények az eredmények:
http://pera-graner.blogspot.hu/2012/09/kis-muzeum-nagy-terrorrol.html

pera írta...

Szép arcok lehettek valaha, balti-szláv-finnugor vonások!

Studiolum írta...

Már ugye az örményt és a zsidót kivéve. Egyébként nagyon szép arcok még most is, itt a képeken, minden átélt szenvedéssel, félelemmel, kimerültséggel együtt is. Nagyon-nagyon jó fotósa volt az NKVD-nek. Neki is meglehetett a maga története.

Tamas Deak írta...

Még néhány(száz) kép van itt ...

pera írta...

Bocsánat, persze hogy úgy gondoltam, Studiolum.
Nekem az egyik utolsó, de talán legmélyebb olvasmányélményem a gulágról Herling-Grudzinskinak "Más világ" (Inny Swiat) c. kötete, ha nem ismernétek, nagyon tudom ajánlani.

Heiddar Haraldson írta...

Az első képen szereplő férfiról az jut eszembe, hogy ő talán még a kivégzése előtti pillanatban is arra gondolt, hogy szereti Nagy Testvért.
Az ortodox pap tekintetében pedig minden benne van hitről, emberségről és megbocsátásról.

Tamas Deak írta...

...és mindez még jobban látszik ezen a képen.

Tamas Deak írta...

Аlekszandra Csubar ügye érdekes lehetett, már 1955-ben rehabilitálták.

Tamas Deak írta...

Ami még engem érdekelne: vajon tudunk-e bármit is a gyilkosokról (mármint konkrétan azokról, akik a ravaszt meghúzták.) A náci konkrét bűnelkövetők sorsa szinte minden esetben dokumentált - itt vajon mi lehet ...

Petrus Augustinus írta...

Az is érdekes, hogy a Rozenfeld milyen agresszívan néz a kivégzőire..lehet, hogy ő tényleg ellenforradalmár volt.

Floretum írta...

Olyan ismerős volt ezeknek a képeknek a hangulata... aztán rájöttem, hogy nem véletlenül. A nagy-apósom 7 hónapos fogság utáni, '39-ben bekövetkezett haláláról hírt adó, tömör értesítés mellett közölt fénykép ugyanolyan kíméletlenül szembesít az átélt borzalmakkal, ahogy az itt bemutatottak is. Köszönöm Tamás linkjét, ott is megtaláltam őt és a testvéreit is.

Fanni írta...

Micsoda arcok!...

Tamas Deak írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Tamas Deak írta...

Most megy Kun Miklós zseniális sorozata, és gyarapít minket két képpel, ami megrázó hatásában ugyan a Kormányváltás poszthoz illene jobban, mégis ide való.
Alexandr Bekzadjan budapesti szovjet követ 1934-ben és 1938-ban.
Megpróbálom megtudni hogy utódja, Nyikolaj Saranov milyen sorsot kapott a PÁRTtól.