A felvilágosodás fáklyája a tűz földjéről

Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a Wang folyó társszerzőjeként köszönthetjük barátunkat, Arazt Azerbajdzsánból, a Tűz Földjéről, aki ajtót nyit nekünk világa gazdag történelmének és civilizációjának kincstárába.

Nemrég érdekes bejegyzés látott napvilágot A kis herceg címmel a Wang folyó versein az iráni (perzsiai) Qajar-dinasztia utolsó királyáról, Ahmad sahról. A fiatal herceget és a királyi családot ábrázoló régi fotók, képeslapok és bélyegek itt közölt szép gyűjteménye azoban nem lenne teljes a róluk készült karikatúrák nélkül.

Út a Paradicsomkertbe

A Molla Nasreddin szatirikus lap egyik első számának címlapképén a herceg épp átkel a صراط sirat-on, a lángoló pokol fölött átvezető hajszálvékony hídon, míg a Paradicsomkertből egy معلم müellim, tanító nyújt kezet neki, s a lángok közül a مرثیهخوان mersiyyekhan-ok, elégikus dalnokok próbálják meg lehúzni őt magukhoz.


Jalil Mammadguluzade portréja a neves szovjet-azerbajdzsáni festőtől, Najafgulu Ismayilovtól (1923-1990)
A Molla Nasreddint 1906-ban alapította a neves író, Jalil Mammadguluzade (1866-1932), a 20. század eleji azerbajdzsáni értelmiség egyik kimagasló képviselője. A nahicseváni születésű Mirza Jalil – ahogy tisztelettel nevezték – a társadalmi felvilágosodás egyik élharcosa volt. Az Ahmad herceget ábrázoló karikatúra világosan illusztrálja számos korabeli azerbajdzsáni gondolkodó meggyőződését, hogy Irán és a környező országok számára csakis a modern oktatás, kultúra és irodalom hozhat menekülést az elavult hagyományok és az „elégikus dalnokok” poklából.

A lap névadója a néphumor jeles alakja a Balkántól Kínáig, akit a görögök Anastratin, a törökök Nasrettin Hoja, az ujgurok Nasurdin Afandi, az azeriek pedig Molla Nasreddin néven emlegetnek. * A nagyeszű mollához hasonlóan az élclap is széles földrajzi körben népszerűvé vált, és számos országban, többek között Azerbajdzsánban, Iránban és Törökországban ez indította el a karikatúra és a szatirikus kiadványok hagyományát.

A Molla Nasreddin első száma 1906. április 7-én jelent meg a grúziai Tifliszben, mai nevén Tbilisziben, s e nagyszerű kaukázusi kulturális központ szellemében kimagaslóan intelligens és igazán nemzetközi szerkesztőbizottság munkájának gyümölcse volt. Az újság tifliszi időszakában (1906-1917) a karikatúrákat többek között Oskar Schmerling (1863-1938) és Josef Rotter, a szentpétervári és müncheni iskolák képviselői készítették. A tifliszi születésű Schmerling volt az egyik alapítója a helyi művészeti iskolának, a mai híres Tbiliszi Állami Képzőművészeti Akadémia előfutárának.

A Molla Nasreddin egy másik, bakui születésű karikaturistáját, Azim Azimzadét (1880-1943) az azerbajdzsáni szatirikus grafika megalapítójának tekintik, s az ő nevét viseli a Bakui Művészeti Iskola, ahol több mint két évtizeden át tanított. Gyakran az azerbajdzsáni művészet Sabirjának is nevezik Mirza Alakbar Sabir (1862-1911) költőről, aki éles társadalombíráló szatíráiról volt híres. Sőt a Molla Nasreddin számos karikatúrája éppen Sabirnak a lapban közölt verseit illusztrálta. Az első szám címlapja például ahhoz a gúnyverséhez készült, amely így kezdődött:

A Molla Nasreddin első számának címlapja

Tərpənmə amandır bala, qəflətdən ayılma!
Açma gözünü, xabi-cəhalətdən ayılma!
Laylay, bala, laylay!
Yat, qal dala, laylay!

Nyugodjatok, drágáim, ne ébredjetek öntudatra
Ne nyíljon fel szemetek, álmodjátok a tudatlanság álmát.
Tente-tente, édeseim, tente-tente
Aludjatok, így maradjatok, tente-tente.

Fennállásának 25 éve alatt a Molla Nasreddin 748 száma minden olyan ügyet érintett, amely sürgős megoldásra várt, de a nevelés és modernizáció mindig az elsők között voltak.

Nem engedjük tovább

A vonat felirata: üsuli-jadid – új módszerek, mármint az oktatás új módszerei. Ketten állják útját a síneken köhne üsul, köhne elm, köhne adet – „régi módszerek, régi tudás, régi hagyományok” felirattal, s a képaláírás szerint azt hirdetik: Qoymariq qabagha gedasan – Nem engedjük tovább.

