Cor magis tibi Sena pandit


Az Utas és holdvilág sienai epizódjában Mihály és Millicent „sorra járják Siena kapuit, és Mihály magába szívja a kilátást, a toszkán táj keskeny édességét”:

„Az egyik kapu felirata így hangzott: Cor magis tibi Sena pandit, jobban kinyitja szívedet Siena… Itt még a kapuk is bölcset és igazat beszélnek, jobban kinyitja szívedet Siena, hogy megteljék az élet egyszerű és könnyű mámorával és vággyal, amint illik az évszak fátyolozott szépségéhez.”

Az utas, aki Mihály és Szerb Antal nyomán Sienát járja, ma is megtalálja a kaput ezzel a felirattal. Nem is kell sokáig keresnie, mert Siena történelmileg legfontosabb, északi kapujáról van szó.


A kapu neve Porta Camollia. A név eredete arra a településre megy vissza, amely sok kis tanyából valamikor az ezredik év környékén állt össze Camollia néven Siena külvárosává, s ahol már 1082-ben említik ezt az erődített kaput. A sienai mitológia azonban ennél nemesebb eredettel ruházza fel őt. Tudvalevő, hogy Sienát Senius és Aschius alapították, a római farkas által táplált Romulus és Remus közül az öccs fiai, akiknek menekülniük kellett, amikor a báty katonái megölték az éppen csak falazni kezdett római városfalakon gúnyolódva átugráló apjukat. Romulus, unokaöccsei vérbosszújától félve, kapitányát, Camuliust küldte Remus fiai után, hogy hozza vissza őket Rómába. A fiúk azonban nemcsak erről beszélték le a kapitányt, de őt magát is rávették, hogy katonáival együtt az új városban maradjon, megalapítva a Camulia városrészt, és megerődítve annak kapuját.


Ezen a kapun át érkezett a városba az az út, amelyben csak néhány mérfölddel korábban egyesült egymással két hagyományos útvonal: a Via Francigena, a Canterburytől a Szentföldig tartó régi zarándokút, amely forgalma révén települések százait virágoztatta fel az Alpoktól le Bari kikötőjéig, és a Via Cassia, amely Toszkána fővárosából, Firenzéből vezetett Sienába, és onnan tovább Rómába.

A kapu évszázadokon át más-más szemmel tekintett az egyazon úton elébe érkező két útra. A Via Francigena gazdagságot hozott, kereskedőket, adakozó zarándokokat, francia gótikát. A Via Cassia ellenséget, az örök riválist, Firenzét, amelyet újra és újra vissza kellett verni, először 1260-ban Montapertinél, aztán 1363-ban Valdichianánál. Harmadszorra már nem sikerült. 1555-ben Cosimo de’ Medici nagyherceg hosszú ostrom és elkeseredett védelem után elfoglalta Sienát. Az ostrom alatt a falak nagy részét lerombolták. A Porta Camolliát porrá ágyúzták.

A toszkán nagyhercegségbe betagolt Siena falait és kapuit aztán fokozatosan újjáépítették. A Porta Camolliára 1604-ben került sor, amikor Ferdinando de’ Medici nagyherceg ünnepélyes látogatást tett a városban. Erre az alkalomra már a Firenze felé tekintő északi kaput is újjá kellett építeni, s a város Alessandro Casolani festőt és Domenico Cafaggi szobrászt bízta meg a feladattal. Az új kapu már nem ellenségként, hanem jóindulatú uraként tekintett a Firenzéből érkezőre, aminthogy Ferdinando valóban annak is bizonyult. A kapu homlokzatát a Mediciek címerével díszítették, s alá azt a köszöntést vésték fel: Cor magis tibi Sena pandit.


A latin mottót többféleképpen lehet fordítani, s nyelvtanilag mindegyik helyes. Szerb Antal a cor-t a tibi-vel kapcsolja össze: „a te szívedet” nyitja meg jobban Siena. De minél jobban? Egyetemi latinóráinkon azt tanultuk, hogy a mondatot addig kell rázni, amíg minden részlet értelmet nem nyer. Itt azonban az összehasonlításnak nincs értelme. Mi az, aminél jobban megnyitja?

