Cor magis tibi Sena pandit


Az Utas és holdvilág sienai epizódjában Mihály és Millicent „sorra járják Siena kapuit, és Mihály magába szívja a kilátást, a toszkán táj keskeny édességét”:

„Az egyik kapu felirata így hangzott: Cor magis tibi Sena pandit, jobban kinyitja szívedet Siena… Itt még a kapuk is bölcset és igazat beszélnek, jobban kinyitja szívedet Siena, hogy megteljék az élet egyszerű és könnyű mámorával és vággyal, amint illik az évszak fátyolozott szépségéhez.”

Az utas, aki Mihály és Szerb Antal nyomán Sienát járja, ma is megtalálja a kaput ezzel a felirattal. Nem is kell sokáig keresnie, mert Siena történelmileg legfontosabb, északi kapujáról van szó.


A kapu neve Porta Camollia. A név eredete arra a településre megy vissza, amely sok kis tanyából valamikor az ezredik év környékén állt össze Camollia néven Siena külvárosává, s ahol már 1082-ben említik ezt az erődített kaput. A sienai mitológia azonban ennél nemesebb eredettel ruházza fel őt. Tudvalevő, hogy Sienát Senius és Aschius alapították, a római farkas által táplált Romulus és Remus közül az öccs fiai, akiknek menekülniük kellett, amikor a báty katonái megölték az éppen csak falazni kezdett római városfalakon gúnyolódva átugráló apjukat. Romulus, unokaöccsei vérbosszújától félve, kapitányát, Camuliust küldte Remus fiai után, hogy hozza vissza őket Rómába. A fiúk azonban nemcsak erről beszélték le a kapitányt, de őt magát is rávették, hogy katonáival együtt az új városban maradjon, megalapítva a Camulia városrészt, és megerődítve annak kapuját.


Ezen a kapun át érkezett a városba az az út, amelyben csak néhány mérfölddel korábban egyesült egymással két hagyományos útvonal: a Via Francigena, a Canterburytől a Szentföldig tartó régi zarándokút, amely forgalma révén települések százait virágoztatta fel az Alpoktól le Bari kikötőjéig, és a Via Cassia, amely Toszkána fővárosából, Firenzéből vezetett Sienába, és onnan tovább Rómába.

A kapu évszázadokon át más-más szemmel tekintett az egyazon úton elébe érkező két útra. A Via Francigena gazdagságot hozott, kereskedőket, adakozó zarándokokat, francia gótikát. A Via Cassia ellenséget, az örök riválist, Firenzét, amelyet újra és újra vissza kellett verni, először 1260-ban Montapertinél, aztán 1363-ban Valdichianánál. Harmadszorra már nem sikerült. 1555-ben Cosimo de’ Medici nagyherceg hosszú ostrom és elkeseredett védelem után elfoglalta Sienát. Az ostrom alatt a falak nagy részét lerombolták. A Porta Camolliát porrá ágyúzták.

A toszkán nagyhercegségbe betagolt Siena falait és kapuit aztán fokozatosan újjáépítették. A Porta Camolliára 1604-ben került sor, amikor Ferdinando de’ Medici nagyherceg ünnepélyes látogatást tett a városban. Erre az alkalomra már a Firenze felé tekintő északi kaput is újjá kellett építeni, s a város Alessandro Casolani festőt és Domenico Cafaggi szobrászt bízta meg a feladattal. Az új kapu már nem ellenségként, hanem jóindulatú uraként tekintett a Firenzéből érkezőre, aminthogy Ferdinando valóban annak is bizonyult. A kapu homlokzatát a Mediciek címerével díszítették, s alá azt a köszöntést vésték fel: Cor magis tibi Sena pandit.


A latin mottót többféleképpen lehet fordítani, s nyelvtanilag mindegyik helyes. Szerb Antal a cor-t a tibi-vel kapcsolja össze: „a te szívedet” nyitja meg jobban Siena. De minél jobban? Egyetemi latinóráinkon azt tanultuk, hogy a mondatot addig kell rázni, amíg minden részlet értelmet nem nyer. Itt azonban az összehasonlításnak nincs értelme. Mi az, aminél jobban megnyitja?

A mondatot csak a fenti történelmi kontextusban érthetjük meg pontosan. A festő és a szobrász a kaput egy bizonyos alkalomra tervezte, a nagyherceg első bevonulásának alkalmára. A mondat neki szólt. Cor Sena tibi, szívét Siena neked még ennél is jobban megnyitja, márminthogy a nyitottan tátongó kapunál.

Szívét Siena ennél is jobban megnyitja neked. Ferdinando nagyherceg már régen halott, ahogy nincs többé toszkánai nagyhercegség sem, s a Via Cassián érkezőknek sincs miért udvarolni többet. De a mondatot ma is magunkra vehetjük, s nem csak azzal a pontatlan fordítással, ahogyan Szerb Antal – avagy Mihály – értelmezte. Siena tényleg megnyitja szívét az előtt, aki kíváncsian és figyelemmel lép be bármely kapuján.

Ahogy Siena nagy írója, Federigo Tozzi írta: „A Siena ci sono vicoli e piazze da levarti il respiro e riempirti il cuore.” – „Sienában olyan utcák és terek vannak, amelyektől a lélegzeted eláll, és megtelik a szíved.”

Siena a Római kapun kívülről, a Via Francigenáról nézve

Mementó


Nei primi giorni
dell’anno 2020 (-21)
un virus sconosciuto
proveniente dalla Cina
semina disagi e tanti morti
in tutto il mondo.
Anche il Palio di luglio e di
agosto non fu corso.
Questa pietra vuole ricordare
questo brutto evento.
Siena 2020

A 2020 (-21)-es év
első napjaiban
egy Kínából származó
ismeretlen vírus terjeszt
fertőzést és okoz megannyi halált
az egész világon.
Még a júliusi és augusztusi
Paliót sem tartották meg.
Ez a kő e csúf eseménynek
kíván emléket állítani.
Siena 2020

Az olasz tudja, hogyan birkózzon meg egy társadalmi traumával, immár háromezer éve: állíts neki emlékkövet! És a sienai tudja, hogyan tegye egyértelművé a trauma súlyosságát: Még a júliusi és augusztusi Paliót sem tartották meg!!! A firenzeiek fölött 1260-ban aratott montaperti győzelem óta nem történt ilyen.

A tábla a Vicolo della Fortuna 9. számú ház falán áll, a zsidó negyedben, a Párduc contradában, Siena tizenhét hagyományos városnegyedének egyikében, amelyeknek lovascsapatai évről évre összemérik ügyességüket a montaperti győzelem emlékére alapított lovasversenyen. A tábla címerei is a Párduc contrada kiválóságát és Siena egységét hangsúlyozzák.


