Wisława Szymborska: Lehetőségek

Négylábú állatok Bartholomaeus Anglicus „Le Livre des Proprietés des Choses” c. könyvéből, ford. Jean Cordichon, 14. sz. Reims, Bibl. Municipale Ms. 993 fol. 254v.
Lehetőségek

Jobban szeretem a mozit.
Jobban szeretem a macskákat.
Jobban szeretem a tölgyeket a Warta mentén.
Jobban szeretem Dickenst, mint Dosztojevszkijt.
Jobban szeretem, ha az embereket szeretem,
mint ha az emberiséget.
Jobban szeretem, ha van cérna és tű a kezem ügyében.
Jobban szeretem a zöld színt.
Jobban szeretem nem az értelmet hibáztatni mindenért.
Jobban szeretem a kivételeket.
Jobban szeretek elsőnek kimenni.
Jobban szeretek az orvossal beszélni
mások bajáról.
Jobban szeretem a vonalkázott régi rajzokat.
Jobban szeretem, ha a versírás miatt nevetnek ki,
mint ha azért, mert nem írok verset.
Jobban szeretem a szerelemben
a nem kerek évfordulókat,
hogy minden nap ünnep legyen.
Jobban szeretem a moralistákat,
akik semmit sem ígérnek nekem.
Jobban szeretem az előrelátó jóságot a vaknál.
Jobban szeretem a földet civil ruhában.
Jobban szeretem a győztes országoknál
a legyőzött országokat.
Jobban szeretem, ha van tartalék.
Jobban szeretem a káosz poklát a rend poklánál.
Jobban szeretem a Grimm-meséket a címoldalaknál.
Jobban szeretem a virág nélküli levelet
a levél nélküli virágnál.
Jobban szeretem az ép farkú kutyát.
Jobban szeretem a világos szemet,
mert az enyém sötét.
Jobban szeretem a fiókokat.
Jobban szeretek sok dolgot, amelyet itt nem említettem
sok, itt nem említett más dolognál.
Jobban szeretem a nullákat ömlesztve
mint számmá felsorakoztatva.
Jobban szeretem a rovarok idejét,
mint a csillagokét.
Jobban szeretem lekopogni.
Jobban szeretem nem kérdezni, meddig még és mikor.
Jobban szeretem még azt a lehetőséget is
számításba venni,
hogy megvan a maga értelme a létnek.
.....Możliwości

Wolę kino.
Wolę koty.
Wolę dęby nad Wartą.
Wolę Dickensa od Dostojewskiego.
Wolę siebie lubiącą ludzi
niż siebie kochającą ludzkość.
Wolę mieć w pogotowiu igłę z nitką.
Wolę kolor zielony.
Wolę nie twierdzić,
że rozum jest wszystkiemu winien.
Wolę wyjątki.
Wolę wychodzić wcześniej.
Wolę rozmawiać z lekarzami
o czymś innym.
Wolę stare ilustracje w prążki.
Wolę śmieszność pisania wierszy
od śmieszności ich niepisania.
Wolę w miłości rocznice nieokrągłe,
do obchodzenia na co dzień.
Wolę moralistów,
którzy nie obiecują mi nic.
Wolę dobroć przebiegłą
od łatwowiernej za bardzo.
Wolę ziemię w cywilu.
Wolę kraje podbite niż podbijające.
Wolę mieć zastrzeżenia.
Wolę piekło chaosu od piekła porządku.
Wolę bajki Grimm
od pierwszych stron gazet.
Wolę liście bez kwiatów
niż kwiaty bez liści.
Wolę psy z ogonem nie przyciętym.
Wolę oczy jasne, ponieważ mam ciemne.
Wolę szuflady.
Wolę wiele rzeczy, których tu nie wymieniłam,
od wielu również tu nie wymienionych.
Wolę zera luzem
niż ustawione w kolejce do cyfry.
Wolę czas owadzi od gwiezdnego.
Wolę odpukać.
Wolę nie pytać jak długo jeszcze i kiedy.
Wolę brać pod uwagę nawet tę możliwość,
że byt ma swoją rację.

Nem akarok, nem is tudnék versenyezni Kerényi Grácia vagy Csajka Gábor Cyprian gyönyörű fordításaival a vékonyka Szymborska-válogatásban, amelyet 1997-ben, a Nobel-díjra adott ki a Jelenkor. Csak pontos fordítást szeretnék adni, mint más verseknek is ebben a blogban. De most ez sem könnyű. Éppen az a szó, amelynek ismétlődései mint a csigolyák alkotják a vers gerincét, nem létezik a magyarban. Woleć – „jobban szeretni”, mi csak nehézkesen körülírva tudjuk visszaadni ezt, minden sor döccen az elején, míg a lengyelben könnyedén peregnek. Különleges szó ez, más szláv nyelvekben nincs párja. A cseh a magyarhoz hasonló körülírásra kényszerül: mít raději, mít radši, míg az orosz a nehézkes предпочитать-ot használja rá. Nekik sincs könnyű dolguk. Kíváncsi leszek, hogy fordítják majd Umberto Eco új szöveggyűjteményében – La vertigine della lista, „A lista mámora” – amelyhez én a magam fordítását készítettem, s amely egyszerre jelenik meg majd sok nyelven karácsonyra.

Pedig a vers mélysége épp abból fakad, hogy nem egyszerűen a lubić vagy miłować, „szeretni”, hanem a woleć, „jobban szeretni” ismétlődik benne. Azt hangsúlyozza, hogy minden szeretet választás, lemondás valami más szeretetéről. Az odafordulásban mindig benne van az elfordulás sok más lehetőségtől, a döntés felelőssége.

8 megjegyzés:

_andris írta...

Inkább a mozi
Inkább a macskák

Inkábbb Dickens, mint Dosztojevszkij

Studiolum írta...

Gondoltam erre is. De nagyon fontosnak érzem, hogy épp egy ige áll ott, ami a személyes választást, akarást és elköteleződést hangsúlyozza.

Amellett az „inkább”, miközben egy problémát megold, újabbakat is teremt („inkább legyen tartalék” stb.).

Excuseme! írta...

jobb' szeretni? vagy ez meg erthetetlenne valik egy ido utan?
aaaaa, kar is beleszolnom, bocs

Studiolum írta...

Dehogyis, egyáltalán nem felesleges. Nagyon köszönöm az együtt-gondolkodást.

Legelőször én is „Jobb szeretem”-ekkel csináltam végig. De akkor elolvasva ez a harmincegynéhány „Jobb szeretem” egymás után már kibírhatatlanul modorosnak tűnt. Most még egyszer ránézve talán mégsem lenne az… Lehet, le kéne gyártanom azt a verziót is, aztán egy idő múlva váratlanul egymás mellé tenni a kettőt a fiókból.

Excuseme! írta...

Igen, ertem. A fiokos modszer tetszik.
Es fantasztikus, amit csinalsz.

Studiolum írta...

Nagyon köszönöm, igazán jólesik. Nézz vissza máskor is!

Excuseme! írta...

Aaa, regi es rendszertelen olvasod vagyok. De ha jovok, mindig bepotolok.

BUM írta...

nem lehet, hogy a woleć, „jobban szeretni” kifejezés a „választani” szó gyökéböl vezethetö le (a szlovák nyelvtudásommal vagyok hajlaamos efféle megérzésekre)?