A mondatot csak a fenti történelmi kontextusban érthetjük meg pontosan. A festő és a szobrász a kaput egy bizonyos alkalomra tervezte, a nagyherceg első bevonulásának alkalmára. A mondat neki szólt. Cor Sena tibi, szívét Siena neked még ennél is jobban megnyitja, márminthogy a nyitottan tátongó kapunál.

Szívét Siena ennél is jobban megnyitja neked. Ferdinando nagyherceg már régen halott, ahogy nincs többé toszkánai nagyhercegség sem, s a Via Cassián érkezőknek sincs miért udvarolni többet. De a mondatot ma is magunkra vehetjük, s nem csak azzal a pontatlan fordítással, ahogyan Szerb Antal – avagy Mihály – értelmezte. Siena tényleg megnyitja szívét az előtt, aki kíváncsian és figyelemmel lép be bármely kapuján.

Ahogy Siena nagy írója, Federigo Tozzi írta: „A Siena ci sono vicoli e piazze da levarti il respiro e riempirti il cuore.” – „Sienában olyan utcák és terek vannak, amelyektől a lélegzeted eláll, és megtelik a szíved.”

Siena a Római kapun kívülről, a Via Francigenáról nézve

Mementó


Nei primi giorni
dell’anno 2020 (-21)
un virus sconosciuto
proveniente dalla Cina
semina disagi e tanti morti
in tutto il mondo.
Anche il Palio di luglio e di
agosto non fu corso.
Questa pietra vuole ricordare
questo brutto evento.
Siena 2020

A 2020 (-21)-es év
első napjaiban
egy Kínából származó
ismeretlen vírus terjeszt
fertőzést és okoz megannyi halált
az egész világon.
Még a júliusi és augusztusi
Paliót sem tartották meg.
Ez a kő e csúf eseménynek
kíván emléket állítani.
Siena 2020

Az olasz tudja, hogyan birkózzon meg egy társadalmi traumával, immár háromezer éve: állíts neki emlékkövet! És a sienai tudja, hogyan tegye egyértelművé a trauma súlyosságát: Még a júliusi és augusztusi Paliót sem tartották meg!!! A firenzeiek fölött 1260-ban aratott montaperti győzelem óta nem történt ilyen.

A tábla a Vicolo della Fortuna 9. számú ház falán áll, a zsidó negyedben, a Párduc contradában, Siena tizenhét hagyományos városnegyedének egyikében, amelyeknek lovascsapatai évről évre összemérik ügyességüket a montaperti győzelem emlékére alapított lovasversenyen. A tábla címerei is a Párduc contrada kiválóságát és Siena egységét hangsúlyozzák.


A tábla alatti műhely ajtaja fölött a címerek fordított sorrendben követik egymást: elöl Siena jelképei, utána a koronás párduc. Emilio Frati márványrestaurátor lokálpatrióta, de világpolgár. Több mint ötven munkás éve alatt számos kiemelkedő műemlék helyreállításában vett részt, többek között – Montapertin felülemelkedve – a firenzei dómon is, de most már évek óta a sienai dómon dolgozik. Végigpörgeti A sienai dóm márvány padlózata albumot. „Ezt is én állítottam helyre, ezt is, ezt is…”


Műhelyében a helyreállított középkori emlékek sok-sok különböző léptékű másolata mellett modern témák, csendéletek, sienai szuvenírek, neves focisták kőintarziái is láthatók és kaphatók.




„Miért rakta fel ezt az emléktáblát?” „Mert azt gondolom, hogy ez az utóbbi évek egyik legnagyobb hatású eseménye, amelyről azonban semmilyen kollektív emlékünk nem marad. Nézze, az első világháborúnak negyven millió áldozata volt. Az utolsó faluban is áll emlékművük, amelyen név szerint szerepelnek. A rákövetkező spanyolnáthának százmillió áldozata volt, de ha az újságcikkek nem elevenítenék fel az emléküket a mostani járvány kapcsán, senki nem tudna róluk. Siena az a város, amelyet az 1348-49-es fekete halál a leginkább sújtott Európában. Illő, hogy legalább itt legyen emléktáblája a 2020-21-es fekete halálnak.”