A felvilágosodásért folytatott harc túllépett az akkoriban az orosz birodalomhoz tartozó Észak-Azerbajdzsán * határain, s Oroszország más török népeit is elérte.

Nemes Bokhara

A beteg fölötti felirat: Bakharayi-Sherif, Nemes Bokhara, ami a közép-ázsiai bokharai emírséget (1785-1920) jelenti. Az orvos (sajnos itt félbevágott) felirata valószínűleg fireng hekimi – francia (nyugati) doktor, míg az orvosságosüveg nyakáról fityegő címkén az olvasható: anjaq zemane marifi – csak a modern oktatás. A kép alatt az orvos és a bokharai emír párbeszéde olvasható:

Emír: Doktor, mi a baja? Doktor: Rég kiszáradt már az agya a szerencsétlennek. Gyors beavatkozásra van szüksége, különben vége. Emír: És mi a gyógymód? Doktor: Ezzel a gyógyszerrel kell megpurgálni. Emír: Erről tanácskoznom kell minisztereimmel és a papsággal.

A krími Ismail Gasprinski

Ez a karikatúra Ismail Gaspiraly (Gasprinski) (1851-1914) jeles krími tatár értelmiségit, népnevelőt, kiadót és politikust ábrázolja, kezében a Terjuman – „Tolmács” folyóirattal és a Khoja-i-sübyan – „A gyermekek tanítója” olvasókönyvvel. Az őt fenyegető két ember tatár illetve azerbajdzsáni papnak látszik, s a kezükben lobogtatott papírok azt hirdetik: Üsuli-cedide khilaf sherietdir – “A sharia törvénye elítéli az új módszereket”, és Tekfir – “Hitehagyott!”, azaz hitetlennek jelentik ki őt.

A felvilágosodás mozgalma az orosz cári közigazgatás szemében is szálka volt.

A krími Rushdiyya iskolában

A kép felirata: Qrimda Rüşdiyyə məktəbində – A krími Rushdiyya iskolában. Az oktatási eszközöket elkobzó igazgató kijelenti: Azt tanít, amit csak akar, például hittant, de nincs joga természettudományokat tanítani.


Jó iskola, rossz iskola

Majdnem ugyanez a tanulsága ennek az észak-azerbajdzsáni helyzetet ábrázoló kettős karikatúrának. Az első felirata: „Pontosan így kell, egy szavam sincs hozzá, folytassák csak.” A másodikon katonák távolítják el a padokat az iskolából: „Nincs szükség ilyen új iskolákra. Pucolják ki gyorsan.”

A Molla Nasreddin karikatúrái gyakran foglalkoztak az orosz birodalom és a világ politikai és társadalmi kérdéseivel, számos ismerős arcot felvonultatva.

Mikhail Menshikov

A háttérben különféle kaukázusi nemzetiségek harcolnak egymással, míg az előtérben Mikhail Menshikov (1859-1918), jeles orosz értelmiségi, kiadó és közéleti személyiség, az orosz nacionalizmus egyik ideológusa térdel orosz parasztasszonynak öltözve, fején a Novoye Vremya – Új Idők újságból készült kendővel, amint azt kiáltja: „Szörnyűség!… A Kaukázus elszakadni készül!…

Bevándorlókérdés

A kirgiz családot ábrázoló karikatúra kézzel írott orosz aláírása: Bevándorlókérdés. A kormányhivatalnok felszólítja a családot: „Kifelé innét, tűnés: hoholjainknak földre van szükségük.” A háttérben érkező figurák felirata: rus mühajirler – Orosz bevándorlók.

Lev Tolsztoj

Nyilván felismerték a képen látható fehér szakállú urat. Ő graf Tolstoy, a világhírű orosz író, Lev Tolsztoj gróf (1828-1910). A háttérben az egyik „vallásos” azerbajdzsáni épp azt mondja a másiknak: „Meshedi Pirvedi, ez az orosz egész tisztességesen nézne ki, ha legalább a szakállát festené, mi?” A karikatúra valószínűleg arra a nem túlságosan ismert tényre utal, hogy Tolsztojt az iszlám is érdekelte, iszlám vallási írásokat is olvasott, sőt közzétett egy válogatást is Mohamed próféta mondásaiból.

Vasúti parti

A képen az oszmánok demir yol qonaqlighi-t, „vasúti partit” adnak Németország és Ausztria tiszteletére. A fazék felirata: Osmanli memleketi – Oszmán Birodalom. Az oszmán étekfogó azt mondja a háttérben várakozó Olaszországnak, Bulgáriának és Szerbiának: „Várjatok még egy kicsit, majd ti is kaptok.”

