Demizson

Demizson
Anna kommentjei fokozhatatlanul lakonikusak, de nagyon inspirálóak. Például amelyikkel a Wang folyó első meséjének megírására buzdított. Vagy ez a legutóbbi a medvés-boros bejegyzéshez: „A damigiana az a demizson?” Elgondolkodtam a dolgon.

Nekem a demizson annyira nagyapámat idézi, a fűzfa- majd műanyagfonatos vaskos üvegeket, amelyekkel a bort hozta fel mándoki szőlőjéből mikor télire behúzódott a városba a lányához, hogy sokáig meg se fordult a fejemben, hogy a szó ne magyar, sőt szabolcsi tájszó lenne. Amikor aztán tolmácsként egy olasz gazdaságban először hallottam emlegetni a „damigianá”-t, különös déjà vu-élményem támadt. Mint amikor katonaságnál felső-tiszavidéki fiúkkal kerültem egy körletbe, akik épp úgy beszéltek, mint húsz évvel azelőtt nagyapám.

Demizson
Ravasz szó ez. Nem tudom, helyesen tippelném-e meg az eredetét, ha egy vetélkedőn négy válasz közül kellene kiválasztanom az egyetlen igazit:

első: Francia ill. provanszál eredetű hagyományos angol űrmérték: demijohn, azaz fél „John”, körülbelül egy gallon.
második: Provanszál eredetű nagy méretű üveg, amelyet Johanna királynő tiszteletére neveztek „Reine Jeanne”-nak, majd „Dame Jeanne”-nak.
harmadik: Francia tengerészek tréfás „dame-jeanne”, „Janka asszony” elnevezése a testes asszonyság formájára hajazó, szalmába „öltöztetett” nagy borosüvegre.
negyedik: Perzsa eredetű szó az üveggyártásáról híres Damaghan város nevéről, arab közvetítéssel került át a franciába, majd onnan a többi európai nyelvbe.

Én józan ésszel valószínűleg az elsőt tartanám a leglogikusabbnak. Demi az franciául fél, a John nevű hagyományos angol űrmérték meg olyan plausible. A többi válaszban túl sok az ismeretlen tényező. Viszont nagyon is lehet, hogy éppen valamelyik valószínűtlen verzió a helyes. Ha biztos ami biztos, telefonos segítséget kérnék, a túloldalról valószínűleg A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárá-nak címszavát olvasnák be nekem:

demizson 1904: „demijohn… (dömidson) gyékényfonásos nagy palaczk” (Radó: IdSz.); – demizson (Bp. Hirlap 1936. júl. 8. 9: NSz.); debizson, demijon, devizsonra gr., dëvizsony, dimizsával gr. (ÚMTsz.). J: 1904: ’nagy, öblös hasú, fonott burkolatú üveg; große Korbflasche, Demijohn’ (l. fent).
Vándorszó; vö. ang. demijohn; ném. Demijohn; sp. damajuana; fr. dame-jeanne; ol. damigiana; cseh, szlk. demižón; arab dāmajānah: ’demizson’. A francia tengerésznyelvből terjedt el. Forrása valószínűleg a fr. R. dame Jeanne ’Janka asszony’ kifejezés; a névadás tréfás indítékon alapulhat; vö. m. N. vörös gyurkó ’korsó’, mihók ’ua.’ (l. mihók a.). – A magyar szó vagy az angolból, vagy a németből származik. A demijon alakváltozat j-je (németes vagy) magyaros betűolvasás eredménye.
Nagy J. B.: MNy. 26: 313; Prohászka: Nyr. 80: 476; Tamás: UngElRum. 293. (Krueger: EigGatt. 15; Sainéan: ZRPh. 30: 308; Skeat: EtDict.4 162; Gamillscheg: ZRPh. 40: 518; Migliorini: NPr. 296; Dauzat: DictÉtFr.7 228; Corominas: DiccCrítEt. 2: 106; Partridge: Or. 146; Bloch-Wartburg DictÉtFr.4 177.)


Hát ez az. Világos, mint a nap. A hármas a helyes válasz. Milyen logikus, ha belegondol az ember. Ráadásul ha a vonal túloldalán pedáns ember ül, aki még a magyar szó angol eredetijének eredetére is rákeres, a legalaposabb angol etimológiai szótárban, Ernest Klein A comprehensive etymological dictionary of the English language-ében (1966) ezt találja:

demijohn, n., a large bottle covered with wickerwork. – Alteration of F. dame-jeanne, for Dame Jeanne, ‘Lady Jane’, a name used humorously to denote a bottle; see dame and Jane. The alteration of F. dame to demi in English demijohn is due to a confusion with F. demi, ‘half’ (see demi-).

Szóval egy confusion tévesztett meg. Hamis etimológia volt a megérzésem, hiszen a szónak semmi köze a demi (fél) szóhoz. A Klein-féle etimológiát erősíti az is, hogy a mexikóiak ugyancsak egy bizonyos termetes tijuanai Dama Juanáról eredeztetik a szó spanyol „damajuana” változatát.

Demizson
De mi van, ha a vonal túloldalán nincs kéznél az Etimológiai Szótár? Akkor az illető gyorsan rákeres a Wikipediában. A magyar változatban nem szerepel, de akár az olaszban, akár a franciában külön címszava van, s mindkettő szóról szóra ugyanazt írja (nem tudni, melyik fordította a másikból):

A legenda szerint a Nápolyból 1347-ben [valójában 1348-ban] elűzött Johanna királynő provanszi grófságába menekült [minthogy Anjou lévén provanszi grófnő is volt]. A Grasse és Draguignan közötti úton hirtelen vihar kapta el őket, és Saint Paul la Galline Grasse falu egy kis kastélyában talált menedéket, amelynek nemesura üvegkészítéssel is foglalkozott. Miután az éjszakát a kastélyban töltötte, a királynő szerette volna a vár urát munka közben is látni. Amikor váratlanul a műhelybe lépett, az uraság néhány segédjével együtt éppen üvegfúvással foglalatoskodott. A királynő érkezésétől meglepett nemesúr túlságosan nagy erővel fújt a a csőbe, s így sikerült egy körülbelül tíz literes hatalmas üveget előállítania, amelyet a körülállók nagy álmélkodással és dicsérettel fogadtak. A nemesúr tüstént elhatározta, hogy nagy mennyiségben is gyártani fogja ezt a méretet, és a királynőről „reine-Jeanne”-nak nevezi, de a szerény uralkodónő azt javasolta, nevezze csupán „dame-Jeanne”-nak. Ebből lett aztán az olasz „damigiana” név is.

Ilyen módon még a magyaroknak is van valami távoli köze a szóhoz, hiszen a szerény uralkodónő, miután meggyilkoltatta férjét, Magyarországi András herceget, ennek bátyja, Nagy Lajos király magyar csapatai elől menekült el Nápolyból. Sőt akár még a hely nevéhez is, minthogy Saint-Paul 1824-ig Fayance-hoz tartozott, amelyből a magyar „fajansz” szó ered. Ezt a történetet támasztja alá az is, hogy Saint-Paulban a középkor óta virágzik az üveggyártás, és a különböző francia internetes fórumok tanúsága szerint az itteniek máig büszkén vallják, hogy ők készítették az első demizsont. Nincs kétség: a kettes a helyes válasz.

Demizson
De ha az illető éppolyan alapos, mint az előző esetben, akkor francia etimológiai szótárban is utánanéz a „dame-jeanne” szó hiteles eredetének. Sajnos sem Bloch-Wartburg, sem Dauzat nagy francia etimológiai szótárai nincsenek meg otthon. A Larousse szótár „dame-jeanne” címszavának bibliográfiájában azonban megakad a szeme a jezsuita Henri Lammens, a Libanonban élt nagy iszlamista 1890-es Les mots français dérivés de l’arabe című munkáján, amely már interneten is hozzáférhető. Ennek „Dame-jeanne” címszavában pedig azt olvassuk:

Henri Lammens, Les mots français dérivés de l’arabe
Azaz hogy a francia szó az arabból ered, ahol máig „damaghana” vagy „damanghana” formában használják. A غ ‘gh’ jellegzetes torokhang, amelyről Lammens több szóban is kimutatja, hogy a franciába átmenve mindig ‘zs’-vé alakul – akárcsak ebben az esetben. És egyúttal azt is megemlíti, hogy arab forrásai szerint a szó végső soron perzsa eredetű.

