Jöjjön velünk Albániába!


Albánia Európa egyik utolsó „vad vidéke”, ahol a hegylakók a közelmúltig még törzsi közösségekben éltek, bevett szokás volt a vérbosszú, s a vidéki városkákban máig továbbélnek a középkori bazárok és az oszmán kori kereskedőházak. A huszadik század második fele szinte légmentesen elzárta minden válozás elől az országot, amely csak most kezd magára találni és egyre gyorsabb ütemben modernizálódni. Utak épülnek az elzárt völgyek felé, s a nyugat-európai turizmus kezdi felfedezni ezt a lenyűgöző szépségű vidéket. Ez az utolsó pillanat, amikor még többé-kevésbé olyannak láthatjuk az országot, mint a nagy huszadik század eleji utazók, Nopcsa Ferenc báró vagy Edith Durham látták és leírták. Ezért indítunk most szeptemberben egyhetes körutat Albániában, amelynek során a rossz utak ellenére is igyekszünk bejárni az ország legszebb vidékeit.

A nagy túljelentkezés miatt már mindjárt két utat hirdetünk. Az első, szeptember 5. és 12. között már betelt, de a következőre, szeptember 12. és 19. között még van hely, mindenkit szívesen látunk.

Budapestről repülünk Tiranába a Wizzairrel, amellyel most rendkívül olcsó, 22 ezer forint körüli a jegy oda-vissza (s ez szeptembertől a Wizzair új policyjének köszönhetően már a kézitáska mellett egy ingyenes nagy kabinpoggyászt is magában foglal). Innen járjuk be 18 fős bérelt busszal az országot, összesen az egy hét során kb. 800 km-t teszünk meg. Elsősorban az északi hegyvidékre koncentrálunk, az ország legszebb vidékére, ahová az utazási irodák a nehézségek miatt nem is igen szerveznek utat. De természetesen bejárjuk a történelmi városok, Shqodra, Tirana és a csodálatos Berat óvárosait, felkeressük Byllis és Apollonia szépen fennmaradt, pazar kilátást nyújtó antik görög városait, és végigmegyünk a világ egyik legszebb tengerparti útján is Vlorától a Llogara-hágóig.

Tervezett útvonalunk a következő:

• szept. 5 / 12 kedd: Indulás 13:25-kor Ferihegyről, érkezés a tiranai repülőtérre, ahonnan a bérelt busszal egyenesen Shqodrába megyünk. Itt városnézés, majd vacsora.



szept. 6 / 13 szerda: Útnak indulunk északra, fel az albán hegyvidék legelzártabb, legromantikusabb vidékére, a thethi nemzeti parkba, „Albánia Tibetjébe”. Gyönyörű hegyvidékeken, fenséges hágókon kelünk át, majd az út utolsó 10 kilométerét kövezetlen úton, terepjárón tesszük meg szállásunkig, ahol, ha szerencsénk van, és nem nőttek még meg túlságosan, kismackókat is simogathatunk a családi vendégházban, ahol vacsorázunk és alszunk.



szept. 7 / 14 csütörtök: Kirándulás a thethi völgyben. Terepjáróval megyünk fel a hegyoldalba, majd oda-vissza kb. másfél-két órás túra (nem nehéz terepen) a Grunasi-vízeséshez. Ebédre visszatérünk a szállásra, majd délután terepjáróval és busszal vissza Shqodrába.


szept. 8 / 15 péntek: Hajózás végig a felduzzasztott Drin-folyón. Kora reggel (fél 7-kor) indulunk Shqodrából a komp komani állomására, ahonnét a komp 9-kor indul, és a norvég fjordokat idéző gyönyörű hegyek között halad végig kb. négy órán át a másik végállomásig, Fierzáig. Itt ismét buszra szállunk, és felmegyünk Albánia talán legszebb hegyvidékére, Valbonába, ahol nagyon színvonalasan kiépített családi vendégházban vacsorázunk és alszunk.




szept. 9 / 16 szombat: Délelőtt még kb. 2 km-es, fantasztikusan szép túrát teszünk, nem nehéz terepen, a valbonai hegyvidéken, majd útnak indulunk a Drin folyó mentén kanyargó hegyi úton visszafelé Tiranába. Többször megállunk fotózni a csodálatos panorámáknál, aztán majd Észak-Albánia egykori katolikus központjánál, Rubik ferences kolostoránál is. Délután és este városnézés Tiranában.



szept. 10 / 17 vasárnap: Reggel átmegyünk Beratba, az épen fennmaradt oszmán-kori kereskedővárosba, Albánia legszebb történelmi városába (világörökség). Az egész napot az óváros bejárásával töltjük. Megnézzük a török városnegyedet, a régi kereskedőházban berendezett néprajzi múzeumot, a várat, s azon belül az egykori Nagyboldogasszony-templomban berendezett ikonmúzeumot.



szept. 11 / 18 hétfő: Beratból elindulunk a tenger felé. Útbaejtjük Byllis csodálatos helyen, magas sziklán fekvő, jó állapotban fennmaradt régi görög városát, majd Vlorától a Llogara-hágóig és kilátópontig a világ egyik legszebb tengerparti útvonalán haladunk végig. Utolsó éjszakánkat Vlorában, a tengerparton töltjük, lehetőleg úgy odaérve, hogy még egy délutáni-esti fürdőzésre időnk legyen.



szept. 12 / 19 kedd: Reggel útnak indulunk Tiranába. Útközben megállunk Apollonia régi görög városánál és 10. századi kolostoránál. Repülőgépünk délután 15:30-kor indul vissza Pestre, úgyhogy délután 1 óra körül tervezzük megérkezni a repülőtérre.



A részvételi díj fejenként 550 euro, amely magában foglalja a szállodák (reggelivel), a bérelt busz, a terepjárók és a komp díját, valamint a vezetést. A repülőjegyet ki-ki maga veszi meg magának. Jelentkezni lehet július 25. kedd estig a wang@studiolum.com e-mail címen. A jelentkezésnél a sorrend is számít: a korábbi tapasztalatok alapján a később jelentkezőknek már nem mindig jut hely.

Az indulásig még több posztot is közzéteszek majd az albániai út helyszíneiről, illetve a Facebookon képeinkből, maradjanak velünk!


1 megjegyzés:

Studiolum írta...

Nagyon ajánlom mindenkinek a mai Indexben megjelent albániai útiposztot. A szerző azon borong, hogy Dél-Albánia tengerpartja, még tíz éve is Európa egyik legcsodálatosabb partvidéke, mára már élvezhetetlenre beépült és elbalatonosodott. Helyzetértékelése sajnos reális. Ezért is nem megyünk délre, Saranda és Butrint környékére, amely mára már teljesen az olcsóságra vágyó görög turisták zsákmánya lett, és északra, az egykor híres durresi (durazzói) strandra, amelyet a koszovói újgazdagok sajátítottak ki. Az egész tengerparton végighaladva már csak az a középső, vlorai rész élvezhető, ahol végül is szállást foglaltam, s annak is ezen a turisták által még elkerült, a kolostor miatt még viszonylag tiszteletben tartott részén. Északon, a csodálatos hegyvidéken is olyan helyeket nézünk meg, ahová a rossz utak vagy kevésbé ismertség miatt még nem jutottak el turistatömegek, s az ország középső részén, Berat és a tengerpart között is ilyeneket látunk majd. És valószínűleg épp a legjobb időben jövünk ahhoz, hogy elmondhassuk, még láttuk milyen volt azelőtt.