Mi újság a Wang folyón?



A Wang folyó a nagy hegyek lábához leérve szétágazik, és több ág mentén rakja le, amit a titokzatos fennsíkokon összegyűjtött.

Olvasóink most már öt ágon juthatnak hozzá a Wang folyó újdonságaihoz:

wangfolyo.blogspot.com – a blog, továbbra is
facebook.com/studiolumatwang – az utazások során napról napra közzétett fotók és apró történetek
travel.wangfolyo.com – tervezett túráink naptára
talks.wangfolyo.com – a Studiolum Szabadegyetem előadásnaptára
news.wangfolyo.com – és most már ez a hírlevél-oldal is.

A hírlevelekre a wang@studiolum.com címen lehet feliratkozni. Eddig aki feliratkozott, az e-mailben kapott hírlevelet. A levelezőrendszerek szigorodó spam-szűrői miatt azonban sokan már nem kapták meg a sok címzettet, sok linket és hosszú szövegeket tartalmazó hírleveleket. Ezért határoztam úgy, hogy minden hónap elsején itt, ezen az oldalon is közzéteszem őket. Egyúttal értesítést is küldök róluk a feliratkozóknak.

A Wang folyó túrái olvasóink kérésére nőttek ki a blogból. Immár tizedik éve szervezünk utakat olyan vidékekre, amelyeket jól ismerünk és szeretünk, s amelyek nem szerepelnek a turistairodák reklámjaiban, vagy ha igen, akkor sem ilyen mélyen alámerülve a hely történelmében és mindennapjaiban, a kis utcák szövetében, belső udvarokban, csak helyiek által látogatott kávézókban és kocsmákban: a Mediterráneumba, Kelet-Európába, a Kaukázusba, Iránba, a Távol-Keletre.

Útjaink nem társasutazások, sokkal inkább baráti túrák, csupa remek résztvevővel, hiszen mindannyian a blogon keresztül érkeztek. Szinte mindig van valaki, aki bevallja, hogy soha nem akart társasúton részt venni, de a blog kínálatának nem tudott ellenállni. A végén pedig megkönnyebbülten könyveli el, hogy de hisz ez nem is volt társasutazás. Amit igazán nagy elismerésnek tartunk.

A járvány óta, amíg valódi útjaink szüneteltek, hetente online utazásokat tartottunk, s ezeket az utak újraindítása mellett is folytatjuk. Ezekért és friss híreinkért iratkozzon fel levelezőlistánkra a wang@studiolum.com címen!



Magamról: Dr. Sajó Tamás művészettörténész, fordító, blogger. Berlinben élek, onnan szervezem útjaimat. Tizenöt nyelven beszélek és fordítok. Korábban az MTA-n kutattam és a CEU-n tanítottam. Igazából az általam szervezett utak is peripatetikus egyetemi előadások.

Ajánlom magamat Az élet meg minden hangzó panoptikumban velem készült részletes interjúban.

március 25.

Csak egy gyors hír: A Szardíniára tervezett húsvéti túrán (április 13-20) felszabadult két hely, amelyre most lehet jelentkezni. Az egy hét alatt bejárjuk a sziget nagy részét, a történelem előtti erődöktől, a nuraghéktól a középkori apátságokon és óvárosokon át a közelebbi évszázadok hegyi rablófalvaiig. Bensőséges ismeretet kötünk a hagyományos szárd konyhával, és Szardínia legarchaikusabb részén, a Barbagia hegyvidékén veszünk részt a nagyon látványos húsvétvasárnapi ünnepségen. Szardíniai bejegyzéseink itt olvashatók, egy előző húsvétvasárnapi beszámolónk itt, egy korábbi húsvéti utunk naptára itt. Utazás Cagliariból kilencfős kisbusszal, szállás történelmi kolostorokban kialakított szállodákban, illetve Barbagiában családi vendégházban. Részvételi díj 700 euro/fő + a Budapest-Cagliari-Budapest repülőjegy (Ryanair). Akit érdekel, írjon a wang@studiolum.com címre; kérésre részletes programot küldök.

A második anatóliai avagy észak-mezopotámiai túrára (június 12-22.) szintén van még egyetlen szabad hely. A túra leírását lásd túranaptárunkban; jelentkezésre itt is küldök részletes programot.

március 1.

Ezekben a napokban sokkal súlyosabb hírekre figyel a világ, Ukrajnáról, ahol oly sokszor voltunk, és ahová olyan sok kedves emlék köt minket. De mit tegyek, itt van elseje, amikor muszáj előrukkolnom a magam hírecskéivel is.

A háborúnak mindenre van hatása, így a Wang folyó útjaira is. Noha augusztus még messze van – idén jóval messzebb, mint az előző években –, de már most borítékolható, hogy nem tudunk elmenni Pétervárra és a Szolovki-kolostorszigetekre, ahogy pedig már évek óta minden nyáron tervezem és nekifutok a szervezésnek. A Szolovki-kolostor, mint egy Bilibin-meseillusztráció, mint a bűvös Ithaka, folyton elérhetetlenül ragyog a tenger távoli túlsó partján.


Nagyon remélem, hogy a helyzet minden szempontból rendeződik, és hogy jövőre már tényleg el tudunk jutni a világnak erre a végére is.

Addig is két út lehetőségét vetem fel július-augusztusra. Az egyik a négynapos lovas és terepjárós túra Tushetibe, a világ egy másik végébe, Grúzia legészakibb és legszebb völgyébe júliusban, amelyet már évek óta újra meg újra megszervezünk. A másik buszos túra augusztusban egy másik hegyvidékre, Albániába, az északi Theth és Valbona völgyeitől Koszovón és Tiranán át le délre Beratba és Vlorába, nagyjából azon az útvonalon, amelyet már öt éve járunk. Akit valamelyik érdekel, írjon nekem a wang@studiolum.com címre, hogy lássam, érdemes-e hozzáfognom a szervezéshez és részletekkel együtt meghirdetnem.

A szeptemberre meghirdetett skóciai túra olyan népszerű lett, hogy négyet is kell belőle szerveznem egymás után. Ezek gyakorlatilag beteltek. De hogy senki le ne maradjon, szívesen szervezek még egy utolsó ötödiket is szeptember 28-tól október 4-ig. Akit érdekel, írjon, küldök részletes programot és részvételi feltételeket.

Az október 23-i hét sokaknak iskolai szünet. Erre az időpontra két utat javaslok: vagy az Utas és holdvilág megismétlését, vagy egy szicíliai körutazást. Az idő mindkettőre alkalmas még. Akit érdekel, ugyancsak írjon. Ha mindkettőre van elég (8 fő) jelentkező, mindkettőt megszervezem egymás után.

Újdonság: A külföldi utak mellett, sokak kérésének eleget téve, megindítjuk a Wang folyó magyarországi városi sétáinak sorát. Hazai sorozathoz hazai rezidens kell: ennek a sorozatnak a szervezését barátom és útjaink veterán résztvevője, Kálmán Dani történész – régóta budapesti városi séták vezetője – tartja kézben, és több sétát ő is vezet majd. Így mindjárt az elsőt, amelynek témáját – az oszmán uralom emlékei Budapesten, beleértve a törökkori Buda zsidóságát is – már régóta kutatja, többször írt róla vendégposztot is a Wang folyón: Budavári őrjárat, Zsinagóga a föld alatt, Az utolsó annexió. Ez az első séta március 15-én délután 1-kor lesz, a részvételi díj rajta 6000 forint. Előtte, március 10-én csütörtökön este 6-kor ő tart hozzá bevezető előadást is a Studiolum Szabadegyetemen (erre a jelentkezés annak, akinek nincs szabadegyetemi bérlete márciusra: http://talks.wangfolyo.com). A séta rövid összefoglalása:

„A magyarországi oszmán uralom de facto kezdőpontjának, a budai Vár 1541-es török kézre kerülésének történetét Gárdonyi nyomán jól ismerjük. Noha a visszafoglalás után több, mint háromszáz évvel a török uralomnak nem sok kézzelfogható emléke van a mai Várnegyedben, nyomok azért maradtak és a korszak jelentősebb helyeit is be lehet járni, áttekintve egyúttal a török világ közel másfélszáz éves időszakának legérdekesebb kérdéseit. Milyen változást hozott a török uralom a város életébe? Egyáltalán, kik voltak a hódítók? Török-e a török és ha igen, miért mégis inkább oszmán? Hányféle zsidó volt és hányféle zsinagóga működött az oszmán Budán? Ezekre és hasonló kérdésekre keressük a választ a Wang folyó első budapesti városi sétáján.”

A sétára 15 hely van. Jelentkezni a jigit@studiolum.com címen addig lehet, amíg a tizenöt hely be nem telik. A találkozó helyét és időpontját e-mailben írjuk meg a jelentkezőknek. A vezetés a jól ismert „kütyükkel”, azaz rádiós idegenvezető készülék segítségével történik. A másfél száz évet kb. másfél óra alatt tekintjük át, amihez az előtte, 10-én tartott előadáson adunk hátteret és mutatunk további részleteket, képeket, térképeket, dokumentumokat.

A Studiolum Szabadegyetemen tovább folytatom a németalföldi reneszánsz kurzust. Március 3-án, csütörtökön fejezem be az alapító triász Jan van Eyck és Robert Campin mellett harmadik tagja, Rogier van der Weyden munkáinak bemutatását, s utána, mielőtt tanítványával, Hans Memlinggel folytatnám, néhány kitérőt teszek:

Március 10-én, mint írtam, Kálmán Dani beszél a magyarországi török uralom emlékeiről.
Március 17-én az előadás szokásos időpontjában élő előadásra kértek fel. A Három Holló Alapítvány, az Osztrák Kultúrfórum és az Olasz Intézet tart háromnapos Trieszt-konferenciát a Három Holló Kultúrkávéházban (Piarista köz 1.), amelynek megnyitó előadását én tartom Trieszt kultúrtörténetéről 17-én este 6 órakor. Minden érdeklődőt szeretettel látok. A Zoom-előadás emiatt aznap este elmarad, de másnap felrakom a trieszti előadás videofelvételét.
• Március 24-én már az Utas és holdvilág útját járjuk. Innen rakok fel felvételről előadást az Utas és holdvilág egy fontos témájáról: a ravennai mozaikokról.
• Március 31-én már a hónap ötödik csütörtökjénél tartunk, de ezúttal nem veszek ki szabadnapot, hanem két nappal később, április 2-án délután 6-kor az Utas és holdvilág útjának egy másik fontos emlékéről beszélek részletesen, a velencei Szent Márk bazilikáról, hogy a következő napon induló Utas és holdvilág-csoport tagjai is kapjanak egy előkészítő előadást.

• Valamikor – minél hamarabb – műsoron kívül fogok egy előadást tartani közkívánatra Ukrajna történetéről is.

A Szabadegyetem programja és részvételi lehetőség itt olvasható: http://talks.wangfolyo.com

És a ceterum censeo: A hírlevélre regisztrált több címről is „kézbesíthetetlen” üzenet jött vissza. Ezeket a címeket muszáj törölnöm a címlistáról. Ha valaki nem kapott e-mailben értesítést az új hírlevélről, adjon meg nekem másik e-mail címet. Köszönöm!

február 2.

A medve ugyan még visszament a barlangjába, de hamarosan csak eljön már a jó idő, és újra indulnak útjaink. Az első félév menetrendje itt olvasható; már csak egy-két útra van még egy-két hely. Viszont néhány változás és új ajánlat következtében új helyek is keletkeztek, amelyekre még lehet jelentkezni:

• A március 23. és április 1. közötti Utas és holdvilág túrára felszabadult egy kétágyas szoba, amelyre jelentkezőket várok. – ez időközben elkelt

• A június második felére meghirdetett Zolotoje Kolco-útra nem jelentkeztek elegen, úgyhogy ehelyett inkább az előtte lévő Anatóliából hirdetek második fordulót június 12-22. közöttre, amelynek első fordulójára, június 2-12. között hatalmas túljelentkezés volt. Most mind az első, mind a második fordulóra van még két-két szabad hely, amelyre lehet jelentkezni. Hogy mit látunk Anatóliában, azt már egyszer megírtam a blogon, de részletes programot is küldök.

• Sokan kérdeztétek, lesz-e idén skóciai túra. Ha lesz rá elég jelentkező, akkor igen. Skóciába nyár végén érdemes menni, amikor még viszonylag jó az idő, de már az angol turisták áradata levonult. Szeptemberre szerveznék egyhetes, 9 fős teljes skóciai körutat Edinburghtől fel egészen a sziget északi csücskéig, Duncansby Headig, majd át Skye szigetére, a már háromszor bejárt útvonalon. Várak, kastélyok, kisvárosok, kelta emlékek, lochok, zord hegyek: a részletes programot kérésre küldöm. A részvételi díj, minthogy Skócia különösen drága, 900 euro / fő + az esetleges egyágyas felár. Még februárban várom a jelentkezéseket, hogy lássam, összejövünk-e elegen, s ha igen, akkor küldök pontos időpontot és programot. Addig is érdemes meghallgatni a Skóciáról tartott előadást.

A Studiolum Szabadegyetem februári programjában befejezem a németalföldi reneszánsz első nagy generációjának, Jan van Eyck, Robert Campin és Rogier van der Weyden munkásságának bemutatását, és aztán néhány jelenleg futó nagy európai kiállításról beszélek, a Botticelli-és Morozov-kiállításról Párizsban, és a Solly-gyűjteményről és az Irán ötezer éve-kiállításról a berlini Gemäldegalerie-ben és a Pergamon-múzeumban. A csütörtöki előadásokkal párhuzamosan pedig elkezdem videókon felrakni a technikai váltás miatt decemberről mostanára maradt andalúziai műemlékek előadásait.

Két örömhír: az egyik, hogy a Wang folyó versei blogot jelölték az Európai Bizottság által kiírt European Heritage Awards / Europa Nostra Awards díjra „Heritage Champions” kategóriára, az európai kulturális örökség – különösen az eltűnőben lévő kultúrák, kisebbségek és emlékek – megismertetésében betöltött szerepéért. A díjról csak valamikor június tájt döntenek, de jók az esélyeink!

A másik pedig, hogy a spanyol Olañeta kiadó felkérésére az év vége felé megindítunk egy vékony könyvsorozatot, amelyben általunk gyakran látogatott, de szélesebb körben kevéssé ismert vidékekről írunk személyes útikalauz formában, sok képpel, térképpel, információkkal. A Szvanetiről a blogon most elkezdett sorozatot már itt jelentetjük meg könyvben is, de lesz majd ilyen Lembergről, Odesszáról, Galíciáról, Iránról, Örményországról, Marokkóról és sok más helyről is. A sorozat egyelőre spanyolul jelenik meg, de azt remélem, hogy a színes, informatív, izgalmas kötetek felkeltik majd más – pl. magyar – kiadók érdeklődését is. Ha magyar fordításra lesz szükség, rajtam ne múljék…

január 1.

Boldog új évet, sok szeretetet, jó egészséget, nyugodt körülményeket de szellemi izgalmakat, és lehetőleg a Wang folyóval közös utakat vagy előadásokat is kívánunk minden olvasónknak.

A szellemi izgalmakról jut eszembe: kinek mi volt a legizgalmasabb, legnagyobb élményt adó olvasmánya/filmje/élménye/útja az elmúlt évben? Aki akar, újévi Facebook-posztunk alatt válaszolhat erre.

Ami a szellemi izgalmakat illeti, az új évben is igyekszem megadni a tőlem telhetőt. Művészettörténeti-történelmi előadássorozatom folytatódik tovább csütörtökönként, ezen élőben és felvételről is korlátlan számban lehet részt venni. Az első félévre tervezett utak ugyan szinte már a meghirdetés napján beteltek, de néhányra – a májusi Grúziára és Örményországra, vagy a júniusi orosz kolostortúrára – van még egy-két hely. Már tervezem a második félév útjait, amelyeket valamikor tavasszal teszek közzé. És a heves ostromnak engedve két extra utat hirdetek meg februárra:

• A marokkói Atlaszon átvezető középkori berber vártúrára február 24. és március 3. között már nincs hely, de ha összejön legalább nyolc résztvevő, akkor szervezek közvetlenül előtte egy másik ugyanilyet.

• És noha Szicíliát csak őszre terveztem, de annyian kérték, hogy szervezzek már az első félévben is, hogy felajánlok egy egyhetes túrát, az előző években már többször végigjárt útvonallal. Erre szintén nyolc résztvevőt várok. Ennek időpontja függ attól, hogy összejön-e a marokkói túrára a nyolc résztvevő: ha igen, akkor előtte tartom, ha nem, akkor nagyjából február 15-22. között.

A második félévre tervezett utak közül van egy, amelyre nem lehet eléggé időben elkezdeni a készülést: ez pedig a Szentpétervárról Karélián át Sztaraja Ladoga viking fővárosnak és Kizsi kolostorszigetének érintésével a Fehér-tengerig, Szolovki kolostorszigetéig vezető egy hetes kisbuszos út. Ezt augusztus közepére tervezem, opcionálisan négy-ötnapos megelőző szentpétervári városnézéssel egybekötve (de az egy másik túra, külön is részt lehet majd venni rajta). Minthogy Szolovkin korlátozott a szállodai kapacitás és a kompjegy, ezért már most várom a jelentkezéseket az elérhető nyolc helyre. Utazás kisbusszal, szállás Péterváron, Petrozavodszkban (az Onyega-tó partján) és Szolovkin, részvételi díj kb. 1000 euro/fő.

Az év első hetében pedig, január 5-én szerdán este 9-kor az előadások résztvevőinek könyvtombolát tartok. Mint a résztvevők tudják, az előadásokra nagy mennyiségű albumot szoktam beszerezni, amelyeket beszkennelek és előadás után a videofelvétel linkjével együtt elküldök a hallgatóknak. Az eredeti könyveket azonban, mint jól tudjátok, nem őrzöm meg, mert a világot járva egyszerűbb a digitális példányokat magammal vinni és útközben olvasgatni. Ezért a tavaly húsvét óta felgyűlt könyveket most sorsolom ki az előadás hallgatói között. Hétfőn küldöm ki az aktuális hallgatók címlistájára – amelyre bérlet váltásával még lehet jelentkezni, ez itt a reklám helye – a kisorsolandó könyvek jegyzékét, hogy ki-ki jelentkezzen azokra, amelyeknek örülne. Ezeket aztán szerdán este 9-kor élő zoom-adásban kisorsolom, s az elnyert példányokat másnap, csütörtökön 8 órakor, a csütörtöki előadás után adom át a nyerteseknek a Bambi presszóban.

december 30.

A tegnapi körlevél kiküldése után egy csomó címről „Kézbesíthetetlen (Mail delivery failed)” üzenettel pattant vissza a levél. Ezeket a címeket muszáj kitörölnöm a címlistáról. Ha valaki a jövőben nem kap több hírlevelet, az valószínűleg ezért van. Ha akar kapni, küldjön másik, érvényes címet.

december 29.

Most, hogy végre lehet utazni Ausztriába, január 4-én megszervezem a november végén elmaradt Tiziano-kiállításvezetést. Minthogy túljelentkezés van rá, arra gondoltam, ha van elég jelentkező, január 5-én is megismétlem. A részletek:

Reggel 7-kor indulunk bérelt kisbusszal a Kelenföldi pályaudvartól, 11 tájt megnézzük a Tiziano-kiállítást a Kunsthistorisches Museumban (előtte elküldöm a két Tiziano-előadásom linkjét, amelyeket direkt erre a kiállításra előkészítésként tartottam), majd ebédszünet után aki akar, még velem jöhet az Albertinába a Modigliani-kiállításra. Mindkettő január elején zár, úgyhogy nagyjából ez az utolsó alkalom látni őket. Délután 4-5 tájban indulunk vissza, este 7-8 körül érünk vissza a Kelenföldi pályaudvarhoz. A részvételi díj 100 euro, amely magában foglalja a Tiziano-kiállítás belépőjegyét, a bérelt buszt és a kiállításvezetést. Többen jelezték, hogy vagy ott vannak Bécsben, vagy maguk mennének autóval: ebben az esetben a részvételi díj 60 euro.

A január 4-i útra a buszban már nincs hely, de január 5-re még van bőven. Aki akarna jönni, még ma jelentkezzen.

Fontos: Ausztria karácsony óta szigorított a belépési feltételeken. Két EU-s vakcina* plusz egy harmadik oltás kell a belépéshez; a harmadik oltás kiváltható egy 24 órás PCR-teszttel. Az oltásról az okmányirodán kiváltható EU-s igazolást kell bemutatni, tehát a magyar védettségi kártya nem elég.

* Az osztrák előírások ugyan kitérnek rá, hogy az első két vakcinának EU által elismertnek kell lennie, de a tapasztalat az, hogy ha a harmadik oltás EU-s, az felülírja az első kettőt, tehát a harmadik oltás igazolásának ellenőrzésekor a rendszer nem nézi, mi volt az előző kettő.

Köszönöm, és előre is boldog, az előzőknél nyugalmasabb új évet kívánok mindenkinek, noha ezt még a január 1-i hírlevélben is megteszem majd.

december 1.

Az ez évre tervezett útjainkból már csak az andalúziai körút van hátra, az összes többit sikeresen végigcsináltuk, csupán az Utas és holdvilág létszámát kellett lejjebb vinnünk a váratlan olasz megszorítások miatt. Nagy szó ez a jelenlegi járvány és korlátozások közepette. Ez bátorságot ad arra, hogy a következő félévre is tervezzünk, amit meg is tettem: a travel.wangfolyo.com oldalon közzétettem a 2022-es első félévre tervezett túrák naptárát. Mostantól már lehet jelentkezni rájuk a wang@studiolum.com címen.

Az utak mellett tovább folytatom a Studiolum Szabadegyetem tavaly tavasszal indult előadásait. Jelenleg az év eleji nagy sikerű itáliai reneszánsz kurzus párdarabját, a németalföldi reneszánsz művészet kurzusát folytatom, előreláthatólag két hónapon át. A Szabadegyetemnek most már külön oldala van, ahol közzéteszem a leendő és megtartott előadások programját. Az ezekről és az utakról szóló hírlevélre ugyancsak a wang@studiolum.com címen lehet feliratkozni.

Az ausztriai múzeumbezárás miatt nem tudtuk megtartani a november végére tervezett kirándulást Bécsbe, a Kunsthistorisches Museum nagy Tiziano-kiállításának tárlatvezetésére. Ezt január 4-én igyekszem pótolni. Van még hely, jelentkezzetek rá! A részvételi díj 100 euro / fő, amely magában foglalja a bérelt buszt a Kelenföldi pályaudvartól Bécsbe és vissza, a 23 eurós belépőjegyet, és persze a vezetést. A lezárások végetértével, nem sokkal karácsony előtt látjuk meg, hogyan tervezik odaát a jövő év elejét, s ennek megfelelően írok körbe a jelentkezőknek. Addig is nézzétek meg a két Tiziano-előadást, amelyet kifejezetten a kiállításra való előkészítésként tartottam.

Az év során szép mennyiségű album gyűlt fel, amelyet az előadásokra szkenneltem be és tettem közzé pdf formájában. Magukat az albumokat, mint eddig is, egy-egy ünnepi alkalommal kisorsolom az előadások hallgatói között. Karácsonyig már nem jövök Pestre, úgyhogy a sorsolást most január elejére kell halasztanunk, újévi tombola formájában. Írok majd róla időben, előre közölve a megkívánható könyvek listáját.