A perzsa eredetet a múlt század végi angol iskola bontotta ki. Az észak-indiai hódításaikkal a perzsa kultúrkörbe behatoló angolokat elbűvölte a „Kelet franciája” néven emlegetett perzsa nyelv kifinomultsága, hatalmas irodalma és elterjedtsége – hiszen Isztambultól Delhiig ez volt az udvarok, a kultúra, az irodalom és a kereskedelem nyelve. Az angol diplomáciai iskolákban kötelezően oktatták, irodalmát fordították és a viktoriánus Anglián valóságos „perzsa reneszánsz” söpört végig, amelynek például Omar Khayyam „újrafelfedezését” is köszönhetjük. Az ekkor készült – és máig használatos – perzsa szótárak és nyelvtanok megállapításai gyorsan beépültek a kor nyelvészeti szakirodalmába. William Swinton elterjedt New Word-Analysis Or, School Etymology of English Derivative Words (1879) műve a perzsa eredetű angol szavak között említi a demizsont. Federico Garlanda The fortunes of words: Letters to a Lady (1887) című pompás könyvecskéje pedig, amellyel az etimológia tudományát népszerűsítette a szalonokban, már pontos eredetét is megadja, jól lesajnálva az imént igaznak tartott magyarázatot:

Also a queer etymology was given of the word ‘demijohn.’ This kind of vessel is called in Italian ‘damigiana,’ and owes its name to the city of Damaghan, in Persia, once famous for its glassworks. In French it is called ‘dame-jeanne,’ which literally means ‘Lady Jane.’ Hence a mythical Lady Jane was invented to explain this little mythical and less poetical ‘demijohn.’

Hóbortos etimológiát találtak ki a „demizson” szóra is. Ezt az edényt olaszul „damigianá”-nak hívják, és neve a perzsiai Damaghan városából ered, amely valaha híres volt üvegművészetéről. Franciául „dame-jeanne”-nak nevezik, amely szó szerint „Lady Jane”-t jelent. Ezért aztán egy mitikus Lady Jane-t kellett kiötölni a kevéssé mitikus és még kevésbé poétikus „demizson” szó magyarázatára.

Az angol szótárak a múlt század vége óta kézről kézre adják ezt a magyarázatot. Így például a Webster’s Revised Unabridged Dictionary 1996-os kiadásában is ezt olvassuk:

Demijohn, n. [F. dame-jeanne, i.e., Lady Jane, a corruption of Ar. damaj[=a]na, damj[=a]na, prob. fr. Damaghan a town in the Persian province of Khorassan, once famous for its glass works.] A glass vessel or bottle with a large body and small neck, inclosed in wickerwork.

Világos tehát, hogy a negyedik válasz a jó. A szó perzsa eredetű, Damaghan város, a híres üvegfúvó központ nevéből. Ezt erősíti a Lammens által közölt arab forma is és az ő utalása a perzsa eredetre. Ezt a Meyers Konversationslexikon (Leipzig-Wien, 1885-1892) „Demijohn” címszava, amely „indiai-angol” eredetűnek tünteti fel a németté vált szót. Valamint – teszem hozzá – az is, hogy perzsául a „fújni” szó igen hasonló hangzású: دمیدن damidan. Lehet, hogy épp ebből ered a város neve?

Egy baj van csak. Az, hogy ezt a khoraszáni várost perzsául nem Damaghannak, hanem Damghannak nevezik. A „Damaghan” forma kizárólag a viktoriánus szótárakban fordul elő. De ez csak a kisebbik baj. A nagyobbik baj az, hogy Damghan sosem az üvegművességnek volt a központja. Hanem a pisztáciának.

Pisztácia-szobor DamghanbanFelirat a kép alján: „Damghan, Pisztácia tér”

A város nevét az Encyclopedia Iranica „Glass” címszava meg sem említi, és mi sem olvastuk sehol a teheráni Üveg- és Kerámiamúzeum lenyűgözően gazdag kiállításán. Annál több gyönyörű üveget láttunk viszont Nishapurból, Omar Khayyam és Attar városából. Ugyanis ez a város volt már az ókor óta Khoraszán és egész Irán üvegműves központja.

