Irán választ


Amikor ezt írom, Teherán utcáin áll a bál, reggel nyolcig, a választások kezdetéig. Az északi gazdag negyedektől a déli bazárig hömpölyög a nép a világ leghosszabb utcáján, a 30 kilométeres Vali Asr sugárúton, túlnyomórészt fiatalok – Irán lakosságának 70%-a 30 év alatti – az autók leálltak, zene harsog, az aszfaltot a már szét nem osztogatott választási szórólapok borítják: „Hová lett az olaj ára?” „Bye-bye, Ahmadinejad!” Hogy a holnapi elnökválasztás mit hoz, azt még nem tudni, a két legfőbb esélyes, Mahmud Ahmadinejad és Mir Hossein Musavi a statisztikai hibaszázalékon belül 50-50%-ra áll. Teherán népe, biztos ami biztos, előre ünnepel, hiszen a holnap esti, jóval nagyobb ünneplésen a tömeg felének már nem lesz erre oka.


Ahhoz képest, hogy Irán az utóbbi néhány évben regionális hatalommá vált – elsősorban az amerikaiak áldozatos munkájának köszönhetően, akik hatalmas önköltségen megsemmisítették két legfőbb riválisát, Irakot és Afganisztánt, s az észak-iraki kurdok támogatása által közös platformra hozták harmadik riválisával, Törökországgal – a nyugati sajtó meglepően keveset foglalkozott az iráni elnökválasztással. Főleg kis színesek jelentek meg néhány hetente, az „iráni nép” – értve ezen a teheráni belvárost, ahol a riporter körbekérdezett – elégedetlenségéről, arról, hogy mind a négy elnökjelölt egykutya, mert egyformán támogatja az iráni atomot (az ellenkezője politikai öngyilkosság volna), hogy az Őrök Tanácsa gondosan megszűrte a jelölteket, úgyhogy csak a politikailag abszolút megbízhatóak kerülhettek ringbe, s hogy a Tanács a megválasztott elnök hatalmát is alapvetően korlátozza. Ezek szerint, szűri le a nyugati sajtó, nem igazán van tétje a választásnak. Mintha senki sem hallott volna a kommunizmusról, s nem tudná, micsoda különbség lehet egy Andropov és Csernyenko, Gierek és Jaruzelski, Grósz és Pozsgay között.


A múlt szerdai, kemény hangú Ahmadinejad-Musavi TV-vita teljes felvétele (1,5 óra)

Aki megélte, milyen jelentősége lehet egy merészebb kiállításnak, néhány centivel hosszabb hajnak vagy rövidebb szoknyának, az tudja, micsoda különbséget jelent, hogy az engedélyezett játéktéren belül melyik jelölt milyen helyet foglal el. A plebejus származásával – kovács fia – büszkélkedő, és plebejus modorával tüntető, a protokollt tudatosan mellőző Ahmadinejad, amióta hat éve feltűnt a semmiből, a megosztásra játszik: a külpolitikában Irán és Amerika, az országon belül az iszlám és az iszlám ellenségei között. „Nincs konzervatív és nincs reformer”, írja tanácsadója, Fatemeh Rajabi a kormányhoz közel álló Ansar napilapban, „csak az Isten útja és a Sátán útja”. Musavi, az elismert festő és építész, a teheráni művészeti akadémia alapítója, 1981 és 1989 között, az iraki háború rettenetes időszakában az ország szilárd kormányzásával máig tartó népszerűséget szerzett egykori miniszterelnök árnyaltabban fogalmaz. A Spiegelnek adott részletes interjúban önmagát „reformer konzervatívnak” de leginkább is „centristának” minősíti, a feszültségek enyhítését, az ország egységét, a külfölddel való tárgyalásokat, és az Ahmadinejad-kormány katasztrofális populista gazdaságpolitikájának – a hivatalos infláció 25%, a valóság sokkal magasabb – leállítását hangsúlyozza. Ez még mind belefér a hivatalosan engedélyezett mozgástérbe.


A választási bizottság tagjai egy teheráni zsinagógában berendezett választási körzetben a 2008-as parlamenti választások idején.

