in English • in italiano • auf Deutsch
skip to main |
skip to sidebar
A Wang folyó
Kezdőlap
Hátsó ajtó
Tartalomjegyzék
Szerzőink
ahol naponta új képeket teszünk fel világ körüli útjainkról:
Hátsó ajtó
Tartalomjegyzék
Szerzőink
ahol naponta új képeket teszünk fel világ körüli útjainkról:
A Wang folyó túrái
Utazzon velünk!
Studiolum Szabadegyetem
Heti előadásaink
Miért Wang folyó?
Keresés a blogban
Bugyrok
Atlantisz
Ántivilág
Csehország
Fényiratok
Ismerd meg a
Kaukázus
A Kelet képei
Könyvek, kiállítások, zene, film
Krím
Lwów/Lemberg
Mallorca
Odessza
Papírmúzeum
Perzsa levelek
A propaganda múzeuma
Temetők
Üzenet a falon
A zsidó örökségZene
Ya Mariam. Jordi Savall: Orient-Occident II. Hommage à la Syrie
MÉG
Blogarchívum
-
►
2024
(30)
- ► szeptember (5)
-
►
2023
(49)
- ► szeptember (1)
-
►
2022
(28)
- ► szeptember (1)
-
►
2020
(43)
- ► szeptember (5)
-
►
2019
(15)
- ► szeptember (1)
-
►
2018
(30)
- ► szeptember (1)
-
►
2016
(96)
- ► szeptember (3)
-
►
2015
(146)
- ► szeptember (9)
-
►
2014
(190)
- ► szeptember (15)
-
▼
2013
(152)
- ▼ szeptember (14)
-
►
2012
(238)
- ► szeptember (19)
-
►
2011
(285)
- ► szeptember (30)
-
►
2010
(196)
- ► szeptember (17)
-
►
2009
(108)
- ► szeptember (10)
-
►
2008
(119)
- ► szeptember (12)
Tartalomjegyzék
Bloglista
Köszönjük, hogy velünk időztek
Ön itt áll
9 megjegyzés:
Tamás, a pénteki akadémiás hepajra nem hívod meg a wangereket, hm? Én ott leszek, mindenképp! :)
De igen, csak meg akartam várni előbb, hogy felkerüljön a kész honlap az Akadémia szerverére. Akárhogy is lesz, ma mindenképpen írok róla.
Jesszus, remélem nem dohányoztál soha ...
Én nem, a magam tüdőkálóját ilyenfajta túlélőtúrákra tartogatom. Na de a kutya!
Logodi! Ott születtem!
Melyik házban? Milyen emlékeid vannak róla, meg az utcáról? Mesélj!
Meg ott is nőttem fel. A 74-76 sz.-ban születtem /ez a másik vége/, garzonház, szoba-konyhákkal, pici kétlapos gázfőzők voltak a konyhában, az asztal deszka a kádon, "szék" a lehajtott WC ülőke. /Huhh, gyorsan végiggondoltam a szék jelentését!/ De a mienk a folyosó végi saroklakás volt, mellette a szüleim megvették a már senki által nem használt közös konyhát, így nekünk volt különálló. Aztán a 25-be költöztünk, ez már közel volt a Mikó utcához. Hatalmas, U alakú ház, óriási, többlépcsős kerttel a Lovas út felé. A kertben medence, teniszpálya /!/, hinta, épített padok a kanaszta-és römicsatáknak napozóhelyek a felnőtteknek. És persze homokozó. Mindezt Wágner bácsi, a házmegbízott felügyelte, tartotta rendben. Lakógyűlés a pingpongasztalnál, amely az ágytakarónkkal volt leterítve és a művirágainkkal díszítve. /Honnan és miért volt nekünk akkor művirágunk - rejtély!/ Forgalom az utcán nulla, kitűnően lehetett "gágyézni", repesztve lefelé a Mikó utcán - az Attilán se volt nagy forgalom. /Ugye a gágyé megvan?/ A szomszéd üres telekre sok pofon terhe mellett tilos volt átjárnunk, akkoriban még mindennapos újsághír volt a gránátrobbanás miatt meghalt, szemét-kezét vesztett gyerekekről szóló tudósítás. Ma egy rém ronda épület áll ott, a Gránit lépcső mellett. Reggelente kb. húsz gyerek ment Stefi néni vezetésével az Attila u.-i általánosba. És ha jók voltunk, lehetett páternoszterezni a Főpostán, Stefi néni munkahelyén.
Bocsánat a hosszú léért, de - meséltem...
Nagyon köszönöm, gyönyörű! A Logodi 25 mai állapotát lefotóztam ma, itt látható, hát tényleg nem egy nagy szám, az itteni kontextusban meg teljesen idegen. Holnap a másik irányba megyek, akkor sort kerítek a 74-76-ra is.
Ez a 23! Mellette, a szép, szürkére renovált eklektikusról írtam, az a 25. /Akkoriban még a belövések nyomait viselte, vakolat se sok volt rajta./ Na, a 74-76... Szegény nagyon rémes állapotban van, de ha jól tudom, tervezik a felújítást.
Megjegyzés küldése