Kelet-kutató dervisruhában

Vámbéry Ármin dervisruhában, közép-ázsiai útjáról hazatérése után, londoni műteremben fényképezve

Négy évvel ezelőtt csak ezzel a fényképpel tudtuk illusztrálni azt a bejegyzést, amelyet Mollah Iszhaknak, magyarosan Izsák mullának szenteltünk, a fiatal khívai hittudósnak, aki a Közép-Ázsiát dervis-álruhában bejáró Vámbéry Ármin tanítványául szegődött, olyannyira, hogy amikor ez Konstantinápolyban leleplezte magát, Izsák a hitetlen Frengisztánba is követte őt, s a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosa lett. Itt is halt meg, s sírja a velencei falusi temetőben a magyarországi Kelet-kutatók titkos zarándokhelyévé vált.


Csak nemrég találtuk meg Az Ország Tükre folyóirat 1864/3. számában azt a nem sokkal hazatérésük után készült kőnyomatot, amely magát a mullát is ábrázolja a dervisruhában ülő Vámbéry mellett. Ragyogó eleven szeme vidáman ellenpontozza Vámbéry komor pózát, s magyarázatot ad vállalkozókedvére, meg arra is, miért címezte Vámbéry a neki szóló levelet annak a zsivány Tatár Mollának.




A folyóirat nem véletlenül került elő épp most. Három éve, amikor bemutattam a legnagyobb magyar iranistáról, Kégl Sándorról – emlékeznek ugye, a férfi a macskával – a MTA Könyvtára Keleti Gyűjteményének anyagából készített honlapunkat, az előadás után megkérdezték: ha már feldolgoztuk a Kelet legnagyobb magyar vándorai, Ibrahim Müteferrika, Kőrösi Csoma Sándor, Stein Aurél, Kégl Sándor, Kaufmann Dávid hagyatékát – a teljes listát lásd itt –, ugyan mikor kerül sorra az a tudós, akit fantasztikus nyelvtehetsége és főként sokféle arca folytán talán a leginkább ismernek közülük a világban. Most jött el ennek az ideje.


Holnap lesz száz éve, hogy meghalt Vámbéry Ármin, a szegény zsidó házitanító és nagy hírű egyetemi professzor, a dervis és diplomata, a török szultán, a perzsa sah és az angol miniszterelnök személyes jó barátja, a magyar Kelet-kutatás megalapítója. Holnap, a MTA Könyvtárában rendezett nemzetközi konferencián, délután öt órakor fogjuk bemutatni a honlapot, amelyet a Keleti Gyűjteményben őrzött hagyatékából készítettünk, s amely ha nem is mindet, de legalább egy tucatnyi arcát illusztrálja a sok közül. A bemutató után itt is közzétesszük a linket, s aztán több bejegyzésben is szemezgetek majd a honlapra feltett és fel nem tett anyagból. Jöjjenek el, nézzenek vissza.


3 megjegyzés:

Swann írta...

Respect! Várjuk a linket!

Studiolum írta...

Igen, igen. Már itt is van, a szövegbe is beszúrtam.

piir írta...

De jó, remélem a könyveit is kiadják újra. Nyáron egy vidéki antikváriumban felleltem egyet, de nagyon ritka.