Számos karikatúra ostorozta az azerbajdzsáni társadalom hagyományait és árnyoldalait a családon belüli erőszaktól a nők társadalmi helyzetéig.

Szabad szerelem

Az oroszul Szvabodnaja ljubov, Szabad szerelem feliratot viselő karikatúra témája a kikényszerített házasság. Fontos, hogy a képeket jobbról balra „olvassuk”, az akkoriban Azerbajdzsánban használatos arab írás iránya szerint. Az első, jobb oldali kép felirata at mondja: „Ha nem jössz magadtól, erővel viszlek.” A következő képen az akhun, a pap azt mondja: „Asszony, minthogy semmit sem mondasz, beleegyezésnek veszem. Isten rendeléséből hozzáadlak ehhez az úrhoz”.

Orosz feleség

Az öregasszony és az úr közötti párbeszéd a következő: – „Drágám! Hát mért tartasz orosz feleséget, miért kerülöd a muszlim lányokat?” – „Néném! Mit tehetnék? Ahhoz, hogy muszlim lányt vegyek, legalább ezer manat kellene. Tönkremennék bele, míg összegyűjteném azt a pénzt”.

Muszlim értelmiségi és felesége

A kép felirata: Müselman inteligenti və arvadi – Muszlim értelmiségi és felesége. Az egyik kép felirata: „Párizsban”, a másiké: „kaukázusi falujában”. Azt hiszem, ki-ki könnyen eldöntheti, melyik felirat melyik képhez tartozik.

A Molla Nasreddin a felvilágosodás előfutára volt a 20. század eleji Azerbajdzsánban, amely figyelemreméltó eredményekkel büszkélkedhetett. 1901-ben nyílt meg az első világi iskola muszlim lányok számára, 1908-ban az első operaház, amelyben klasszikus európai és hagyományos azerbajdzsáni zenét egyaránt játszottak, s 1918-ban az Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság lett a muszlim Kelet első parlamentáris köztársasága, ahol a nőknek is választójoguk volt, sőt választhatók is voltak, még korábban, mint az Egyesült Államokban (1920) vagy Franciaországban (1944). Noha a függetlenség csupán két évig tartott, addig, amíg a bolsevik Oroszország 1920-ban meg nem szállta az országot, gyümölcseit a következő generációk is élvezték.

Köszönetnyilvánítás
Ezt az írást Sajó Tamás (Studiolum) és a Wang folyó verseinek bejegyzései ihlették. A szkennelt karikatúrák többsége Mohamad Tavakoli flickr-oldaláról származik. Néhány képet a san diegói Helix Art Center szájtjáról vettünk át.

Egyéb érdekes linkek
• Százéves grúz képeslapok Oskar Schmerling rajzaival: http://kollekcia-art.ru/oskar_shmerling._29_otkritok..html#morepictures
Baku’s Art School Named After Self-Taught Artist – cikk Azim Azimzadéről: http://azer.com/aiweb/categories/magazine/72_folder/72-articles/72_azimzade.html
Dr Altay Goyushov nemrég megjelent orosz nyelvű cikke a korabeli azerbajdzsáni társadalmi fejlődéssel foglalkozik: Еще раз об истории формирования секуляристских тенденций в Азербайджанском обществе (Még egyszer az azerbajdzsáni társadalom világi trendjeinek kialakulásáról): http://www.chechen.org/page,14,393-zhurnal-chast.html
Dr Bayram Hajizade a különböző nemzetiségű művészek szerepéről ír az azerbajdzsáni karikatúra kialakulásában: Вклад художников различных национальностей в историю азербайджанской карикатуры: http://cartoonia.net/index.php?option=com_content&task=view&id=589&Itemid=1

6 megjegyzés:

eg írta...

Tényleg felemelő érzés lehet ilyféle visszajelzést kapni. Szívből gratulálok!

Studiolum írta...

Nagyon köszönöm, minden társszerző és olvasó nevében is, akik miatt én magam is olyan örömmel olvasom a Wang folyót :)

talalttargy írta...

Különös világot találtam itt meg a Wang folyóban, ezért olvasom érdeklődve rendszeresen. Olyan világokba enged betekinteni, amiről eddig szinte nem is hallottam. ilyenkor érzi az európai ember, hogy milyen parányi;de azt is, milyen jó ez a világ... köszönöm)))

Petya írta...

A Wang folyó egy utazás, nem is, utazások sorozata a világ eldugott tájaira, egy blogban. Egy online National Geographic, jobb képekkel. :-)

Studiolum írta...

Jó fotósokkal, ugye, könnyű.

talalttargy írta...

Kérem szépen, így vagy úgy, de a gépezet jól működik. Tényleg nagyon érdekes Petya bejegyzése is.) Egyedül nem megy, tudjuk jól)