Eszter királynő sírja Perzsiában


„Mennyi lesz a taxi a Khomeini térig?” „Gheymati nadore, semmibe se kerül”, tárja szét a kezét az öreg taxis. „Taʿarof nakonid, ne játssza el nekem az etikettet”, mondom neki, de ő csak nevet és egyre azt ismételgeti, hogy ingyen visz. És bár jól tudom, hogy ilyenkor muszáj pontos árban megállapodni, különben a végső összeg éppolyan valóságtól elrugaszkodott lesz majd, mint az udvariassági formula, most mégis ráhagyom. Elvégre ha az ember zarándokúton van, tartsa magát a hagyományokhoz. És legyen nagyvonalú, ha királynőket látogat.

Hamadan tökéletes zarándokcélpont. Iszfahántól, a legnagyobb perzsiai zsidó közösségtől ma is nyolc órát kell autózni ide a sivatagon keresztül. Elképzelhetjük, milyen áhítat kellett hozzá, hogy valaki gyalog vagy tevekaravánnal tegye meg ezt a ma is emberpróbáló utat. Márpedig a feljegyzések szerint az ókortól kezdve évről évre zsidók ezrei keresték fel Perzsiából és más országokból is ezt a helyet, Eszter királynő és nagybátyja, Mordechai sírját.


esther1 esther1 esther1 esther1 esther1 esther1 esther1 esther1 esther1 esther1 esther1 esther1 esther1 esther1 esther1

Eszter, Ahasvérus perzsa király felesége, és nagybátyja, Mordechai a perzsiai zsidók ezreinek életét mentették meg a király fővezére, Haman ármánykodásától, mint azt a bibliai Eszter könyve leírja, és Purimkor a világ valamennyi zsidó közössége eljátssza. Az eseményre minden bizonnyal a perzsa birodalom központjában, Susában került sor. Ekbatana, az egykori méd főváros és a későbbi Hamadan ekkor a perzsa király nyári szállása volt, ahová Eszter és nagybátyja, úgy mondják, Ahasvérus halála után vonultak vissza a perzsa udvarból. Itt temették el őket közös sírboltba, amely azóta is Perzsia legfontosabb zsidó zarándokhelyének számít.


Hogy az eredeti síremlék milyen lehetett, nem tudjuk. A legrégebbi fennmaradt ábrázolás, Eugène Flandin Voyage en Perse (1851) c. útleírásának 1840-ben készült illusztrációja már a mai formájában ábrázolja. Ez az épület azonban, amely kettős belső terével, a sírkamrával és a közösségi térrel, és a síremléket megkoronázó kupolával az emamzâdék, a szent imámok leszármazottai számára emelt síita zarándokhelyek típusát követi, csak 1602 körül, Nagy Abbász sah idején épült. A kép szerint ekkor még a városon kívül állt, de a 19. század végére már teljesen körbefolyta a bazár. A korabeli útleírások szerint csak helyi vezető útmutatásával, kapualjak és belső udvarok labirintusán át lehetett megközelíteni. 1970-ben azonban, amikor a sah a perzsa monarchia 2500. évfordulójának megünneplésébe a kisebbségeket is belevonta, a zsidó közösség Eszter sírjának helyeállítása és bővítése mellett döntött, s a legközelebbi nagyobb utca felőli házakat lebontva díszes kaput állított az utcafronton. Ez azonban soha nincs nyitva. A valódi bejárat ma is hátulról, a bazár egy kicsi utcájából nyílik, ahol napkeltétől napnyugtáig Rabbi Rajad engedi be a látogatót.


A síremlékhez kis rózsalugason át vezet az út. Ajtaja, egyedülálló módon, egyetlen húsz centiméter vastag, négy mázsás gránittömb, amely minden felfüggesztés nélkül, olajjal töltött gránit perselyen forog. Az ajtó magassága mindössze 110 centiméter, hogy a belépő kénytelen legyen meghajolni, ahogy a szefárd zsinagógák ajtaja fölött gyakran olvasható zsoltárvers mondja: „Én azonban nagy irgalmadban bízva, bemegyek hajlékodba; irántad való félelemmel meghajlok szent templomod előtt.” (Zsolt 5,8). Az előtér maga is egy kis zsinagóga, ahová Rabbi Rajad szerint egész Iránból jönnek zsidó párok esküvőt tartani. Innen néhány lépcső vezet le a sírkamrába, Eszter és Mordechai síremlékéhez. A falakon több régi héber felirat is van, amelyek viszonylag jól olvashatóak, ám a lépcsőtől jobbra lévő hatalmas betűkkel jól elbánt az idő. Rabbi Rajad jámbor értelmezése szerint ez arám nyelven van, amelyet balról jobbra (!) kell olvasni, s azt jelenti: „Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat.”

esther2 esther2 esther2 esther2 esther2 esther2 esther2 esther2 esther2 esther2 esther2 esther2

Eszter és Mordechai fából faragott síremléke egy-egy szarkofágot mintáz, noha sírjuk nyilvánvalóan a padló alatt van. A szarkofágok újak, perzsa művész, Enayatollah Tusserkhani faragta őket az 1970-es helyreállításkor. Az eredeti szarkofág ugyanis még a 19. század végén leégett a zarándokok rátapasztott gyertyáitól. Képe csupán Eugène Flandin litográfiáján maradt ránk. A sírbolthoz egy kis imaterem is járul. A falakon körben monumentális feliratok, amelyeket azonban a héberhez nyilván kevéssé szokott kezek oly sokszor festettek újra, hogy ma már jórészt értelmezhetetlenek.


esther3 esther3 esther3 esther3 esther3 esther3 esther3 esther3 esther3 esther3 esther3 esther3 esther3 esther3 esther3 esther3 esther3

A megnagyobbított udvaron, a lebontott házak helyén ma az utcaszint alá süllyesztett zsinagóga áll, amelyet iráni zsidó építész, Elias Yassi Gabbay tervezett a 70-es évek jellegzetes modern stílusában. Ő tervezte a modern szobrot is, amely az utcai kapu felől nézve a síremlék homlokzata előtt áll. „Mit jelképez?” kérdezem. „Ez Ahasvérus trónusa”, feleli Rabbi Rajad, és tüstént illusztrálja is a használatát.


„Járnak még ide zarándokok?” kérdezem Rabbi Rajadot. „Hogyne, nagyon is sokan! Purimkor tele van az udvar, de egész évben jönnek, Irán minden zsidó városából, Iszfahánból, Teheránból, Yazdból, Mashhadból. És külföldről is. Épp ma reggel volt itt egy zsidó Párizsból”, mondja áhítattal. „Izraelből persze nem jöhetnek”, mondom. „Hogyne jönnének, nagyon is sokan jönnek. Csak török útlevéllel.” „És a helyiek?” „Hamadánban már kevesen vagyunk. Összesen öt család, mindössze tizenöt ember.”

esther4 esther4 esther4 esther4 esther4 esther4 esther4 esther4 esther4 esther4

Búcsúzóul Rabbi Rajad adományt kér Eszternek, magának pedig egy tollat. Átnyújtom a golyóstoll feltalálójának szülővárosában, a kőbányai Árkád áruházban vásárolt tollat, igazi unikum, de nem, Rabbi Rajad töltőtollakat gyűjt. Megígérteti, hogy ha legközelebb jövök, hozok neki Lamy márkájú igazi német töltőtollat Berlinből.


Kilépek az utcára. A sírbolt áhítata és az udvar csöndje után egy csapásra körülfog a bazár vibrálása. A boltokkal, standokkal, műhelyekkel szegélyezett szűk utcákon áramlik, zsibong, árut kínál és vásárol, megmutatja magát és társadalmi életet él az egész város. Ahogy kétezerötszáz éve, Eszter királynő napjaiban is Ekbatanában és Susában.


Chemirami Trio, Perzsia • Szefárd dal

esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5

Epilógus. Eszter királynői bőkezűséggel ajándékozza meg vendégeit. Másnap délelőtt az első teheráni könyvesboltban könyv ötlik a szemembe, címlapján Eugène Flandin litográfiájával. Címe: فرزندان استر. مجموعه مقالاتی درباره ی تاریخ و زندگی یهودیان در ایران – Eszter gyermekei. Tanulmánygyűjtemény az iráni zsidóság történetéről és életéről, pompás képanyaggal. Hamarosan tudósítok róla.


6 megjegyzés:

דוד írta...

Rabbi??
Fedetlen fovel??

pera írta...

Én meg azon mosolygok, hogy izraeliek török útlevéllel, mert nemrég olvastam, hogy az iráni pisztácia legnagyobb fogyasztója Izrael, csak éppen Törökországon keresztül szerzi be! :)

Csodálatos a poszt!

Dorka írta...

A Wang folyó nőnemű utasainak be kell öltözniük Iránban? Vagy elég egy kendő?

דוד írta...

Irani latogatas mindegy milyen utlevellel: ez nalunk a torveny ertelmeben tilos (ellenseges orszagba tilos latogatni, akirol ezt megtudjak, megkockaztatja hogy lecsukjak) Persze mindig lehet egy ket hulye aki minden kockazatra hajlando, dehat az
ember pszichologiailag sem szivesen megy olyan allamba amelynek vezetoi naponta ketszer
azzal fenyegetnek hogy kitorlik Izraelt a terkeprol, ehhez nuklearis fegyvereket fejlesztenek ki es az osszes elensegunket penzzel es fegyverrel tamogatjak. A Torokorszagba iranyulo (azelott hatalmas) turistaforgalom majdnem nullara csokkent miota
a torok elnok Izrael ellenes politikaba kezdett. Annak ellenere, hogy par napos nyaralas
egy torok szallodaban harmadaba kerul mint itt az orszagban es persze legalis.

Studiolum írta...

Rabbi Rajadot az iszfaháni zsidók emlegették ezen a néven, akiktől útmutatást kaptam, én nem kértem az oklevelét, úgyhogy lehet, csak megtisztelő címről van szó. Másfelől a keleti diaszpórákban sok különös eltérést tapasztaltam már a mainstreamtől.

Iránban nem kell beöltözni a nőknek, ez csak nagyon hagyományos iszlám családokban szokás. Az előírás pusztán egy kendő, perzsának és külföAldinek egyaránt.

דוד írta...

Keletieknel szokasos a rabbi titulus valami olyan ertelemben mint az angolban a Mr.
vagy a jiddisben a Reb, tehat nem jelent szinte semmit.