Demizson Nishapurból, X. századZöld üveg borosdemizson Nishapurból.
A 10. századból, akárcsak a hasonló formájú mallorcai arab borospalack.
A Metropolitan Museum of Art Bulletin 1943 januári számában „demijohn” néven szerepel.

És ellene mond a perzsa eredetnek az is, hogy a Perzsiához legközelebb eső törökök kétszer is átvették a „demizson” szót, a ma használt franciás „damadzsan”, ill. korábban olaszból „mandzsana” alakban, de „damaghan” formát, amelyben megőrződött volna a perzsa-arab torokhang, nem ismernek.


A videó a demizson mai török nevét és használatát egyaránt illusztrálja. A bolt feliratában a „c” „dzs”-nek ejtendő. A video végén a „Bana bir şey olmaz deme, okey mi?” felirat jelentése: „Ne hidd, hogy biztonságban vagy, oké?” [és a videó egy koton-hirdetés]

Demizson
Érthető tehát, ha Eric Partridge új szellemű, és címéhez méltóan eredeti Origins. A short etymological dictionary of modern English szótára sem erőlteti a perzsa eredetet. Helyette – micsoda szerencse – Alfred Dauzat számunkra hozzáférhetetlen francia etimológiai szótárának javaslatát közli:

demijohn: f/e for late EF-F dame-jeanne, dame Jeanne, Lady Jane: either a witticism in the same order as F dial Christine and Jacqueline (B & W) and perh as E jeroboam and rehoboam, or, in F, a jocular comparison of fat, wicker-dressed bottle to fat, overdressed lady (EW). Dauzat derives F damejeanne from Prov damajano, itself perh from Prov demeg, a half, reshaped by f/e; his is the most ingenious, perh the best, explanation.

Azaz hogy a szó a provanszál demeg (fél) szóból lett damajano („feles”), s ez idomult olyan mértékben a különféle nyelvekhez, hogy most mindegyik magának követeli az eredet dicsőségét. Ezek szerint, úgy tűnik, mégis az első válasz a helyes.

Vagy sem?

Miért lenne inkább, mint a másik három?

Demizson
Nem tisztem nekem igazságot tenni a vitában, amelyben egy évszázad nyelvészeti tekintélyei sem tudtak egyetértésre jutni. De azért hadd adjam elő a magam sejtését. Azt, hogy a gyerekek és bolondok öntudatlan igazmondásával a magyar ÉSz jár a legközelebb az igazsághoz, amikor azt írja, hogy a szó „a francia tengerésznyelvből terjedt el”.

Ez a „tengerésznyelv” ugyanis nem más, mint a lingua franca.

Ezt a kifejezést manapság a „keveréknyelv” szinonímájaként használjuk. Nemigen gondolunk bele, hogy valaha tényleg létezett egy ilyen nyelv, mégpedig nem is rövid ideig. Az előző ezredfordulótól kezdve a 19. század közepéig, majdnem ezer éven át beszélték a Mediterráneum keleti végétől a nyugati végéig mint a levantei kereskedelem, a tengerészek és a kereskedőkolóniák közvetítő nyelvét. Egyes vidékeken, például az észak-afrikai partvidéken annyira bevetté vált, hogy 1830-ban külön szótárat kellett készíteni belőle az Algériát megszálló francia hadsereg számára. Kifejezései a középkortól Cervantesen át Molière-ig bekerültek a magas irodalomba. Szavait, amelyeket valóban mintha a tenger csiszolt volna gömbölyűre és minden mediterrán nyelvhez illeszkedőre, ma is minden nép a magáénak érzi, annyira, hogy már a reneszánsztól kezdve a saját nyelvéből vezeti le őket. Ilyen szó például a köpönyeget jelentő spanyol ferreruelo, olasz ferraiuolo, portugál ferragoulo, görög φεραρόλι, észak-afrikai arab فریول feryûl, mozarab pallyûl szó, amelynek többszörös átvételek, hasonulások, kontaminációk és hamis etimológiák szegélyezte kacskaringós útját John Corominas járta végig sokatmondó című 1948-as tanulmányában: The importance of the study of the Lingua Franca for Romance etymology. És, úgy tűnik, ilyen szó a demizson is.

