Ezek a fotók arról tanúskodnak, hogy papi tehetségétől függetlenül annyira érzékeny szeme és jó érzéke volt az egyensúly és a formák iránt, ami amatőr fotóstól már-már szokatlan. Képei gyakran olyan tökéletes kompozíciók, amelyek tárgyuk további erényeitől függetlenül is megérdemlik figyelmünket.
Ami tárgyukat illeti, Baťka képei a táj, az emberi karakter, a modern technológia és társadalom iránti érdeklődéséről tanúskodnak. Világosan és a kívülálló távolságtartásával, a gondos megfigyelő szemével és a külföldi objektivitásával ragadja meg a közel egy évszázaddal ezelőtti, gyorsan változó kor meghatározó vonásait. S nemcsak fotói őrizték meg egy letűnt kor világát, hanem egy terjedelmes kézirat is tartozik hozzájuk, amelyben amerikai útjának benyomásait örökítette meg.
Néhány képen Baťka komoly tekintetű, köpcös és kopaszodó, figurája is megjelenik, elálló fülekkel és bagolyszerű szemüveggel. Művét szabályos, szép kézírással írta, számos javítással és színes jelzéssel, ami arra utal, hogy talán publikálásra készítette elő. Annyi bizonyos, hogy komolyan vette útiélményeinek és megfigyeléseinek rögzítését.
Sok fotó pusztán azt rögzíti, ami számára valószínűleg újdonság volt: csillogó nagy autókat, repülőgépeket, a new yorki Luna Parkot, a Queen Mary-t, egy igazi vörösbőrű indiánt!
Más képek a geometria és egyensúly szép példái: a nyugati hegység, a jukkafák, a nagy Boulder- (ma Hoover-)gát modern kontúrjai, a Grand Canyon, a Monument Valley, Yellowstone. Noha ezek a témák számtalan turistafotón szerepelnek, Baťka gondosan keretezett és finoman komponált képei és világos formái egyfajta időtlenséget sugároznak.
Képein számos olyan részletet is megörökített, akár szándékosan, akár puszta szerencse folytán, amelyek látszólag jelentéktelenek, de nagy hatással vannak a száz évvel későbbi amerikai nézőre. Ezek a képek egy eltűnt valóságot, mára végleg elveszett élethelyzeteket örökítenek meg. Az 1930-as évek Amerikájának világát, egy olyan távoli országból, Csehszovákiából érkezett látogató lencséjén keresztül, amelynek a képein látható emberek többsége valószínűleg sem nevét nem tudta kiejteni, sem létezéséről nem volt sok tudomásuk.
Baťka egyszersmind amatőr antropológus is. Képein a való élet színpadán rögtönzött beállítások pontosan kódolják a személyek közötti családi és szakmai viszonyokat. Akárcsak a korabeli utcai fotográfusoknak, jó érzéke volt hozzá, hogyan szervezze meg a jelenetet, milyen szögben éri a legjobb megvilágítás, s mikor nyomja meg a gombot.
A képek legtöbb szereplője a kelet-nebraskai cseh bevándorló közösségek tagja
Még a legprózaibb képeken is világosan megfogalmazódik a dokumentumriport (természetesen problematikus) objektív igazsága, de nagy részükben ennél többet találunk, olyan vizuális érzékenységet, amely ezeket az amatőr fotókat egy szinttel közelebb emeli az időtlenséghez.
Csehszlovákiába hazatérve Msgr. Baťka a nymburki gimnázium hittantanára lett. A német megszállás alatt sikerült elmenekülnie a börtön elől. A kommunista hatalomátvétel után, a pozíciójától és vagyonától megfosztott egyház új körülményeitől kényszerítve hazatért családi otthonukba, s plébánosként szolgált egy távoli faluban, Klatovy közelében, a Šumava hegységben.
Baťka élete második felét jóval fiatalabb húgával, Mariával együtt töltötte a délnyugat-csehországi Kolinec kisvárosban. 1979-ben halt meg, s húga, aki öreg korában gondozta, 2004-ben követte őt, minden vagyonukat az egyházra hagyva. A hagyaték átnézése során számos doboznyi üvegnegatívot, diát és előhívott képet találtak egy terjedelmes kézirattal együtt, ezzel a címmel: 30 000 kilométer vonattal, hajóval és automobilon.
A szerencsés körülményeknek köszönhetően a teljes anyag fennmaradt, s 2008-ban „És ezen okból…” címmel multimédia-kiállítást rendeztek belőle a prágai Školská 28 Galériában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése