A magányos gazella

Gazellás mór csempe egy andalúziai régiségboltban

„Antológiák töredékeiből összeállított antológia – ennyit ismerünk al-Andaluz költészetéből”, írja Modest Solans Mur a granadai Muret kiadónál most megjelent kötetében, amelyben a középkori andalúziai költészet fennmaradt verseit gyűjti össze és fordítja szép, a mai olvasónak szóló megfogalmazásban. A kötet címe, Piac vevők nélkül a 13. századi Ishbiliában – ma Sevilla – élt Abū Yaʿfartól származik, akinek ez a költészetre alkalmazott ironikus metaforája népszerű toposszá vált az andalúz költők körében.

A nyolcszáz éven át virágzó andalúziai arab kultúrából csupán töredékek maradtak a mai Dél-Spanyolországban, várak, paloták, mecsetek átépítve megőrzött töredékei, faragványok és festett kerámiák töredékei, okiratok és versek töredékei, egy elsüllyedt Atlantisznak a tenger felszínén ringó hordaléka. Még a leghíresebb alkotás, a lenyűgöző alhambrai palota is egy egykori fejedelmi város töredéke csupán. Annyira elég, hogy megsejtsük e kultúra nagyságát, de részleteit már nem ismerhetjük meg.

És ha ilyen kevés maradt ránk az andalúz világ arab költészetéből, még ennél is kevesebb abból a judeo-arab nyelvű zsidó költészetből, amely arab hatásra jött létre a 10. századi Córdobában, az akkori világ legnagyobb zsidó városában, majd a 11-12. században élte virágkorát az andalúz fejedelmi városokban olyan költők köreiben, mint Jehuda Halevi, Moses ibn Ezra vagy Salomon ibn Gabirol. Ezt a keveset Peter Cole gyűjtötte össze és fordította The dream of the poem című antológiájában.

És ha ilyen keveset ismerünk a zsidó költőktől, úgy egészen kivételes véletlen, hogy zsidó költőnőtől is maradtak ránk versek. Tudjuk, hogy Andalúziában a nők is verseltek, és kortársaik nagyra tartották verseiket, de a középkori zsidó költőnők közül csak egyetlenegyet ismerünk, a granadai Qasmūna bint Ismāʿilt – csak arab nevét tudjuk, a zsidót nem – akinek mindössze három verse maradt fenn: ezeket James Nichols fedezte fel a maghrebi as-Suyūti 15. századi arab költői antológiájában.

Qasmūna apjától tanulta a mesterséget, Ismāʿil ibn Naghrillától, zsidó nevén Samuel ha-Nagidtól (993-1055), a granadai Zirid dinasztia nagyvezírétől és a granadai zsidó költői kör – amelyet Ann Brener mutat be Judah Halevi and his circle of Hebrew poets in Granada című könyvében – elismert tagjától. Első fennmaradt versét is apjával közösen írta. Ahogyan as-Suyūti elbeszéli, Ismāʿil az arab költők közötti szokásos játékként két sort recitált lányának, amelyet ugyanabban a versmértékben és rímmel kellett befejezni. A feladvány ez volt:

Lī-ṣāḥibun dhū bahjatin qad qābalat nafʿan bi-ḍayrin wa-staḥallat jurmahā

Egy ragyogó barátom a jót rosszal viszonozta, jogosnak tekintve gonoszságát.

Amire Qasmūna kapásból válaszolta:

Ka-ššamsi min-ha-l-badru yaqbisu nūra-hu abadan wa-yaksifu baʿda ḍālika jirmahā

Akár a hold, amely fényét a naptól kapja, de aztán testével eltakarja a napot.

Amire Ismāʿil – as-Suyūti szerint „eszét vesztve” – felpattant, átölelte lányát, és azt mondta neki: „A Tízparancsolatra, nagyobb költő vagy mint én!”

A költői nagyság mellett figyelemreméltó apróság az is, hogy a 11. századi Andalúziában egy nő annyira tisztában volt a napfogyatkozás mibenlétével, amennyire a korabeli keresztény Európában a legtudósabb férfiak sem.

De Qasmūna tehetsége, mint más költőké, a magányban gyökerezett. Erről szól másik két fennmaradt verse:

Ayā rawḍatan qad ḥāna min-ha qaṭāfu-ha wa-laisa yurā ḥānin yamudda la-ha yadā; fa-wā asafi yamdī-ššabābu muḍayyaʿan wa-yabqā-lladhī mā lanʿusammī-hi mufradā.

Ó kert, eljött a szüret ideje de nincs, aki kinyújtsa feléd a kezét Ó jaj! Elszáll a fiatalság, és valaki – nem említem a nevét – egyedül marad.

A judeo-arab eredetiben a „valaki” hímnemű, ami Nichols szerint a női szerző rejtőzködésének bevett formája az arab költészetben.

Virágos mezőn, fülemülék dala közepette gazellára vadászó lovag, az arab szerelmi költészet kedvelt toposza. 14. századi freskó az Alhambra királyi lakomatermének mennyezetén

És a harmadik, a legszebb, legeredetibb és legmeghatóbb, amelynek középpontjában az arab költészet egy szokásos toposza, a szép nőt jelképező gazella áll. Míg azonban a férfi költők kívülről, vágyuk tárgyaként írják le a gazellát, Qasmūna azonosul vele, és azt mutatja meg, hogyan látja a gazella önmagát.

Yā ẓabyatan tarʿa bi-rawdin dāʿiman innī ḥakaitu-ki fi-ttawaḥḥuši wa-l-ḥawari. Amsā kilā-nā mufradan ʿan ṣāḥibin fa-ʿitābu-nā abadan ʿalā ḥukmi-l-qadar.

Te gazella, aki folyton e kertbe jársz legelni, vad vagy és ragyogó fekete szemű, mint én és mindketten magányosak, elfeledve: türelmesen viseljük sorsunk rendelését.

Nasrid-kori kézzel festett, aranyozott váza az Alhambrából, a palota emblémájává választott gazellákkal

A Wang folyó útjai 2022 első felében

A Wang folyó túrái olvasóink kérésére nőttek ki a blogból. Immár tizedik éve szervezünk utakat olyan vidékekre, amelyeket jól ismerünk és szeretünk, s amelyek nem szerepelnek a turistairodák reklámjaiban, vagy ha igen, akkor sem ilyen mélyen alámerülve a hely történelmében és mindennapjaiban, a kis utcák szövetében, belső udvarokban, csak helyiek által látogatott kávézókban és kocsmákban: a Mediterráneumba, Kelet-Európába, a Kaukázusba, Iránba, a Távol-Keletre. Útjaink nem társasutazások, sokkal inkább baráti túrák, csupa remek résztvevővel, hiszen mindannyian a blogon keresztül érkeztek. Szinte mindig van valaki, aki bevallja, hogy soha nem akart társasúton részt venni, de a blog kínálatának nem tudott ellenállni. A végén pedig megkönnyebbülten könyveli el, hogy de hisz ez nem is volt társasutazás. Amit igazán nagy elismerésnek tartunk. A járvány óta, amíg valódi útjaink szüneteltek, hetente online utazásokat tartottunk, s ezeket az utak újraindítása mellett is folytatjuk. Ezekért és friss híreinkért iratkozzon fel levelezőlistánkra a wang@studiolum.com címen! Magamról: Dr. Sajó Tamás művészettörténész, fordító, blogger. Berlinben élek, onnan szervezem útjaimat. Tizenöt nyelven beszélek és fordítok. Korábban az MTA-n kutattam és a CEU-n tanítottam. Igazából az általam szervezett utak is peripatetikus egyetemi előadások. Ajánlom magamat Az élet meg minden hangzó panoptikumban velem készült részletes interjúban.

A járvány kényszerpihenője után újra indulnak útjaink. Egyelőre lassan, tapogatózva, ahogy ingoványos vidéken kel át az ember. Még csak a 2022-es év első felére, június végéig merek programot javasolni, azt is csak feltételesen, a körülményektől függően. Bizakodásra ad okot, hogy 2021 második félévében, júniustól decemberig minden tervezett utunkat sikerült megcsinálni, még ha az olasz út létszámát a megszorítások miatt lejjebb kellett is vinni.

Mindenekelőtt az EU-n belül utazunk, ahol kevésbé várhatóak lezárások, elsősorban olyan helyekre, ahová a kis létszám miatt idén nem tudtam mindenkit elvinni: Andalúziába és az Utas és holdvilág túrára Velencétől Umbrián át Toscanáig. A regény útvonalát Rómával tesszük teljessé, és újra elmegyünk a hagyományos szardíniai húsvétra is. Bemelegítésül március elején megismétlem a marokkói Atlasz-túrát, kisbusszal bejárva az Atlasz völgyeinek ezeréves berber agyagvárait. Május a Kaukázus hónapja: ezúttal is egy-egy hetes körutat teszünk Grúziában és Örményországban. Május-júniusra már merek nagyobbat tervezni (aztán meglátjuk, mit hoz a jövő): római hétvégét, és tíznapos anatóliai (észak-mezopotámiai, azaz dél-törökországi) túrát.

A második félévre még nem hirdetek pontos programot, de ha jól alakulnak a dolgok, akkor júliusban ismét megszervezem a grúziai hegyi lovastúrát, augusztusban Szentpétervárt és egy karéliai túrát, Kizsin át fel egészen a Szolovki-szigetekig, valamint ismét Normandiát és Bretagne-t. Ezek pontos időpontját és a későbbi utakat majd május vége felé teszem közzé.

Az utak a biztonság és a jól szervezhetőség kedvéért exkluzív kiscsoportosak, többnyire max. 9 fős kisbusszal.

Az idegenforgalom még nem igazán indult be a világban, ezért a korábban legzsúfoltabb helyeken is alig találkozunk még turistákkal. Végre rendesen meg tudjuk nézni Velencét, Córdobát vagy az Alhambrát. Ez nagy élményünk volt a 2021 második félévi utakon. Ezért érdemes most utazni, természetesen nagy körültekintéssel és az előírások betartásával.

Gyakran feltett kérdések előre megválaszolva:

• És mi van a járvánnyal? A járvány köszöni, jól van, de nekünk nincs dolgunk vele. Külföldre menni, kontrollált szállodákba és ellenőrzött nevezetességekbe az előírások betartásával nem veszélyesebb, mint otthon maradni Európa egyik minden egészségügyi tekintetben legrosszabbul álló országában. A legtöbb célponthoz persze szükség van EU-s oltási igazolásra. Figyelemmel kísérem a folyton változó helyzetet, ehhez alakítom a programot, és küldöm az infókat a jelentkezőknek.

• Mi van, ha a célország lezár? Akkor nincs mit tenni, lemondjuk az utat, és a már befizetett részvételi díjakat visszafizetem. A repülőjegyek visszatéríthetőségéről – amelyeket mindig Ti vesztek meg – Nektek kell gondoskodni a megvásárláskor, flexibilisre vagy visszamondhatóra megvásárolva azokat.

• Meddig kell jelentkezni az utakra? Ameddig van hely rájuk (ezt az egyes utak leírásának végén mindig naprakészen közlöm). Általában nagyon gyorsan, a meghirdetés után egy-két napon belül elfogynak a helyek, különösen most, hogy ennyire korlátozott a létszám, úgyhogy érdemes gyorsan jelentkezni rájuk.

• Mikor kell részvételi díjat fizetni? És mi van, ha meggondolom magam, más programom lesz, megbetegszem? A jelentkezés és a helyfoglalás a részvételi díj befizetésével válik érvényessé, tehát jelentkezés után minél gyorsabban érdemes befizetni, hogy más el ne foglalja a helyet. Visszamondani bármilyen okból – olyanból is, amit az ember vis majornak érez – az utazás előtt három hónapig lehet, ekkor a részvételi díj felét fizetem vissza, utána viszont már semmit. Viszont bárki ajánlhat másik résztvevőt, aki átveszi az ő helyét. Ha az én bármilyen problémám miatt hiúsul meg az út, akkor a teljes részvételi díjat visszafizetem.

• A részvételi díjak kétágyas szoba egy ágyára szólnak. Egyedül is jöhetek azért az útra? Igen, egyágyas felárért. Ezt minden egyes útnál külön mondom meg. Viszont nagyon kérek mindenkit, hogy ha lehet, találjon magának útitársat. Többnyire kis szállodákban szállunk, amelyeknek kevés szobája van. Volt olyan utunk, amely azért hiúsult meg, mert szinte mindenki egyágyas szobát kért, és a kiszemelt helyeken egyszerűen nem volt ennyi szoba. Aki párosával jön – akár kétágyas, akár franciaágyas szobába –, az előnyt élvez a jelentkezésnél.

• És milyenek a szállodák? Röviden, jók. Hosszabban, ritkán négycsillagosak, de soha nem spártaiak. Többnyire háromcsillagos szállások, kényelmes fürdőszobás szobákkal, reggelivel. A szállodák listáját az utak előtt a programmal együtt megadom; aki jobbat szeretne, felárért van rá lehetőség, már ha van jobb az adott helyen.

• Jelentkeztem, de nem kaptam választ. Mindenkinek válaszolok. Aki nem kapott, az gyanakodjon, és nézze meg a spam-folderét. Csodákat fog találni ott, és nem csak tőlem.

Az utak mellett tovább folytatom a Studiolum Szabadegyetem tavaly tavasszal indult előadásait. Jelenleg a kiemelkedő andalúziai műemlékekről tartok egy sorozatot, majd folytatom az év eleji nagy sikerű itáliai reneszánsz kurzus párdarabját, a németalföldi reneszánsz művészet kurzusát, előreláthatólag két hónapon át. A Szabadegyetemnek most már külön oldala van, ahol közzéteszem a leendő és megtartott előadások programját. Aki nem tud személyesen velünk utazni, az ezeken az előadásokon keresztül legalább virtuálisan velünk tarthat. Az előadásokról és az utakról szóló hírlevélre iratkozzanak fel a wang@studiolum.com címen!

Az egyes túrákra jelentkezni vagy azokról érdeklődni a wang@studiolum.com címen lehet. Válaszként részletes programot küldök minden egyéb tudnivalóval együtt.

Bevált szokás szerint az utakra, ha repülünk, a repülőjegyet ki-ki maga veszi meg, az összes többit én intézem. A részvételi díjak rendszerint a kétágyas szoba egy ágya (reggelivel), a bérelt busz / helyi közlekedés és a vezetés árát foglalják magukban; ahol ennél többet, azt külön megírom. Aki egyágyas szobát kér, írjon, hogy rákérdezzek a felárra. Ahol a részvételi díjat csak hozzávetőleg adom meg, ott ez még függ a résztvevők számától, és az ennek megfelelő végső buszos és szállodai ajánlattól.


2022

Marrakes és a kasbahok útja, február 24 - március 3. Marrakesből, Marokkó egykori déli fővárosából a Magas-Atlasz folyóvölgyein át ezeréves karavánutak vezetnek le az Egyenlítő környéki aranylelőhelyekhez, s az utakat fenséges berber agyagerődök, kasbahok, és erődített agyagvárosok, ksarok szegélyezik. Négy nap alatt végigjárjuk az Ounila, a Draa és az Ouarzazate folyók völgyét, meglátogatunk több kasbahot és erődített falut, külön figyelmet szentelve a 70-es évekig itt élő kereskedő és ezüstműves „berber zsidók” negyedeinek és emlékének. A kasbah-túrát néhány napos marrakesi városnézés egészíti ki, ahol a palotákon, múzeumokon és a város más emlékein keresztül mélyebben feltárul előttünk e sokszínű és sokrétű régió történelme. Lásd a vidékről írott posztjainkat: Öt palota. Királydráma Marokkóban • Még három palota • A berber zsidók • Utazás kilencfős kisbusszal, részvételi díj 800 euro, Bécs-Marrakes-Bécs repülőjegy most kb. 60 euro. • Megtelt

Andalúzia történelmi városai, március 5-12. Andalúzia a mediterrán világ ama különleges helyszínei közé tartozik, amelyeken több nagy kultúra is rajta hagyta kézjegyét. Szinte jelképes, hogy közvetlenül a marokkói út után szervezzük, mintegy annak folytatásaként, hiszen a tartomány 711-től 1492-ig, az iszlám uralom idején a marokkói dinasztiák alá tartozott, kultúrájuk közös volt. Malagába érkezve a tartomány történelmi városait járjuk végig Sevillán, Córdobán, Granadán és Rondán át, s részletesen megismerjük arab, zsidó és keresztény múltját, építészeti emlékeit, és máig tovább élő hagyományait. • Utazás kilencfős kisbusszal, részvételi díj 800 euro, Bp-Malaga-Bp repülőjegy most kb. 140 euro. • Megtelt

Az Utas és holdvilág útja Velencétől Umbrián át Toscanáig, március 23 - április 1. és április 3-11. Kilencnapos túránkon – amelyet első meghirdetésekor, 2016-ban a résztvevők egyhangúlag az év legjobb Wang-túrájának neveztek – Szerb Antal regényének útvonalát követjük végig részletesen. Velencétől indulva busszal járjuk végig Ravennát, Urbinót – a Studiolum névadó reneszánsz városát – Umbriát és Toscanát, Gubbiót, Assisit és Arezzót, a kora reneszánsz művészet központjait, el Sienáig, valamint – a korábbi, egyhetes utak meghosszabbításával – elkalandozunk Nyugat-Toscanába is, hogy megnézzük, mit látott volna Mihály, ha apja nem vitte volna haza. Az út során Mihályhoz hasonlóan találkozunk a kereszténység előtti világ máig fennmaradt hagyományaival, a hegytetőkre épült sok ezer éves oszk városokkal, az Appenninek csodálatos látványával, és a híres „sienai primitívekkel”. Egy-egy kivételesen szép útszakaszt pedig, akárcsak Mihály, gyalog teszünk majd meg. Az első útvonal leírása – amelynél az idei jóval gazdagabb lesz – itt olvasható, Szerb Antal koncepciójáról pedig itt tartottam előadást. • Utazás kilencfős kisbusszal, részvételi díj 800 euro, amely több vacsorát is magában foglal, egyágyas felár 240 euro. Bp-Velence és Pisa-Bp repülőjegy most kb. 40 euro. • Megtelt.

Húsvét Szardínián, április 13-20. Szardínia elzárt hegyvidéki városkáiban mintha megállt volna az idő, annyira hagyományos módon ünneplik a húsvétot. Erről többször is írtam: a nagypéntekről, a nagyszombatról, és főleg a húsvétvasárnapi ünnepségről. Az ünnep mellett bejárjuk a hegyvidék kisvárosait és hegyi tájait is, nagyjából ahogy legutóbb tettük. • Utazás kilencfős kisbusszal, részvételi díj 700 euro, Bp-Cagliari-Bp repülőjegy most kb. 160 euro. • Megtelt

Grúz körút, április 30 – május 7. Grúziát minden évben májusban megyünk bejárni, amikor a hegyek már gyönyörűen kizöldültek, de még nem fakultak meg a nyári hőségtől. Egy hét alatt a rendkívül változatos ország szinte minden szép vidékét bejárjuk, a Nagy-Kaukázus legészakibb völgyétől, Szvanetitől és Ushguli ezerötszáz éves lakótornyaitól Tbiliszi középkori negyedein át Kakheti borvidékének kolostoraiig. A Kaukázusról szóló posztjainkat itt gyűjtöttük össze. • Részvételi díj 700 euro, Bp-Kutaiszi-Bp repülőjegy most kb. 100 euro. • Még van rá hely • Az út összeköthető a következővel is egy nagy kaukázusi túrává:

Örményország, május 7-14. Kutaisziból indulva és Tbiliszinél délre kanyarodva lépünk be az örmény hegyek közé. Négy évvel ezelőtti túránk útvonalát követve mindenekelőtt a csodálatos örmény kolostorokat járjuk végig, a grúz határon emelkedő Haghpattól és Sanahintól a Sevan-tó templomain át a déli Tatevig és az Ararát tövében emelkedő Khor Virapig, majd visszafelé Bjniig. Különleges középkori temetőket látunk, az örmény Noratustól a zsidó Jeghegisen át a molokán Bazarcsajig. Jereváni városnézéssel töltött nap után indulunk vissza Kutaisziba. Örmény posztjainkat itt gyűjtöttük össze; lásd még első örmény bejárásunk útinaplóját is. • Részvételi díj 700 euro, Bp-Kutaiszi-Bp repülőjegy most kb. 120 euro. • Még van rá hely

Róma piazzáról piazzára, május 15-19. Az előző évek nagy sikerű Róma-túráinak nyomán négy nap alatt részletesen bejárjuk Róma óvárosát, a legfontosabb ókori, reneszánsz és barokk emlékeket, külön kitérve néhány „egzotikus” helyszínre, mint a zsidó negyed, a Trastevere külön világa, vagy a Caelius-domb ókeresztény és középkori templomainak gyönyörű füzére. Térről térre, utcáról utcára, szinte házról házra ismerjük meg a várost, úgyhogy még Róma ismerőinek is sok érdekességgel és titokkal szolgálunk. Szállásunk az óváros szívében, a Trasteverén lesz. Részletekért érdemes átnézni Rómáról írott bejegyzéseinket. • Részvételi díj 500 euro, Bp-Róma-Bp repülőjegy most kb. 100 euro. • Megtelt

Délkelet-Anatólia az asszír kolostoroktól Nimród hegyéig, június 2-12. és 12-22. A Tigris és Eufrátesz között fekvő Észak-Mezopotámia törökországi része nyelvek, vallások, kultúrák, egykori birodalmak hatalmas mozaikja az asszíroktól, arámoktól, perzsáktól és görög-rómaiaktól a szír keresztényeken, örményeken, yezidiken át mai kurd és török lakóiig. A háromezer éves Diyarbakır városból indulva busszal járjuk be a vidéket, felkeresve Mardin és Midyat fehér kőből faragott középkori városait, a tur abdini asszír kolostorokat, Ábrahám életének feltételezett helyszíneit Urfában és Harranban, a világ legnagyobb ókori mozaikmúzeumát Gaziantepben, és az ókori világ egyik csodáját, Antiochus király síremlékének gigantikus szobrait a Nimród-hegyen. Felderítő túránk naplója itt olvasható. • Részvételi díj kb. 1000 euro, Bp-Diyarbakır-Bp repülőjegy isztambuli átszállással most kb. 300 euro. • A második fordulóra még van négy szabad hely

Ahogy egy-egy utunkat meghirdetjük és felrakjuk ide a naptárba, körlevelet is írunk róla, amelyre érdemes feliratkozni a wang@studiolum.com címen.

Cor magis tibi Sena pandit

Az Utas és holdvilág sienai epizódjában Mihály és Millicent „sorra járják Siena kapuit, és Mihály magába szívja a kilátást, a toszkán táj keskeny édességét”:

„Az egyik kapu felirata így hangzott: Cor magis tibi Sena pandit, jobban kinyitja szívedet Siena… Itt még a kapuk is bölcset és igazat beszélnek, jobban kinyitja szívedet Siena, hogy megteljék az élet egyszerű és könnyű mámorával és vággyal, amint illik az évszak fátyolozott szépségéhez.”

Az utas, aki Mihály és Szerb Antal nyomán Sienát járja, ma is megtalálja a kaput ezzel a felirattal. Nem is kell sokáig keresnie, mert Siena történelmileg legfontosabb, északi kapujáról van szó.

A kapu neve Porta Camollia. A név eredete arra a településre megy vissza, amely sok kis tanyából valamikor az ezredik év környékén állt össze Camollia néven Siena külvárosává, s ahol már 1082-ben említik ezt az erődített kaput. A sienai mitológia azonban ennél nemesebb eredettel ruházza fel őt. Tudvalevő, hogy Sienát Senius és Aschius alapították, a római farkas által táplált Romulus és Remus közül az öccs fiai, akiknek menekülniük kellett, amikor a báty katonái megölték az éppen csak falazni kezdett római városfalakon gúnyolódva átugráló apjukat. Romulus, unokaöccsei vérbosszújától félve, kapitányát, Camuliust küldte Remus fiai után, hogy hozza vissza őket Rómába. A fiúk azonban nemcsak erről beszélték le a kapitányt, de őt magát is rávették, hogy katonáival együtt az új városban maradjon, megalapítva a Camulia városrészt, és megerődítve annak kapuját.

Ezen a kapun át érkezett a városba az az út, amelyben csak néhány mérfölddel korábban egyesült egymással két hagyományos útvonal: a Via Francigena, a Canterburytől a Szentföldig tartó régi zarándokút, amely forgalma révén települések százait virágoztatta fel az Alpoktól le Bari kikötőjéig, és a Via Cassia, amely Toszkána fővárosából, Firenzéből vezetett Sienába, és onnan tovább Rómába.

A kapu évszázadokon át más-más szemmel tekintett az egyazon úton elébe érkező két útra. A Via Francigena gazdagságot hozott, kereskedőket, adakozó zarándokokat, francia gótikát. A Via Cassia ellenséget, az örök riválist, Firenzét, amelyet újra és újra vissza kellett verni, először 1260-ban Montapertinél, aztán 1363-ban Valdichianánál. Harmadszorra már nem sikerült. 1555-ben Cosimo de’ Medici nagyherceg hosszú ostrom és elkeseredett védelem után elfoglalta Sienát. Az ostrom alatt a falak nagy részét lerombolták. A Porta Camolliát porrá ágyúzták.

A toszkán nagyhercegségbe betagolt Siena falait és kapuit aztán fokozatosan újjáépítették. A Porta Camolliára 1604-ben került sor, amikor Ferdinando de’ Medici nagyherceg ünnepélyes látogatást tett a városban. Erre az alkalomra már a Firenze felé tekintő északi kaput is újjá kellett építeni, s a város Alessandro Casolani festőt és Domenico Cafaggi szobrászt bízta meg a feladattal. Az új kapu már nem ellenségként, hanem jóindulatú uraként tekintett a Firenzéből érkezőre, aminthogy Ferdinando valóban annak is bizonyult. A kapu homlokzatát a Mediciek címerével díszítették, s alá azt a köszöntést vésték fel: Cor magis tibi Sena pandit.

A latin mottót többféleképpen lehet fordítani, s nyelvtanilag mindegyik helyes. Szerb Antal a cor-t a tibi-vel kapcsolja össze: „a te szívedet” nyitja meg jobban Siena. De minél jobban? Egyetemi latinóráinkon azt tanultuk, hogy a mondatot addig kell rázni, amíg minden részlet értelmet nem nyer. Itt azonban az összehasonlításnak nincs értelme. Mi az, aminél jobban megnyitja?

A mondatot csak a fenti történelmi kontextusban érthetjük meg pontosan. A festő és a szobrász a kaput egy bizonyos alkalomra tervezte, a nagyherceg első bevonulásának alkalmára. A mondat neki szólt. Cor Sena tibi, szívét Siena neked még ennél is jobban megnyitja, márminthogy a nyitottan tátongó kapunál.

Szívét Siena ennél is jobban megnyitja neked. Ferdinando nagyherceg már régen halott, ahogy nincs többé toszkánai nagyhercegség sem, s a Via Cassián érkezőknek sincs miért udvarolni többet. De a mondatot ma is magunkra vehetjük, s nem csak azzal a pontatlan fordítással, ahogyan Szerb Antal – avagy Mihály – értelmezte. Siena tényleg megnyitja szívét az előtt, aki kíváncsian és figyelemmel lép be bármely kapuján.

Ahogy Siena nagy írója, Federigo Tozzi írta: „A Siena ci sono vicoli e piazze da levarti il respiro e riempirti il cuore.” – „Sienában olyan utcák és terek vannak, amelyektől elfogy a lélegzeted, és megtelik a szíved.”

Siena a Római kapun kívülről, a Via Francigenáról nézve

Mementó

Nei primi giorni dell’anno 2020 (-21) un virus sconosciuto proveniente dalla Cina semina disagi e tanti morti in tutto il mondo. Anche il Palio di luglio e di agosto non fu corso. Questa pietra vuole ricordare questo brutto evento. Siena 2020

A 2020 (-21)-es év első napjaiban egy Kínából származó ismeretlen vírus terjeszt fertőzést és okoz megannyi halált az egész világon. Még a júliusi és augusztusi Paliót sem tartották meg. Ez a kő e csúf eseménynek kíván emléket állítani. Siena 2020

Az olasz tudja, hogyan birkózzon meg egy társadalmi traumával, immár háromezer éve: állíts neki emlékkövet! És a sienai tudja, hogyan tegye egyértelművé a trauma súlyosságát: Még a júliusi és augusztusi Paliót sem tartották meg!!! A firenzeiek fölött 1260-ban aratott montaperti győzelem óta nem történt ilyen.

A tábla a Vicolo della Fortuna 9. számú ház falán áll, a zsidó negyedben, a Párduc contradában, Siena tizenhét hagyományos városnegyedének egyikében, amelyeknek lovascsapatai évről évre összemérik ügyességüket a montaperti győzelem emlékére alapított lovasversenyen. A tábla címerei is a Párduc contrada kiválóságát és Siena egységét hangsúlyozzák.


A tábla alatti műhely ajtaja fölött a címerek fordított sorrendben követik egymást: elöl Siena jelképei, utána a koronás párduc. Emilio Frati márványrestaurátor lokálpatrióta, de világpolgár. Több mint ötven munkás éve alatt számos kiemelkedő műemlék helyreállításában vett részt, többek között – Montapertin felülemelkedve – a firenzei dómon is, de most már évek óta a sienai dómon dolgozik. Végigpörgeti A sienai dóm márvány padlózata albumot. „Ezt is én állítottam helyre, ezt is, ezt is…”


Műhelyében a helyreállított középkori emlékek sok-sok különböző léptékű másolata mellett modern témák, csendéletek, sienai szuvenírek, neves focisták kőintarziái is láthatók és kaphatók.




„Miért rakta fel ezt az emléktáblát?” „Mert azt gondolom, hogy ez az utóbbi évek egyik legnagyobb hatású eseménye, amelyről azonban semmilyen kollektív emlékünk nem marad. Nézze, az első világháborúnak negyven millió áldozata volt. Az utolsó faluban is áll emlékművük, amelyen név szerint szerepelnek. A rákövetkező spanyolnáthának százmillió áldozata volt, de ha az újságcikkek nem elevenítenék fel az emléküket a mostani járvány kapcsán, senki nem tudna róluk. Siena az a város, amelyet az 1348-49-es fekete halál a leginkább sújtott Európában. Illő, hogy legalább itt legyen emléktáblája a 2020-21-es fekete halálnak.”

Mi újság a Wang folyón?

A Wang folyó a nagy hegyek lábához leérve szétágazik, és több ág mentén rakja le, amit a titokzatos fennsíkokon összegyűjtött. Olvasóink most már öt ágon juthatnak hozzá a Wang folyó újdonságaihoz: • wangfolyo.blogspot.com – a blog, továbbra is • facebook.com/studiolumatwang – az utazások során napról napra közzétett fotók és apró történetek • travel.wangfolyo.com – tervezett túráink naptára • talks.wangfolyo.com – a Studiolum Szabadegyetem előadásnaptára • news.wangfolyo.com – és most már ez a hírlevél-oldal is. A hírlevelekre a wang@studiolum.com címen lehet feliratkozni. Eddig aki feliratkozott, az e-mailben kapott hírlevelet. A levelezőrendszerek szigorodó spam-szűrői miatt azonban sokan már nem kapták meg a sok címzettet, sok linket és hosszú szövegeket tartalmazó hírleveleket. Ezért határoztam úgy, hogy minden hónap elsején itt, ezen az oldalon is közzéteszem őket. Egyúttal értesítést is küldök róluk a feliratkozóknak. A Wang folyó túrái olvasóink kérésére nőttek ki a blogból. Immár tizedik éve szervezünk utakat olyan vidékekre, amelyeket jól ismerünk és szeretünk, s amelyek nem szerepelnek a turistairodák reklámjaiban, vagy ha igen, akkor sem ilyen mélyen alámerülve a hely történelmében és mindennapjaiban, a kis utcák szövetében, belső udvarokban, csak helyiek által látogatott kávézókban és kocsmákban: a Mediterráneumba, Kelet-Európába, a Kaukázusba, Iránba, a Távol-Keletre. Útjaink nem társasutazások, sokkal inkább baráti túrák, csupa remek résztvevővel, hiszen mindannyian a blogon keresztül érkeztek. Szinte mindig van valaki, aki bevallja, hogy soha nem akart társasúton részt venni, de a blog kínálatának nem tudott ellenállni. A végén pedig megkönnyebbülten könyveli el, hogy de hisz ez nem is volt társasutazás. Amit igazán nagy elismerésnek tartunk. A járvány óta, amíg valódi útjaink szüneteltek, hetente online utazásokat tartottunk, s ezeket az utak újraindítása mellett is folytatjuk. Ezekért és friss híreinkért iratkozzon fel levelezőlistánkra a wang@studiolum.com címen! Magamról: Dr. Sajó Tamás művészettörténész, fordító, blogger. Berlinben élek, onnan szervezem útjaimat. Tizenöt nyelven beszélek és fordítok. Korábban az MTA-n kutattam és a CEU-n tanítottam. Igazából az általam szervezett utak is peripatetikus egyetemi előadások. Ajánlom magamat Az élet meg minden hangzó panoptikumban velem készült részletes interjúban.

december 22.

• Utak: Mostanáig dolgoztam a jövő évi túranaptáron. Minthogy a járvány alapjaiban változtatta meg játszóterünket, benne a helyszíneket, szállásokat, hozzáférhetőségeket, árakat, ezért minden tervezett utat részletesen végig kellett csekkolnom, mielőtt meghirdetném. Az év végi hibernáció kezdetéig, azaz ma délutánig sikerült az első félév útjait tisztáznom, és a második félévből is azt a néhányat, amelyre, minthogy messzi célpont, jó előre kell repülőjegyet venni, még mielőtt nagyon felmenne az ára.

Az utak listáját a szokásos helyen olvashatjátok: http://travel.wangfolyo.com . Hét út a második félévből még kidolgozásra vár, ezeknek a listáját a végén közlöm, és legkésőbb márciusig részletesen felrakom őket is, amiről hírlevélben értesítelek Benneteket.

Az utakra mostantól lehet jelentkezni. Érdemes is gyorsan, mert a legtöbb általában néhány napon belül betelik. A naptárban naprakészen regisztrálom, hogy melyik telt már be, illetve melyikre van már csak kevés hely.

Az előző hírlevélben azt írtam, hogy Iránt a közel-keleti konfliktus miatt egyelőre felfüggesztem. De úgy néz ki, a konfliktus nem fog kiterjedni rá, úgyhogy mégis meghirdetem őszre. A részleteket szintén közzéteszem legkésőbb márciusig.

Még két dolog. Az egyik, hogy blogunk névadó kínai verseskötete, A Wang folyó versei Wang Weitől, amelyet most fordítottam magyarra, a nyomdai kapacitás hiánya miatt már nem tud megjelenni karácsonyra. De januárban remélhetőleg már kint lesz, s akkor írok is róla körlevélben. Illetve addig is olvasható az egész a blogon: az utószó itt: http://wangfolyo.blogspot.com/2023/11/a-wang-folyo-versei-utoszo.html, és ebbe bekötve a húsz vers.

• A másik dolog pedig az előadások kérdése. Amikor elkezdtem az előadásokat, muszáj-időmilliomosok voltunk, bőven tudtam tartani az előre megadott feszes programot. Amióta az utak újra megindultak, úgy kellett az órákat összekaparnom a felkészülésre és az előadások megtartására. A nyár óta tartó feszes túranaptár pedig egyáltalán nem is engedett időt rájuk.

Ugyanakkor az előadásokat fontosnak tartom és nem szeretném elengedni őket. Részben nekem magamnak jó egyszer-egyszer áttekinteni egy-egy anyagot, részben pedig így tudok valamit adni a Wang folyó körüli tágasabb közösségnek, azoknak is, akik nem tudnak részt venni az utakon. Ezért a következőt javaslom:

Az idei túranaptárat már úgy állítottam össze, hogy az utak között legalább néhány napos szünetek legyenek. Ezekbe beleférnek az előadások is. Havi két előadást mindenképpen vállalok, előre megtervezett kurzusok szerint, amelyek közül az első, januártól kezdve, a keresztény képek kialakulása lesz, az első ábrázolásoktól az ikonokig és nagy mozaikokig. Tervezek utána további kurzusokat is a középkori művészet jelképrendszeréről, a németalföldi reneszánsz kurzus folytatását, Firenze műemlékeinek és gyűjteményeinek részletes bemutatását az őszi firenzei út előtt. A tervezett programot a szokásos helyen, a http://talks.wangfolyo.com oldalon teszem közzé. És egyúttal visszatérünk a kezdeti „önkéntes becsületkasszás” módszerre. Az előadások jelszó nélkül lesznek hallgathatóak – ahogy időm engedi, az eddig jelszavas előadásokat is felszabadítom –, de minthogy jelentős költségeim vannak velük, elsősorban az egyes előadásokhoz vásárolt sok-sok könyvvel, amelyeket aztán ki is sorsolok a hallgatóság között, ezért arra kérem a hallgatókat, hogy ha tehetik, a szokásos PayPal vagy Revolut-számra utaljanak egy „belépődíjat”, javasoltan előadásonként öt eurót.

Az új rendszer alapján újra összeállítom azt az e-mail listát, amelyre az egyes előadások zoom-linkjeit rendszeresen kiküldöm. Kérlek, hogy aki fel akar kerülni erre, azaz értesítést és linket akar kapni az egyes előadásokhoz, az írjon nekem a wang@studiolum.com címre.

Köszönöm mindenkinek, hogy ez évben velünk tartott az utakon, az előadásokon, a blogon és a Facebook tudósításain. Kívánok mindenkinek szép évvégét, örömteli karácsonyt, és boldog új évet.

április 3.

• Utak: Az év első fele még bőven nem ért véget, de már annyian sürgetik a második félévi utakat, hogy össze kellett állítanom őket. A tervezett utak időpontjait és rövid leírását itt olvashatják: http://travel.wangfolyo.com. A júniusi szabadka-szegedi szecesszió és a júliusi grúziai lovastúra mellett ősztől alapvetően havonta tervezek egy-egy nagyobb utat: szeptemberben Iránba (már sokkal biztonságosabb, mint tavaly, amikor egyébként szintén biztonságosan végigjártuk!). októberben Kínába a tea és ló útján, novemberben az Utas és holdvilág útját Velencétől Sienáig, mellettük még egy-egy hetes Marokkót és Andalúziát. Mint mindig, valójában csak a jelentkezések beérkezésekor dől el, hogy egy-egy út tényleg indul-e, és akkor indul-e, és hogy lesz-e rá elég résztvevő, de igyekeztem olyanokat tervezni, amelyekre nagy valószínűséggel lesz.

A fapados légitársaságoknál most még csak október végéig van nyilvános menetrend, úgyhogy a novemberbe belógó vagy akkorra hirdetett utaknál a tényleges menetrend befolyásolhatja a dátumokat.

Az ősz még messze van, de a csoportok a jelentkezés sorrendjében telnek be – általában a meghirdetés után néhány napon belül –, úgyhogy érdemes minél korábban jelentkezni rájuk.

Fontos szolgálati közlemény: Néhányan már előzetesen jelentkeztek ezekre az utakra. Nekem azonban egy gikszer folytán elvesztek az utóbbi hónapok e-mailjei, úgyhogy azt kérem, hogy aki már jelentkezett ezekre az utakra, az még egyszer erősítse meg jelentkezését. Ugyanezért aki nem kapta meg ezt a hírlevelet, noha feliratkozott rá, az még egyszer írjon rám, és újra felteszem a listára.

• Budapesti séták. Kálmán Dani, akinek tematikus sétáit már többször hirdettem, most saját weboldalt nyitott: http://fugithora.hu, s ezen már közvetlenül kiválaszthatóak a séták: http://fugithora.hu/hu/walks/index.html. Egy Facebook-oldal is tartozik hozzá: https://www.facebook.com/fugithorahu, ahol remélhetőleg részleteket, infókat, fotókat látunk majd a sétákról. Válogassanak, menjenek rájuk!

• Előadások. Amikor a covid beköszöntével valódi utazások helyett Zoom-előadásokra álltam át, időm volt mint a pelyva, hogy alaposan felkészüljek rájuk. Az utak beindulásával azonban egyre kevesebb van már, s ez jól látszott az utóbbi néhány hónap hektikus előadásnaptárában. Szeretném ezt valahogy megoldani. Nem akarok teljesen lemondani az előadásokról, mert nekem is hasznos összeszednem egy-egy téma anyagát, az utazásokhoz is jól jön egy-egy előzetes részletes bemutató, és főleg aki nem utazik, az is részesülhet az ott látottakból és elhangzottakból. De egyelőre a havi négy előadás helyett havi kettőt hirdetek meg, azt remélve, hogy ezt a ritmust már tudom tartani. (Aki bérletet vett rájuk, annak a bérleti időtartamát ilyenformán a kétszeresére növelem.) Ha esetleg olykor-olykor többre lesz időm és ingerem, azt bónuszként hirdetem meg.

A http://talks.wangfolyo.com oldalon frissítettem az előadások naptárát. Tervezek egy kurzust a keresztény művészet kezdeteiről, építészetről és ikonokról, egyet a középkori ikonográfiáról, tervezem a németalföldi kurzus folytatását, és közkívánatra hamarosan beszélni fogok az ukrán/orosz történelemről is, de mindehhez egy kicsit készülnöm kell, úgyhogy a következő néhány előadás az eddigi utak egy-egy fontos témájáról fognak szólni (pl. áprilisban római középkori és reneszánsz művészetről), és egyáltalán az utak tapasztalatai, útibeszámolók, virtuális túrák a későbbiekben is nagyobb hangsúlyt kapnak majd.

• Addig is érdemes figyelemmel kísérni Facebook-oldalunkat https://www.facebook.com/studiolumatwang, ahol a most intenzíven folyó utazásokról tudósítok intenzíven, sok-sok fotóval és színes információval.

március 25.

Csak egy gyors hír: A Szardíniára tervezett húsvéti túrán (április 13-20) felszabadult két hely, amelyre most lehet jelentkezni. Az egy hét alatt bejárjuk a sziget nagy részét, a történelem előtti erődöktől, a nuraghéktól a középkori apátságokon és óvárosokon át a közelebbi évszázadok hegyi rablófalvaiig. Bensőséges ismeretet kötünk a hagyományos szárd konyhával, és Szardínia legarchaikusabb részén, a Barbagia hegyvidékén veszünk részt a nagyon látványos húsvétvasárnapi ünnepségen. Szardíniai bejegyzéseink itt olvashatók, egy előző húsvétvasárnapi beszámolónk itt, egy korábbi húsvéti utunk naptára itt. Utazás Cagliariból kilencfős kisbusszal, szállás történelmi kolostorokban kialakított szállodákban, illetve Barbagiában családi vendégházban. Részvételi díj 800 euro/fő + a Budapest-Cagliari-Budapest repülőjegy (Ryanair). Akit érdekel, írjon a wang@studiolum.com címre; kérésre részletes programot küldök.

A második anatóliai avagy észak-mezopotámiai túrára (június 12-22.) szintén van még egyetlen szabad hely. A túra leírását lásd túranaptárunkban; jelentkezésre itt is küldök részletes programot.

március 1.

Ezekben a napokban sokkal súlyosabb hírekre figyel a világ, Ukrajnáról, ahol oly sokszor voltunk, és ahová olyan sok kedves emlék köt minket. De mit tegyek, itt van elseje, amikor muszáj előrukkolnom a magam hírecskéivel is.

A háborúnak mindenre van hatása, így a Wang folyó útjaira is. Noha augusztus még messze van – idén jóval messzebb, mint az előző években –, de már most borítékolható, hogy nem tudunk elmenni Pétervárra és a Szolovki-kolostorszigetekre, ahogy pedig már évek óta minden nyáron tervezem és nekifutok a szervezésnek. A Szolovki-kolostor, mint egy Bilibin-meseillusztráció, mint a bűvös Ithaka, folyton elérhetetlenül ragyog a tenger távoli túlsó partján.


Nagyon remélem, hogy a helyzet minden szempontból rendeződik, és hogy jövőre már tényleg el tudunk jutni a világnak erre a végére is.

Addig is két út lehetőségét vetem fel július-augusztusra. Az egyik a négynapos lovas és terepjárós túra Tushetibe, a világ egy másik végébe, Grúzia legészakibb és legszebb völgyébe júliusban, amelyet már évek óta újra meg újra megszervezünk. A másik buszos túra augusztusban egy másik hegyvidékre, Albániába, az északi Theth és Valbona völgyeitől Koszovón és Tiranán át le délre Beratba és Vlorába, nagyjából azon az útvonalon, amelyet már öt éve járunk. Akit valamelyik érdekel, írjon nekem a wang@studiolum.com címre, hogy lássam, érdemes-e hozzáfognom a szervezéshez és részletekkel együtt meghirdetnem.

A szeptemberre meghirdetett skóciai túra olyan népszerű lett, hogy négyet is kell belőle szerveznem egymás után. Ezek gyakorlatilag beteltek. De hogy senki le ne maradjon, szívesen szervezek még egy utolsó ötödiket is szeptember 28-tól október 4-ig. Akit érdekel, írjon, küldök részletes programot és részvételi feltételeket.

Az október 23-i hét sokaknak iskolai szünet. Erre az időpontra két utat javaslok: vagy az Utas és holdvilág megismétlését, vagy egy szicíliai körutazást. Az idő mindkettőre alkalmas még. Akit érdekel, ugyancsak írjon. Ha mindkettőre van elég (8 fő) jelentkező, mindkettőt megszervezem egymás után.

Újdonság: A külföldi utak mellett, sokak kérésének eleget téve, megindítjuk a Wang folyó magyarországi városi sétáinak sorát. Hazai sorozathoz hazai rezidens kell: ennek a sorozatnak a szervezését barátom és útjaink veterán résztvevője, Kálmán Dani történész – régóta budapesti városi séták vezetője – tartja kézben, és több sétát ő is vezet majd. Így mindjárt az elsőt, amelynek témáját – az oszmán uralom emlékei Budapesten, beleértve a törökkori Buda zsidóságát is – már régóta kutatja, többször írt róla vendégposztot is a Wang folyón: Budavári őrjárat, Zsinagóga a föld alatt, Az utolsó annexió. Ez az első séta március 15-én délután 1-kor lesz, a részvételi díj rajta 6000 forint. Előtte, március 10-én csütörtökön este 6-kor ő tart hozzá bevezető előadást is a Studiolum Szabadegyetemen (erre a jelentkezés annak, akinek nincs szabadegyetemi bérlete márciusra: http://talks.wangfolyo.com). A séta rövid összefoglalása:

„A magyarországi oszmán uralom de facto kezdőpontjának, a budai Vár 1541-es török kézre kerülésének történetét Gárdonyi nyomán jól ismerjük. Noha a visszafoglalás után több, mint háromszáz évvel a török uralomnak nem sok kézzelfogható emléke van a mai Várnegyedben, nyomok azért maradtak és a korszak jelentősebb helyeit is be lehet járni, áttekintve egyúttal a török világ közel másfélszáz éves időszakának legérdekesebb kérdéseit. Milyen változást hozott a török uralom a város életébe? Egyáltalán, kik voltak a hódítók? Török-e a török és ha igen, miért mégis inkább oszmán? Hányféle zsidó volt és hányféle zsinagóga működött az oszmán Budán? Ezekre és hasonló kérdésekre keressük a választ a Wang folyó első budapesti városi sétáján.”

A sétára 15 hely van. Jelentkezni a jigit@studiolum.com címen addig lehet, amíg a tizenöt hely be nem telik. A találkozó helyét és időpontját e-mailben írjuk meg a jelentkezőknek. A vezetés a jól ismert „kütyükkel”, azaz rádiós idegenvezető készülék segítségével történik. A másfél száz évet kb. másfél óra alatt tekintjük át, amihez az előtte, 10-én tartott előadáson adunk hátteret és mutatunk további részleteket, képeket, térképeket, dokumentumokat.

A Studiolum Szabadegyetemen tovább folytatom a németalföldi reneszánsz kurzust. Március 3-án, csütörtökön fejezem be az alapító triász Jan van Eyck és Robert Campin mellett harmadik tagja, Rogier van der Weyden munkáinak bemutatását, s utána, mielőtt tanítványával, Hans Memlinggel folytatnám, néhány kitérőt teszek:

• Március 10-én, mint írtam, Kálmán Dani beszél a magyarországi török uralom emlékeiről.
• Március 17-én az előadás szokásos időpontjában élő előadásra kértek fel. A Három Holló Alapítvány, az Osztrák Kultúrfórum és az Olasz Intézet tart háromnapos Trieszt-konferenciát a Három Holló Kultúrkávéházban (Piarista köz 1.), amelynek megnyitó előadását én tartom Trieszt kultúrtörténetéről 17-én este 6 órakor. Minden érdeklődőt szeretettel látok. A Zoom-előadás emiatt aznap este elmarad, de másnap felrakom a trieszti előadás videofelvételét.
• Március 24-én már az Utas és holdvilág útját járjuk. Innen rakok fel felvételről előadást az Utas és holdvilág egy fontos témájáról: a ravennai mozaikokról.
• Március 31-én már a hónap ötödik csütörtökjénél tartunk, de ezúttal nem veszek ki szabadnapot, hanem két nappal később, április 2-án délután 6-kor az Utas és holdvilág útjának egy másik fontos emlékéről beszélek részletesen, a velencei Szent Márk bazilikáról, hogy a következő napon induló Utas és holdvilág-csoport tagjai is kapjanak egy előkészítő előadást.

• Valamikor – minél hamarabb – műsoron kívül fogok egy előadást tartani közkívánatra Ukrajna történetéről is.

A Szabadegyetem programja és részvételi lehetőség itt olvasható: http://talks.wangfolyo.com

És a ceterum censeo: A hírlevélre regisztrált több címről is „kézbesíthetetlen” üzenet jött vissza. Ezeket a címeket muszáj törölnöm a címlistáról. Ha valaki nem kapott e-mailben értesítést az új hírlevélről, adjon meg nekem másik e-mail címet. Köszönöm!

február 2.

A medve ugyan még visszament a barlangjába, de hamarosan csak eljön már a jó idő, és újra indulnak útjaink. Az első félév menetrendje itt olvasható; már csak egy-két útra van még egy-két hely. Viszont néhány változás és új ajánlat következtében új helyek is keletkeztek, amelyekre még lehet jelentkezni:

• A március 23. és április 1. közötti Utas és holdvilág túrára felszabadult egy kétágyas szoba, amelyre jelentkezőket várok. – ez időközben elkelt

• A június második felére meghirdetett Zolotoje Kolco-útra nem jelentkeztek elegen, úgyhogy ehelyett inkább az előtte lévő Anatóliából hirdetek második fordulót június 12-22. közöttre, amelynek első fordulójára, június 2-12. között hatalmas túljelentkezés volt. Most mind az első, mind a második fordulóra van még két-két szabad hely, amelyre lehet jelentkezni. Hogy mit látunk Anatóliában, azt már egyszer megírtam a blogon, de részletes programot is küldök.

• Sokan kérdeztétek, lesz-e idén skóciai túra. Ha lesz rá elég jelentkező, akkor igen. Skóciába nyár végén érdemes menni, amikor még viszonylag jó az idő, de már az angol turisták áradata levonult. Szeptemberre szerveznék egyhetes, 9 fős teljes skóciai körutat Edinburghtől fel egészen a sziget északi csücskéig, Duncansby Headig, majd át Skye szigetére, a már háromszor bejárt útvonalon. Várak, kastélyok, kisvárosok, kelta emlékek, lochok, zord hegyek: a részletes programot kérésre küldöm. A részvételi díj, minthogy Skócia különösen drága, 900 euro / fő + az esetleges egyágyas felár. Még februárban várom a jelentkezéseket, hogy lássam, összejövünk-e elegen, s ha igen, akkor küldök pontos időpontot és programot. Addig is érdemes meghallgatni a Skóciáról tartott előadást.

A Studiolum Szabadegyetem februári programjában befejezem a németalföldi reneszánsz első nagy generációjának, Jan van Eyck, Robert Campin és Rogier van der Weyden munkásságának bemutatását, és aztán néhány jelenleg futó nagy európai kiállításról beszélek, a Botticelli-és Morozov-kiállításról Párizsban, és a Solly-gyűjteményről és az Irán ötezer éve-kiállításról a berlini Gemäldegalerie-ben és a Pergamon-múzeumban. A csütörtöki előadásokkal párhuzamosan pedig elkezdem videókon felrakni a technikai váltás miatt decemberről mostanára maradt andalúziai műemlékek előadásait.

Két örömhír: az egyik, hogy a Wang folyó versei blogot jelölték az Európai Bizottság által kiírt European Heritage Awards / Europa Nostra Awards díjra „Heritage Champions” kategóriára, az európai kulturális örökség – különösen az eltűnőben lévő kultúrák, kisebbségek és emlékek – megismertetésében betöltött szerepéért. A díjról csak valamikor június tájt döntenek, de jók az esélyeink!

A másik pedig, hogy a spanyol Olañeta kiadó felkérésére az év vége felé megindítunk egy vékony könyvsorozatot, amelyben általunk gyakran látogatott, de szélesebb körben kevéssé ismert vidékekről írunk személyes útikalauz formában, sok képpel, térképpel, információkkal. A Szvanetiről a blogon most elkezdett sorozatot már itt jelentetjük meg könyvben is, de lesz majd ilyen Lembergről, Odesszáról, Galíciáról, Iránról, Örményországról, Marokkóról és sok más helyről is. A sorozat egyelőre spanyolul jelenik meg, de azt remélem, hogy a színes, informatív, izgalmas kötetek felkeltik majd más – pl. magyar – kiadók érdeklődését is. Ha magyar fordításra lesz szükség, rajtam ne múljék…

január 1.

Boldog új évet, sok szeretetet, jó egészséget, nyugodt körülményeket de szellemi izgalmakat, és lehetőleg a Wang folyóval közös utakat vagy előadásokat is kívánunk minden olvasónknak.

A szellemi izgalmakról jut eszembe: kinek mi volt a legizgalmasabb, legnagyobb élményt adó olvasmánya/filmje/élménye/útja az elmúlt évben? Aki akar, újévi Facebook-posztunk alatt válaszolhat erre.

Ami a szellemi izgalmakat illeti, az új évben is igyekszem megadni a tőlem telhetőt. Művészettörténeti-történelmi előadássorozatom folytatódik tovább csütörtökönként, ezen élőben és felvételről is korlátlan számban lehet részt venni. Az első félévre tervezett utak ugyan szinte már a meghirdetés napján beteltek, de néhányra – a májusi Grúziára és Örményországra, vagy a júniusi orosz kolostortúrára – van még egy-két hely. Már tervezem a második félév útjait, amelyeket valamikor tavasszal teszek közzé. És a heves ostromnak engedve két extra utat hirdetek meg februárra:

• A marokkói Atlaszon átvezető középkori berber vártúrára február 24. és március 3. között már nincs hely, de ha összejön legalább nyolc résztvevő, akkor szervezek közvetlenül előtte egy másik ugyanilyet.

• És noha Szicíliát csak őszre terveztem, de annyian kérték, hogy szervezzek már az első félévben is, hogy felajánlok egy egyhetes túrát, az előző években már többször végigjárt útvonallal. Erre szintén nyolc résztvevőt várok. Ennek időpontja függ attól, hogy összejön-e a marokkói túrára a nyolc résztvevő: ha igen, akkor előtte tartom, ha nem, akkor nagyjából február 15-22. között.

A második félévre tervezett utak közül van egy, amelyre nem lehet eléggé időben elkezdeni a készülést: ez pedig a Szentpétervárról Karélián át Sztaraja Ladoga viking fővárosnak és Kizsi kolostorszigetének érintésével a Fehér-tengerig, Szolovki kolostorszigetéig vezető egy hetes kisbuszos út. Ezt augusztus közepére tervezem, opcionálisan négy-ötnapos megelőző szentpétervári városnézéssel egybekötve (de az egy másik túra, külön is részt lehet majd venni rajta). Minthogy Szolovkin korlátozott a szállodai kapacitás és a kompjegy, ezért már most várom a jelentkezéseket az elérhető nyolc helyre. Utazás kisbusszal, szállás Péterváron, Petrozavodszkban (az Onyega-tó partján) és Szolovkin, részvételi díj kb. 1000 euro/fő.

Az év első hetében pedig, január 5-én szerdán este 9-kor az előadások résztvevőinek könyvtombolát tartok. Mint a résztvevők tudják, az előadásokra nagy mennyiségű albumot szoktam beszerezni, amelyeket beszkennelek és előadás után a videofelvétel linkjével együtt elküldök a hallgatóknak. Az eredeti könyveket azonban, mint jól tudjátok, nem őrzöm meg, mert a világot járva egyszerűbb a digitális példányokat magammal vinni és útközben olvasgatni. Ezért a tavaly húsvét óta felgyűlt könyveket most sorsolom ki az előadás hallgatói között. Hétfőn küldöm ki az aktuális hallgatók címlistájára – amelyre bérlet váltásával még lehet jelentkezni, ez itt a reklám helye – a kisorsolandó könyvek jegyzékét, hogy ki-ki jelentkezzen azokra, amelyeknek örülne. Ezeket aztán szerdán este 9-kor élő zoom-adásban kisorsolom, s az elnyert példányokat másnap, csütörtökön 8 órakor, a csütörtöki előadás után adom át a nyerteseknek a Bambi presszóban.

december 30.

A tegnapi körlevél kiküldése után egy csomó címről „Kézbesíthetetlen (Mail delivery failed)” üzenettel pattant vissza a levél. Ezeket a címeket muszáj kitörölnöm a címlistáról. Ha valaki a jövőben nem kap több hírlevelet, az valószínűleg ezért van. Ha akar kapni, küldjön másik, érvényes címet.

december 29.

Most, hogy végre lehet utazni Ausztriába, január 4-én megszervezem a november végén elmaradt Tiziano-kiállításvezetést. Minthogy túljelentkezés van rá, arra gondoltam, ha van elég jelentkező, január 5-én is megismétlem. A részletek:

Reggel 7-kor indulunk bérelt kisbusszal a Kelenföldi pályaudvartól, 11 tájt megnézzük a Tiziano-kiállítást a Kunsthistorisches Museumban (előtte elküldöm a két Tiziano-előadásom linkjét, amelyeket direkt erre a kiállításra előkészítésként tartottam), majd ebédszünet után aki akar, még velem jöhet az Albertinába a Modigliani-kiállításra. Mindkettő január elején zár, úgyhogy nagyjából ez az utolsó alkalom látni őket. Délután 4-5 tájban indulunk vissza, este 7-8 körül érünk vissza a Kelenföldi pályaudvarhoz. A részvételi díj 100 euro, amely magában foglalja a Tiziano-kiállítás belépőjegyét, a bérelt buszt és a kiállításvezetést. Többen jelezték, hogy vagy ott vannak Bécsben, vagy maguk mennének autóval: ebben az esetben a részvételi díj 60 euro.

A január 4-i útra a buszban már nincs hely, de január 5-re még van bőven. Aki akarna jönni, még ma jelentkezzen.

Fontos: Ausztria karácsony óta szigorított a belépési feltételeken. Két EU-s vakcina* plusz egy harmadik oltás kell a belépéshez; a harmadik oltás kiváltható egy 24 órás PCR-teszttel. Az oltásról az okmányirodán kiváltható EU-s igazolást kell bemutatni, tehát a magyar védettségi kártya nem elég.

* Az osztrák előírások ugyan kitérnek rá, hogy az első két vakcinának EU által elismertnek kell lennie, de a tapasztalat az, hogy ha a harmadik oltás EU-s, az felülírja az első kettőt, tehát a harmadik oltás igazolásának ellenőrzésekor a rendszer nem nézi, mi volt az előző kettő.

Köszönöm, és előre is boldog, az előzőknél nyugalmasabb új évet kívánok mindenkinek, noha ezt még a január 1-i hírlevélben is megteszem majd.

december 1.

Az ez évre tervezett útjainkból már csak az andalúziai körút van hátra, az összes többit sikeresen végigcsináltuk, csupán az Utas és holdvilág létszámát kellett lejjebb vinnünk a váratlan olasz megszorítások miatt. Nagy szó ez a jelenlegi járvány és korlátozások közepette. Ez bátorságot ad arra, hogy a következő félévre is tervezzünk, amit meg is tettem: a travel.wangfolyo.com oldalon közzétettem a 2022-es első félévre tervezett túrák naptárát. Mostantól már lehet jelentkezni rájuk a wang@studiolum.com címen.

Az utak mellett tovább folytatom a Studiolum Szabadegyetem tavaly tavasszal indult előadásait. Jelenleg az év eleji nagy sikerű itáliai reneszánsz kurzus párdarabját, a németalföldi reneszánsz művészet kurzusát folytatom, előreláthatólag két hónapon át. A Szabadegyetemnek most már külön oldala van, ahol közzéteszem a leendő és megtartott előadások programját. Az ezekről és az utakról szóló hírlevélre ugyancsak a wang@studiolum.com címen lehet feliratkozni.

Az ausztriai múzeumbezárás miatt nem tudtuk megtartani a november végére tervezett kirándulást Bécsbe, a Kunsthistorisches Museum nagy Tiziano-kiállításának tárlatvezetésére. Ezt január 4-én igyekszem pótolni. Van még hely, jelentkezzetek rá! A részvételi díj 100 euro / fő, amely magában foglalja a bérelt buszt a Kelenföldi pályaudvartól Bécsbe és vissza, a 23 eurós belépőjegyet, és persze a vezetést. A lezárások végetértével, nem sokkal karácsony előtt látjuk meg, hogyan tervezik odaát a jövő év elejét, s ennek megfelelően írok körbe a jelentkezőknek. Addig is nézzétek meg a két Tiziano-előadást, amelyet kifejezetten a kiállításra való előkészítésként tartottam.

Az év során szép mennyiségű album gyűlt fel, amelyet az előadásokra szkenneltem be és tettem közzé pdf formájában. Magukat az albumokat, mint eddig is, egy-egy ünnepi alkalommal kisorsolom az előadások hallgatói között. Karácsonyig már nem jövök Pestre, úgyhogy a sorsolást most január elejére kell halasztanunk, újévi tombola formájában. Írok majd róla időben, előre közölve a megkívánható könyvek listáját.

És a perzsa férfiak

Ἐν ἰσχίοις μὲν ἵπποι Πυρὸς χάραγμ’ ἔχουσι. Καὶ Παρθίους τὶς ἄνδρας Ἐγνώρισεν τιάραις. Ἐγὼ δὲ τοὺς ἐρῶντας Ἰδὼν ἐπίσταμ’ εὐθύς. Ἔχουσι γάρ τι λεπτὸν Ψυχῆς ἔδω χάραγμα.

En ischiois men hippoi pyros charagm’ echūsi kai parthius tis andras egnōrisen tiarais. Egō de tūs erōntas idōn epistam’ euthys: echūsi gar ti lepton psychēs edō charagma.

Csípőjükön a lovak tüzes jelet viselnek és a perzsa férfiakat megismerni tiarájukról. Én pedig a szeretőket ismerem fel azonnal: titkos jelet viselnek lelkükbe pecsételve.

Hajnalban, álom és ébredés határán kígyóznak elő emlékezetemből a régi görög memoriter sorai, ügető jambusokkal ˘ ¯ ˘ ¯ ˘ ¯ ¯, mint Franz Marc álomszínű lovai. Anakreón eleve ilyen kígyózósra írta meg őket: a lovak billogáról az első sorban még nem tudni, hová akar kilyukadni, aztán a perzsa tiarákkal végképp egész másfelé kanyarodik, hogy végül a szeretőkkel visszatérjen a tűzzel pecsételt tulajdonjegyekre.

Az egymásra rímelő lovak és szeretők között továbbra is kissé kakukktojásként árválkodnak ott a perzsa férfiak, akiknek egyetlen retorikai szerepe, hogy tiarájuk éppolyan sajátos ismertetőjegyük – mármint egy görög számára –, mint a többi szereplő tüzes bélyege.

A hangulati missing linket ez a kicsi, talán öklömnyi perzsa fej adja meg a teheráni Nemzeti Múzeum ókori kiállításáról. Tiarájával mintha a vers tárgyismereti illusztrációjaként szolgálna. De arca, tűnődő, befelé forduló tekintete, szinte láthatatlan finom mosolya arra utal, hogy ő is titkos jelet visel lelkébe pecsételve.

Hafez majd csak ezer év múlva írja meg szerelmes verseit. Anakreón perzsa kortársainak szerelmi költészetét Nagy Sándor görögjei és Omár kalifa arabjai hamvasztják el. Hogy kellett legyen ilyen költői hagyomány, azt a szerelmi betétek tanúsítják a Királyok könyvében, amelyben Firdauszi a 10. században először foglalja össze mindazt, ami az arab pusztítás és három évszázad hiátus után megmaradt az ókori perzsa költészetből. És erről tanúskodik a kicsi perzsa Anakreón-kortárs titokzatos arckifejezése is.

Studiolum Szabadegyetem

A Studiolum Szabadegyetem előadássorozata úgy kezdődött, hogy a rosszat akartuk jóra fordítani: a covid miatt szünetelő utazások helyett szerettem volna virtuális utakat és előadásokat szervezni Zoomon keresztül. A sorozat olyan sikeres lett, hogy az utak újraindulásával sem hagyom abba. Az elmúlt évben a francia, olasz, orosz, kaukázusi, észt útibeszámolók mellett két nagy kurzus volt az itáliai reneszánsz kezdeteiről és Prága történelmi arcairól (mindez videofelvételen visszanézhető). Szeptembertől két hónapon át az északi, főleg németalföldi reneszánszról beszélek. A továbbiakban tervezek kurzust Iránról és a perzsa kultúráról, a kínai festészetről, az ikonokról, a középkori művészet szimbolikájáról, a középkori Mediterráneumról, szecessziós művészetről, Oroszország történelméről az orosz történeti festmények tükrében, az iszlám kori Andalúziáról, Velencéről, Rómáról, a 20-as évek Berlinjéről és sok egyébről. Friss híreinkért iratkozzon fel levelezőlistánkra a wang@studiolum.com címen! Magamról: Dr. Sajó Tamás művészettörténész, fordító, blogger. Berlinben élek, onnan szervezem útjaimat. Tizenöt nyelven beszélek és fordítok. Korábban az MTA-n kutattam és a CEU-n tanítottam. Igazából az általam szervezett utak is peripatetikus egyetemi előadások. Ajánlom magamat Az élet meg minden hangzó panoptikumban velem készült részletes interjúban.

A Studiolum Szabadegyetem Zoom-előadássorozatában öt-hat alkalomra terjedő kurzusok követik egymást, hol könnyedebb útibeszámolók és városnéző túrák, hol alaposabb művészettörténeti bevezetők. A kurzusok előadásnaptára és korábbi előadásai alább láthatók. Az egyes előadásokat többnyire csütörtök esténként 7 órakor tartom, de utólag is visszanézhetők felvételről. Az öt-hat előadás átfogta tematika mellett pedig mindig tartok néhány extra előadást is, aktualitásokról, például különféle Európa-szerte futó kiállításokról. Az előadásokról készült videókat még aznap vagy legkésőbb másnap felrakom.

Az előadásokat a Covid idején kezdtem el, amikor nem lehetett utazásokat szervezni, és az ezekért küldött támogatásaitok voltak az egyedüli megélhetési forrásom.

Azóta hálistennek az utak ismét megindultak és kenyeret adnak a kezembe, de az előadásokat, ha megritkulva is, igyekszem továbbra is tartani, mert fontos közösségépítő lehetőségnek látom őket.

Ugyanezért most már ingyenesen, mindenki számára nyitottan, közösségi felajánlásként tartom őket. A videofelvételek alább a linkekre kattintva megnézhetőek, aki pedig a hetenkénti élő előadáson szeretne részt venni, annak a wang@studiolum.com e-mail címen kérve küldök Zoom-linket és beszkennelt irodalomat és albumokat is.

Csupán azt kérem, hogy aki teheti, járuljon hozzá a költségekhez – mindenekelőtt az előadáshoz beszerzett könyvekhez, amelyeket be is szkennelek és az élő előadás résztvevőinek elküldök – az alábbi PayPal-linken: https://www.paypal.com/donate?hosted_button_id=MPXPJ5F6D7TG4 , javasoltan előadásonként öt euróval.

Nagyon köszönöm az érdeklődést és a hozzájárulást az előadássorozat fenntartásához.

Alább látható a Studiolum Szabadegyetem összes eddigi előadássorozata, kezdve az e havi programmal, és folytatva a már megtartott előadások videofelvételeivel. 

2024. vége. Firenze:
November végi firenzei utunkra készülve újfajta kísérletre szántam el magam. Minthogy részletgazdag freskóciklusoknál, galériákban és hasonló együtteseknél olyan hosszan kellene beszélnem a ciklus egyes jeleneteiről vagy a gyűjtemény darabjairól, ami helyben unalmas és hosszadalmas volna, ezért ezeket előzetes előadások sorozatán keresztül mutatom be, hogy ott helyben már csak utalnom kelljen az elmondottakra.

A Mediciek Firenzéje, két részben. A Medici család száz év alatt nemcsak Firenze politikai rendszerét alakította át, hanem művészetét is, sőt egyáltalán a művészet fogalmát. Ennek néhány jelentős példáját tekintjük végig e kettős előadás során, kezdve a dinasztiaalapító Cosimo de’ Medici (1389-1464) emblematikus megrendeléseivel a Battisterótól a San Marco domonkos kolostoron át a Medici-palotáig, arra figyelve közben, hogy egy zseniális megbízó és néhány zseniális művész – Donatello, Brunelleschi, Michelozzo, Fra Angelico, Benozzo di Gozzoli, Filippo Lippi – együttműködésének eredményeképpen hogyan változik meg a művészet szerepe, és hogyan alakulnak ki új műfajok a 15. századi Firenzében. • Link: https://vimeo.com/484173289 és https://vimeo.com/487825781 • Blogbejegyzés: Firenze királyai

A firenzei Battistero. Firenze képzelt történelme a Szent János keresztelőkápolnával kezdődik, minthogy ezt a középkori firenzei történetírás egy római Mars-templom átépítésének tekintette, így kötvén az akut ókorhiányban szenvedő várost az antikvitáshoz. Ezért mi is ezzel kezdjük a Firenze nevezetességeiről szóló előadássorozatunkat, s innen haladunk majd időben és térben egyre táguló körökben tovább az óvárosban. • Link: https://vimeo.com/908000987

A firenzei gótika. Giorgio Vasari az 1500-as évek közepén úgy írta meg a firenzei reneszánsz festészet akkor már százötven éves történetét, hogy a legnagyobbnak tekintett kortársa és barátja, Michelangelo plasztikus és klasszicizáló stílusát visszavezette Giottónak a maga korában hasonló stílusára, s aki beleillett ebbe a fejlődési sorba, az bekerült a történetbe, aki meg nem, az legföljebb egy futó megjegyzést kapott. Így esett ki művészettörténeti emlékezetünkből a firenzei romanika és gótika festészete. A trecento és quattrocento nézők azonban még nem tudták, mi lesz a jövő, s élvezték a pompás gótikus festészetet is. Ezen az előadásunkon ennek az utólag háttérbe szorult irányzatnak a legfontosabb mestereit és képeit tekintjük át a firenzei Galleria dell’Accademia régi képtárában végigsétálva, amely szintén nem csak Michelangelo Dávidját és Rabszolgáit őrzi, hanem a firenzei romanikus és gótikus múltat is. • Link: https://vimeo.com/1031278388

A firenzei Battistero kapui. A firenzei keresztelőkápolnának, a város spirituális központjának legfőbb dísze a három bronz kapu, amelyek a 14. és 15. század közepe között készültek, s a reneszánsz művészet kialakulásának egymást követő fázisairól tanúskodnak. Létrejöttüket mélyen befolyásolta a reneszánszra jellemző versengés megbízók és művészek között, annyira, hogy nélkülük maga a reneszánsz művészet is más úton indult volna el. • Link: https://vimeo.com/1027031202

Masaccio Szentháromsága. A reneszánsz művészet egyik legnagyobb „ikonja” a firenzei Santa Maria Novellában, amelyet akár a reneszánsz festészet nullpontjának is tekinthetünk. Az előadáson ezt az egyetlen freskót járjuk körül, bemutatva értelmezésének különféle rétegeit, a firenzei társadalmi, festészeti, kulturális hagyományba való beágyazódását, s hogy mi az a nagy nóvum benne, ami már a kortársak számára is az új művészet egyfajta manifesztumává tette, amely alapvetően változtatta meg a festészet irányát. • Link: https://youtu.be/ySXvtnFyOes • Blogbejegyzés: Mintha lyukas lenne az a fal. Masaccio Szentháromsága

„A quattrocento Sixtus-kápolnája”. Masaccio freskói a Brancacci-kápolnában. A reneszánsz első nagy freskóciklusát, amely száz éven át a firenzei festők iskolájának számított, Masolino és Masaccio festették meg a firenzei Brancacci-kápolnában. Az előadáson végignézzük tematikáját, ikonográfiáját és újító ember- és térábrázolásának forrásait. • Link: https://youtu.be/ySXvtnFyOes

Lilith és a draconcopes. Leányfejű kísértők a Talmudtól Boccaccióig. Masaccio első nagy freskóciklusa a firenzei Brancacci-kápolnában a Kísértés jelenetével kezdődik, amelyen a gonosz egy leányfejű kígyó képében kísérti meg az első emberpárt. Honnan ez az ikonográfia? Valóban a héber mítoszok Lilithjére megy vissza, s ha nem, kicsoda ő? • Link: https://youtu.be/N4sQwNk7hX8 • Blogbejegyzés: Lilith és a draconcopes. Leányfejű kísértők a Talmudtól Boccaccióig

Piero della Francesca. A firenzei reneszánsz születését már nyáron elkezdtem elmesélni a Masaccióról szóló három előadással. Ezt folytatom most az egyik legnagyobb és legtitokzatosabb korai reneszánsz festővel, a perspektíva és a plasztikus emberábrázolás nagy mesterével. • Link: https://vimeo.com/481379882

A firenzei szobrászat. Első rész: Donatellótól Michelangelóig. Kurzusunkon alapvetően a reneszánsz festészet kialakulását követjük végig. Egy (dupla) előadás erejéig azonban ki kell térnünk a szobrászatra is, amely az antik szobrok imitálása révén az antik örökség – motívumok, realizmus és plaszticitás – beemelésének fő forrása volt a reneszánsz művészetben. A korai példáktól a quattrocento nagy meghatározó figuráin, Donatellón és Verocchión át Michelangelóig tekintjük át ennek változatait Firenzében, de Michelangelo szobrait már a következő, extra előadásra tartogatom. • Link: https://vimeo.com/500571866

A firenzei szobrászat. Második rész: Michelangelo. Az évszázad, sőt talán az évezred legnagyobb szobrásza: a kezdetektől a Medici-kertben a főművekig a Medici-kápolnában. • Link: https://vimeo.com/501888191

A Santa Croce trecento freskói A 13. század legnagyobb itáliai művészeti vállalkozása az assisi Szent Ferenc-bazilika felépítése és freskóciklusokkal való díszítése volt, amelyből a korabeli itáliai festők színe-java kivette a részét. Nem csoda, hogy amikor a három nagy koldulórendi – ferences, domonkos, ágostonos – közül az első új firenzei temploma felépült, ők is hasonló freskóciklusokkal díszítették kápolnáikat, példát adva ezzel a többi firenzei templomnak is. Az első kápolnákat maga Giotto festette ki, s a fennmaradt további négy kápolna freskóit is az ő követői készítették az 1300-as évek folyamán. Ezeknek történetét és tematikáját tekintjük át az előadáson. • Link: https://https://vimeo.com/1031676314

A Santa Maria Novella freskóciklusai A reneszánsz Firenzében a két legnagyobb kolostortemplom, a ferences Santa Croce és a domonkos Santa Maria Novella volt az, amely családi mellékkápolnák kialakítása révén kötötte magához a város elitjét. A vezető családok megvásárolhatták egy-egy kápolna patrónusi jogát, s ezeket saját védőszentjeik freskóival és oltárképeivel díszíthették, szimbolikus síkon folytatva tovább a gazdasági és társadalmi rivalizálást. A Santa Croce kápolnáit, mint az előző előadásban láttuk, az 1300-as években festették ki Giotto és tanítványai. A Santa Maria Novella kápolnáinak kifestése később kezdődik, és nagyobb változatosságot mutat: a Giotto-követők mellett fontos részt vállalnak belőle nagy quattrocento művészek, Ghirlandaio és Filippo Lippi is. A mostani alkalommal ezeket tekintjük át olyan részletességgel, ahogy még a helyszínen sem igazán lehetséges. • Link: https://https://vimeo.com/1036492973

Ghirlandaio freskói és Születés-oltára a Sassetti-kápolnában Az előző firenzei előadás a Santa Maria Novella kápolnáinak freskóciklusairól szólt, amelyek közül a legpompásabb, a főszentély Szűz Mária- és Keresztelő Szent János-freskóciklusa Domenico Ghirlandaio főműve volt. Logikus innen a Santa Trìnita-templom Sassetti-kápolnájához továbblépni, amely egyfelől Ghirlandaio másik főműve, másfelől megrendelője, Francesco Sassetti eredetileg éppen a Santa Maria Novella egyik kápolnájába szánta a ciklust. És láss csodát: pont karácsonyra adta ki magát ez az előadás, amelyben a reneszánsz Firenze két legünnepeltebb Jézus születése-oltárképét látjuk: az egyik az, amit Ghirlandaio festett ebbe a kápolnába, a másik pedig a németalföldi Hugo van der Goesnak az az oltára, amelyet Tommaso Portinari, a Medici-bankház bruges-i megbízottja készíttetett ott a mesterrel és hozott el körülményes úton Firenzébe, s amelynek itt csodájára jártak a művészek – többek között Ghirlandaio is, aki erről mintázta a Sassetti-oltárképet. • Link: https://https://vimeo.com/1041806460

2024. első félév. Róma:
Az évet egy olyan előadássorozattal akartam indítani, amely a keresztény képek, egyáltalán a keresztény művészet kialakulásáról szól. Ha belegondolunk, nagyon különös, hogy a kereszténység egy anikonikus, a képeket elvileg elutasító vallásból nőtt ki, ugyanakkor már az első századokban sokféle képet használ sokféle módon. Ha nem így történt volna, a mi egész mai vizuális kultúránk is másként nézne ki. Szinte minden, amit a képekről, a képek működéséről, hatalmáról, a kultúra más területeivel való kapcsolatáról gondolunk, sőt már nem is gondolunk, hanem természetesnek tartunk, ebből az időszakból ered. Úgyhogy a keresztény művészet kialakulásának évszázadait vizsgálva a mi kultúránk képhasználatára is reflektálni fogunk.

Ahogy átgondoltam, mi mindenről szeretnék beszélni, azt láttam, hogy az anyag bősége folytán több részre kell bontanom a sorozatot. Először Rómáról, a római kereszténység kialakulásáról, képeiről és első templomairól fogok beszélni több előadáson keresztül. Ennek az is apropót ad, hogy most már második évben ennek vezérfonalán járjuk be Rómát, s egyfelől az erre való felkészülés közben összegyűlt anyag bősége, másfelől az idei út előkészítése indokol egy külön római előadássorozatot. Az előkészítés miatt kerülnek a sorozatba olyan nem-ókeresztény témák is, mint a Forum Romanum áttekintése, vagy a római gettó története. A római sorozat után fogok beszélni a keresztény képek kialakulásáról, amelyről persze már Róma kapcsán is sok szót ejtek. És végül a keresztény képek kialakulása szervesen vezet át a keleti kereszténység – koptok, etiópok, szírek, örmények, grúzok, görögök és más orthodoxok – ikonjainak és más képeinek áttekintéséhez.

Nagy Konstantin egyháza. Az első előadáson azt tekintjük át, milyen változást hozott a Rómában már több mint két évszázada meghonosodott kereszténység életében, szervezetében és építészetében a 313-at követő konstantini fordulat, az államegyházzá válás. Minthogy ettől az időtől válnak legális közösséggé, ekkortól kezdve építkezhetnek nyilvánosan, s az ekkor kialakuló és tulajdonképpen máig továbbélő szakrális épülettípusok az egyház új társadalmi helyzetét és szerepét tükrözik. • Link: https://vimeo.com/908000987

A konstantini adománylevél. Nagy Konstantin 324-ben Konstantinápolyba költözteti át a császári udvart. Róma nemcsak főváros rangját veszíti el, de a városi közigazgatás is akadozni kezd, amire a germán támadások is rásegítenek. A város tényleges vezetőjévé – ahogy a többi nyugat-római városé is – fokozatosan a püspök válik. Ezt a jogállását utólag egy, valójában a Karoling-korban készült, de Nagy Konstantinnak tulajdonított okirattal, az úgynevezett konstantini adománylevéllel támasztják alá. Az adománylevél később, a pápaság és császárság küzdelmei során is igazolást jelentett a pápaság hatalmi igényeire. Ezt fogalmazza meg vizuális formában egy különleges középkori freskóciklus az egyik legkorábbi római tempomban, a Santi Quattro Coronatiban, amelyet római túránkon is felkeresünk. Az előadáson bemutatom a templomot mint az úgynevezett tituláris templomok egyik szép példáját, és a Szilveszter pápa és Nagy Konstantin-freskóciklust mint a 313-ban intézményessé váló kereszténység egyik első történelmi eseményének utólagos, idealizáló megfogalmazását. • Link: https://vimeo.com/914030545

A tituláris templomok. Láttuk, hogy Nagy Konstantin a kereszténységet legalizálva infrastruktúrát is adott hozzá, ahogy ő elképzelte: egy sor nagy bazilikát Róma külvárosaiban, szentek sírjai és mártírok katakombái fölött. A római keresztények ezeket el is fogadták zarándokhelyeiknek, de vallási összejöveteleiket, ahogy addig, úgy továbbra is alapvetően magánlakásokban tartották. Ezekre a lakásokra építették 313 után, amikor már szabad volt, első saját templomaikat, későbbi plébániáikat. Ezek a tituláris templomok, ahol a „tituláris” azt jelenti, hogy az ingatlannak volt „titulusa”, azaz nevesített tulajdonosa. A következő egy-két előadáson a legfontosabb olyan tituláris templomok eredetét és történetét tekintjük át, amelyek többé-kevésbé megőrizték kora középkori állapotukat. • Link: https://vimeo.com/922205420

A keresztény Róma brandjének felépítése a Karoling-reneszánszban. Mikor jött létre a keresztény Róma? Nem a vértanúk idején, nem is a konstantini vallásrendelettel vagy az első nagy bazilikák építésével, hanem a 800-as évek elején, a Karoling-békekorszak beköszöntével, amikor néhány egymást követő nagy pápa megteremti az új keresztény Róma gazdasági és politikai nagyságát, és létrehozza építészeti és művészeti reprezentációját, Rómának mint a keresztény világ fővárosának imázsát. Ez az előadás egyszersmind mozaikszem a korai keresztény művészetről tervezett kurzushoz is. • Link: https://vimeo.com/820403796

2023. Berlin, Pergamon Múzeum:

A berlini Pergamon Múzeum. A Pergamon Múzeum, Berlin legpatinásabb és leghíresebb múzeuma ez év októbertől épülethelyreállítás céljából 14 évre (!!!) bezár. Előtte júliusban utolsó, részletes vezetést tartok a kiállításokon, s azt megelőzően egy előadássorozatot a múzeum történetéről és egyes kiállításairól:

1. A császár sírrablói A Pergamon és a Múzeumsziget létrejötte és gyűjteményei. A 19. században az európai államok reprezentációjához hozzátartozott egy-egy előkelő múzeum is, mint a Louvre, a British Museum és a többi nemzeti múzeum. Németországnak, amely későn lépett fel a nemzetállamok színpadára, és amellett az ókori görögség szellemi örökösének tekintette önmagát, égető szüksége volt egy hasonló gyűjteményre. A 17. századi királyi Wunderkammert ugyan 1830-ban átalakították a mai Altes Museummá, de ennél nagyobb, világraszóló anyagra volt szükségük. Ezt az anyagot az oszmán birodalomban találták meg, amellyel a német császárság az 1870-es évektől különleges politikai kapcsolatokat ápolt: a régi görögség és a nagy mezopotámiai kultúrák hagyatékát. Ennek feltárói pedig olyan lelkes német hazafiak voltak, akik többnyire egyéb munkájuk mellett fogtak hozzá egy-egy jeles ókori műemlék feltárásához, és szállították haza leleteiket. – A Lara Croft-sorozatra utaló „sírrabló” szó persze hatásvadász: ezeket a hősöket – aminek a német közvélemény tekintette őket – többnyire az a nemes szándék hajtotta, hogy a műemlékeket megmentsék a biztos pusztulástól, és méltó keretek között ismét az emberiség közkincsévé és hazájuk büszkeségévé tegyék. Ugyanakkor gyakran a tisztesség és illegalitás homályos határvidékén sikerült csak megszervezniük az ásatásokat és hazamenteni a leleteket. A német muzeológiának és régészetnek e kalandos kezdeteit tekintem át ezen az előadáson. • Link: https://vimeo.com/838405949
2. „Asszíria homokjából kiásva.” Az asszír királypaloták domborművei. Az asszír királyi paloták, Nimrud, Ninive, Dur-Sharrukin feltárása az 1840-es években kezdődött, s a British Museumba beérkező pompás faragványok heves assziromániát gerjesztettek a brit és nemzetközi közönség körében. Ezért tehát a Pergamon – akkor még Porosz Királyi – Múzeumnak is múlhatatlan szüksége volt asszír leletekre. Egyfelől a British Museum fölös példányait vásárolták meg, másfelől saját ásatást is kezdtek az 1890-es évektől a legrégibb asszír királyvárosban, Ashurban. Ezeket a leleteket látjuk a Pergamon déli szárnyának földszintjét betöltő Közel-Keleti Gyűjtemény (Vorderasiatisches Museum) Asszír termében. • Link: https://vimeo.com/840740417
3. És majd felkél Istár. A babiloni gyűjtemény és az Istár-kapu. A dél-mezopotámiai városállamoknak Uruktól Babilonig terjedő hálózata nemcsak azért jelentős, mert itt született meg a civilizáció, ahogyan ismerjük, hanem azért is, mert ami itt a Kr.e. 4. évezredben létrejött, az fő vonásaiban évezredeken keresztül változatlan maradt. Erről tanúskodik a Pergamon Múzeum dél-mezopotámiai kiállítása, amely nem annyira időrendben, mint inkább témák és típusok szerint csoportosítja anyagát, s az ötezer éves uruki szobor mellé állított, kétezer évvel fiatalabb babiloni mintha ugyanabból a műhelyből került volna ki. A kiállítás titkos vezérmotívuma Uruk és Babilon főistene, Inanna/Istár, a szerelem és háború istennője, a kezdetektől, Inanna uruki templomának falaitól a babiloni Istár-kapuig. • Link: https://vimeo.com/839810060
4. Az én szépséges Vénuszom. Az arám királyságok gyűjteménye Kr.e. 1000 táján, a nagy anatóliai-mezopotámiai birodalmak lehanyatlása után az észak-mezopotámiai területen hatalmi vákuum áll elő, s a korábbi hettita városok független városállamokká válnak. Korábbi lakosságukat jórészt délről bevándorolt arámok váltják fel, akik igyekeznek megőrizni és továbbvinni a megörökölt hettita kultúrát. A felemelkedő Asszíria egyre inkább kiterjeszti hatalmát a neohettita-arám városállamokra, ami egyúttal az előző előadásban látott asszír művészeti előképek átvételét és provinciális átformálását is jelenti. A Pergamon Múzeumban két, németek által kiásott arám városállam, Samʿal (a mai Zincirli) és Guzana (a mai Tell Halaf) leletanyagát láthatjuk. Az előadásban pedig felfedezésük és kiállításuk filmbe illő (sőt ténylegesen megfilmesített) történetét is megismerjük. • Link: https://vimeo.com/841747820
5. Istenek és démonok a Szépművészeti Múzeumban. Virtuális vezetés az új Mezopotámia-kiállításon Kr.e. 1000 táján, a nagy anatóliai-mezopotámiai birodalmak lehanyatlása után az észak-mezopotámiai területen hatalmi vákuum áll elő, s a korábbi hettita városok független városállamokká válnak. Korábbi lakosságukat jórészt délről bevándorolt arámok váltják fel, akik igyekeznek megőrizni és továbbvinni a megörökölt hettita kultúrát. A felemelkedő Asszíria egyre inkább kiterjeszti hatalmát a neohettita-arám városállamokra, ami egyúttal az előző előadásban látott asszír művészeti előképek átvételét és provinciális átformálását is jelenti. A Pergamon Múzeumban két, németek által kiásott arám városállam, Samʿal (a mai Zincirli) és Guzana (a mai Tell Halaf) leletanyagát láthatjuk. Az előadásban pedig felfedezésük és kiállításuk filmbe illő (sőt ténylegesen megfilmesített) történetét is megismerjük. • Link: https://vimeo.com/1023020278 • Blogbejegyzés: Pazuzutól Pazuzuig. Mezopotámiai istenek és démonok a Szépművészeti Múzeumban

2022. november - 2023. március. Perzsia:
Régóta ígérek már egy bevezető kurzust Perzsia/Irán történelmébe és művészetébe. Ezt most november közepére tervezett iráni utunk teszi aktuálissá. Tíz előadásban tekintem át Perzsia történelmét és művészetét a kezdetektől az 1979-es forradalomig, majd néhány részlettémának szentelek egy-egy előadást. Minden előadás központjában egy-egy műalkotás vagy műtárgy-csoport áll, s ebből kiindulva mesélem el a történelmi kontextust:

A perzsák előtti Perzsia. A mai Irán területe már a perzsák előtt is a civilizáció egyik bölcsője volt. Pre-iráni kultúrák sokasága alakította azt a környezetet, amelyből a médek, majd a perzsák kiemelkednek. A nagy hegyek völgyei a mezopotámiai öntözéses földművelést előkészítő kis laboratóriumok voltak, a délnyugat-iráni elámi királyság pedig a mezopotámiai kultúrát hozta be Iránba és adta tovább az ide érkező iráni törzseknek, médeknek, perzsáknak, pártusoknak. Az itt kialakuló és Irán-szerte elterjedő művészeti műfajok, a kőfaragás, fém- és kerámiaművesség egyik fontos vonása a groteszk, az ironikus túlzás, a humor, amely egészen napjainkig meghatározó eleme maradt az iráni művészetnek. • Link: https://vimeo.com/761765060

Perszepolisz és a perzsa nagykirályok. Perzsia történelme Nagy Kürosz, Dárius, Xerxész nagykirályokkal Kr.e. 540 körül kezdődik. Ezt az időszakot mi elsősorban a görög-perzsa háborúkból ismerjük, azt is görög nézőpontból. Milyen volt ez a kor perzsa nézőpontból, és mi maradt legnagyobb alkotásából, a perszepoliszi palotából? • Link: https://vimeo.com/757286184

Pártusok és szaszanidák. Nagy Sándor Kr.e. 334-ben visszavágott Athén felgyújtásáért, és elfoglalta Perzsiát. Hódítását a Szeleukida dinasztia uralma követi, majd ezt az iráni eredetű pártus és szaszanida uralkodók, akik ismét egyenrangú ellenfelei lesznek a római birodalomnak egészen az arab hódításig. Kultúrájukat a pártus szobrászattal és festészettel, majd azzal a szaszanida fémművességgel illusztrálom, amelyik a sztyeppének, így a honfoglaló magyaroknak is meghatározó örökségévé vált. • Link: https://vimeo.com/767545212

A Királyok Könyve. A Királyok Könyve a perzsa kultúra alapköve. Az arabok által a 7. században leigázott Perzsia ezzel a könyvvel tért vissza a hódítás előtti múltjához, hőseihez és nyelvéhez, amelynek helyét háromszáz éven át az arab foglalta el. Szerzője, Firdauszí a perzsa földbirtokos kisnemesség tagja a perzsa vidéken vándorló énekmondóktól és az udvarházak saját hagyományaiból gyűjtötte össze a perzsa történelmi és legendás elbeszéléseket, és állította össze egyetlen átfogó történetírássá megbízója, a khorezmi perzsa Samanida dinasztia uralkodója részére. A könyv azóta is a dicsőséges perzsa múlt és identitás alapműve maradt, amelynek verseit fejből idézik és a bazárokban és teaházakban dalolják, történeteit és hőseit kéziratokban, domborműveken, teaházi csempéken és népi festményeken ábrázolják. Az előadásban a könyv keletkezéstörténetét, cselekményét, és az általa inspirált műfajokat mutatom be. • Link: https://vimeo.com/781975115

A teremtés csodái. A középkori muszlim enciklopédikus munkák egyik legnépszerűbb, egészen a 20. századig olvasott és bővített képviselője volt az a gazdagon illusztrált kézirat, amelyet a perzsa Zakariya al-Qazvini állított össze A teremtés csodái címmel a 13. századi Bagdadban. A kézirat Isten teremtményeit sorolja fel rang szerint, az angyaloktól le egészen a férgekig, mindegyiknek elbeszélve természetes és jelképes tulajdonságait, és azt, hogy mi a csodálatos rajta, még ha netán a megszokás folytán már észre sem vesszük. A könyvben, amely a korabeli világleírások, füvészkönyvek, állathistóriák és más enciklopédiák anyagát dolgozza egybe, természetesen helyet kapnak olyan lények is, amelyeknek már a puszta létét is csodálatosnak, sőt manapság kizártnak tartjuk. Mit ismert a világból a középkori perzsa tudós szerző és olvasó, honnan vették ezt a tudást, és hogyan egészítették ki ezt a tudásvágy szülötteivel? • Link: https://vimeo.com/782635768

Iszfahán, a világ fele. A mongol majd timurid hódítás és az ország szétaprózódása után 1501-ben új dinasztia, a Szafavidok egyesítik Perzsiát. Irán a felemelkedő oszmán birodalom egyenrangú vetélytársa lesz, kultúrájában a perzsa és muszlim gyökerek mellett a nyugati és kaukázusi hatások is jelentősek. Nagy Abbasz sah új fővárosa, Iszfahán mindezeket egyesítve válik a kor egyik legtündöklőbb városává. • Link: https://vimeo.com/783720918

Az iszfaháni nagymecset. Az iszfaháni nagymecset szinte minden más nagy mecsettől – például az előző alkalommal látott iszfaháni Sah-mecsettől – eltérően ezerháromszáz éven át folyamatosan bővült és gyarapodott, s ilyenformán az iráni iszlám művészet valóságos történeti múzeumának tekinthető. Egyszersmind számos újítást itt alkalmaztak először, s ezek révén itt alakult ki a perzsa mecset sajátos típusa. Ezeket a történeti rétegeket fejtjük fel és kötjük az iráni iszlámot meghatározó stílusokhoz és személyekhez előadásunkban. • Link: https://vimeo.com/785813151

Studiolum Szabadegyetem: Perzsia a világ ellen. A Qajar-kor (1789-1925). A „hosszú tizenkilencedik század” a politikai válságok időszaka Iránban. Az ország az oroszok és britek harapófogójába kerül: egyik nagyhatalom sem tudja meghódítani a másik miatt, de mindkettő őrködik, hogy a másik túlságos befolyáshoz ne jusson, illetve Perzsia ne fejlődjön önállóan. A Kaukázust az oroszok, Afganisztánt a britek szakítják el az országtól. Közben folytatódik az évszázados háború az oszmán birodalommal a köztes hegyvidék birtoklásáért. A belpolitikai válságok sorozata végül a Közel-Kelet első parlamentáris demokráciájának megszületéséhez vezet. A politikai kudarcokat pedig fényűző udvari művészet ellensúlyozza. • Link: https://vimeo.com/788752463

„Minden nap Ashura és minden hely Kerbala”. A síita hit világképe és képi világa. A síita iszlám, Irán uralkodó vallása teológiailag nem tér el lényegesen a szunnita iszlámtól, de nagyon más történelem- és társadalomszemléletet hordoz, amely jelentős mértékben befolyásolta a 19-20. századi Irán történelmének alakulását. Hogy az erről a két évszázadról szóló következő előadásokat megalapozzuk, muszáj áttekintenünk ezt a másfajta világképet és kialakulását a síita közösségeknek Iránban és a Közel-Keleten játszott történelmi és mai szerepével együtt, különös hangsúllyal hagyományos vizuális ikonográfiájukon és annak modern továbbélésén. • Link: https://vimeo.com/787002139

Az iráni forradalom, 1978-79. Az 1978-79-es forradalom és az azt követő iszlamista kormányalakítás meglepetésként érte a világot. Miért tört ki forradalom egy olajbevételektől gazdag és modernizálódó országban? Kik voltak a konfliktus szereplői? Hogyan kerültek az események iszlamista irányítás alá, hogyan történt meg és szilárdult meg az iszlamista hatalomátvétel? Ezt tekintjük át ezen az előadáson, amely nagyban épít a korábbi síita előadás tanulságaira. • Link: https://vimeo.com/793098273

Az iszlám kéziratfestészet. Iráni sorozatunk lezárásaként három olyan művészeti ágat szeretnék vázlatosan bemutatni, amelyek az európai művészetben a háttérbe szorulnak, az iszlám világban azonban vezető szerepet játszanak: a kéziratfestészetet, a kalligráfiát és a kerámiát. A perzsa kéziratfestészet a 13. századtól indul virágzásnak, s a 15. századtól játszik vezető szerepet az iszlám világban. Hatására alakul ki az Orhan Pamuk „A nevem vörös”-éből is ismert oszmán és a mogul kéziratfestészet is, ilyenformán a Kínától Szarajevóig terjedő kultúrvilág meghatározó stílusa lesz. E stílus legfontosabb jellemzőit és leghíresebb alkotásait tekintjük át ezen az előadáson. • Link: https://vimeo.com/803199520

Az iszlám kalligráfia. Valódi – a szépírásnál magasabb rendű – kalligráfiára olyan írások képesek, ahol az írásjegyek túlmutatnak puszta gondolatközvetítő szerepükön. A kínai írás jelei írásjegy voltuk mellett egyszersmind képek is, ezzel játszik a kínai kalligráfia. Az arab betűk azért szentek, mert mindegyik az isteni üzenetet hordozza, s ezáltal önálló létezőkké válnak. A képeket elutasító arab művészet a betűk vizuális formájával játszik, egészen az egyes betűk megszemélyesítéséig. Ennek néhány lehetőségét tekintjük át az előadáson. • Link: https://vimeo.com/807659741

Irán zenéje. Az iráni zene meghatározó hatással volt a környező régiók zenekultúráira: története egyben kölcsönhatások története is, a középkori Európától a sztyeppei régión át Kínáig. Előadásunkban erről a gazdag zenei kultúráról lesz szó, a homályba vesző kezdetektől napjainkig. A történeti áttekintés mellett elsősorban a mai perzsa klasszikus zenére koncentrálunk, amely ugyanolyan kifinomult, mint az európai, és ma is külön színfoltot képez a keleti zenén belül. Áttekintjük nem csak a kialakulását, de főbb jellemzőit, jellegzetes hangszereit és meghatározó előadóit is, számos zenei példával és saját iráni lantjátékkal illusztrálva. Kálmán Dani vendégelőadása, számos zenei példával és saját iráni lantjátékkal illusztrálva. • Link: https://vimeo.com/790975831

Az iráni nomádok. Irán lakosságának hagyományosan közel fele nomád volt, egészen az 1920-as évekig, amikor az öreg Pahlavi sah megkezdte gyakran nem erőszakmentes letelepítésüket. De még ma is a lakosság közel 10%-a folytat nomád vagy félnomád életmódot Irán peremhegységeiben: bakhtiarik, ghasghaiok, lorik, sahsavanok, turkománok, kurdok, beludzsik és mások. A nomádok ilyen arányú jelenléte döntő befolyással volt Irán történelmére, ma pedig nagyban színesíti kultúráját és művészetét. • Link: https://vimeo.com/799595180

2022. augusztus-szeptember. Skócia:
Szeptemberben három túrát tettünk Skóciában, Edinburghtől egy kis déli kör után északra, a Felföldre, és végig az északi partvidék mentén. Ennek előkészítésére tartottam kéthónapos kurzust augusztusban és szeptemberben a skót történelemről és művészetről, főleg azokról az időszakokról, amelyek emlékeivel a leginkább találkoztunk utunk során:

Piktek, kelták, vikingek. A skót nép majdnem ezer éven át fokozatosan jött létre különböző törzsek – elsősorban az őslakos piktek és bevándorló kelták – szövetségéből, amelyet külső ellenségek – a rómaiak, majd a vikingek – támadásai is erősítettek. A Hadrianus-faltól északra élő titokzatos pikt törzsektől számos kőfaragvány is maradt ránk, amelyekkel skóciai utunk során is találkozunk majd, hol múzeumban, hol eredeti helyükön, erdőkben, út szélén, temetőkben felállítva. Stílusuk a későbbi ír faragványokra és kéziratokra is nagy hatással volt. Ennek az etnogenezisnek a történetét, a skóciai kelta és más népek viszonyát, s e művészeti örökség jelentését tekintjük át a skót történelem bevezető előadásán. • Link: https://vimeo.com/737160451

A középkori Skócia. Az előző előadáson azt követtük végig, hogyan jöttek létre a Kr.u. első évezredben piktekből, írekből, britekből, vikingekből és más néptöredékekből a skótok. Most azt tekintjük át, hogyan jöttek rá a 10-14. század között a skótok, hogy ők skótok. Ezekben az évszázadokban szilárdulnak meg a skót királyság és egyház keretei, szimbólumai és fontos emlékművei, és jön létre – mindenekelőtt a déli szomszéd ellenében – a sajátos skót öntudat. Ez az időszak, szereplői, eseményei és művészeti öröksége máig kiemelten fontosak a skót történelmi öntudat és mitológia szempontjából. • Link: https://vimeo.com/739050317

A skóciai reneszánsz. A 15-16. század a Stuart dinasztia kora. A dinasztia legjelentősebb uralkodói, IV. és V. Jakab, valamint Stuart Mária alatt a politikában, építészetben és művészetben, a királyi udvarokban és arisztokrata udvarházakban is egyre erősebbé válik a reneszánsz hatás, akár közvetlenül Itáliából, akár francia szűrőn át. Egyszersmind ez a skót reformáció és az angol befolyás megerősödésének időszaka is. Az önálló skót államiságnak ezt az utolsó, bonyolult és törékeny aranykorát és művészeti örökségét tekintjük át ezen az előadáson. • Link: https://vimeo.com/741200764

A Felföld és a skót romantika. A skót történelemnek sajátos, gyakran idealizált és romantizált mellékszínpada a „vad” és „romlatlan” Felföld, az Invernesstől északra fekvő hegyvidék – amely a mi skóciai túránknak is kiemelt terepe –, és lakói, a skót klánok. Ezek kialakulásáról, a skót történelemben és a későbbi irodalomban játszott szerepéről, valamint felföldi utunk helyszíneiről beszélek ezen az előadáson. • Link: https://vimeo.com/747176736

A rosslyni kápolna. A Sinclair klán majd bárói család által 1450-1480 között emelt rosslyni kápolna a skóciai gótika és reneszánsz egyedülálló terméke. Hírnevét és évi negyedmilliós látogatószámát a Da Vinci kód fantazmagóriáinak köszönheti, de ettől eltekintve is van mit nézni itt. • Link: https://vimeo.com/748454381

A Northern Coast 500-as panorámaút. Skócia legszebb, legromantikusabb része a Felföld, s a Felföld legszebb, legromantikusabb része az 500-as panorámaút, amely a tengerparton halad végig a Loch Ness keleti végétől a nyugatiig. Skóciai túráinkon ezt az utat is mindig bejárjuk, s most ezen tartok virtuális vezetést. • Link: https://vimeo.com/755965213

2022. június-július. Törökország:
Júniusban nagy túrát tettünk az európai civilizáció forrásvidékén, a ma Törökországhoz tartozó Észak-Mezopotámiában. Láttuk a hettita és arám királyságok, a hellenisztikus és római kultúrák emlékeit, középkori bizánci, szír, szeldzsuk, oszmán városokat, templomokat, kolostorokat és mecseteket, találkoztunk szír keresztényekkel és jezidi kurdokkal. Ebből a hatalmas kulturális együttesből emelek ki néhány jól összefoglalható és illusztrálható, és globálisan is jelentős témát. Egyúttal itt gyűjtöm össze az egyik kedvenc úticélunkról, a mai Törökországról szóló többi előadást is.

Középkori grúz építészet. Hogy kerül ez a kakukktojás Törökország alá? Úgy, hogy július utolsó hetében Északkelet-Törökországban, a történelmi grúz Tao-Klarjeti tartományban látogattam végig a grúz középkori templomokat, ahogy ezt a helyszínen vezetett naplóban le is írom. E kutatás eredményeiről szerettem volna beszámolni egy előadásban, de minthogy Tao-Klarjeti volt a középkori grúz királyság, kereszténység és építészet bölcsője, mint azt a naplóban részletesen leírom, ezért sokkal jobban hangzik, ha az ottani emlékekhez még néhány fontos grúziai következményt hozzátéve nemcsak egy egykori tartomány, hanem az egész grúz középkor építészetét tekintem át vázlatosan. • Link: https://vimeo.com/736121903

A világ legrégebbi kultuszhelyei. Már az 1930-as évek régészeti feltárásai óta köztudott, hogy a „neolitikum forradalma”, a mezőgazdaság, állattartás és állandó települések létrejötte az észak-mezopotámiai dombvidékhez köthető. Ezek a települések kis „laboratóriumokként” működtek, ahol kicsiben kísérletezik ki mindazt, a növények és állatok háziasításától a művészeten, valláson és kultúrán át, amit a nagy folyóközi civilizációk majd összeötvöznek, és sokszoros hatékonysággal reprodukálnak. De itt tárták fel a világ első ismert kultuszhelyeit is, a szellemi kultúra bonyolult „stúdióit”, a 12 ezer éves Göbeklitepét, Karahant és más kulturális és művészeti központokat. Az utóbbi évtizedek kutatása kimutatta, hogy – a korábbi elképzeléssel ellentétben – nem a földműves települések hozták létre ezeket a szellemi központokat, hanem fordítva: az ezeket felépítő sokaság intenzív ellátásához volt szükség a mezőgazdaság feltalálására. E kultuszhelyekhez lenyűgöző művészet is tartozik, kreatív fantázialényekkel és állatábrázolásokkal, amelyeket a helyi múzeumokban láthatunk. E kultúra emlékeiről és értelmezési kísérleteiről beszélek ezen az előadáson. • Link: https://vimeo.com/732375801

Arám királyságok Észak-Mezopotámiában. A régészet csupán az 1910-es években fedezte fel, hogy az anatóliai hegyvidék és a mezopotámiai síkság találkozásánál, a nagy ókori hettita és mezopotámiai birodalmak közötti senki földjén a Kr.e. 1200 és 700 közötti évszázadokban, az átmenetileg meggyengülő birodalmak közötti hatalmi vákuumban apró arám nyelvű királyságok láncolata jött létre a Tigristől az Eufráteszen át egészen Izraelig (igen, a jeruzsálemi királyság létrejötte is értelmezhető ebben a kontextusban). E királyságokban rendkívül izgalmas, sokszínű, „nemzetközi” kultúra virágzott. Gazdag művészeti hagyatékukat a németek kezdték feltárni, majd az első világháború után a franciák folytatták: ezért a Pergamon és a Louvre a két legfontosabb európai múzeumuk. A nagy dél-törökországi duzzasztógátak kiépítését megelőző hatalmas régészeti feltárások azonban megsokszorozták a feltárt anyag mennyiségét, s ezek a helyi múzeumokban kiállítva egészen új képet adnak erről a kultúráról. Ezeket a múzeumokat jártuk és fényképeztük végig az elmúlt hónapban, hogy most részletes összefoglalót adhassunk az ókori arám civilizációról – amelynek egyaránt örököse a zsidó és a szír keresztény kultúra. • Link: https://vimeo.com/730071806 • Blogbejegyzés: Összevarrt istenek

A római birodalom keleti határa: az Eufrátesz. Az Eufrátesz és a Tigris nemcsak civilizációnk bölcsője volt hét-nyolcezer évvel ezelőtt, de közelebbi civilizációnknak, a római birodalomnak is határa volt a Kr.u. első századtól kezdve. A 7. századig, amíg az arab hódítók át nem törték ezt a határt, a görög-római kultúra intenzíven és gazdagon terjedt el itt, a korábbi arám és újhettita királyságok területén. Római városok, templomok, mozaikpadlós villák sokaságát tárták fel és állították ki a kitűnő helyi múzeumokban. Ezeket és a római birodalom itteni történetét mutatom be az előadásban. • Link: https://vimeo.com/728626436

Az elfelejtett keresztények. Szírek Tur Abdinban. Túl az orthodox keresztényeken, immár csak apró szigetekként az iszlám tengerben, másfajta keresztények élnek: olyan egyházak, amelyek már kezdettől fogva „földalatti egyházként” szerveződtek meg az ellenséges hatalommal szemben, és így is maradtak fenn majdnem kétezer éven át. Vallásuk mellett nyelvüket is megőrizték: mindmáig arámul beszélnek, Jézus nyelvén, amelyik ennek a vidéknek a Kr.e. 2. évezred elejétől fogva alapnyelve volt. Egyik legmarkánsabb, egységes tömbben élő csoportjuk a dél-törökországi Tur Abdin hegyvidékén lakó szír keresztények. Az ő falvaikat és kolostoraikat jártuk be az elmúlt hónapban, erről az ismeretlen és veszélyeztetett kereszténységről beszélek ezen az előadáson. • Link: https://vimeo.com/727120915 • Blogbejegyzés: Hah

Kompország Kelet és Nyugat között, élén egy istennel. Nem, ez nem az az ország, amire gondolnak. Ez Commagene, amely az Eufrátesz mellett négyszáz éven át ütközőállam volt a két terjeszkedő nagyhatalom, Róma és Perzsia között. Mérete a Dunántúlét sem érte el, mégis ez az ország hagyta ránk a mai Dél-Törökország egyik leglátványosabb világörökség-együttesét: a Nimród-hegy óriás szobrait, Arsameia sziklavárát és barlangtemetőjét, Karakuş tumulusát és sok egyebet. Honnan jött ez az ösztönzés és kreatív erő, mit jelentettek ezek az emlékművek? Erre igyekszem választ adni a fennmaradt emlékek bemutatása során, az elmúlt hónap mezopotámiai túráin készült fotókkal. • Link: https://vimeo.com/726506862

Mardin, a világ legszebb városa. A cím természetesen klikkvadász. Sok más szép város is van Mardin mellett, de a történész Arnold Toynbee, aki itt volt haditudósító az első világháború idején ezt nevezte a legszebbnek. Az biztos, hogy az egyik legbonyolultabb. Kétezer éves története során állt arám, római, bizánci, perzsa, arab, kurd, szeldzsuk, örmény, keresztes frank és ottomán vezetés alatt, és ma is legalább ötféle nemzetiség és tizenkétféle felekezet lakja. Mindannyian gyönyörű palotákkal, templomokkal, mecsetekkel gazdagították a várost, amelyet rengeteg üzlete, bazára, utcazenésze tesz az egyik legelevenebbé Dél-Törökországban. Az elődásban ebben a városban nyújtok virtuális vezetést.• Link: https://vimeo.com/722836435

Utazás Észak-Mezopotámiában. A Tigris és az Eufrátesz dél-törökországi területére induló túránk előkészítéseként összefoglalót adok e vidék bonyolult, sokszínű történetéről, az ókori birodalmakról ránk maradt mozaikoktól és gigantikus szobroktól kezdve az örmény templomokon és szír kolostorokon át az oszmán palotákig és jezidi kurd szentélyekig. • Link: https://vimeo.com/716182526

A konstantinápolyi Chora-templom bizánci mozaikjai. A konstantinápolyi Chora templomot Theodoros Metochites bizánci államférfi és tudós díszíttette új stílusú mozaikokkal és freskókkal 1305 és 1328 között, nagyjából akkor, amikor Firenze és Siena hozzálátott, hogy saját bizánci örökségét új stílussá formálja tovább. Az oszmán megszállás után mecsetté alakított templom mozaikjait vakolat borította, amely alól csak az 1930-as években bontották ki őket amerikai régészek. Az Atatürk által akkor múzeummá tett mecset-templom a bizánci művészet leggazdagabb együttese volt mindmáig, amikor Erdoğan ismét mecset céljára rendelte. Hogy az új funkcióval össze nem egyeztethető mozaikjaival és freskóival mi lesz (sőt mi van), azt még nem tudni. Ezen a karácsonyi előadáson még múzeum korában készült fotóimmal mutatom be és elemzem a bizánci ikonfestészet egész tematikáját átfogó ábrázolásaikat. • Link: https://vimeo.com/494202751

Isztambul karavánszerájai. Amikor II. Mehmed 1453-ban bevonult az elfoglalt városba, a hagyományos bizánci tengelytől északra kezdte kiépíteni a szultáni fővárost: először palotáját, az Aksarayt, majd a kereskedelem központjaként a drága textilek adásvételére szolgáló fedett „áruházat”, az Iç Bedestant. Ez utóbbi a nagy bazár központja: ekörül alakultak ki fokozatosan, koncentrikus körökben a további üzletek, amelyeket majd II. Musztafa boltoztat be egységesen 1701-ben, így létrehozva a Kapalıçarşıt, a Fedett Bazárt. Ettől északra, a bazár és a kikötő között pedig hanok sokasága épült az egész birodalomból a fővárosba özönlő kereskedők számára. Evliya Çelebi az 1630-as években még száznyolcvanat írt össze. • Link: http://youtu.be/tKdPhagmb2E • Blogbejegyzések: Isztambul karavánszerájai • Isztambul szent bolondjai • Isztambul szellemei • Örmény tea Isztambulban • Egy kávéra negyven éven át emlékszik az ember • Az ég madarai • A magányos fog • Müteferrika • Napéjegyenlőség • Temető Üszküdárban

Törökvilág Magyarországon. Kálmán Dani vendégelőadása Az oszmán hódoltság időszaka meghatározó volt Magyarország számára, kultúrája mégis szinte nyomtalanul tűnt el. Első budapesti városi sétánkat felvezető előadásunkban áttekintjük a magyarországi török hódoltság történetéből mindazt, ami kultúrtörténeti szempontból ha töredékesen is, de megragadható. Hogyan tekintettek a hódítók magukra és a meghódított területre? Pontosan kik is voltak a hódítók? Milyen lehetett a mindennapi élet a hódoltságban a keresztényeknek és milyen a zsidóknak? Evlia Cselebi, a világutazó történetíró bizonyosan járt a hódolt Magyarországon, na de járt-e Eflatun, azaz Platón Pécsett? És İskender, vagyis Nagy Sándor Esztergomban? • Link: https://vimeo.com/686829771

A németalföldi és északi reneszánsz:
A 2020 nyarától 2021 februárig tartó itáliai reneszánsz kurzus párdarabját, az északi, elsősorban németalföldi reneszánsz művészet kurzusát kezdem meg most és folytatom néhány hónapon át. A „reneszánsz” ebben az esetben nagyon tág fogalom, hiszen a késő középkori flamand kéziratfestészettel és Jan van Eyckkel kezdem, s időben felmegyek egészen Vermeerig és Rembrandtig. Ezt a művészeti blokkot közbe-közben virtuális kiállításlátogatások és útibeszámolók is színesítik majd.

Hieronymus Bosch 1-3. Boszorkányszombatok résztvevője, eretnek oltárképek kivitelezője, korát megelőző szürrealista, a tudatalatti képeinek első krónikása? Hieronymus Bosch „devilerie”-jeit már saját százada sem mindig értette, a fantázia puszta játékának vagy eretnek üzenetnek tartotta, miközben legszenvedélyesebb gyűjtőjük a legkatolikusabb spanyol király volt, akinek orthodoxiájához nem férhet kétség. Ezen a három előadáson a mester fennmaradt képeit elemezzük, és igyekszünk megérteni titokzatos jelképrendszerét és annak forrásait, előkészületként a budapesti Szépművészeti Múzeumban április 9-én nyitó nagy Bosch-kiállításra. • Az első videoelőadáson Bosch stílusát és motívumait tekintem át, a másodikon virtuális vezetést tartok a budapesti kiállításon, a harmadikon pedig főművét, a Földi gyönyörök kertjét elemzem részletesen. • Linkek: https://vimeo.com/697824812, https://vimeo.com/700156496, https://vimeo.com/701751424

Albrecht Dürer „portfóliója” az Albertinában. Az Albertinában tavaly ilyenkor ért véget az évszázad Dürer-kiállítása, amelyről előadást és vezetést is tartottam. A kiállítás kurátora, Christof Metzger kimutatta, hogy az Albertinában őrzött közel 150 mű egy olyan „portfóliót” alkot, amelyet Dürer maga állított össze művészetének dokumentálására és prezentálására a megrendelők felé. Ezért ezek alapján mutatom be a legnagyobb német reneszánsz művész munkásságát, kiegészítve a kiállításon nem szerepelt nagy műveivel is. • Link: https://vimeo.com/508535884

Lucas Cranach vallásos és erotikus képei. Luther közeli barátja és a reformáció képi nyelvének megteremtője, ugyanakkor katolikus kultuszképek festője és az erotikus kabinetkép németországi meghonosítója; az utókor szemében hol gyenge Dürer-epigon, hol a legnagyobb német reneszánsz festő, és a kora 20. századi modern festészet ihlető forrása. Lucas Cranachnak ezt a sok arcát igyekszünk összeegyeztetni egymással előadásunkon. • Link: https://vimeo.com/511268397

Jan van Eyck kortársai: Robert Campin és Rogier van der Weyden A németalföldi reneszánsz művészet kezdeteit, az olajfestés feltalálását, a figurák plasztikus és realista megformálását és az első nagy ikonikus alkotásokat, mint a genti oltár vagy az Arnolfini-portré, Jan van Eyckhez szokás kötni. De vele egy időben egy másik nagy festő is dolgozott Németalföldön, a tournai-i Robert Campin, vagy ahogy a művészettörténet korábban ismerte, a Flémalle-i Mester, aki saját művein és tanítványára, Rogier van der Weydenre tett hatásán keresztül másfajta árnyalatokkal gazdagította a kialakulóban lévő németalföldi reneszánsz festészetet. Rogier Jan van Eycket követte a burgundi herceg udvari festőjének hivatalában, és számos műfaji és stíluselemet is átvett tőle, így teremtve szintézist a németalföldi reneszánsz két nagy alapítója között. E két festő, mester és tanítvány munkásságát, kedvelt témáit és fogásait tekintjük át összesen hét előadáson. • Linkek: https://vimeo.com/668352344
• Robert Campin 1. Kezdetek:  2. Portrék:  3. Szárnyasoltárok:
• Rogier van der Weyden 1. Portrék:  2. Szárnyasoltárok:  3. A bruges-i Szent János-oltár:  4. A két utolsó nagy szárnyasoltár:

Jan van Eyck genti oltára. Az 1426 és 1432 között készült genti oltár az északi reneszánsz egyik legkorábbi és legnagyszabásúbb alkotása, amelyet évszázadokon át imitáltak és csodáltak. Eredeti színeiben azonban csak most csodálhatjuk meg újra, amióta 2012-2020 között az oltár valamennyi tábláját megtisztították és restaurálták. Helyreállítása alkalmából idén tavasszal rendeztek kiállítást Gentben, amelyet azonban már csak kevesen láthattak. Az előadáson az oltár megújult képeit és a kiállítás más darabjait mutatom be, beszélek szerkezetéről és tematikájáról, megrendelőiről és társadalmi kontextusáról, Jan Van Eyck műveiről és újításairól, és az oltár utóéletéről is. • Link: https://vimeo.com/495853339

Az Arnolfini-házaspár utóélete A jó kép nem fejeződik be az utolsó ecsetvonással. Tulajdonosok kezén megy át, történeteket ölt magára, hatással lesz későbbi festőkre-írókra és művek keletkezésére, s mindez szerves részévé válik annak, amit a képről gondolunk, ahogyan értelmezzük, amilyen nagyra tartjuk. Az Arnolfini-házaspár kiemelkedően hosszú, gazdag és jól dokumentált utóéletet élt – különösen ahhoz képest, hogy mérvadó vélemények szerint a feleség az ábrázolás időpontjában már halott volt. Az utóélet egyes állomásain pedig, mint a hátterében függő domború tükör, sűrítetten elénk vetíti a különböző korok, tulajdonosok, nézők eltérő gondolkodásmódját és befogadását. Ezt a kanyargós történetet tekintjük át a mai előadáson, belepillantva az európai gyűjtők és nézők történetébe is az elmúlt ötszáz évben. • Link: https://vimeo.com/663138810

Az Arnolfini-házaspár A tavalyi évet az Eyck testvérpár genti oltárával fejeztük be. Idén Jan van Eyck másik ikonikus képével zárjuk az évet. Az Arnolfini-házaspár képe, amely először ábrázol polgárokat polgári miliőben, az európai festészet egyik nagy ikonja, a világ száz leghíresebb képének egyike. Mégis több róla a kérdés, mint a válasz. Kiket ábrázol? Milyen alkalomból? Mit jelentenek az öltözetek, a berendezés részletei, a festő szokatlanul hangsúlyos szignója, a lehetetlenül nagy tükör a háttérben? Minderről nincs még konszenzus a művészettörténészek körében. Előadásunkon a lehetséges válaszokat tekintjük át. • Link: https://vimeo.com/661264365

Isten portréja a kendőtől Jan van Eyckig. Jan van Eyck portréiról beszélve láttuk, hogy a középkorban a portrénál nem volt követelmény, hogy valósághűen tükrözze az ábrázolt személy arcvonásait. Egy fontos kivétel azonban mégis volt: Krisztus „nem kézzel készült képmása”, amelyet a hagyomány szerint egy kendőn – a katolikusoknál Veronika kendőjén, az orthodoxoknál Abgár király kendőjén – hagyott hátra. A 6. századtól kezdve ezt a portrét látjuk minden Krisztus-ábrázoláson. Jan van Eyck lesz az, aki az évszázados másolás során sematikussá vált Krisztus-ikont egyéb portréi mintájára új realizmussal tölti fel. Az előadásban ezt a hosszú utat tekintjük végig a kendő-képmás változataitól az ikonokon és freskókon/mozaikokon keresztül a korai németalföldi festőkig. • Link: https://vimeo.com/659745867

Jan van Eyck portréi. Az itáliai reneszánsszal szemben, amely a térábrázolásra és a testek volumenének visszaadására koncentrált, a németalföldi reneszánsz a részletek és felületek élethű ábrázolását fejlesztette magas szintre. Ennek természetes tárgya volt a portré, a németalföldi realizmus egyik első sajátos műfaja. Előadásunkon az első nagy generáció, Jan van Eyck, Rogier van der Weyden és kortársaik portréin elemezzük, hogyan alakult ki ez a festői hagyomány és vált a németalföldi realizmus „húzóágazatává”. • Link: https://vimeo.com/650058826

Jan van Eyck első ismert műve: a párizsi-torinói-milánói hóráskönyv. A korábbi előadásokban azt tekintettük át, hogyan teremti meg a franko-flamand kéziratfestészet azt a stílust, amely Jan van Eyck genti oltárán elsőként és mindjárt teljes pompájában jelenik meg táblaképen. Utána végignéztük e kéziratfestészet egyik főművét, Berry herceg hóráskönyvét. Most egy másik főművet lapozunk végig, azt a „missing linket”, ahol az 1430-as évektől megjelenő németalföldi reneszánsz táblaképfestészet első nagy alakjai, Jan van Eyck és mások még kéziratfestőként jeleskednek, s amelynek illusztrálásában a korszak sztárművészeinek egész revüje felvonult. • Link: https://vimeo.com/637902250

Párizs 1400. Internacionális gótika a francia udvarban Láttuk már, hogy az 1430 körül megjelenő németalföldi reneszánsz táblaképfestészetet a kéziratfestészet készítette elő. Ebben a festészetben kétféle tendencia él egymás mellett, amely együttesen hozza majd létre az új északi reneszánsz stílust: a sajátosan németalföldi realista irányzat és az egész 15. század eleji Észak-Európára jellemző kifinomult udvari gótika stílusa. A mostani előadáson az utóbbit tekintjük át. Mi volt a párizsi divat 1400 körül, milyen volt a nemzetközi gótikának vagy szép stílusnak nevezett francia udvari festészet formavilága, amelyből Jan van Eyck művészete is merítette a maga gótikus komponensét? • Link: https://vimeo.com/632201267

Berry herceg hóráskönyve. A késő középkori franko-flamand könyvfestészet egyik legpompásabb és legismertebb példája Jean de Berry herceg hóráskönyve, amelynek illusztrációit a 19. század vége óta a középkor egyfajta ideálképeként reprodukálják számtalan formában. A középkori könyvfestészetnek ezt a csúcstermékét, a világ legértékesebb könyvét a nijmegeni Limbourg fivérek festették 1412 és 1416 között. Ezen az előadáson a 206 oldalas kézirat legfontosabb képeit, témáikat, struktúrájukat, mintáikat, keletkezésük történetét és az általuk közvetített világ- és társadalomképet tekintjük át. • Link: https://vimeo.com/628683841

Középkori flamand könyvfestészet. Míg az itáliai reneszánsz kialakulását végig tudtuk követni a bizánci ikonoktól Cimabuén, Giottón és Ducción át Masaccio és Donatello nagy generációjáig és tovább, Raffaello és Michelangelo csúcspontjáig, addig a németalföldi reneszánsz művészet Jan Van Eyck nemrég látott genti oltárával látszólag minden előzmény nélkül, teljes tökéletességében lép színpadra. A németalföldi táblaképfestészetben semmi olyan korábbi alkotást nem ismerünk, amely logikusan elvezetne ide. Honnan szedte Jan Van Eyck ezt a magasrendű ábrázolásbeli tudást, amellyel – mint azt a Gemäldegalerie Későgótika-kiállításának kapcsán láttuk – egy csapásra megváltoztatta Észak-Európa festészetét, és a későgótikának is origója lett? A válasz a kézzel festett könyvekben található. A könyvfestészet volt a franko-flamand udvari művészet nagy műfaja, itt alakult ki az a gazdagon díszített, realista, ám mégis ünnepélyes stílus, amely a genti oltáron először jelenik meg táblaképen is. Mint látni fogjuk, maga Jan Van Eyck és két fivére is könyvfestőként kezdték pályafutásukat. Ezt a kevéssé ismert, mert nehezen hozzáférhető és ritkán kiállított műfajt tekintjük át középkori gyökereitől a Van Eyckekig és tovább. • Link: https://vimeo.com/612884362

Itália, az ősi kultúráktól a reneszánszon át a 20. századig:

A megalitikus Szardínia. Európa történelmét a görögökkel szokás kezdeni. De a Kr.e. 1200 körül a Földközi-tengerre érkező görögök már egy, az egész Mediterráneumban virágzó megalitikus kultúrát találtak itt (amelynek meghódításáról szól az Íliász és a görög mítoszok egy része). Ennek a kultúrának legépebben fennmaradt vidéke Szardínia, a máig álló sok ezer kőtoronnyal, menhirrel, kultikus hellyel, kifinomult bronzszobrocskákkal. A mostani előadásban – amelynek apropója egyfelől múlt heti szardíniai körutunk, másfelől a szárd nemzeti múzeum egész Európát bejáró, nemrég Berlinben látott nagy vándorkiállítása – Európának ezt az ősi kultúráját mutatom be: építményeit, településeit, társadalmát, művészetét, és részben máig tovább élő hitvilágát. • Link: https://vimeo.com/704234714

A szardíniai menhirek és Európa ősvallása. A Kr.e. 6. évezred tájától sajátos jelenség terjed el meglepő gyorsasággal egész Európában: az álló kövek – menhirek – és földalatti temetkezőkamrák – hypogeumok – együttese. Ezek legnagyobb számban Európa nyugati peremvidékein, az atlanti partvidéken és a Brit-szigeteken maradtak fent, de sehol sem olyan mennyiségben, mint Szardínián, amely egyébként is kivételes múzeuma az írott történelem előtti emlékeknek. Legutóbbi szardíniai túránkon látogattuk meg ezek egy rendkívüli gyűjteményét, a laconi menhir-múzeumot, amelynek ötezer éves gyönyörű antropomorf kövei sajátos kulcsot adnak a megalitikus kor embereinek vallásához. Erről beszélek a laconi és más menhirek képei és a szárd vallástörténeti szakirodalom alapján. • Link: https://vimeo.com/828089223

Szerb Antal etruszkjai. Ezen a „színesítő” előadáson, amelyet a néhány nappal később kezdődő Utas és holdvilág túra előkészítéseként tartok, egyfelől az etruszk és pre-római művészetet mutatom be, amelyek emlékei végigkísérik umbria-toszkánai útvonalunkat. Másfelől pedig arról beszélek, milyen szerepet játszott az etruszk kultúra és művészet a 20. század első feli szellemtörténetben, kiemelten Kerényi Károly mitológiafelfogásában, amely barátjára, Szerb Antalra és az Utas és holdvilágra is nagy hatással volt, s amely kulcsot ad a regény értelmezéséhez. • Link: https://vimeo.com/640083675

Ravennai mozaikok 1. Galla Placidia kápolnája és a San Vitale. A most induló Utas és holdvilág utunk kapcsán beszélek arról a mozaikegyüttesről, amely az egyik legnagyobb a regényt alkotó „epifániák” között. Ravenna, 402-től a nyugat-római császárság székhelye az új, keresztény művészet első laboratóriuma és legragyogóbb példáinak élő múzeuma lett. Az ókeresztény építészet és mozaikművészet emlékeinek egész sorát őrizte meg számunkra, amelyek közül ezen az első előadáson a két legnagyobbat, a legelsőt és a legutolsót mutatom be, s majd egy következő alkalommal beszélek a többiről is. • Link: https://vimeo.com/691878798

A velencei Szent Márk bazilika Velence 828-tól évszázadokon át épült és folyamatosan gazdagított főtemploma nemcsak a város, hanem a keleti Mediterráneum történelmének is lenyomata bizánci eredetű szerkezetével, mozaikjaival és a kereskedőállam által messze földről összehordott kincsekkel. Utas és holdvilág túránk első jelentős állomásaként e templom történetét és felépítését mutatom be. • Link: https://vimeo.com/695340091

Az orvietói székesegyház. Az Utas és holdvilág túra nagy állomásainak sorában Orvieto Itáliában ritkaságszámba menő gótikus székesegyházát mutatom be különleges történetével és ereklyéivel, s a trecento szobrászat és quattrocento festészet kiemelkedő Utolsó Ítélet-freskóciklusával Fra Angelicótól és Luca Signorellitől, amely Michelangelóra is hatással volt az ő Sixtus-kápolna-beli Utolsó Ítéletén. • Link: https://vimeo.com/715934408 (jelslzavas)

A sienai székesegyház. „Nekünk is kell, ha Firenzének van, sőt lehetőleg nagyobb legyen.” Nagyobb nem lett, de szebb igen, a Pisanók szobraival, Duccio Maestà-oltárképével, II. Pius reneszánsz könyvtárkápolnájával, lenyűgöző fekete-fehér oszlopaival és ezoterikus padlómozaikjaival. Az Utas és holdvilág-túrának ezt a sok tekintetben kulcsfontosságú állomását nézzük végig most részletesen. • Link: https://vimeo.com/708518333

A palermói normann palotakápolna. A normannok 906-ban letelepültek ugyan Normandiában, ahol kereszténnyé és franciává lettek, de kalandozó és hódító életmódjukat még évszázadokig nem adták fel. Ahogy Hódító Vilmos normann herceg 1066-ban megszállja Angliát, úgy a normannok egy másik ága az 1090-es években elfoglalja Dél-Itáliát és Szicíliát, amelynek görög nyelvű lakosságán kétszáz év óta észak-afrikai muszlim vezető réteg uralkodik. És ahogy az angliai normannok, úgy a szicíliai normannok is pompás építkezések során keresztül mutatják fel hatalmukat új alattvalóiknak. Ezek között a legragyogóbb a II. Roger király által 1132 és 1143 között építtetett palermói palotakápolna, amely latin ikonográfiájával, bizánci mozaikjaival és festett arab mennyezetével egyedülálló módon ötvözi Szicília három meghatározó kulturális és művészeti örökségét. Az október eleji szicíliai utunkat előkészítő előadáson ezt a hármas örökséget elemzem, részletesen végigtekintve a kápolna építéstörténetét, mozaikjainak és festményeinek ikonográfiáját. • Link: https://vimeo.com/620730245 • Korábban már a monrealei katedrális kapcsán beszéltem a szicíliai normann művészetről, érdemes azt is megnézni hozzá: https://youtu.be/HL6xrFOfACs

Az assisi bazilika, a trecento akadémiája. Az 1228 és 1253 között épült assisi ferences főtemplom hajóit és kápolnáit számos freskóciklus díszíti. A 13. század végétől a 14. század közepéig minden festő dolgozott itt, aki számított Itáliában, Cimabuétől Giotto műhelyén át Simone Martiniig és Pietro Lorenzettiig. A templom ilyenformán a trecento festészet válogatott gyűjteménye. Idei Utas és holdvilág utunkra készülve e freskóciklusok keletkezéstörténetét, jelentéseit, nyílt és rejtett üzeneteit tekintjük át. • Link: https://vimeo.com/641686418

Masaccio Szentháromsága. A reneszánsz művészet egyik legnagyobb „ikonja” a firenzei Santa Maria Novellában, amelyet akár a reneszánsz festészet nullpontjának is tekinthetünk. Az előadáson ezt az egyetlen freskót járjuk körül, bemutatva értelmezésének különféle rétegeit, a firenzei társadalmi, festészeti, kulturális hagyományba való beágyazódását, s hogy mi az a nagy nóvum benne, ami már a kortársak számára is az új művészet egyfajta manifesztumává tette, amely alapvetően változtatta meg a festészet irányát. • Link: https://youtu.be/ySXvtnFyOes • Blogbejegyzés: Mintha lyukas lenne az a fal. Masaccio Szentháromsága

„A quattrocento Sixtus-kápolnája”. Masaccio freskói a Brancacci-kápolnában. A reneszánsz első nagy freskóciklusát, amely száz éven át a firenzei festők iskolájának számított, Masolino és Masaccio festették meg a firenzei Brancacci-kápolnában. Az előadáson végignézzük tematikáját, ikonográfiáját és újító ember- és térábrázolásának forrásait. • Link: https://youtu.be/ySXvtnFyOes

Lilith és a draconcopes. Leányfejű kísértők a Talmudtól Boccaccióig. Masaccio első nagy freskóciklusa a firenzei Brancacci-kápolnában a Kísértés jelenetével kezdődik, amelyen a gonosz egy leányfejű kígyó képében kísérti meg az első emberpárt. Honnan ez az ikonográfia? Valóban a héber mítoszok Lilithjére megy vissza, s ha nem, kicsoda ő? • Link: https://youtu.be/N4sQwNk7hX8 • Blogbejegyzés: Lilith és a draconcopes. Leányfejű kísértők a Talmudtól Boccaccióig

Piero della Francesca. A firenzei reneszánsz születését már nyáron elkezdtem elmesélni a Masaccióról szóló három előadással. Ezt folytatom most az egyik legnagyobb és legtitokzatosabb korai reneszánsz festővel, a perspektíva és a plasztikus emberábrázolás nagy mesterével. • Link: https://vimeo.com/481379882

A Mediciek Firenzéje. A Medici család száz év alatt nemcsak Firenze politikai rendszerét alakította át, hanem művészetét is, sőt egyáltalán a művészet fogalmát. Ennek néhány jelentős példáját tekintjük végig e kettős előadás során, kezdve a dinasztiaalapító Cosimo de’ Medici (1389-1464) emblematikus megrendeléseivel a Battisterótól a San Marco domonkos kolostoron át a Medici-palotáig, arra figyelve közben, hogy egy zseniális megbízó és néhány zseniális művész – Donatello, Brunelleschi, Michelozzo, Fra Angelico, Benozzo di Gozzoli, Filippo Lippi – együttműködésének eredményeképpen hogyan változik meg a művészet szerepe, és hogyan alakulnak ki új műfajok a 15. századi Firenzében. • Link: https://vimeo.com/484173289 és https://vimeo.com/487825781 • Blogbejegyzés: Firenze királyai

A „sienai primitívek”. A 14-15. századi Siena egyfajta alternatívája volt Firenzének mind politikai rendszerében, mind művészetében. Giottóval, a firenzei „új művészet” mitikus alapítójával közel egy időben itt is hasonlóan nagy mitikus mester, Duccio lép színre és újítja meg a sienai festészetet. Tanítványai, Simone Martini és a Lorenzetti fivérek keze nyomán alakul ki az a sienai reneszánsz festészet, amely jóval érzékenyebb, könnyedebb, tágasabb, színesebb, és gyakran népiesebb, mint firenzei ellenpárja. A „sienai primitívek” kifejezést Szerb Antal használja rájuk az Utas és holdvilágban az őket éppen akkoriban újrafelfedező korabeli művészettörténet nyelvezete nyomán, de ez nem lebecsülést jelent, hanem úttörő voltukra utal. • Link: https://vimeo.com/489546694

A jó és rossz kormányzás képe a sienai városházán. A jó és rossz kormányzás allegóriája, amelyet a legnagyobb sienai reneszánsz művész, Ambrogio Lorenzetti festett a sienai városháza tanácstermének négy falára, nemcsak a sienai festészet főműve, hanem egyúttal a középkori város részletes társadalomrajza is, sok jelentésréteggel. Ezeket igyekszem kibontani a „sienai primitívekről” szóló második előadáson. • Link: https://vimeo.com/492611150

Az angyali üdvözlet a középkortól a késő reneszánszig. Március 25. a keresztény naptár szerint az Angyali Üdvözlet ünnepnapja, kilenc hónappal a karácsony, Jézus születése előtt. Ez a dátum kézenfekvő apropót nyújt rá, hogy végigtekintsünk a középkori és reneszánsz ikonográfia egyik legfontosabb témáján, az angyali üdvözlet ábrázolásain, külön részletes figyelmet szentelve az itáliai reneszánsz angyali üdvözleteknek, Masacciótól a velencei festőkig, ilyenformán egy téma fonalán átismételve azt, amit az előző, reneszánsz kurzusban festőnként és koronként tekintettünk át. És egyben megelőlegezzük egy következő, a középkori jelképek világáról tervezett kurzus egyik fontos témáját is. • Link: https://vimeo.com/528996371

Raffaello 500, két részben. Raffaello egy vidéki kisvárosból elindulva vált húsz év alatt Leonardo és Michelangelo mellett a reneszánsz „harmadik emberévé”, a pápai udvar mesterévé, majd, idén ötszázadik éve, minden idők legnagyobbnak tartott festőjévé, magává a festészet kánonjává. Hogyan történhetett ez, saját festői kvalitásain túl milyen együttállások kellettek hozzá, a kor milyen kívánalmaira érzett rá? Ezt igyekszem felvázolni ezen az előadáson, amelyik a Medici-pápa X. Leó szereplése folytán egyszersmind a Medici-művészetpártolás harmadik fejezete is. • Link: https://vimeo.com/498087063 és https://vimeo.com/499325530

A firenzei szobrászat. Első rész: Donatellótól Michelangelóig. Kurzusunkon alapvetően a reneszánsz festészet kialakulását követjük végig. Egy (dupla) előadás erejéig azonban ki kell térnünk a szobrászatra is, amely az antik szobrok imitálása révén az antik örökség – motívumok, realizmus és plaszticitás – beemelésének fő forrása volt a reneszánsz művészetben. A korai példáktól a quattrocento nagy meghatározó figuráin, Donatellón és Verocchión át Michelangelóig tekintjük át ennek változatait Firenzében, de Michelangelo szobrait már a következő, extra előadásra tartogatom. • Link: https://vimeo.com/500571866

A firenzei szobrászat. Második rész: Michelangelo. Az évszázad, sőt talán az évezred legnagyobb szobrásza: a kezdetektől a Medici-kertben a főművekig a Medici-kápolnában. • Link: https://vimeo.com/501888191

A velencei reneszánsz 1. Mantegna és Bellini. Velencében a reneszánsz festészet import termék volt, Padovából érkezett Andrea Mantegna, az antikvitás legnagyobb imitátora és sógora, Giovanni Bellini révén, akit Dürer még 1506-ban is Velence legnagyobb festőjének nevezett. Ez alkalommal azt tekintjük át, milyen volt a velencei festészet Mantegna és Bellini előtt, mi újat hoztak ők és hogyan fogadta be azt a város festészete, s a következő alkalommal azt, hogy hogyan formálta ezt tovább érett reneszánsz velencei festészetté Bellini két legnagyobb tanítványa, Giorgione és Tiziano. • Link: https://vimeo.com/503156608

A velencei reneszánsz 2. Giorgione és Tiziano. Az 1500-as évek eleje a velencei reneszánsz festészet virágkora. Giovanni Bellini meghonosította a városban az új stílust, amelynek azonnal olyan nagy képviselői támadnak, mint Giorgione és Tiziano. Róluk, az új reneszánsz műfajokról, politika és művészet összjátékáról lesz szó ezen az előadáson. • Link: https://vimeo.com/505814531

A velencei reneszánsz 3. Az érett Tiziano. Velence az 1530-as évekre válik keleti kereskedővárosból elegáns európai nagyvárossá, vezető festője, Tiziano pedig a fejedelmi udvarok keresett művészévé, a szomszédos Ferrara hercegétől V. Károly császárig. Európa-szerte a legnagyobb művészek másolják képeit, a kor legkifinomultabb alkotásait. Ezeket tekintjük át ezen az előadáson. • Link: https://vimeo.com/506803473

Tiziano asszonyai 1. Tiziano és Vénusz Urbinói Vénusz, Giorgione Alvó Vénusza, Michelangelo Lédája, Cranach Forrásnimfája. A Kunsthistorisches Museum idei nagy Tiziano-kiállításához kapcsolódóan a reneszánsz egyik kedvenc képtípusának, a fekvő női aktnak a kialakulásáról, változatairól és jelentéseiről beszélek, sok-sok példával. • Link: https://vimeo.com/646507068

Tiziano asszonyai 2. Tiziano és a velencei szépségek A fekvő aktok után, amelyekkel, mint láttuk, Tiziano gazdagította a reneszánsz és a későbbi művészet repertoárját, most a másik általa bevezetett népszerű műfaj, a félalakos erotikus női portrék eredetét vizsgáljuk. Házassági ajándékképek vagy kurtizánok reklámjai? Netán a mester önpromóciója, amely követői és vetélytársai kezén vált műfajjá? Ezt tekintjük át a Kunsthistorisches Museum idei nagy Tiziano-kiállításához kapcsolódva és kiállításlátogatásunk bevezetéseképpen. • Link: https://vimeo.com/648707964

Tiziano asszonyai 3: A bécsi kiállítás Isten megteremtette a férfit, és Tiziano megteremtette a nőt. A reneszánsz idején kialakult modern – öntudatos és önálló, erotikus és vonzó – nőnek Tiziano adott olyan határozott képet, amely különféle áttételeken keresztül a mi kortárs nőképünket is megalapozza. Erről a nőképről szól – még január 31-ig – a Kunsthistorisches Museum nagy Tizians Frauenbild kiállítása, amelyhez már két előkészítő előadást tartottam, az egyiket a fekvő női akt kialakulásáról antik előképek alapján Giorgione és Tiziano keze nyomán, a másikat „a velencei szépségek” ugyancsak Tiziano által megteremtett képtípusáról és félvilági modelljeikről. Most, harmadjára a teljes kiállításon tartok virtuális vezetést, ahogyan nemrég valóságosat is a bécsi útra vállalkozóknak. • Link: https://vimeo.com/665739046

A Sixtus-kápolna. Ahogy a kora reneszánsznak az assisi ferences templom, úgy az érett reneszánsznak az 1473-1541 között elkészült vatikáni Sixtus-kápolna volt az az „akadémiája”, amelynek freskói a korabeli vezető festők reprezentatív galériáját nyújtják. Római utunkra készülve a kápolna történetét mutatom be és freskóciklusainak jelentésrétegeit elemzem részletesen, Botticellitől Michelangelóig, ha már a helyszínen nem vezethetek. • Link: https://vimeo.com/711514719

Virtuális séta Triesztben Trieszt a Monarchia negyedik legnagyobb városa, és legfontosabb kikötővárosa volt, ami minden tekintetben nyitottá és gazdaggá tette. Sokféle nemzetiség élt, kereskedett és hatott itt egymásra, köztük hangsúlyosan a Monarchia minden vidékéről származó zsidók, akiknek a város alkotmánya már az 1867-es emancipáció előtt is egyenjogúságot ígért. Számos író, művész és tudós élt és alkotott itt, ami a várost a Monarchia intellektuális életének egyik legfontosabb központjává tette. Az előadáson azt tekintjük végig, milyen épített keretek között zajlott ez az élet, s milyen emlékeket hagyott hátra a város szövetében. Térképek, egykori és mai fotók segítségével járjuk be Trieszt társadalmi életének legfontosabb színtereit, negyedeit, tereit és épületeit, rávilágítva az ezeket létrehozó folyamatokra, törekvésekre és közösségekre, s bemutatva néhány figurát, akiknek nagy szerepe volt e mitikus világ megteremtésében. • Link: https://vimeo.com/690249632

Andalúzia iszlám emlékei minisorozat. Andalúzia – Al-Andalus – a 8. századtól a 15. század végéig állt részben vagy egészben iszlám uralom – több egymást követő berber és arab uralkodóház – uralma alatt. Andalúz utunk során hatrészes minisorozatban tekintjük át az andalúziai kalifátus történetét és hat legfontosabb iszlám kori emlékét – mind világörökség –: a sevillai uralkodói palotát (Alcázar), a sevillai székesegyházat (egykori nagymecset), a córdobai mecset-székesegyházat, a granadai Alhambrát, a sevillai kormányzói palotát és az andalúziai (elsősorban córdobai és sevillai) zsidó negyedeket. • Eddig elhangzott: A sevillai Alcázar: https://vimeo.com/652558130 • Pilátus háza (a kormányzói palota) Sevillában: https://vimeo.com/654711448

2021. augusztus. Orosz útibeszámolók:

A Zolotoje Kolco 1. Szergijev Poszad kolostora. Amire az átkosban végzett ember Zolotoje Kolco néven az orosz órák unott örökségeként emlékszik, az valójában egy Moszkvától északra háromszáz kilométer hosszan elnyúló elképesztően szép középkori város- és kolostoregyüttes, a középkori orosz fejedelemségek egy körútra felfűzhető központjai. Minden városnak, kremlnek, templomnak megvan a maga külön egyedi története és szépsége, és csak fénykoruk elmúltával váltak egy nagyobb egység, a moszkvai nagyfejedelemség, a későbbi Oroszország részévé. Ezekről a történetekről és helyszínekről mesélek sok képpel. Elsőként a Moszkvából indulva legelső állomásról, a legszentebb orosz zarándokhelyről, minden orosz kolostorok anyakolostoráról, a Radonyezsi Szent Szergej által a 14. században alapított és Andrej Rubljov által a 15. század elején kifestett Szergijev Poszadról. Ennek ikonosztázára készült Rubljov Szentháromság-ikonja is. • Link: https://vimeo.com/591147689

A Zolotoje Kolco 2. A Szentháromság Útja. (A Kremltől Szergijev Poszadig, százötven éve). Az előző előadásban látott Szergijev Poszad Szentháromság-kolostora, Moszkvától északra hetven kilométerre, a régi Oroszország legszentebb, leglátogatottabb kolostora volt. Ezért a Moszkvából ide vezető út, a Troickaja Doroga, a Szentháromság Útja is a legjobban karban tartott, korabeli útikönyvekben is leírt út volt a birodalomban. A moszkvai Kremltől induló út a legfontosabb észak-moszkvai műemlékeket és Moszkva alatti jeles dácsákat és nevezetességeket is érintette. Egy ilyen régi útikönyv és korabeli fotók alapján járjuk végig a Szentháromság Útját és látogatjuk meg a Szentháromság-kolostort. • Link: https://vimeo.com/592870508

A Zolotoje Kolco 3. Szergijev Poszadtól Rosztovig. A Zolotoje Kolco spirituális fókusza, Radonyezsi Szent Szergej kolostora után Alekszandrov – Rettegett Iván alternatív fővárosa – és Pereszlav – Alekszandr Nyevszkij fejedelem városa – érintésével következik az építészeti fénypont, a rosztovi kreml és hét temploma. • Link: https://vimeo.com/596695687

A Zolotoje Kolco 4. Jaroszlavltól Moszkváig. A Zolotoje Kolco füzérén haladva Rosztov után következnek az egykori vlagyimir-szuzdali fejedelemség legészakibb várai és kolostorai. Jaroszlavl, az észak fővárosa, Kosztroma, a Romanovok bölcsője, majd ismét délnek fordulunk, és a száztemplomú Szuzdalnál elérjük az északi fejedelemség régi fővárosát. Innen megyünk át Vlagyimirbe, a „fehér templomok fővárosába”, a középkori észak-orosz fejedelemség központjába, ahonnét Moszkvát is alapították. Utunkat Andrej Rubljov templománál, a bogoljubovói Pokrov na Nyerlinél fejezzük be. • Link: https://vimeo.com/606834211

A Tretyakov képtár ikongyűjteménye. A középkori orosz ikonfestészetnek, a régi orosz vallásosság, kultúra és művészet legfőbb képviselőjének legnagyobb gyűjteményét a moszkvai Tretyakov képtár őrzi, amely az ikonok iránt a századfordulón megújult érdeklődés egyik első intézménye is. A gyűjtemény kiemelkedő darabjain keresztül a régi orosz művészetet, az orosz ikonok legfontosabb típusait és legnagyobb festőit tekintjük át, mint Andrej Rubljov, akinek szinte minden munkája itt látható. • Link: https://vimeo.com/586847134

Behemóttal Moszkvában. A Mester és Margarita színhelyei. A Mester és Margarita beleíródott Moszkva szövetébe. Egyfelől maga Bulgakov gondos útmutatást ad minden – valódi vagy képzelt – helyszínhez, másfelől a mű életének tiltott évtizedei alatt a beavatottak dolgoztak ki útvonalakat az egyes helyszínekhez. Ezek közül járjuk be most a legfontosabbakat, felelevenítve közben a mű keletkezés- és recepciótörténetét és párhuzamait Bulgakov életében. • Link: https://vimeo.com/583975316

Andrej Rubljov Szentháromsága. Most csütörtökön lesz egy éves a Studiolum Szabadegyetem. Az évfordulón ünnepi témával szeretnék köszönetet mondani, amiért egy éven át a vendégeim voltatok. „Ne hanyagoljátok el a vendégszeretetet, mert ezáltal egyesek tudtukon kívül angyalokat láttak vendégül”, írja Szent Pál. Arra az esetre utal, amit a múlt heti előadás angyali üdvözletének előképeként nyugodtan nevezhetnénk „ószövetségi angyali üdvözletnek”: a három angyal látogatására Ábrahámnál Mamré tölgye alatt, amelyről Andrej Rubljov talán a legismertebb ikont festette. Erről az ikonról, Rubljov „ószövetségi Szentháromságáról”, történetéről, modelljeiről és jelentéseiről fogok beszélni csütörtökön, megelőlegezve ezzel egy későbbi kurzust, amelyen majd az ikonokról beszélek. • Link: https://vimeo.com/531922006

Novgorod és ikonjai. Az orosz történelem Novgorodban született meg. A városban és környékén rengeteg középkori templom állt és jórészt áll még ma is, a sok pusztítás után: Novgorod mint világörökségi helyszín kb. 600 műemléket foglal magában. Történészek többször is felvetették a kérdést: vajon hogyan alakult volna Oroszország, Kelet-Európa és az egész világ történelme, ha nem az autoriter moszkvai, hanem a velencei állam szervezetére emlékeztető demokratikus novgorodi vezetési stílus vált volna uralkodóvá az orosz államban. Nagy Péterről szokás mondani Puskin nyomán, hogy ablakot nyitott Oroszországnak Európára. Csak azt felejtik el, hogy azon a helyen korábban már állt egy tárva nyitott ajtó, Novgorod, amelyet Moszkva csukott be. • Link: http://youtu.be/0iDQPGqtAXg • Blogbejegyzések: Novgorod és ikonjai • A novgorodi fakereszt

2021. július. A Kaukázus:

Grúzia kincstára, Szvaneti. Grúzia északnyugati tartománya, Szvaneti a Kaukázus legmagasabb csúcsai között fekszik. Noha Grúzia történelme bővelkedik az idegen inváziókban, ellenségnek soha nem sikerült eljutnia ide. Az itteni völgylakóknak, a szvanoknak ezért nemcsak különleges saját kultúrájukat és nyelvüket, s az itteni arany- és ezüstbányák terméséből előállított kincseket sikerült megőrizniük, hanem azokat is, amelyeket a déli vidékekről menekítettek ide ellenséges támadás esetén. Ezek jó része aztán itt is maradt a helyi templomokban, amelyeket most tíz napon át bejártunk. Most Szvaneti történelméről, kultúrájáról, művészetéről, építészetéről, és a mostani expedíció tapasztalatairól számolok be, mindezt Grúzia és a Kaukázus történelmének és kultúrájának kontextusába illesztve. • Link: https://vimeo.com/569960370

Grúzia határvidékei: Kazbegi, Tusheti, David Gareji. Egy hónapot töltöttem ismét Grúziában, sok helyszínen, sok projekttel. Az út elejétől fogva folyamatosan tudósítok a blogon. A második részről, a szvaneti középkori templomok kutatásáról tartott helyszíni előadás után a harmadik, csoporttal végigcsinált részről beszélek, a terepjárós és lovas túráról Grúzia legelzártabb részében, Tusheti völgyében a csecsen-dagesztáni határon, s az ezt megelőző két túráról fel a grúz selyemúton Kazbegi hegyláncához, és le az azerbajdzsáni határhoz, David Gareji kolostoregyütteséhez. • Link: https://vimeo.com/580845718 • Blogbejegyzés: Grúzia percről percre (több egymást követő bejegyzésben)

A karabahi helyzet. Karabah, amelyet több nemzetiség is mitikus „ősi földjének” tekint, már legalább száz éve a Kaukázus Szarajevójának számít, akár mint helyi háborúk kirobbantója, akár mint népirtások színhelye. A Sztálin által ügyesen megvont határok szinte természetes módon generálják a konfliktusokat a régióban. Ez vezetett az első karabahi háborúhoz 1988-94 között, amelynek eredményeképpen az örmények elfoglalták nemcsak a voltaképpeni Karabah tartományt, hanem a környező azerbajdzsáni területeket is, majd a 2020-as karabahi háborúhoz, amikor az azerbajdzsáni hadsereg, Törökország és szír zsoldosok támogatásával, visszafoglalta a megszállt területek nagy részét. Micsoda Karabah, hogy ilyen fontos szerepet játszik a Kaukázus történelmében? Milyen előzmények után, hogyan tört ki az első karabahi háború? Hogy került sor a 2020-as háborúra, és mi most a helyzet? • Link: https://vimeo.com/485175982

2021. június. Nyári kiállítások és szecesszió:

Picasso Algériai női. A berlini Berggruen Galéria kiállítása. Picasso tizenöt darabból álló Algériai nők sorozata, amelyet pályája csúcsán, 1954-55-ben festett, utalások és történetek bonyolult hálójának középpontjában áll. A kép ihletője Delacroix Algériai nők festménye volt (1834), amelynek átértelmezésével Picasso, mint sok más nagy mű újra megfestésével, tiszteletét akarta kifejezni a romantikus mester iránt. De ekkoriban halt meg barátja és riválisa, Henri Matisse is, s Picasso az ő orientális motívumainak beemelésével az ő emlékének is adózott. Ugyanakkor az „algériai nő” sokjelentésű szexuális toposzként is él a francia kollektív memóriában, ami szintén hatással van a képekre. És éppen ekkor zajlik az algériai háború, amelynek során az algériai szabadságharcos nők alapjában változtatják meg ezt a toposzt. Majd a képek hatással lesznek az algériai festőnők önértelmezésére. Végül a napjainkban aukcióra kerülő darabokat elsősorban arab milliárdosok vásárolják meg saját kettős identitásuk hangsúlyozására. (A sorozat utolsó darabja volt 2015-ben a valaha is legmagasabb összegért elkelt festmény.) A tizenötből mindössze egyetlen kép van európai nyilvános gyűjteményben, a többi amerikai és közel-keleti magángyűjteményekben. A berlini Berggruen Galéria most hosszú idő után először mutatja be őket együtt nyilvánosan, az értelmezésüket segítő más festményekkel együtt. Ezeket a jelentésrétegeket zongorázom végig ezen a virtuális tárlatvezetésen. • Link: https://vimeo.com/578561315

Preraffaeliták a Galériában. A Magyar Nemzeti Galériában most nyílt kiállítás a Tate Gallery képeiből a preraffaelita művészetről, a 19. század első modern művészeti irányzatáról, amely közvetlenül vagy közvetve minden más modern törekvés előfutára is volt a posztimpresszionistáktól a szimbolista festészeten át a szecesszióig. A Studiolum Szabadegyetemnek ezen az előadásán virtuális tárlatvezetést tartok a kiállításon, sok háttérinformációval a képekről, a művészekről, a témákról és a múzsákról. • Link: https://vimeo.com/558663169

William Morris és az Arts and Crafts. Az Arts and Crafts a 19. századi Anglia legnagyobb hatású művészeti irányzata volt, amely továbbvitte a preraffaelita hagyományt és előkészítette a szecessziót. Erről az irányzatról és örökségéről, valamint alapítójáról William Morrisról lesz szó szecessziós sorozatunk mai előadásán, kiegészítésül a Galéria preraffaelita kiállításához és az arról tartott korábbi virtuális vezetéshez. • Link: https://vimeo.com/567148196

Későgótika. A berlini Gemäldegalerie kiállítása. A gótika néven számon tartott művészettörténeti korszak közel négyszáz éven át tartott, hosszabban, mint bármelyik más európai művészeti periódus. Természetes, hogy ezen belül is voltak akkora stílusváltások, mint mondjuk a reneszánsz időszakán belül. A berlini Gemäldegalerie legújab nagy kiállítása e korszak legutolsó periódusát, a nagyjából 1430 és 1500 közé behatárolt későgótikát határozza meg új kritériumok és mutatja be lenyűgözően gazdag anyag alapján. A kiállítás, amelyet publikált és saját fotók alapján mutatok be, szorosan kapcsolódik szeptemberben induló új kurzusunk, a németalföldi reneszánsz témájához is. • Link: https://vimeo.com/577267803

Habsburg-óvoda Németalföldön. Reneszánsz kiállítás Mechelenben (Brüsszel). I. Miksa császár (1508-1519) 1477-ben vette el az utolsó burgundiai herceg lányát, Máriát, és kapta meg vele együtt Németalföldet, a korabeli Európa egyik leggazdagabb régióját. Lánya, Ausztriai Margit Németalföld kormányzója lett, s Brüsszel melletti, mecheleni kastélyában egyszersmind szárnya alá vette a család gyermekeit, köztük a gyermek V. Károlyt. A mecheleni udvar három generáción át meghatározó iskolájává vált a fiatal Habsburgoknak, ahová az oktatás színvonalát látva – a tanárok között volt például Erasmus is – több más európai arisztokrata ház is beadta gyermekeit, például a fiatal Boleyn Annát. A mecheleni iskola nagyon fontos szerepet játszott a 16. században, az európai uralkodói dinasztiák kezdődő globalizációjának korában. A most futó mecheleni kiállítás gazdag festmény- és tárgyi anyaga ezt az időszakot idézi fel, s azt mutatja be, milyen volt főúri gyermeknek lenni, császárnak vagy uralkodói hitvesnek nevelkedni a reneszánsz korában. • Link: https://vimeo.com/573128593

A szecesszió Szabadkán. Szabadka a régi Magyarország harmadik legnagyobb városa volt, és rangjának megfelelően vette ki a részét a századforduló új művészeti irányzatából, a szecesszióból is. Ezen az előadáson a szabadkai – és egyben a magyar – szecesszió néhány főművét, Reichle Ferenc, Komor Marcell és Jakab Dezső pompás épületeit látogatjuk meg virtuálisan, miután a covid utáni első túránkon a valóságban is felkerestük őket, s áttekintjük azt a művészeti miliőt, a Lechner Ödön által megteremtett „tulipános szecesszió” stílusát és társadalmi-gazdasági hátterét is, amelyben gyökereznek. • Link: https://vimeo.com/564344198

2021. március-május. Prága arcai:

Rembrandt arcai Prágában. „Rembrandt minden portréja mintha valami rendkívüli súlyú és erejű belső drámát hordozna,” írja Jean Genet a Rembrandt titka c. esszéjében. Miért vannak ránk ilyen nagy hatással ezek az arcok? Rembrandtnak erről a titkáról szól a kölni Wallraf-Richartz-Museum és a prágai Nemzeti Galéria által a mester halálának 350. évfordulójára rendezett kiállítás, amely most ért véget Prágában. Erről a kiállításról szóló beszámolóval kezdem el a Studiolum Szabadegyetem új, hathetes kurzusát, amely Prága néhány arcát mutatja be. • Link: https://vimeo.com/514000689

IV. Károly Prágája. „Amikor ebbe a királyságba jöttem, egyetlen lakható várat sem találtam”, emlékezett vissza élete végén IV. Károly (1347-1378). Ezért kénytelen volt ő maga császári fővárossá kiépíteni Prágát. A város alapvető struktúráját és látványát még mindig az általa a 15. században megadott keretek határozzák meg. Mit hozott Prágának ez az első aranykor? Erről lesz szó a Prága arcait bemutató sorozatunk második előadásában. • Link: https://vimeo.com/517285844

A cseh gótikus festészet, két részben. Ahogy Prága IV. Károly császár uralkodása alatt a birodalom központjává vált, úgy vált az európai művészetnek is fontos központjává. A királyi és főúri megrendelések művészek sokaságát vonzották Észak-Itáliától a német tartományokon át Franciaországig. Ezt a virágzó, kifinomult gótikus művészetet mutatom be a Prága arcai sorozat harmadik előadásán, a Prágai Nemzeti Galéria középkori kiállítása alapján, virtuális tárlatvezetésként. • Link: https://vimeo.com/519654099 és https://vimeo.com/520068173

Dr. Sarkadi Nagy Emese: Középkori művészet a Keresztény Múzeumban. Vendégelőadónk, Dr. Sarkadi Nagy Emese művészettörténész előadásán a múlt héten látott cseh lágy stílusú művészettel párhuzamos magyarországi, illetve osztrák alkotásokból tekintünk meg egy válogatást – a Keresztény Múzeum gyűjteményén keresztül. Az esztergomi gyűjtemény egyrészt az egyházmegye területéről begyűjtött művek, másrészt a főpapi magángyűjteményekből származó alkotások révén több helyszínről is nagyon jó példákat nyújt ehhez. Érdemes megfigyelni, hogy az internacionális gótika és annak közvetlen lecsapódásai hogyan hoztak létre egymástól függetlenül, mégis egymáshoz nagyon hasonló alkotásokat különböző közép-európai központokban, udvarokban – egészen a 15. század közepéig. • Link: https://vimeo.com/521528068

A prágai szín: Szex, arany és mágia II. Rudolf udvarában. A kattintásvadász cím azokat a motívumokat emeli ki, amelyek miatt Madách is II. Rudolf udvarát választotta a dekadens reneszánsz színhelyéül, s amelyek ma is nagyban hozzájárulnak a „mágikus Prága” imázsához. Miért olyan fontos II. Rudolf császár kora nemcsak Prága imázsa, hanem egész Kelet-Európa számára, s mik voltak udvari kultúrájának meghatározó elemei? Erről lesz szó ezen az előadáson. • Link: https://vimeo.com/522466424

A reneszánsz csodakamra. A Kunst- und Wunderkammer, cabinet de curiosité / of curiosities avagy csodakamra, a dolgozószoba és egzotikus múzeum együttese, miniatűr univerzum, amelyben a humanista megélhette és amellyel reprezentálhatta saját humanista-voltát, a reneszánsz legsajátosabb terméke. Kialakulásának és gazdagodásának kanyargós útját tekintjük át ezen az előadáson, az ókori inspirációktól Federico da Montefeltro urbinói studiolumán át II. Rudolf prágai csodakamrájáig és a késő reneszánsz nagy természethistóriai gyűjteményeiig. • Link: https://vimeo.com/526298875

Az eltűnt prágai zsidó negyed. Az egykori prágai zsidó negyedből manapság csak a jéghegy csúcsát látja a turista, azt a néhány zsinagógát és a temetőt, amelyet az 1893-1914 közötti „szanálás” megkímélt. De a totális bontás előtt a Josefov egy hatalmas, szerves városnegyed volt, ezeréves történelemmel, utcákkal és házakkal. Néhány hónapja az Agostino Foundation ösztöndíjának jóvoltából ezt a városnegyedet rekonstruálhattam virtuálisan, számítógépen, egykori dokumentumok, fotók és rajzok alapján. Ebből mutatok be néhány részletet, a prágai zsidó történelem keretébe ágyazva. • Link: https://vimeo.com/540288199

Itt járt Kafka. Kávéházak és irodalom a századfordulós Prágában. Prága, akárcsak a Monarchia más nagyvárosai, Bécs, Budapest vagy Trieszt, a kávé és a kávéházak városa is volt. Ennek a történetnek a budapesti kiadását viszonylag jól ismerjük az irodalomtörténetből és az elmúlt évek kutatásaiból, mindenekelőtt Saly Noémi írásaiból. De hogyan alakult ez Prágában? Hogyan vert gyökeret a kávé a Moldva partján, milyen kávéházakban merengtek a cseh, német és zsidó bölcsészek, melyikhez kötődik valamelyik halhatatlan neve vagy írása? És hol járt Kafka? • Link: https://vimeo.com/543261003

Szecessziós festészet Prágában. A cseh szecesszióról első- és utolsósorban is Alfonz Mucha plakátjai jutnak eszünkbe, aki pedig szinte egész életében Párizsban dolgozott, és Prágában mindig kritikával fogadták. De a cseh századforduló festészete őt leszámítva is gazdag és sokszínű művészet, sokféle stílusirányzattal a neobarokktól az avantgardig, számos nagy művésszel és remekművel, akik és amelyek Magyarországon jórészt ismeretlenek. Ebbe a világba pillantunk be itt a szomszédban, amely annyira hasonló és mégis annyira más, mint a mienk. • Link: https://vimeo.com/546108763

Modern építészet Prágában. Prága összképében a középkori épületek, tornyok, templomok, paloták, árkádos terek dominálnak. De a város utcáit járva újra meg újra hangsúlyos helyeken állnak a 19. század végétől máig keletkezett szecessziós, funkcionalista, art deco épületek, határozott korai modern réteggel gyarapítva a város építészeti szövetét. A szecesszió, a kubizmus, a funkcionalizmus, noha máshonnan érkezett, de a 20. század első felében felvállaltan „nemzeti stílussá” vált. Ennek folyamatát, meghatározó építészeit és látványos épületeit tekintjük át Prága utcáit járva. • Link: https://vimeo.com/548964658

A cseh fotó. Ahogy az előző előadásokon áttekintett cseh szecessziós művészet, úgy az ugyanekkor meginduló cseh fotó is az európai élvonalban volt. Sajátos hangulatot ad neki a történetét végigkísérő finoman ironikus, abszurd felhang. Előadásunkon ennek a történetnek közel százötven évét kísérjük végig a legjobb fotósok képein és a cseh történelem általuk dokumentált sorsfordulóin keresztül. • Link: https://vimeo.com/553003708

A prágai Királyi Út, két részben. A cseh királyok koronázási útvonala, amelyet még a Prágát újjáalapító IV. Károly király jelölt ki az 1340-es években, az óváros keleti kapujától az óvárosi főtéren és a Károly-hídon át vonult át a Kisoldalra, majd a várhegyre felkanyarodva a Szent Vitus koronázótemplomba. Évszázadokon át minden cseh király, akár a Luxemburgi-, akár a Jagelló- vagy a Habsburg-házból, ezen vonult fel kíséretével együtt a koronázás napján. Az útvonal ezért Prága ünnepi folyosójává lett, ennek mentén sorakoznak a legreprezentatívabb paloták és középületek. Prágai kurzusunkat ennek az útvonalnak a végigjárásával, egy vidám városnézéssel zárjuk. • Link: https://vimeo.com/555860233 és https://vimeo.com/556708712

2020. november. A lengyel diaszpóra:

Ezt a három előadásból álló blokkot a budapesti Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat felkérésére tartottam a lengyel függetlenség 102. évfordulójának tiszteletére 2020. november 11. táján.

Lengyelek Perzsiában. Az 1939. szeptember 17-i szovjet megszállás után lengyel civilek és katonák százezreit hurcolták el a Szovjetunióba. Akit nem öltek meg, azt túlnyomórészt Kazahsztánba deportálták. Az 1941. júniusi német támadás után Churchill rábeszélte Sztálint, hogy az ott sínylődő lengyelek közül azokat, akik hajlandóak lennének angol vezénylet alatt a németek ellen harcolni, engedje át a britek által megszállt Iránba. Sok tízezer lengyel hajózott át Perzsiába, ahol egy-két évet töltöttek, míg kiképezték és az Anders-hadsereg kötelékében Európában bevetették őket. A mai Iránban azonban máig őrzik emléküket az egykori lengyel lakótelepek, az öreg perzsa barátok, és persze a temetők. Ennek a közösségnek a történetét és Iránban fellelhető emlékeit mutatom be saját helyszíni kutatásaim alapján. • Link: https://vimeo.com/475163903 • Blogbejegyzés: Lengyel temető a Kaspi-tenger partján

A Kresy eltűnt lengyel falvai. Közismert, hogy a Kresy – magyar kifejezéssel Galícia – lengyel falvait a második világháború éveiben sokan fenyegették: a német hadsereg éppúgy, mint Bandera etnikai tisztogató ukrán csapatai, majd a bevonuló szovjet hadsereg. Az itteni lengyelség jelentős része 1944-45-ben a mai Lengyelországba menekült, s jórészt Szilézia egykori német falvaiban telepedett le. Ez alkalommal egyetlen példát mutatok be, az egykor Lembergtől délre fekvő Święty Józef, azaz Szentjózseffalva történetét és mai emlékét. • Link: https://vimeo.com/477757789 • Blogbejegyzés: Szentjózsef, Galícia

Örmények Lengyelországban. Nemcsak más országokban éltek menekült lengyelek, de Lengyelország is mindig nagylelkűen otthont adott sok más ország menekültjeinek és bevándorlóinak, a bujdosó magyar kurucoktól a középkori németföldi pogromok elől menekülő zsidókon át a reformáció elől emigráló katolikus skótokig. Az egyik legjelentősebb csoport az örményeké volt, akik Nagy Kázmér király hívására érkeztek az országba mint királyi nagykereskedők, és évszázadokon át fenntartották a perzsa birodalomtól Lwówig vezető úgynevezett lengyel selyemutat. Ezen az előadáson az ő történetükbe pillantunk bele, külön figyelmet szentelve az út lengyelországi szakasza első és utolsó állomásának, a kamenyec-podolszki és a lwówi örmény közösségeknek és templomoknak. • Link: https://vimeo.com/480460068

2020. szeptember. Körutazás Normandia-Bretagne-ban:

Séta Normandia fővárosában, Rouenban, két részben. Négy alkalomra tervezett normandiai virtuális utunk első állomása Rouen, amely a vikingek 911-es letelepülésétől kezdve vált a normandiai hercegség pompás fővárosává, s amelynek középkori óvárosát járjuk be három hatalmas és sok kisebb gótikus templomával, középkori temetőjével, sok-sok favázas házával és városnegyedével. Közben megismerjük a hercegség történetét, szerepét az európai normann hatalom kialakulásában Angliától Szicíliáig, a százéves háborúban, amelynek legfontosabb színtere volt, majd az impresszionista mozgalomban, amely itt bontakozott ki, és Rouen számos emblematikus épületét megörökítette. • Link: https://vimeo.com/468727419 és https://vimeo.com/469513718

Körutazás a középkori Normandiában. A középkori Normandia Franciaország egyik leggazdagabb tartománya volt. A vikingek 911-es megtelepedésétől és a normand hercegség létrejöttétől Anglia 1066-os meghódításán és a százéves háborún át a hercegség 15. század végi beolvadásáig a francia királyságba kolostorok és székesegyházak, várak és kereskedővárosok százai jöttek létre és maradtak fent területén. Ezeket járjuk végig virtuálisan egy óra alatt, addig is, amíg valóságosan nem tehetjük. • Link: https://vimeo.com/471090812

Mont Saint-Michel, Normandia csodája. A címbeli „csoda” nem puszta klikkcsapda: a gótikus sziklatemplomnak, „a franciák legkedvesebb műemlékének” elterjedt neve La Merveille, amelyre rá is szolgál mind lenyűgöző megjelenésével, mind ezer éves történetével, mind a francia identitásban és a középkor imázsában játszott szerepével. Ezekről – valamint a kolostor pártfogója, Szent Mihály arkangyal és egyáltalán az angyalok történetéről – volt szó normandiai kurzusunk negyedik előadásán. • Link: https://vimeo.com/473924011

A bayeux-i kárpit. Az első európai képregény, a románkori kézművesség tour de force-a, egy történelmi sorsforduló páratlan dokumentuma, oknyomozó történetírás olvasni nem tudók számára, a győztesek önigazolása és győzelmük reprezentációja, amelyet azóta magukénak tekintettek mind az egykori győztesek, mind az egykori vesztesek, mind azok, akik ott se voltak. A középkori művészet egyedülálló emléke, amelynek fennmaradására kevesebb eséllyel fogadtunk volna, mint bármelyik elnökjelöltre az amerikai választáson. Egy különös teátrum hatszáz szereplővel, a margókon groteszk képes kommentárokkal. • Link: https://vimeo.com/475990764

Bretagne arcai. Sziklás tengerpartok és színes középkori kisvárosok, sok ezer éves kőszentélyek és gótikus apátságok, reneszánsz udvarházak népies freskókkal és halászfalvak, ahová Van Gogh és Gauguin járt ihletért. Egy félsziget, amelynek épített történelme tízezer évre nyúlik vissza, egy régió, amely szembe ment az ország történelmével, egy nyelv, amelyet valaha tiltottak, s most minden hivatalos feliratban szerepel a francia mellett. • Link: https://vimeo.com/478612535

2020. szeptember. Útibeszámolók:

Utas és holdvilág. Ha Mihály továbbment volna… Szerencsésebb időkben évente többször is végigjártuk az Utas és holdvilág útvonalát, egyszerre felelevenítve a regény epizódjait, Szerb Antal itáliai utazásának naplóbejegyzéseit és a helyszínek történelmét. A regény útvonala Rómában szakad meg, ahonnét Mihályt apja hazaviszi Pestre. Korábban Toszkánában legtávolabb Sienába jutott el. De mit látott volna, ha Szerb Antal nincs időszűkében saját itáliai útján, illetve ha úgy dönt, hogy Mihályt további jellemfejlődés céljából további pikareszk kalandokra küldi? Toszkána mitikus helyeinek ezt az útvonalát járjuk be Sienától a tengerig ezen a harmadik „ünnepi alkalmi” kitérőnkön, ezúttal abból az alkalomból, hogy szerencsésebb időkben ilyenkor, április elején indultunk évi első Utas és holdvilág-túránkra. • Link: https://vimeo.com/534574966

Séta Tallinn óvárosában. Séta a középkori-reneszánsz Tallinnban. Története, műemlékei, lakói. • Link: https://vimeo.com/466924433. • Blogbejegyzések: Vásár Tallinnban • Sárkányok Tallinnban • Az égből alászállt zászló • Viking temető Észtországban

2020. április-augusztus. Az első előadások:
A Studiolum Szabadegyetem virtuális utazásai 2020. március 25-én indultak, amikor Európa valóságos útjai lezárultak. Az első néhány hónapban korábbi utakról meséltem, és elindítottam „A reneszánsz kezdetei” kurzust, amelynek előadásait feljebb soroltam be a megfelelő helyre. Ebben az időszakban önkéntes támogatásokból tartottam fenn az előadássorozatot, úgyhogy a videofelvételek is mind nyilvánosak és ingyenesek, és szinte mindegyiknek van blogbejegyzés-változata is. A felvételeket ekkor még YouTube-ra raktam fel, csak a copyright-kekeckedések (nyúlfarknyi zenék stb.) miatt mentem át ősztől Vimeóra.

Öt palota. Királydráma Marokkóban. Marrakesh 16-19. századi palotáit értő szemmel látogatva és építtetőiknek utánaolvasva egy Shakespeare tollára kívánkozó, a századfordulótól az 1950-es évekig tartó királydráma bontakozik ki előttünk. • Link: http://youtu.be/b3b54DI49xk • Blogbejegyzések: Öt palota. Királydráma Marokkóban. • Még három palota

…a korábbi előadásokat még töltöm fel…

Az előadások videói ingyenesen meghallgathatóak/megtekinthetőek. De aki teheti, kérem, hogy a költségekbe – elsősorban a könyvekbe – szálljon bele, javasoltan előadásonként öt euróval (de kevesebbel vagy többel is lehet). Hozzájárulását a következő linkre kattintva: https://www.paypal.com/donate?hosted_button_id=MPXPJ5F6D7TG4 PayPalon keresztül küldheti el nekem bankkártyáról. Ha ez bármiért nem megy, a wang@studiolum.com e-mail címen írjon, és küldök bankszámlaszámot vagy Revolut-számot.

▼