Külön említést érdemel a nemzetiségi kérdés, amely Iránban – ahol a népességnek alig több, mint 50%-a perzsa – különösen kényes probléma. Az iszlám köztársaság központosító, a nemzetiségek igényeit figyelmen kívül hagyó politikájával szemben Musavi, aki maga is azeri származású, nyitást ígér. Érdemes egymásra vetíteni Irán nemzetiségi megoszlásának térképét (a Courrier International mai számából) és az április végi választási közvéleménykutatás országos megoszlását a Jomhoriyat napilapból, ahol a Musavi-párti zöld tartományok többségükben a sűrűn lakott, fejlettebb és városias nemzetiségi régiókat, az Ahmadinejad-párti piros tartományok inkább a ritkán lakott, félsivatagos földművelő vidéket jelentik.



Az elmozdulás finom jelzései közé tartozik, hogy 1979 óta első ízben lép politikus felesége a nyilvánosság elé. Musavi felesége, Sahra Rahnavard – az Al-Zahra női egyetem dékánja, 1997 és 2005 között a reformpárti Khatami elnök tanácsadója – férjével együtt utazza be az országot, s vele együtt, sőt – Iránban hallatlan dolog – kézenfogva lép fel a választási gyűléseken. Ez az egyenrangúság kimondatlan választási ígéretetet jelent, és tömegesen állítja Musavi mellé a női szavazókat, mint azt a CNN alábbi felvétele is tanúsítja.



Egy másik finom jelzés az internet használata. Iránban, ahol az internet-használat széles körben elterjedt, a kormány minden módon igyekszik ezt ellenőrzése alatt tartani. Ahmadinejad külön internet-kommandót állított fel az „internetbűnözés” ellen, amelynek első számú célpontjai a bloggerek. (A világ blogjainak negyedik leggyakoribb nyelve a perzsa.) Az országos Gerdab TV-n külön műsor foglalkozik a bloggerek befeketítésével, immorálisként, Nyugat-barátként való beállításával. Musavinak ugyanakkor saját szájtja, internetes hírrovata, választási YouTube-oldala, választási twittere, és sok ezernyi támogató oldala és fóruma van.


Nem tudni még, milyen eredményt hoz a holnapi nap (amely egyébként is csak a választás első fordulója). Annyi azonban már bizonyos, hogy az elmúlt hónapok előre nem sejtett, és az 1979-es forradalom óta nem látott politikai lázba hozták Iránt.

39 megjegyzés:

sat. írta...

Köszönöm nagyon szépen a jó áttekintést.
Minden jóut kívánva idvöz lettel stb.

Studiolum írta...

Nagyon örülök, ha hasznos volt. Fontosnak tartottam legalább így dióhéjban megírni (jóval hosszabban is lehetne még), mert idehaza végképp nem ír semmit a sajtó erről az eseményről, amely pedig talán nagyon is meghatározza majd Irán történelmét.

anna írta...

hajrá, musavi és musaviné!

Studiolum írta...

Hajrá, hajrá! Idáig magas a részvétel. Ez remélhetőleg jót jelent. A perzsa internetvezetékek forranak, alig jönnek be az iráni szájtok.

sat. írta...

én is remélek
(az döglik utóra - velem együtt)

Studiolum írta...

Helyi idő szerint tízkor, nálunk fél hétkor véget ért a választás. Alig lehet hozzáférni az iráni szájtokhoz, akkora a tülekedés a hírekért. Részvételi rekord született – valószínűleg jóval 80% fölött, ami Musavinak kedvez. Az exit pollok szerint is jócskán vezet Musavi, aki egyébként itt látható, amint szavaz feleségével együtt.

anna írta...

és a helyzet fokozódik...

Studiolum írta...

(„a nemzetközi”, tegyük hozzá :) )

Hát igen. Tegnap este még az exit pollok 65% körüli Musavi-győzelmet jósoltak, amit kormányszervek, belügyminisztérium, országos választási bizottság ma reggeltől sietve cáfol több egymást követő nyilatkozatban. Eszerint Ahmadinejad győzött 60-70% körüli eredménnyel. Sokan csalást emlegetnek, mások arra figyelmeztetnek, hogy Ahmadinejad győzelme még néhány hete is biztos volt, csak azóta jött fel jelentősen Musavi.

Akármi lesz is, az biztos, hogy a választás felrázta Iránt a sok éves-évtizedes apátiából. Ahogy a Guardian néhány órával ezelőtti gyorsértékelése biztatóan írja: „Yesterday, the 22nd of Khordad in the Persian calendar, marked a major turning point in Iran's post-revolutionary history. The full implications are yet to be revealed.”

Studiolum írta...

Az Őrök Tanácsa kihirdette a jóváhagyott eredményt: 84%-os részvételnél Ahmadinejad győzött a szavazatok 62,64%-ával. Musavi 33,7%-ot kapott. Még Tabrizban, iráni Azerbajdzsán fővárosában, Musavi szülővárosában is 60%-ot ért el Ahmadinejad.

Musavi honlapja választási csalásokat emleget. Teheránban több ezres tüntetés kezdődött. A Basidji, a kormánypárti önkéntes milícia az utcára vonult. Az internetet lezárták, az egész országban leállították az SMS-forgalmat (a Musavi-pártiak elsősorban SMS-szel szervezik magukat).

Studiolum írta...

Az iráni lapokról még az a kevés hír is eltűnt, ami délelőtt volt. Sok szájthoz nem lehet hozzáférni. A fórumokon a legellentmondásosabb hírek keringenek. Valaki állítólag közvetlenül Teheránból írja, hogy Musavit és Kharrubit (a másik, nála is liberálisabb elnökjelöltet) letartóztatták, a városba vezető autóutakat lezárták, és kijárási tilalmat rendeltek el.

anna írta...

megnéztem a cnn-t és az iht-t. nálad van több hír.

Studiolum írta...

egyfelől köszönöm és felnézek magamra :)

másfelől nekem megvan az a helyzeti előnyöm, hogy felelőtlenül közölhetek még meg nem erősített híreszteléseket is, mint a legutóbbi, míg a nagy hírportáloknak ügyelniük kell, hogy csak biztos híreket közöljenek, amelyekért vállalják a felelősséget, és hogy ne keltsenek pánikot.

Újabb hírek: Hivatalosan bejelentették az egyetemek bezárását és a ma (szombaton, a hét első munkanapján) kezdődő vizsgaidőszak bizonytalan ideig való elhalasztását.

Ali Khamenei ajatollah, Irán tényleges feje TV-beszédet tartott, amelyben kijelentette, hogy harminc éve nem volt ennyire tiszta választás Iránban, és hogy Ahmadinedjad ilyen nagy többsége nyilvánvalóan isteni útmutatás az ő politikájának folytatására.

Tabriziak azt írják perzsa fórumon, hogy ők senkit nem ismernek, aki Ahmadinejadra szavazott volna. Az azeriek nagyon összetartóak és hagyományosan etnikai vonalon szavaznak: az azeri Musavi az „ő” jelöltjük, kizárt, hogy ilyen többség szavazott volna ellene Tabrizban.

Egy amerikai csak ennyit jegyzett meg: „Diktatúra és választási csalás Iránban? Hallatlan!”

Ugyanakkor Abbas Barzegar az Emory Universityről, aki jelen volt a választásokon, néhány órája tett közzé egy kijózanító elemzést a Guardianban, amelyben röviden annyit mond, hogy Irán nem Teherán, különösen nem a gazdag és liberális Észak-Teherán, és hogy minden választási csalás beszámításával is Ahmadinejadnak volt nagyobb esélye a győzelemre.

Studiolum írta...

Az első videó a tüntetésről, a BBC-n. Amennyire azonosítani tudom, főleg a Vali Asr sugárúton vették fel a jeleneteket, az Enghelabitól (a Forradalom sugárúttól) északra eső részen, az utolsó képeket pedig mintha a Kharimkhân-e Zand sugárúton, a könyves főutcán, ugyancsak északon.

Studiolum írta...

A perzsa szájtok most már teljesen meghaltak, viszont a Huffington Poston elkezdték in real time követni a híreket, Iránból is jelentkeznek be bloggerek, és főleg twitteresek apróhírekkel.

Éjszaka, úgy tűnik, legalább három halott volt az összecsapásokban: Iszfahánban, Mashadban és Teheránban. A tüntetések ma is folynak. A New York Times helyszíni tudósítója leírja, hogy találkozott a Belügyminisztérium egy alkalmazottjával, aki beszámolt róla, hogy ki volt adva, hogy milyen szavazati százalékokat tegyenek közzé: ezért szavazott az egész ország homogénen 60:30 százalékban A./M.-ra. Az előírásoktól eltérően meg sem várták a három napos közzétételi moratóriumot, amely alatt az esetleges szabálytalanságokat be lehet jelenteni.