Demizson
A lingua francáról, erről az alig-alig kutatott nyelvről majd még fogok írni. Most csak étvágyat szeretnék csinálni hozzá egy nagy sikerű színdarab lingua franca nyelvű betétszövegével. A darab Molière Úrhatnám polgár-a, amelynek zenéjét Lully szerezte. A „darab a darabban” pedig az a Török szertartás, amelynek során Jourdain, az úrhatnám polgár végül a törököknél nyeri el az áhított rangot. A szertartás maga ugyan sokszoros karikatúra, de nyelve tényleg az az erősen olaszba hajló, arab, török és francia szavakkal gazdagított lingua franca, amelyen ekkoriban a francia és észak-afrikai diplomáciai küldöttségek érintkeztek egymással. Noha a darabot manapság már alig-alig adják elő az eredeti zenével, nyitó zenekari száma, a Török induló biztosan ismerős lesz Jordi Savall Tous les matins du monde filmjéből, amelynek végén ezt vezényli a férfivá érett Marais a versailles-i udvarban. Az alábbi kétrészes caravaggieszk felvételen a Poème Harmonique 2004-es előadásában látjuk, Vincent Dumestre vezényletével. A videó nem túl jó, de aki akarja, a teljes felvételt megtalálja kiváló minőségben itt.


Les Turcs
Alla, Alla, Alla, Alla,
Alla, Alla, Alla, Alla,
Alla alègue vert.

Le Mufti
Se ti sabir,
Ti respondir ;
Se non sabir,
Tazir, tazir.

Mi star Mufti :
Ti qui star ti ?
Non intendir :
Tazir, tazir.

Dice mi, Turque, qui star quista.
Anabatista, anabatista ?

Les Turcs
Ioc.

Le Mufti
Zuinglista ?

Les Turcs
Ioc.

Le Mufti
Cofista ?

Les Turcs
Ioc.

Le Mufti
Ussista ? Morista ? Fromista ?

Les Turcs
Ioc. Ioc. Ioc.

Le Mufti
Ioc. Ioc. Ioc.
Star pagana ?

Les Turcs
Ioc.

Le Mufti
Luterana ?

Les Turcs
Ioc.

Le Mufti
Puritana ?

Les Turcs
Ioc.

Le Mufti
Bramina ? Moffina ? Zurina ?

Les Turcs
Ioc. Ioc. Ioc.

Le Mufti
Ioc. Ioc. Ioc.
Mahametana, Mahametana ?

Les Turcs
Hei valla. Hei valla.

Le Mufti
Como chiamara ? Como chiamara ?

Les Turcs
Giourdina, Giourdina.

Le Mufti
Giourdina ?

Les Turcs
Giourdina.

Le Mufti
Giourdina ? Giourdina ? Giourdina ?

Les Turcs
Giourdina ! Giourdina ! Giourdina !

Le Mufti
Mahametta per Giourdina
Mi pregar sera e matina :
Voler far un Paladina
De Giourdina, de Giourdina.
Dar turbanta, e dar scarcina
Con galera e brigantina
Per deffender Palestina.

Star bon Turca Giourdina ?

Les Turcs
Hei valla. Hei valla.

Le Mufti
Hu la ba ba la chou, ba la ba ba la da.

Les Turcs
Hu la ba ba la chou, ba la ba ba la da.
Törökök
Allah, Allah, Allah, Allah,
Allah, Allah, Allah, Allah,
Allah légy velünk.

Mufti
Ha te érteni
Te válaszolni
Ha nem érteni
Hallgatni, hallgatni

Én lenni Mufti
Te lenni ki?
Ha nem érteni
Hallgatni, hallgatni.

Mondd nekem, törökök, ki lenni ez:
Anabaptista? anabaptista?

Törökök
Nem.

Mufti
Zwinglista?

Törökök
Nem.

Mufti
Kopt?

Törökök
Nem.

Mufti
Huszita? Mór? Pietista?

Törökök
Nem. Nem. Nem.

Mufti
Nem. Nem. Nem.
Lenni pogány?

Törökök
Nem.

