A kétfarkú oroszlán földjén


loew loew loew loew loew loew loew loew loew loew loew loew loew loew loew loew loew loew loew loew loew loew loew loew loew loew loew loew loew loew loew loew loew loew loew loew loew loew loew loew loew loew loew loew loew loew loew loew loew loew loew loew loew loew loew loew


Kdykoliv zadívám se na Prahu
– a dívám se na ni stále
           a vždycky bez dechu,
protože ji miluji –,
obrátím mysl k Bohu,
ať se mi schovává už kdekoliv,
za hvězdnou mlhovinou
či jen za starým paravánem
           prožraným od molů,
abych mu poděkoval,
že propůjčil tu velkolepou scénu
i mému životu.
Mně i mým radostem
           a bezstarostným láskám,
mně i mým slzám bez pláče,
když lásky odcházely.

Jaroslav Seifert: Královský letohrádek
Valahányszor Prágára tekintek
– és egyfolytában rá tekintek
           visszafojtott lélegzettel
mert szeretem őt –
gondolatban Istenhez fordulok
akárhol rejtőzzék is előlem,
túl a csillagködökön
vagy csak a molyette
           vén paraván mögött,
hogy megköszönjem, amiért
ezt a csodálatos színpadot
adta életemnek,
nekem és örömeimnek
           és gondtalan szerelmeimnek,
és hangtalan könnyeimnek,
mikor szerelmeimnek vége van.

Jaroslav Seifert: Királyi pavilon

Prágai posztjaink (nagyíts!)

Csehországi posztjaink (nagyíts!)


Cseh történelem
A Mária-oszlop és a prágai meridián, 1618-1918
František Krátký (1851-1924) diái II. Miklós cár 1896-os koronázásáról
Száz év iskolakezdés Csehországban
Ruszinszkó bekebelezése, 1919
A hultschini morvák, akik nemet mondtak Csehszlovákiára
A morva Hawelka fivérek krakkói és bécsi kávéházai
Josef Baťka, a világutazó pap (1901-1979) fotókiállítása
A prágai Sztálin-szobor (1952-1962)

Cseh fotó
Antonio Muñoz Molina Josef Sudekről
Bernard Plossu Josef Sudekről
Jiří és Ivan Doležal közép-csehországi vasútjai
Vlad Artazov szögei
Búcsú Kőrösmezőtől

Cseh irodalom
Miroslav Holub két verse
Hrabal háza az Örökkévalóság gátján
Libeň, látogatás Hrabal 100. születésnapján
Ajvaz: A másik város
Ajvaz és az érzékeny elefánt
Ajvaz és a nehéz medvebocs
A cseh tenger. Radek Malý és Pavel Čech álmai

Kiállítás
Száz év iskolakezdés Csehországban
Josef Baťka, a világutazó pap (1901-1979) fotókiállítása
  Prága
Séta az éjszakai Hradzsinon át
Az Óvárosi téri Mária-oszlop, 1618-1918
A Mária-oszlop újrafelállítása, 2020
A Bruska-kaszárnya, 1683-1922
Százéves hirdetés a Szent Castalius-negyedben
A régi Smíchov és az egykori Angyal étterem
Gyarmatáru-szellemfeliratok Újezden
Az utolsó prágai trolibusz, 1972
Hrabal háza az Örökkévalóság gátján
Libeň, látogatás Hrabal 100. születésnapján
Prágai kvíz
A Károly-híd télen
Vyšehradi séta
Prágai madarak
Prágai madárhangok
Ötszáz éves prágai görkorcsolya
A prágai zsidó negyed rekonstrukciója
Jacob Bassevi, három császár zsidója
Handel Bassevi sírja a zsidó temetőben
Alkonyat Holešovicében

Morvaország
A brünni sárkány
Leo Rosten The Joys of Yiddish a brünni könyvesboltban
A Švejk étterem Brnóban
Az olmützi villamos 1918-ban
Nikolsburg vára a tenger partján
A trebitschi zsidó temető
Hultschin bekebelezése
A blosdorfi ütközet

Észak-Csehország
Rákos föld. Szénbányák a Szudétavidéken
Határátkelés a Prebischtornál
Osztrák császári címer Dečínben

  Dél-Csehország
A rózsa földjén, percről percre
České Budějovice, az első cseh trolibusz, 1909
Boletice/Polletitz temploma és a dél-csehországi német kitelepítés
Zátoň/Ottau gótikus temploma és német temetője
Bohdalovice/Podesdorf dombvidéke a Moldva partján
Český Krumlov műemléktérképe
Český Krumlov: az első körültekintés
Český Krumlov kocsmatérképe
Český Krumlov, középkori képoszlop és modern falurádió

A cseh tenger
A cseh tenger. Radek Malý és Pavel Čech álmai
A morva tenger, 1725

A cseh tengerentúl: Ruszinszkó
Ivan Olbracht kárpátaljai elbeszélései
Ruszinszkó jelképe, a kőrösmezei templom
A Hucul Köztársaság és Ruszinszkó bekebelezése
Későcsehszlovák nosztalgia Ruszinszkó iránt
Búcsú Kőrösmezőtől

Utazás Csehországban
Jöjjön velünk Dél-Csehországba!


1 megjegyzés:

Peter írta...

Egy volt kollégám, talán 1986-ban, egy ma már nem létező gyárban (Ganz Villamossági Művek, helyén most a Millenáris Park található) mesélt egy régi mondáról. Az eredetéről nem tudott semmit, de arról szól állítólag, hogy akkor lesz vége a világnak, amikor az utolsó madár is elhagyja a Földet. Engem ez akkor valamiért nagyon megfogott, és könyvtárakban próbáltam kutakodni a história után. A történet nyomára azóta sem bukkantam, de akkor futottam bele a "Lidicei halottak" című vers magyar fordításába, ami annyira tetszett, hogy néhány sort azóta is tudok belőle fejből. Jó találkozni most újabb sorokkal - ugyanannak a szerzőnek a tollából...