Valaki arra is felhívta a figyelmet, hogy egy 60%-os A.-győzelem esetén tömegeknek kellene ünnepelniük a városokban. Szórványos ünneplésekre a bejelentés után sor került ugyan, de tömegekről szó sem volt.

Musavit nem tartóztatták le, „csak” házi őrizetben van (viszont elismerten 130 körüli, találgatások szerint több száz kiemelkedő ellenzékit letartóztattak). Ma bent volt nála Rafsanjani (az Őrök Tanácsa választó testületének feje, tehát aki jogilag el tudja mozdítani Khameneit) és Khatami, korábbi liberális elnök, és felhívást tettek közzé holnap, hétfőn az ország minden városára kiterjedő tüntetésre és kedden általános sztrájkra.

A Sharif egyetem 120 professzora tiltakozásként lemondott.

Yusef Sanei nagy ajatollah, aki korábban már fatvában ítélte el az öngyilkos bombarobbantást mint haram (tiltott, Allah ellen való) cselekedetet, most újabb fatvát adott ki a választási eredmények meghamisítása mint haram ellen. A rendőrség állítólag körülvette a házát.

Sok videót láttam és helyszíni beszámolót olvastam eddig. A rendőrség, a basidji (önkéntes rendőrség), a rohamrendőrség fellépése mindegyiken rendkívül durvának, de erőtlennek tűnt, s éa tömeg egy idő után visszanyomta őket. Sok felvételen menekülő rohamrendőröket és basidjikat látni. Sok olyan felvételt is láttam, ahol a rohamrendőröket/basidjikat ledobják a motorról, a motort felgyújtják, a rendfenntartót pedig fiatal fiúk azonnal körbeveszik, hogy védjék a tömeg esetleges retorziójától, elsősegélyben részesítik, megitatják.

Mindez arra enged következtetni, hogy vagy a rendfenntartó erők ilyen gyengék, és akkor „bársonyos forradalom” lesz, vagy a java még csak most jön, és most fogják bevetni az igazán kemény erőt. Mindkettőre van esély.

Studiolum írta...

A Magyar Nemzetben döbbenetesen buta és öntelt vezércikkben elemzik az iráni helyzetet. Lényege: Ahmadinejad karakán fiú, megmondja a frankót Amerikának meg Izraelnek, ezért nem szívlelik és ezért szítják ellene a feszültséget a pár száz, maximum ezer fel-alá futkosó statisztával, akiknek képeit a nyugati tévében sugározzák.

Studiolum írta...

A ma délután négyre (magyar idő szerint fél egyre) meghirdetett Mousavi-párti gyűlést Mousavi lemondta, miután közzétették azt az értesülést, hogy ha megtartják, a belügyminisztérium engedélyezi az éles lőszer használatát. Viszont más reformer vezetőkkel együtt „sétát” fog tartani valamikor néhány órával később. (Hogy fog kijönni a házi őrizetből?)

Választási eredmények szivárogtak ki állítólag a belügyminisztériumból. Eszerint Musavi 19,1 millió, Ahmadinejad csak 5,7 millió szavazatot kapott. Még Karubi is jobban végzett nála: 13,4-et kapott, Rezai (a konzervatív volt rendőrfőnök, aki egyébként most maga is az eredmények felülvizsgálatát követeli) 3,7 milliót.

Az iráni állami TV bejelentése szerint Khamenei elrendelte a „választási rendellenességek” felülvizsgálatát.

Iráni liveblogot indított a Guardian is. Ritkábban frissül, mint a Huffington, de jobban értesült.

András írta...

ngyon hasznos

Studiolum írta...

Nagyon köszönöm, és örülök neki. Szívesen tudósítok gyakrabban is, csak nem tudom, hány embernek van még rá szüksége a Huffington, a Guardian és hasonló liveblogok mellett.

Studiolum írta...

Musavinak iráni idő szerint 6 óra körül mégis sikerült megjelennie a sok százezresre nőtt tömeggyűlésen, amelyet ezek szerint nem oszlattak fel. Kép itt, de a gyűlés méretei itt jobban látszanak.

A Guardian elemzi a feltételezetten a belügyminisztériumból kiszivárgott valódi választási eredményeket, amelyek szerint 57%-kal győzött Musavi. Ezek megbízhatóságára természetesen nincs garancia.

Studiolum írta...

Bekövetkezett, amitől tartani lehetett. A milícia lőni kezdett az Azadi téren (a város központjában, ahol a forradalmi emlékmű és a buszpályaudvar is van). Legalább egy ember meghalt.

Studiolum írta...

Az erőszak nem terjedt tovább, azt mondják, elszigetelt összeütközés volt a tömeg és a Forradalmi Gárda között. Egy halott, négy súlyos sebesült.

A tüntetés kilenc kilométer hosszan húzódott Teherán legszélesebb sugárútján, az Enghelabin (Forradalom) és a környező utcákon. Sok százezresre becsülik, a BBC egyenesen milliósra. Musavi beszélhetett. Bejelentette, hogy Khamenei ígéretet tett a „választási visszaélések” megvizsgáltatására az Őrök Tanácsával, és tíz napon belül választ adnak. A kommentátorok szerint időnyerésre játszanak. Musavi honlapján, amely ma egy rövid időre megint elérhetővé vált, maga sem fűzött sok reményt ehhez, tudván, hogy Khamenei és a Tanács több tagja is személyesen Ahmedinejadot támogatja.

Képek a flickren.

Holnapra általános sztrájkot és újabb tüntetést hirdettek.

A tüntetők között a kapcsolattartás – SMS híján – főleg neten zajlik. A basidji milícia az éjjel betört az egyetemre, szisztematikusan szétvertek minden számítógépet a géptermekben és a kollégiumi szobákban, és elvitték a memóriákat. Kép itt és itt.

Studiolum írta...

(Megjegyzés: Egy névtelen kommentátor itt valahogy nagyon elnézte a házszámot. Amit írt, azzal tartalmilag egyetértek, de a hangneme miatt kimoderáltam. Ez a hangnem ezen a blogon idáig nem volt szokásban és nem lesz a jövőben sem.)

efes írta...

Hát Isten ellen való vétek ezeket a gyönyörű lányokat eltakarni!

Studiolum írta...

A hivatalos megokolás szerint a gyönyörűségük komoly szerepet játszik az eltakarás kötelezővé tételében… Eszerint a kendővel a gyönge férfiakat óvják a komoly kísértéstől, amiben azért valljuk be, így a képeket elnézve nagy realitásérzék van…

Azért tegyük hozzá azt is, hogy az iráni nők pompásan tudnak játszani a kendő nyújtotta lehetőségekkel, ígéretesen épp csak annyit feltárni az arcukból, néhány fürtöt a hajukból, hogy ami rejtve marad, annál izgalmasabb legyen.

Törökországból Iránba vonaton átkelve a határon az összes nő (szinte mind irániak voltak)kendőt öltött. Addig is szépek voltak, de a lazán felvetett kendő valahogy koncentrálta és megsokszorozta a szépségüket.

Valahogy ettől a teljesen felöltözött és az arcra koncentrálódó szépségtől annyira elegánsan nőiesek és vonzóak lesznek az iráni nők, amilyennel másutt nem találkoztam.

Studiolum írta...

Most már az Indexen is lehet „percről percre” követni az eseményeket.

Nemes Iván írta...

Kiváló blog, friss szellem, szubjektív látásmód, kösz az infókat!

Studiolum írta...

Nagyon köszönöm és örülök. Nézz vissza máskor is!

Studiolum írta...

Sajnos az Index csak meglehetősen nagy vonalakban és sematikusan ad hírt az eseményekről.

Az elmúlt két nap legfontosabb fejleménye talán az, hogy a tüntetések átalakultak gyászmegemlékezéssé az eddigi halálos áldozatokért (kilencet mondanak, de valószínűleg több is van, például a teheráni egyetemi kollégium elleni szombat esti basiji-támadásban, ahol szétverték az összes számítógépet és sok diákot elhurcoltak, állítólag többet meg is öltek). Ezzel vallási színt öltött a dolog, ideológiailag letimálódott, s így a papi vezetésnek nehezebb dolga lesz, ha szét akarja verni.

Másfelől ezzel ráálltak az 1979-es forradalom forgatókönyvére (akárcsak a naponta órákon át tartó Allahu akbar, Isten a legnagyobb-énekléssel a házak tetején), amely egy éven át tömeges gyászmegemlékezések során át őrölte fel a sah idegeit. Ezzel további legitimitást, akcióprogramot és egyszersmind kilátást adnak a mozgalomnak.