Mufti
Lutheránus?

Törökök
Nem.

Mufti
Puritán?

Törökök
Nem.

Mufti
Brahmin? Monofizita? Szír?

Törökök
Nem. Nem. Nem.

Mufti
Nem. Nem. Nem.
Mohamedán? Mohamedán?

Törökök
Úgy bizony. Úgy bizony.

Mufti
Hogy hívni? Hogy hívni?

Törökök
Giurdina. Giurdina.

Mufti
Giurdina?

Törökök
Giurdina.

Mufti
Giurdina? Giurdina? Giurdina?

Törökök
Giurdina! Giurdina! Giurdina!

Mufti
Mohamedet Giurdinához
Hívni én este és reggel:
Akarni csinálni palotagrófot
Giurdinából, Giurdinából.
Adni turbánt, adni szablyát
Gályával és brigantinnal
Hogy megvédje Palesztinát.

Lenni jó török Giurdina?

Törökök
Úgy bizony. Úgy bizony.

Mufti
[Allah az atyám (?)]

Törökök
[Allah az atyám (?)]


Les Turcs
Hou, hou, hou, hou,
Hou, hou, hou, hou,
Hou, alègue vert.

Le Mufti
Ti non star furba ?

Les Turcs
No, no, no.

Le Mufti
Non star forfanta ?

Les Turcs
No, no, no.

Le Mufti
Donar turbanta, donar turbanta.

Les Turcs
Ti non star furba ?
No, no, no.
Non star forfanta ?
No, no, no.
Donar turbanta, donar turbanta.

Le Mufti
Ti star nobile, non star fabola.
Pigliar schiabola.

Les Turcs
Ti star nobile, non star fabola.
Pigliar schiabola.

Le Mufti
Dara, dara, bastonara, bastonara, bastonara.

Les Turcs
Dara, dara, bastonara, bastonara, bastonara.

Le Mufti
Non tener honta :
Questa star l'ultima affronta.

Les Turcs
Non tener honta :
Questa star l'ultima affronta.

Le Mufti
Star bon Turca Giourdina ?

Les Turcs
Hei valla. Hei valla.

Le Mufti
Hu la ba ba la chou, ba la ba ba la da.

Les Turcs
Hu la ba ba la chou, ba la ba ba la da.
Alla, Alla, Alla, Alla,
Alla, Alla, Alla, Alla,
Alla alègue vert
.
Törökök
Hu, hu, hu, hu,
Hu, hu, hu, hu,
Hu, légy velünk.

Mufti
Nem te lenni csaló?

Törökök
Nem, nem, nem.

Mufti
Nem lenni szélhámos?

Törökök
Nem, nem, nem.

Mufti
Adni turbánt, adni turbánt.

Törökök
Nem te lenni csaló?
Nem, nem, nem.
Nem lenni szélhámos?
Nem, nem, nem.
Adni turbánt, adni turbánt.

Mufti
Te lenni nemes, ez nem lenni mese.
Venni szablyát.

Törökök
Te lenni nemes, ez nem lenni mese
Venni szablyát.

Mufti
Adni, adni, botozni, botozni, botozni.

Törökök
Adni, adni, botozni, botozni, botozni.

Mufti
Nem lenni szégyellni:
Ez az utolsó próba.

Törökök
Nem lenni szégyellni:
Ez az utolsó próba.

Mufti
Lenni jó török Giurdina?

Törökök
Úgy bizony. Úgy bizony.

Mufti
[Allah az atyám (?)]

Törökök
[Allah az atyám (?)]
Allah, Allah, Allah, Allah,
Allah, Allah, Allah, Allah,
Allah, légy velünk.

Demizsona 19. századi francia demizsonok innen

5 megjegyzés:

anna írta...

szép, szép, de miért üres mindegyik?!?!

Studiolum írta...

– Semmi sem tökéletes. – mondta a róka. :-(

IttasKöltő írta...

...és a videók sem működnek :(

Studiolum írta...

a videók már csak ilyenek. ahogy sokat nézik őket, lassan elfogynak belőlük a színek, aztán a hang, végül az idő is, és marad fekete esszencia :(

IttasKöltő írta...

Unikum??? Demizsonba??? Hmmm...