Többen is beszámolnak róla, hogy a rohamrendőrök és a reguláris csapatok egyre inkább szimpatizálnak a tüntetőkkel, sőt védik őket az A.-párti basijik (tkp. az iráni munkásőrök) ellen. Ez persze önmagában még nem garancia semmire, 56-ban és a Tienanmen téren is leváltották a néppel fraternizáló katonákat a támadás megindítása előtt.

Névtelen írta...

Nagyon jól írsz, kérlek folytasd az elemzést, mert nagyon érdekel. Jelenleg mi történik és mi várható a jövőben! Tisztelettel:Mameluk

Studiolum írta...

Nagyon köszönöm. Mint a kommentjeim hektikusságán látszik, egyfolytában ingadozom aközt, hogy de hát ezt mindenki elolvashatja a világsajtóból, minek ismételgessem, legföljebb csak a perzsa nyelvű hírekről érdemes beszámolnom, másfelől meg hogy újra és újra jönnek olyan hírek, amelyeket véteknek éreznék nem közölni, pláne hogy a magyar sajtó nem közli. De ha tényleg úgy gondoljátok, fontos ez, akkor igyekszem rendszeresen tudósítani és kommentálni.

Studiolum írta...

Ma volt az eddigi legnagyobb tüntetés Teheránban, talán az egymilliót is meghaladta. Szinte minden más városból is jelentettek tüntetést. A milícia már a második napja nem nyúl a tömeghez; aki megjelenik közülük, az is eltakarja az arcát. Ahmadinedzsad hollétéről sem tud senki, amióta hétfőn visszaérkezett oroszországi látogatásáról.

Holnapra a pénteki ünnepre való tekintettel nem hirdettek tüntetést, de csodálkoznék, ha nem lenne tömeg az utcán (pont pénteken, amikor amúgy is mindig tömeg van). Állítólag tömegek fognak feljönni szervezett buszokon Teheránba a pénteki imára.

Moshen Rezai, a negyedik (konzervatív) elnökjelölt, egykori rendőrfőnök, aki hivatalosan a legkevesebb szavazatot kapta, felhívta az irániakat, hogy aki rá szavazott, küldje el neki a személyi igazolványa számát. Csak eddig kétszázezerrel több érkezett, mint ahány szavazatot hivatalosan kapott.

A nagy csend és passzivitás a kormány részéről arra mutat, hogy a vezető elit még annál is sokkal megosztottabb, mint azt eddig gondolni lehetett. A parlamentben nyíltan felvetethették a basidjik vasárnap esti egyetemi betörését, kérdőre vonva a kormányt (aminek egyébként szabályos verekedés lett a vége a képviselők között). A reformer papok szövetsége (ennek vezetője Rafsanjani, aki a Khameneit hivatalosan leváltani képes bizottság feje) tüntetni készül Musavi mellett. Jelentős ajatollahok (maga Montazeri, Khomeini egykor kijelölt utódja is) Musavi mellett nyilatkoztak.

Musavi honlapján ma ez a majd harminc évvel ezelőtti Khomeini-idézet jelent meg: „Félek attól a naptól, amikor majd az ifjúság tüntetni fog ellenetek [az ország vezetésére való] alkalmatlanságotok miatt.”

Studiolum írta...

Mintha csak az előző felvetés kommentárjaként írták volna, a Bloomberg.com-on rövid, de jó elemzés jelent meg az iráni eliten belüli szakadásról. Rafsanjani, Khomeini szoros munkatársa 1989-ben, Khomeini halálakor Khamenei megválasztását támogatta. Khamenei ekkor még tekintély nélküli figura volt, évekig rászorult Rafsanjani támogatására, míg 1993-ra ki nem építette a Forradalmi Gárdára és a basiji milíciára támaszkodó hatalmát. Ezután kezdte háttérbe szorítani Rafsanjanit, aki saját papi szövetséget („pártot”) is alapított, és 2005-ben elnökválasztáson indult, de veszített Ahmedinejaddal szemben. Tkp. Ahmedinejad és Musavi is szinte csak Khamenei és Rafsanjani „nyilvános arcai” a mostani választáson, amelyben (jún. 3-án) Ahmedinejad a TV-ben korrupcióval vádolta meg Rafsanjanit és családját. Rafsanjani nyílt levélben válaszolt, amelyben hazugnak nevezte Ahmedinejadot, és már ekkor követelte a választás csalás nélküli lebonyolítását. A választások után és a tüntetés kezdete óta az eliten belüli szakadás, úgy tűnik, áthidalhatatlanná vált.

Studiolum írta...

Khamenei pénteki beszéde után, amelyben keményen megfenyegette a tüntetőket, rengeteg búcsúlevél érkezett emigráns irániakhoz olyan fiataloktól, akik ma, szombaton mégis kimennek tüntetni.

A kalemeh.ir egy órája, 12:51-kor, magyar idő szerint 9:21-kor közölte, hogy néhány órán belül közzéteszik Musavi felhívását az iráni néphez. Nagyon sok múlik azon, mit mond. Ha további kitartásra buzdít, azzal legitimálja a tüntetés fegyveres elnyomását. Ha beszünteti a tüntetést, azzal demoralizálja a tüntetőket.

Jó elemzés olvasható Karim Sadjadpourtól.

Érdekes elemzés jelent meg a Washington Postban arról, hogy az iráni választási eredmények közzétett számadatai számjegy-elemzés alapján 200:1 arányú valószínűséggel ember által kitaláltnak minősíthetőek.

Studiolum írta...

Fél óra van még az iráni idő szerint 4 órás tüntetés megkezdéséig, de Musavi üzenete még nem jött meg. Ki tudja, megjön-e még, és eljut-e a tüntetőkhöz.

Studiolum írta...

A külföldi újságírók nem közvetíthetnek Iránból, de rengeteg twitteres hír és videó érkezik. A rohamrendőrség és a basidjik ölik a tüntetőket. A halottakat és mozgásképtelen sebesülteket azonnal elviszi a rendőrség. Rengeteg sebesült iráni menekült be a külföldi követségekre. Musavi a tüntetők között van, beszédet tartott, és kijelentette, hogy készen áll a mártírhalálra.

Studiolum írta...

Musavi üzenete megjelent, perzsául és angol fordításban is. Kitart a választási eredmények elutasítása mellett, felszólítja a kormányt az erőszak beszüntetésére. Khomeini forradalmára hivatkozik, annak folytatásaként beállítva legitimálja a mostani mozgalmat.

Az iráni TV közzétette, hogy a Szakértők Tanácsa, amelynek hatalma van Khameneit elmozdítani, levélben állt ki mellette. Valójában azonban a levelet mindössze ketten írták alá a 86 tagú testületből, ami a hatalmi eliten belüli mély szakadás újabb jele.

Rafsanjani, a Tanács feje közben újabb befolyásos főpapok támogatását igyekszik megnyerni Khameneivel szemben.

Studiolum írta...

Az iráni parlament szóvivője, az ajatollah-családból származó Ali Larijani az iráni TV-ben élő adásban, nyíltan bejelentette, hogy az iráni nép többsége csalásnak tartja a választási eredményeket, és hogy az Őrök Tanácsa részrehajló volt Ahmadinejad iránt. Sürgette a panaszok kivizsgálását és a tüntetőkkel szembeni erőszak leállítását.

Studiolum írta...

Nagyon érdekes elemzés jelent meg a kairói angol nyelvű Asharq Alawsat-ban. Azért nagyon érdekes, mert a nyugatitól markánsan különböző szempontból nézi a jelenlegi iráni helyzetet, és pusztán egy eliten belüli hatalmi játszmaként elemzi.

Azt állítja, hogy Khamenei hibát követett el a pénteki kemény hangú beszéddel, mert ahelyett, hogy megőrizte volna pártatlan, kívülálló szerepét, azonosult az egyik párttal. Ezáltal egyfelől degradálta saját legfőbb bírói pozícióját, másrészt nyílttá tett és az utcára vitt egy eddig színfalak mögötti hatalmi játszmát, harmadrészt lépéskényszerbe hozta magát: most a tömeg minden megmozdulását kénytelen saját pozíciója elleni támadásként értékelni, míg előzőleg pragmatikusan reagálhatott volna rájuk.

Ez a szempont összhangban van Musavi tegnapi nyilatkozatának „hithű” iszlám forradalmi nyelvezetével (rövid elemzése itt) és az Observer figyelmeztetésével, hogy ne a bevett nyugati ellentétpárok szerint értékeljük az iráni helyzetet.

leonor botev írta...

az idei Titanic filmfesztiválon volt egy jó film erről, A romlás virágai:
http://www.titanicfilmfest.hu/2012/52-35096.php