A tábla alatti műhely ajtaja fölött a címerek fordított sorrendben követik egymást: elöl Siena jelképei, utána a koronás párduc. Emilio Frati márványrestaurátor lokálpatrióta, de világpolgár. Több mint ötven munkás éve alatt számos kiemelkedő műemlék helyreállításában vett részt, többek között – Montapertin felülemelkedve – a firenzei dómon is, de most már évek óta a sienai dómon dolgozik. Végigpörgeti A sienai dóm márvány padlózata albumot. „Ezt is én állítottam helyre, ezt is, ezt is…”


Műhelyében a helyreállított középkori emlékek sok-sok különböző léptékű másolata mellett modern témák, csendéletek, sienai szuvenírek, neves focisták kőintarziái is láthatók és kaphatók.




„Miért rakta fel ezt az emléktáblát?” „Mert azt gondolom, hogy ez az utóbbi évek egyik legnagyobb hatású eseménye, amelyről azonban semmilyen kollektív emlékünk nem marad. Nézze, az első világháborúnak negyven millió áldozata volt. Az utolsó faluban is áll emlékművük, amelyen név szerint szerepelnek. A rákövetkező spanyolnáthának százmillió áldozata volt, de ha az újságcikkek nem elevenítenék fel az emléküket a mostani járvány kapcsán, senki nem tudna róluk. Siena az a város, amelyet az 1348-49-es fekete halál a leginkább sújtott Európában. Illő, hogy legalább itt legyen emléktáblája a 2020-21-es fekete halálnak.”


Mi újság a Wang folyón?



A Wang folyó túrái olvasóink kérésére nőttek ki a blogból. Immár tizedik éve szervezünk utakat olyan vidékekre, amelyeket jól ismerünk és szeretünk, s amelyek nem szerepelnek a turistairodák reklámjaiban, vagy ha igen, akkor sem ilyen mélyen alámerülve a hely történelmében és mindennapjaiban, a kis utcák szövetében, belső udvarokban, csak helyiek által látogatott kávézókban és kocsmákban: a Mediterráneumba, Kelet-Európába, a Kaukázusba, Iránba, a Távol-Keletre.

Útjaink nem társasutazások, sokkal inkább baráti túrák, csupa remek résztvevővel, hiszen mindannyian a blogon keresztül érkeztek. Szinte mindig van valaki, aki bevallja, hogy soha nem akart társasúton részt venni, de a blog kínálatának nem tudott ellenállni. A végén pedig megkönnyebbülten könyveli el, hogy de hisz ez nem is volt társasutazás. Amit igazán nagy elismerésnek tartunk.

A járvány óta, amíg valódi útjaink szüneteltek, hetente online utazásokat tartottunk, s ezeket az utak újraindítása mellett is folytatjuk. Ezekért és friss híreinkért iratkozzon fel levelezőlistánkra a wang@studiolum.com címen!



Magamról: Dr. Sajó Tamás művészettörténész, fordító, blogger. Berlinben élek, onnan szervezem útjaimat. Tizenöt nyelven beszélek és fordítok. Korábban az MTA-n kutattam és a CEU-n tanítottam. Igazából az általam szervezett utak is peripatetikus egyetemi előadások.

Ajánlom magamat Az élet meg minden hangzó panoptikumban velem készült részletes interjúban.

A járvány kényszerpihenője után újra indulnak útjaink. Egyelőre lassan, tapogatózva, ahogy ingoványos vidéken kel át az ember. Az év végéig havi egy-egy túrát hirdetek meg olyan EU-s vidékekre, ahová már biztosan lehet menni, s feltételesen olyan nem EU-s országokba, ahová tavaly a járvány vágta el a már megszervezett utat.

Szeptemberben Normandiában és Bretagne-ban teszünk egy hetes körutat, októberben Szicíliába megyünk, novemberben az Utas és holdvilág útját járjuk be Velencétől Umbrián át Toscanáig, a korábbihoz képest hosszabb útvonalon, és egy firenzei hétvégi kiegészítéssel, decemberben pedig – ami ott a főidény – Andalúziába utazunk. És ha addig semmi sem jön közbe, akkor októberben egy hosszú hétvégét szervezek legkedvesebb városomba, Lembergbe, és novemberben egy másikat a másikba, Isztambulba. Ezek az utak mind kis létszámúak, az EU-sok max. 9 fősek lesznek, tehát érdemes időben jelentkezni rájuk. Az utak részletes leírását lásd alább.

Az EU-s célpontokhoz egyelőre EU-s oltási igazolásra, ennek hiányában az odaérkezés előtt nem sokkal készült PCR-tesztre van szükség. A nem-EU-s országokban jelenleg friss PCR-teszt kell a belépéshez.

Az idegenforgalom még nem igazán indult be a világban, ezért a korábban legzsúfoltabb helyeken is alig találkozunk még turistákkal. Végre rendesen meg tudjuk nézni Velencét, Córdobát vagy az Alhambrát. Ezért érdemes most utazni. Másfelől a járvány még nem múlt el. Akiket beoltottak, azoknak egyelőre sok félnivalójuk nincs, de nem tudjuk, hogy a következő hónapokban nem lesznek-e célpontjainkon korlátozások. Ezeket figyelemmel kísérem, s ha lesznek ilyenek, tervet változtatunk, mégpedig úgy, hogy senkinek ne legyen anyagi vesztesége.

Az utak mellett tovább folytatom a Studiolum Szabadegyetem tavaly tavasszal indult előadásait. Augusztusban még oroszországi felderítőutam útibeszámolóit adom elő, majd szeptemberben elindítom az idei nagy sikerű itáliai reneszánsz kurzus párdarabját, az északi – elsősorban németalföldi – reneszánsz művészet kurzusát, előreláthatólag két hónapon át. A Szabadegyetemnek most már külön oldala van, ahol közzéteszem a leendő és megtartott előadások programját. Az ezekről és az utakról szóló hírlevélre iratkozzanak fel a wang@studiolum.com címen!

A közös utak mellett én már elindítottam a jövő évi utak felderítő és előkészítő túráit is. Egyhónapos grúziai utam beszámolóját itt teszem közé napról napra a blogon, és hamarosan ilyet indítok a most végetért oroszországi előkészítő utamról is.

Nagyon remélem, hogy a járvány hamarosan lecseng a világban, és hogy jövőre újra szabadon lehet utazni. Hogy így lesz-e, azt a következő hónapokban már jobban látjuk. Mindenképpen ebben a reményben teszem közzé december elején a jövő évre tervezett túranaptárat, amelyben ismerős és új utak egyaránt szerepelnek majd. Ismét bejárjuk Rómát, Szicíliát, Andalúziát, Lemberget, Isztambult, Berlint, Szarajevót, Albániát. A május, mint mindig, a Kaukázus hónapja lesz, amikor újra végigjárjuk Grúzia és Örményország kevéssé ismert nevezetességeit. Nyáron Oroszországba szervezek új túrákat, Szentpétervárra, a karéliai kolostorokhoz (Kizsi, Szolovki-szigetek), valamint Moszkvába és a Moszkva fölötti kolostorvidékre, az ún. Zolotoje Kolcóra. Megismételjük a Galícián és Podólián át Odesszába vezető zsidó örökségtúránkat, a nagy sikerű Utas és holdvilág-túrát Velencétől Sienáig, folytatva Toscannában és befejezve Firenzében, majd a tea és ló útját a kínai Yünnan tartományban. És tervezek új, egzotikus utakat is Marokkóba, Délkelet-Anatóliába, Iránba, és sok más helyre.

Az egyes túrákra jelentkezni vagy azokról érdeklődni a wang@studiolum.com címen lehet. Válaszként részletes programot küldök minden egyéb tudnivalóval együtt.

Bevált szokás szerint az utakra, ha repülünk, a repülőjegyet ki-ki maga veszi meg, az összes többit én intézem. A részvételi díjak rendszerint a kétágyas szoba egy ágya (reggelivel), a bérelt busz és a vezetés árát foglalják magukban; ahol ennél többet, azt külön megírom. Aki egyágyas szobát kér, írjon, hogy rákérdezzek a felárra. Ahol a részvételi díjat csak hozzávetőleg adom meg, ott ez még függ a résztvevők számától, és az ennek megfelelő végső buszos és szállodai ajánlattól.


2021

Szabadkai szecesszió, június 11-13. A magyar szecesszió egyik legfontosabb központjában részletesen végignézzük a régi Magyarország egyik leggyönyörűbb zsinagógáját és a pompás városházát – mindkettő a Komor Marcell-Jakab Dezső építészpáros főműve –, és az egész óvárost, amely a dualizmus korában vált az ország egyik legszebb, legizgalmasabb központjává. Odafelé megállunk a határ innenső oldalán, a legszebb magyar műemlék könyvtárnál, a kalocsai érsekségen, ahol sok éven át kutattam, visszafelé pedig a patinás palicsi fürdőhelyen, amelynek épületeit ugyancsak Komor és Jakab tervezték. Szabadkai posztjainkat lásd itt. • Utazás Pestről busszal, részvételi díj 250 euro. • Megtelt.

Kalandtúra Grúziában, július 12-20. Szokásos grúz körútjainkkal szemben, amikor kényelmesen, busszal járjuk be az ország legszebb tájait, erre az útra a vállalkozó kedvűeket hívjuk. Tbilisziből terepjáróval megyünk fel Grúzia egyik legarchaikusabb és legnehezebben megközelíthető vidékére, Tusheti völgyeibe, a Nagy-Kaukázus csecsen-dagesztáni határhegysége alatt. Itt két nap alatt lóháton járjuk be az ősi erődfalvakat, de aki akar, terepjárón is velünk tarthat. A részvételhez nincs szükség lovas előképzettségre, minden szükségeset megkapunk és megtanulunk helyben. Tusheti útleírásunk itt, eddigi összegyűjtött grúziai és kaukázusi bejegyzéseink itt olvashatók. • Részvételi díj, amely minden felszerelést és teljes ellátást is magában foglal, 700 euro. Bp-Kutaiszi-Bp repülőjegy most kb. 100 euro. • Megtelt.

Normandia és Bretagne, szeptember 5-12. Románkori székesegyházak, favázas középkori utcák, városok és lovagvárak, bizarr tengerparti sziklák, Bayeux szőnyege, Mont Saint-Michel tengerből kiemelkedő kolostor-erődje, Monet impresszionista kertje Givernyben, a normann hódítás és a szövetséges partraszállás emlékei. • Utazás kilencfős kisbusszal, részvételi díj 700 euro, Bp-Párizs-Bp. repülőjegy most kb. 60 euro. • Megtelt.

Szicíliai körút, október 2-9. Hogy késő ősszel is élvezhessük a nyár melegét, az utolsó három hónapban egy-egy mediterrán úttal fejezzük be az évet. Az egyhetes szicíliai körút alatt meglátogatjuk a sok kultúrájú sziget legfontosabb helyeit – szinte mind világörökség –, Catania halpiacát, Siracusa görög óvárosát és zsidó negyedét, Agrigento ókori görög templomainak völgyét, Cefalù normann kikötővárosát és bazilikáját, Palermo és Monreale arab és görög művészek által díszített normann bazilikáit, Taormina görög-római színházát és sok mást. • Utazás kilencfős kisbusszal, részvételi díj 700 euro, Bp-Catania-Bp. repülőjegy most kb. 40 euro. • Megtelt.

Lemberg, október 16-20. Lemberg/Lviv/Lwów Kelet-Európa egyik leggyönyörűbb városa, amit az elmúlt száz év történelmi viszontagságai sem tudtak eltörölni. Az egykori Monarchia egyik legsokszínűbb városát sok nemzetiség – lengyelek, örmények, zsidók, ukránok, németek, magyarok és mások – együtt tették gazdaggá. Építészete éppolyan nagyszerű volt a reneszánszban, mint a szecesszió idején. Ezt a várost járjuk be egy hosszú hétvégén, utolsó nap autóbuszos kirándulást téve Drohobycz barokk városkájába, Bruno Schulz szülőhelyére és Bolechów zsidó temetőjébe, az egyik legszebb és legépebben megmaradt galíciai haszid temetőbe. • Utazás repülővel, részvételi díj 450 euro, Bp-Lemberg-Bp repülőjegy most kb. 30 euro. • Megtelt.

Az Utas és holdvilág útja Velencétől Umbrián át Toscanáig, november 3-12. Kilencnapos túránkon – amelyet első meghirdetésekor, 2016-ban a résztvevők egyhangúlag az év legjobb Wang-túrájának neveztek – Szerb Antal regényének útvonalát követjük végig részletesen. Velencétől indulva busszal járjuk végig Ravennát, Urbinót – a Studiolum névadó reneszánsz városát – Umbriát és Toscanát, Gubbiót, Assisit és Arezzót, a kora reneszánsz művészet központjait, el Sienáig, valamint – a korábbi, egyhetes utak meghosszabbításával – elkalandozunk Nyugat-Toscanába is, hogy megnézzük, mit látott volna Mihály, ha apja nem vitte volna haza. Az út során Mihályhoz hasonlóan találkozunk a kereszténység előtti világ máig fennmaradt hagyományaival, a hegytetőkre épült sok ezer éves oszk városokkal, az Appenninek csodálatos látványával, és a híres „sienai primitívekkel”. Egy-egy kivételesen szép útszakaszt pedig, akárcsak Mihály, gyalog teszünk majd meg. Az első útvonal leírása – amelynél az idei jóval gazdagabb lesz – itt olvasható. • Utazás kilencfős kisbusszal, részvételi díj 800 euro, amely több vacsorát is magában foglal. Bp-Velence és Pisa-Bp repülőjegy most kb. 40 euro. • Megtelt.Az út a következővel is összeköthető:

Folytatás (de csak erre is lehet jelentkezni): Hétvége Firenzében, november 12-15. Részletes művészettörténeti-történeti vezetés a reneszánsz fővárosában, a Medici-ház bölcsőjében. Végiglátogatjuk a legfontosabb emlékeket és gyűjteményeket a Duomo, a Signoria és a Santa Croce háromszögében és azon túl, az Arno bal partját, a templomokat, palotákat, tereket és történelmi helyszíneket, és a városon kívüli fontos műemlékeket, mindenütt bőven mesélve történelemről és történelemcsinálókról, művészetről és művészekről. • Részvételi díj 400 euro, Bp-Pisa-Bp repülőjegy most kb. 70 euro. • Megtelt.

Isztambul, túl a bazáron, november 17-21. Átjárjuk a város kétezer éves történelmének rétegeit, a római és bizánci kortól az oszmán birodalmon át a modern Törökországig. Részletesen megismerjük a kiemelkedő műemlékeket a Hagia Sophiától a Szulejmán-mecsetig, bejárjuk az önálló életüket élő városnegyedeket Galatától Kadiköyig, és felfedezünk sok rejtett helyet, kis éttermet, görög, örmény, zsidó és oszmán emléket. Érdemes beleolvasni Isztambulról és a török kultúráról írott posztjainkba. • Részvételi díj 450 euro, Bp-Isztambul-Bp repülőjegy most kb. 130 euro. • Megtelt.

Andalúzia történelmi városai, december 4-11. Andalúzia a mediterrán világ ama különleges helyszínei közé tartozik, amelyeken több nagy kultúra is rajta hagyta kézjegyét. Malagába érkezve a tartomány történelmi városait járjuk végig Sevillán, Córdobán, Granadán és Rondán át, s részletesen megismerjük arab, zsidó és keresztény múltját, építészeti emlékeit, és máig tovább élő hagyományait. • Utazás kilencfős kisbusszal, részvételi díj 700 euro, Bp-Malaga-Bp repülőjegy most kb. 30 euro. • Megtelt.

Ahogy egy-egy utunkat meghirdetjük és felrakjuk ide a naptárba, körlevelet is írunk róla, amelyre érdemes feliratkozni a wang@studiolum.com címen.


És a perzsa férfiak


Ἐν ἰσχίοις μὲν ἵπποι
Πυρὸς χάραγμ’ ἔχουσι.
Καὶ Παρθίους τὶς ἄνδρας
Ἐγνώρισεν τιάραις.
Ἐγὼ δὲ τοὺς ἐρῶντας
Ἰδὼν ἐπίσταμ’ εὐθύς.
Ἔχουσι γάρ τι λεπτὸν
Ψυχῆς ἔδω χάραγμα.

En ischiois men hippoi
pyros charagm’ echūsi
kai parthius tis andras
egnōrisen tiarais.
Egō de tūs erōntas
idōn epistam’ euthys:
echūsi gar ti lepton
psychēs edō charagma.


Csípőjükön a lovak
tüzes jelet viselnek
és a perzsa férfiakat
megismerni tiarájukról.
Én pedig a szeretőket
ismerem fel azonnal:
titkos jelet viselnek
lelkükbe pecsételve.

Hajnalban, álom és ébredés határán kígyóznak elő emlékezetemből a régi görög memoriter sorai, ügető jambusokkal ˘ ¯ ˘ ¯ ˘ ¯ ¯, mint Franz Marc álomszínű lovai. Anakreón eleve ilyen kígyózósra írta meg őket: a lovak billogáról az első sorban még nem tudni, hová akar kilyukadni, aztán a perzsa tiarákkal végképp egész másfelé kanyarodik, hogy végül a szeretőkkel visszatérjen a tűzzel pecsételt tulajdonjegyekre.

Az egymásra rímelő lovak és szeretők között továbbra is kissé kakukktojásként árválkodnak ott a perzsa férfiak, akiknek egyetlen retorikai szerepe, hogy tiarájuk éppolyan sajátos ismertetőjegyük – mármint egy görög számára –, mint a többi szereplő tüzes bélyege.

A hangulati missing linket ez a kicsi, talán öklömnyi perzsa fej adja meg a teheráni Nemzeti Múzeum ókori kiállításáról. Tiarájával mintha a vers tárgyismereti illusztrációjaként szolgálna. De arca, tűnődő, befelé forduló tekintete, szinte láthatatlan finom mosolya arra utal, hogy ő is titkos jelet visel lelkébe pecsételve.

Hafez majd csak ezer év múlva írja meg szerelmes verseit. Anakreón perzsa kortársainak szerelmi költészetét Nagy Sándor görögjei és Omár kalifa arabjai hamvasztják el. Hogy kellett legyen ilyen költői hagyomány, azt a szerelmi betétek tanúsítják a Királyok könyvében, amelyben Firdauszi a 10. században először foglalja össze mindazt, ami az arab pusztítás és három évszázad hiátus után megmaradt az ókori perzsa költészetből. És erről tanúskodik a kicsi perzsa Anakreón-kortárs titokzatos arckifejezése is.


Studiolum Szabadegyetem



A Studiolum Szabadegyetem előadássorozata úgy kezdődött, hogy a rosszat akartuk jóra fordítani: a covid miatt szünetelő utazások helyett szerettem volna virtuális utakat és előadásokat szervezni Zoomon keresztül. A sorozat olyan sikeres lett, hogy az utak újraindulásával sem hagyom abba.

Az elmúlt évben a francia, olasz, orosz, kaukázusi, észt útibeszámolók mellett két nagy kurzus volt az itáliai reneszánsz kezdeteiről és Prága történelmi arcairól (mindez videofelvételen visszanézhető). Szeptembertől két hónapon át az északi, főleg németalföldi reneszánszról beszélek. A továbbiakban tervezek kurzust Iránról és a perzsa kultúráról, a kínai festészetről, az ikonokról, a középkori művészet szimbolikájáról, a középkori Mediterráneumról, szecessziós művészetről, Oroszország történelméről az orosz történeti festmények tükrében, az iszlám kori Andalúziáról, Velencéről, Rómáról, a 20-as évek Berlinjéről és sok egyébről.

Friss híreinkért iratkozzon fel levelezőlistánkra a wang@studiolum.com címen!



Magamról: Dr. Sajó Tamás művészettörténész, fordító, blogger. Berlinben élek, onnan szervezem útjaimat. Tizenöt nyelven beszélek és fordítok. Korábban az MTA-n kutattam és a CEU-n tanítottam. Igazából az általam szervezett utak is peripatetikus egyetemi előadások.

Ajánlom magamat Az élet meg minden hangzó panoptikumban velem készült részletes interjúban.

A Studiolum Szabadegyetem Zoom-előadássorozatában öt-hat alkalomra terjedő kurzusok követik egymást, hol könnyedebb útibeszámolók és városnéző túrák, hol alaposabb művészettörténeti bevezetők. A kurzusok előadásnaptára és korábbi előadásai alább láthatók. Az egyes előadásokat többnyire csütörtök esténként 6 órakor tartom, de utólag is visszanézhetők felvételről. Az öt-hat előadás átfogta tematika mellett pedig mindig tartok néhány extra előadást is, aktualitásokról, például különféle Európa-szerte futó kiállításokról, és idővel online beszélgetéseket is tervezek érdekes kreatív személyiségekkel. Az előadásokról készült videókat legkésőbb másnap felrakom, jelszóval ellátva.

A közelmúlt fejleményei során teljesen bevetté vált, hogy webes újságok, mozgalmak és magánemberek is támogatást kérnek ügyük folytatásához, vagy a puszta túléléshez. Hozzájuk csatlakozom én is. Az előadásokra válthattok egyszeri alkalomra szóló „belépőjegyet” 7 euróért, egy mozijegy áráért, amely az előadásról készült jelszavas videofelvételre. Vagy válthattok havi bérletet is 20 euróért a hónap összes rendszeres és bónusz előadására plusz ezek videófelvételeire (ezt ne felejtsétek el minden hónap elején megújítani). Illetve ezeken felül küldhettek túlélőcsomagot is tetszés szerinti összegben, amelyet hálásan fogadok.

Mindezt ide https://www.paypal.com/donate?hosted_button_id=MPXPJ5F6D7TG4 kattintva tehetitek meg bankkártyával vagy PayPallal, ahol kérlek, a megjegyzésben adjátok meg a neveteket és e-mail címeteket, hogy tudjam, kinek és hová küldjem hetenként a Zoom-bejelentkezések és a rákövetkező videók jelszavait; illetve ha csak egy előadásra/videóra váltotok jegyet, akkor azt is, hogy melyikre. Aki inkább utalna, annak küldök bankszámlaszámot vagy Revolut/Wise-számot. És aki szívesen előfizetne, de nem tud ennyit rászánni, az írjon privátban; inkább vegyen részt kevesebbért, mint maradjon ki belőle.

Aki csak egy előadásra váltott jegyet, jobb, ha egyúttal ír is egy rövid e-mailt a wang@studiolum.com címre. Az előadások előtt rendszeresen ellenőrzöm ugyan a jegyvásárlásokat, de jobb a biztonság, nehogy elfelejtsek belépőt küldeni.

Nagyon köszönöm az érdeklődést és a hozzájárulást az előadássorozat fenntartásához.

Alább látható a Studiolum Szabadegyetem teljes előadássorozata, kezdve az e havi programmal, és folytatva a már megtartott előadások videofelvételeivel. A felvételek összefoglalójának végén, a link után ott van, hogy jelszavas – tehát fizetős – vagy nyilvános, ingyenes video-e. A fizetősök címe mellett balra a kis kockára kattintva a lista alján összegződik, hogy mennyibe kerülne a belépődíj a kiválasztott előadásokra. Az egyes előadások belépődíja 7 euro, de négy előadás vagy annál több már darabonként csak 5 euro. Illetve ha valaki nagyon sokat akar visszanézni, és egyszerre húsz vagy annál több előadást rendel, még ez az összeg is feleződik. Az összeg mellett még egyszer leírom az utalás módját.

2021. szeptember. Az északi reneszánsz:
A már 2020 nyarán megkezdett, de egy huzamban főleg decembertől idén februárig tartó itáliai reneszánsz kurzus párdarabját, az északi, elsősorban németalföldi reneszánsz művészet kurzusát kezdem meg most és folytatom néhány hónapon át. A „reneszánsz” ebben az esetben nagyon tág fogalom, hiszen a késő középkori flamand kéziratfestészettel és Jan van Eyckkel kezdem, s időben felmegyek egészen Vermeerig és Rembrandtig. Ezt a művészeti blokkot közbe-közben virtuális kiállításlátogatások és útibeszámolók is színesítik majd.

  Dec. 30. A megalitikus Szardínia. A berlini Pergamon múzeumban most rendezett „Szardínia: a megalitikus sziget” nagy kiállítás jó alkalmat ad rá, hogy az Utas és holdvilág túrát bevezető etruszk előadás folytatásaként tovább beszéljek arról a Róma előtti archaikus itáliai kultúráról és művészetről, amely Szerb Antalra is olyan nagy hatással volt. Az előadás egyszersmind jövő húsvétra tervezett szardíniai utunknak is jó előkészítője.

  Dec. 23. Isten portréja a kendőtől Jan van Eyckig. Jan van Eyck portréiról beszélve láttuk, hogy a középkorban a portrénál nem volt követelmény, hogy valósághűen tükrözze az ábrázolt személy arcvonásait. Egy fontos kivétel azonban mégis volt: Krisztus „nem kézzel készült képmása”, amelyet a hagyomány szerint egy kendőn – a katolikusoknál Veronika kendőjén, az orthodoxoknál Abgár király kendőjén – hagyott hátra. A 6. századtól kezdve ezt a portrét látjuk minden Krisztus-ábrázoláson. Jan van Eyck lesz az, aki az évszázados másolás során sematikussá vált Krisztus-ikont egyéb portréi mintájára új realizmussal tölti fel. Az előadásban ezt a hosszú utat tekintjük végig a kendő-képmás változataitól az ikonokon és freskókon/mozaikokon keresztül a korai németalföldi festőkig.

  Dec. 16. A Mediciek portréi. A németalföldi portrék itáliai párhuzamaként a Medici család portréit nézzük végig, a Metropolitan Museum most futó kiállításának kapcsán és virtuális tárlatvezetéseként.



  Dec. 9. Az Arnolfini házaspár. Jan van Eyck kettős portréja, a merész perspektívájú szobában álló fiatal pár, lábuknál fapapuccsal és kutyával, mögöttük az egész teret befogó domború tükörrel, az európai festészet egyik ikonjává vált. E kép, a legismertebb németalföldi portré létrejöttének körülményeit, nyilvánvaló és rejtett jelentéseit elemezzük előadásunkon.

  Dec. 2. Andalúzia iszlám emlékei. Andalúzia – Al-Andalus – a 8. századtól a 15. század végéig állt részben vagy egészben iszlám uralom – több egymást követő berber és arab uralkodóház – uralma alatt. Andalúz utunkra készülve az andalúziai kalifátus történetét tekintjük át a négy legfontosabb iszlám eredetű emlékkel, a sevillai uralkodói palotával (Alcázar), a sevillai székesegyházzal (egykori mecset), a córdobai mecset-székesegyházzal és a granadai Alhambrával együtt.

  Jan van Eyck portréi. Az itáliai reneszánsszal szemben, amely a térábrázolásra és a testek volumenének visszaadására koncentrált, a németalföldi reneszánsz a részletek és felületek élethű ábrázolását fejlesztette magas szintre. Ennek természetes tárgya volt a portré, a németalföldi realizmus egyik első sajátos műfaja. Előadásunkon az első nagy generáció, Jan van Eyck, Rogier van der Weyden és kortársaik portréin elemezzük, hogyan alakult ki ez a festői hagyomány és vált a németalföldi realizmus „húzóágazatává”. • Link: https://vimeo.com/650058826 (jelszavas)

  Tiziano asszonyai 2. Tiziano és a velencei szépségek A fekvő aktok után, amelyekkel, mint láttuk, Tiziano gazdagította a reneszánsz és a későbbi művészet repertoárját, most a másik általa bevezetett népszerű műfaj, a félalakos erotikus női portrék eredetét vizsgáljuk. Házassági ajándékképek vagy kurtizánok reklámjai? Netán a mester önpromóciója, amely követői és vetélytársai kezén vált műfajjá? Ezt tekintjük át a Kunsthistorisches Museum idei nagy Tiziano-kiállításához kapcsolódva és kiállításlátogatásunk bevezetéseképpen. • Link: https://vimeo.com/648707964 (jelszavas)

  Tiziano asszonyai 1. Tiziano és Vénusz Urbinói Vénusz, Giorgione Alvó Vénusza, Michelangelo Lédája, Cranach Forrásnimfája. A Kunsthistorisches Museum idei nagy Tiziano-kiállításához kapcsolódóan és virtuális kiállításvezetésként a reneszánsz egyik kedvenc képtípusának, a fekvő női aktnak a kialakulásáról, változatairól és jelentéseiről beszélek, sok-sok példával. • Link: https://vimeo.com/646507068 (jelszavas)

  Az assisi bazilika, a trecento akadémiája. Az 1228 és 1253 között épült assisi ferences főtemplom hajóit és kápolnáit számos freskóciklus díszíti. A 13. század végétől a 14. század közepéig minden festő dolgozott itt, aki számított Itáliában, Cimabuétől Giotto műhelyén át Simone Martiniig és Pietro Lorenzettiig. A templom ilyenformán a trecento festészet válogatott gyűjteménye. Idei Utas és holdvilág utunkra készülve e freskóciklusok keletkezéstörténetét, jelentéseit, nyílt és rejtett üzeneteit tekintjük át. • Link: https://vimeo.com/641686418 (jelszavas)

Szerb Antal etruszkjai. Ezen a „színesítő” előadáson, amelyet a néhány nappal később kezdődő Utas és holdvilág túra előkészítéseként tartok, egyfelől az etruszk és pre-római művészetet mutatom be, amelyek emlékei végigkísérik umbria-toszkánai útvonalunkat. Másfelől pedig arról beszélek, milyen szerepet játszott az etruszk kultúra és művészet a 20. század első feli szellemtörténetben, kiemelten Kerényi Károly mitológiafelfogásában, amely barátjára, Szerb Antalra és az Utas és holdvilágra is nagy hatással volt, s amely kulcsot ad a regény értelmezéséhez. • Link: https://vimeo.com/640083675 (nyilvános)

  Jan van Eyck első ismert műve: a párizsi-torinói-milánói hóráskönyv. A korábbi előadásokban azt tekintettük át, hogyan teremti meg a franko-flamand kéziratfestészet azt a stílust, amely Jan van Eyck genti oltárán elsőként és mindjárt teljes pompájában jelenik meg táblaképen. Utána végignéztük e kéziratfestészet egyik főművét, Berry herceg hóráskönyvét. Most egy másik főművet lapozunk végig, azt a „missing linket”, ahol az 1430-as évektől megjelenő németalföldi reneszánsz táblaképfestészet első nagy alakjai, Jan van Eyck és mások még kéziratfestőként jeleskednek, s amelynek illusztrálásában a korszak sztárművészeinek egész revüje felvonult. • Link: https://vimeo.com/637902250 (jelszavas)

  Párizs 1400. Internacionális gótika a francia udvarban Láttuk már, hogy az 1430 körül megjelenő németalföldi reneszánsz táblaképfestészetet a kéziratfestészet készítette elő. Ebben a festészetben kétféle tendencia él egymás mellett, amely együttesen hozza majd létre az új északi reneszánsz stílust: a sajátosan németalföldi realista irányzat és az egész 15. század eleji Észak-Európára jellemző kifinomult udvari gótika stílusa. A mostani előadáson az utóbbit tekintjük át. Mi volt a párizsi divat 1400 körül, milyen volt a nemzetközi gótikának vagy szép stílusnak nevezett francia udvari festészet formavilága, amelyből Jan van Eyck művészete is merítette a maga gótikus komponensét? • Link: https://vimeo.com/632201267 (jelszavas)

  Berry herceg hóráskönyve. A késő középkori franko-flamand könyvfestészet egyik legpompásabb és legismertebb példája Jean de Berry herceg hóráskönyve, amelynek illusztrációit a 19. század vége óta a középkor egyfajta ideálképeként reprodukálják számtalan formában. A középkori könyvfestészetnek ezt a csúcstermékét, a világ legértékesebb könyvét a nijmegeni Limbourg fivérek festették 1412 és 1416 között. Ezen az előadáson a 206 oldalas kézirat legfontosabb képeit, témáikat, struktúrájukat, mintáikat, keletkezésük történetét és az általuk közvetített világ- és társadalomképet tekintjük át. • Link: https://vimeo.com/628683841 (jelszavas)

  Középkori flamand könyvfestészet. Míg az itáliai reneszánsz kialakulását végig tudtuk követni a bizánci ikonoktól Cimabuén, Giottón és Ducción át Masaccio és Donatello nagy generációjáig és tovább, Raffaello és Michelangelo csúcspontjáig, addig a németalföldi reneszánsz művészet Jan Van Eyck nemrég látott genti oltárával látszólag minden előzmény nélkül, teljes tökéletességében lép színpadra. A németalföldi táblaképfestészetben semmi olyan korábbi alkotást nem ismerünk, amely logikusan elvezetne ide. Honnan szedte Jan Van Eyck ezt a magasrendű ábrázolásbeli tudást, amellyel – mint azt a Gemäldegalerie Későgótika-kiállításának kapcsán láttuk – egy csapásra megváltoztatta Észak-Európa festészetét, és a későgótikának is origója lett? A válasz a kézzel festett könyvekben található. A könyvfestészet volt a franko-flamand udvari művészet nagy műfaja, itt alakult ki az a gazdagon díszített, realista, ám mégis ünnepélyes stílus, amely a genti oltáron először jelenik meg táblaképen is. Mint látni fogjuk, maga Jan Van Eyck és két fivére is könyvfestőként kezdték pályafutásukat. Ezt a kevéssé ismert, mert nehezen hozzáférhető és ritkán kiállított műfajt tekintjük át középkori gyökereitől a Van Eyckekig és tovább. • Link: https://vimeo.com/612884362 (jelszavas)

2021. ősz-tél. Utakhoz kapcsolódó előadások:
A több héten vagy hónapon át tartó kurzusok – mint elsőként a németalföldi reneszánsz művészet – közben olykor-olykor tartok olyan előadásokat is, amelyek az egyes utakhoz kapcsolódnak, előre bemutatják azok egy-egy nevezetességét, vagy utólag tartok útibeszámolót róluk.

  A palermói normann palotakápolna. A normannok 906-ban letelepültek ugyan Normandiában, ahol kereszténnyé és franciává lettek, de kalandozó és hódító életmódjukat még évszázadokig nem adták fel. Ahogy Hódító Vilmos normann herceg 1066-ban megszállja Angliát, úgy a normannok egy másik ága az 1090-es években elfoglalja Dél-Itáliát és Szicíliát, amelynek görög nyelvű lakosságán kétszáz év óta észak-afrikai muszlim vezető réteg uralkodik. És ahogy az angliai normannok, úgy a szicíliai normannok is pompás építkezések során keresztül mutatják fel hatalmukat új alattvalóiknak. Ezek között a legragyogóbb a II. Roger király által 1132 és 1143 között építtetett palermói palotakápolna, amely latin ikonográfiájával, bizánci mozaikjaival és festett arab mennyezetével egyedülálló módon ötvözi Szicília három meghatározó kulturális és művészeti örökségét. Az október eleji szicíliai utunkat előkészítő előadáson ezt a hármas örökséget elemzem, részletesen végigtekintve a kápolna építéstörténetét, mozaikjainak és festményeinek ikonográfiáját. • Link: https://vimeo.com/620730245 (jelszavas) • Korábban már a monrealei katedrális kapcsán beszéltem a szicíliai normann művészetről, érdemes azt is megnézni hozzá: https://youtu.be/HL6xrFOfACs

2021. augusztus. Orosz útibeszámolók:

  A Zolotoje Kolco 4. Jaroszlavltól Moszkváig. A Zolotoje Kolco füzérén haladva Rosztov után következnek az egykori vlagyimir-szuzdali fejedelemség legészakibb várai és kolostorai. Jaroszlavl, az észak fővárosa, Kosztroma, a Romanovok bölcsője, majd ismét délnek fordulunk, és a száztemplomú Szuzdalnál elérjük az északi fejedelemség régi fővárosát. Innen megyünk át Vlagyimirbe, a „fehér templomok fővárosába”, a középkori észak-orosz fejedelemség központjába, ahonnét Moszkvát is alapították. Utunkat Andrej Rubljov templománál, a bogoljubovói Pokrov na Nyerlinél fejezzük be. • Link: https://vimeo.com/606834211 (jelszavas)

  A Zolotoje Kolco 3. Szergijev Poszadtól Rosztovig. A Zolotoje Kolco spirituális fókusza, Radonyezsi Szent Szergej kolostora után Alekszandrov – Rettegett Iván alternatív fővárosa – és Pereszlav – Alekszandr Nyevszkij fejedelem városa – érintésével következik az építészeti fénypont, a rosztovi kreml és hét temploma. • Link: https://vimeo.com/596695687 (jelszavas)

  A Zolotoje Kolco 2. A Szentháromság Útja. (A Kremltől Szergijev Poszadig, százötven éve). Az előző előadásban látott Szergijev Poszad Szentháromság-kolostora, Moszkvától északra hetven kilométerre, a régi Oroszország legszentebb, leglátogatottabb kolostora volt. Ezért a Moszkvából ide vezető út, a Troickaja Doroga, a Szentháromság Útja is a legjobban karban tartott, korabeli útikönyvekben is leírt út volt a birodalomban. A moszkvai Kremltől induló út a legfontosabb észak-moszkvai műemlékeket és Moszkva alatti jeles dácsákat és nevezetességeket is érintette. Egy ilyen régi útikönyv és korabeli fotók alapján járjuk végig a Szentháromság Útját és látogatjuk meg a Szentháromság-kolostort. • Link: https://vimeo.com/592870508 (jelszavas)

  A Zolotoje Kolco 1. Szergijev Poszad kolostora. Amire az átkosban végzett ember Zolotoje Kolco néven az orosz órák unott örökségeként emlékszik, az valójában egy Moszkvától északra háromszáz kilométer hosszan elnyúló elképesztően szép középkori város- és kolostoregyüttes, a középkori orosz fejedelemségek egy körútra felfűzhető központjai. Minden városnak, kremlnek, templomnak megvan a maga külön egyedi története és szépsége, és csak fénykoruk elmúltával váltak egy nagyobb egység, a moszkvai nagyfejedelemség, a későbbi Oroszország részévé. Ezekről a történetekről és helyszínekről mesélek sok képpel. Elsőként a Moszkvából indulva legelső állomásról, a legszentebb orosz zarándokhelyről, minden orosz kolostorok anyakolostoráról, a Radonyezsi Szent Szergej által a 14. században alapított és Andrej Rubljov által a 15. század elején kifestett Szergijev Poszadról. Ennek ikonosztázára készült Rubljov Szentháromság-ikonja is. • Link: https://vimeo.com/591147689 (jelszavas)

  A Tretyakov képtár ikongyűjteménye. A középkori orosz ikonfestészetnek, a régi orosz vallásosság, kultúra és művészet legfőbb képviselőjének legnagyobb gyűjteményét a moszkvai Tretyakov képtár őrzi, amely az ikonok iránt a századfordulón megújult érdeklődés egyik első intézménye is. A gyűjtemény kiemelkedő darabjain keresztül a régi orosz művészetet, az orosz ikonok legfontosabb típusait és legnagyobb festőit tekintjük át, mint Andrej Rubljov, akinek szinte minden munkája itt látható. • Link: https://vimeo.com/586847134 (jelszavas)

  Behemóttal Moszkvában. A Mester és Margarita színhelyei. A Mester és Margarita beleíródott Moszkva szövetébe. Egyfelől maga Bulgakov gondos útmutatást ad minden – valódi vagy képzelt – helyszínhez, másfelől a mű életének tiltott évtizedei alatt a beavatottak dolgoztak ki útvonalakat az egyes helyszínekhez. Ezek közül járjuk be most a legfontosabbakat, felelevenítve közben a mű keletkezés- és recepciótörténetét és párhuzamait Bulgakov életében. • Link: https://vimeo.com/583975316 (jelszavas)

Andrej Rubljov Szentháromsága. Most csütörtökön lesz egy éves a Studiolum Szabadegyetem. Az évfordulón ünnepi témával szeretnék köszönetet mondani, amiért egy éven át a vendégeim voltatok. „Ne hanyagoljátok el a vendégszeretetet, mert ezáltal egyesek tudtukon kívül angyalokat láttak vendégül”, írja Szent Pál. Arra az esetre utal, amit a múlt heti előadás angyali üdvözletének előképeként nyugodtan nevezhetnénk „ószövetségi angyali üdvözletnek”: a három angyal látogatására Ábrahámnál Mamré tölgye alatt, amelyről Andrej Rubljov talán a legismertebb ikont festette. Erről az ikonról, Rubljov „ószövetségi Szentháromságáról”, történetéről, modelljeiről és jelentéseiről fogok beszélni csütörtökön, megelőlegezve ezzel egy későbbi kurzust, amelyen majd az ikonokról beszélek. • Link: https://vimeo.com/531922006 (nyilvános)

Novgorod és ikonjai. Az orosz történelem Novgorodban született meg. A városban és környékén rengeteg középkori templom állt és jórészt áll még ma is, a sok pusztítás után: Novgorod mint világörökségi helyszín kb. 600 műemléket foglal magában. Történészek többször is felvetették a kérdést: vajon hogyan alakult volna Oroszország, Kelet-Európa és az egész világ történelme, ha nem az autoriter moszkvai, hanem a velencei állam szervezetére emlékeztető demokratikus novgorodi vezetési stílus vált volna uralkodóvá az orosz államban. Nagy Péterről szokás mondani Puskin nyomán, hogy ablakot nyitott Oroszországnak Európára. Csak azt felejtik el, hogy azon a helyen korábban már állt egy tárva nyitott ajtó, Novgorod, amelyet Moszkva csukott be. • Link: http://youtu.be/0iDQPGqtAXg (nyilvános) • Blogbejegyzések: Novgorod és ikonjaiA novgorodi fakereszt

A konstantinápolyi Chora-templom bizánci mozaikjai. A konstantinápolyi Chora templomot Theodoros Metochites bizánci államférfi és tudós díszíttette új stílusú mozaikokkal és freskókkal 1305 és 1328 között, nagyjából akkor, amikor Firenze és Siena hozzálátott, hogy saját bizánci örökségét új stílussá formálja tovább. Az oszmán megszállás után mecsetté alakított templom mozaikjait vakolat borította, amely alól csak az 1930-as években bontották ki őket amerikai régészek. Az Atatürk által akkor múzeummá tett mecset-templom a bizánci művészet leggazdagabb együttese volt mindmáig, amikor Erdoğan ismét mecset céljára rendelte. Hogy az új funkcióval össze nem egyeztethető mozaikjaival és freskóival mi lesz (sőt mi van), azt még nem tudni. Ezen a karácsonyi előadáson még múzeum korában készült fotóimmal mutatom be és elemzem a bizánci ikonfestészet egész tematikáját átfogó ábrázolásaikat. • Link: https://vimeo.com/494202751 (nyilvános)

2021. július. A Kaukázus:

  Grúzia kincstára, Szvaneti. Grúzia északnyugati tartománya, Szvaneti a Kaukázus legmagasabb csúcsai között fekszik. Noha Grúzia történelme bővelkedik az idegen inváziókban, ellenségnek soha nem sikerült eljutnia ide. Az itteni völgylakóknak, a szvanoknak ezért nemcsak különleges saját kultúrájukat és nyelvüket, s az itteni arany- és ezüstbányák terméséből előállított kincseket sikerült megőrizniük, hanem azokat is, amelyeket a déli vidékekről menekítettek ide ellenséges támadás esetén. Ezek jó része aztán itt is maradt a helyi templomokban, amelyeket most tíz napon át bejártunk. Most Szvaneti történelméről, kultúrájáról, művészetéről, építészetéről, és a mostani expedíció tapasztalatairól számolok be, mindezt Grúzia és a Kaukázus történelmének és kultúrájának kontextusába illesztve. • Link: https://vimeo.com/569960370 (jelszavas)

  Grúzia határvidékei: Kazbegi, Tusheti, David Gareji. Egy hónapot töltöttem ismét Grúziában, sok helyszínen, sok projekttel. Az út elejétől fogva folyamatosan tudósítok a blogon. A második részről, a szvaneti középkori templomok kutatásáról tartott helyszíni előadás után a harmadik, csoporttal végigcsinált részről beszélek, a terepjárós és lovas túráról Grúzia legelzártabb részében, Tusheti völgyében a csecsen-dagesztáni határon, s az ezt megelőző két túráról fel a grúz selyemúton Kazbegi hegyláncához, és le az azerbajdzsáni határhoz, David Gareji kolostoregyütteséhez. • Link: https://vimeo.com/580845718 (jelszavas) • Blogbejegyzés: Grúzia percről percre (több egymást követő bejegyzésben)

A karabahi helyzet. Karabah, amelyet több nemzetiség is mitikus „ősi földjének” tekint, már legalább száz éve a Kaukázus Szarajevójának számít, akár mint helyi háborúk kirobbantója, akár mint népirtások színhelye. A Sztálin által ügyesen megvont határok szinte természetes módon generálják a konfliktusokat a régióban. Ez vezetett az első karabahi háborúhoz 1988-94 között, amelynek eredményeképpen az örmények elfoglalták nemcsak a voltaképpeni Karabah tartományt, hanem a környező azerbajdzsáni területeket is, majd a 2020-as karabahi háborúhoz, amikor az azerbajdzsáni hadsereg, Törökország és szír zsoldosok támogatásával, visszafoglalta a megszállt területek nagy részét. Micsoda Karabah, hogy ilyen fontos szerepet játszik a Kaukázus történelmében? Milyen előzmények után, hogyan tört ki az első karabahi háború? Hogy került sor a 2020-as háborúra, és mi most a helyzet? • Link: https://vimeo.com/485175982 (nyilvános)

2021. június. Nyári kiállítások és szecesszió:

  Picasso Algériai női. A berlini Berggruen Galéria kiállítása. Picasso tizenöt darabból álló Algériai nők sorozata, amelyet pályája csúcsán, 1954-55-ben festett, utalások és történetek bonyolult hálójának középpontjában áll. A kép ihletője Delacroix Algériai nők festménye volt (1834), amelynek átértelmezésével Picasso, mint sok más nagy mű újra megfestésével, tiszteletét akarta kifejezni a romantikus mester iránt. De ekkoriban halt meg barátja és riválisa, Henri Matisse is, s Picasso az ő orientális motívumainak beemelésével az ő emlékének is adózott. Ugyanakkor az „algériai nő” sokjelentésű szexuális toposzként is él a francia kollektív memóriában, ami szintén hatással van a képekre. És éppen ekkor zajlik az algériai háború, amelynek során az algériai szabadságharcos nők alapjában változtatják meg ezt a toposzt. Majd a képek hatással lesznek az algériai festőnők önértelmezésére. Végül a napjainkban aukcióra kerülő darabokat elsősorban arab milliárdosok vásárolják meg saját kettős identitásuk hangsúlyozására. (A sorozat utolsó darabja volt 2015-ben a valaha is legmagasabb összegért elkelt festmény.) A tizenötből mindössze egyetlen kép van európai nyilvános gyűjteményben, a többi amerikai és közel-keleti magángyűjteményekben. A berlini Berggruen Galéria most hosszú idő után először mutatja be őket együtt nyilvánosan, az értelmezésüket segítő más festményekkel együtt. Ezeket a jelentésrétegeket zongorázom végig ezen a virtuális tárlatvezetésen. • Link: https://vimeo.com/578561315 (jelszavas)

  Preraffaeliták a Galériában. A Magyar Nemzeti Galériában most nyílt kiállítás a Tate Gallery képeiből a preraffaelita művészetről, a 19. század első modern művészeti irányzatáról, amely közvetlenül vagy közvetve minden más modern törekvés előfutára is volt a posztimpresszionistáktól a szimbolista festészeten át a szecesszióig. A Studiolum Szabadegyetemnek ezen az előadásán virtuális tárlatvezetést tartok a kiállításon, sok háttérinformációval a képekről, a művészekről, a témákról és a múzsákról. • Link: https://vimeo.com/558663169 (jelszavas)

  William Morris és az Arts and Crafts. Az Arts and Crafts a 19. századi Anglia legnagyobb hatású művészeti irányzata volt, amely továbbvitte a preraffaelita hagyományt és előkészítette a szecessziót. Erről az irányzatról és örökségéről, valamint alapítójáról William Morrisról lesz szó szecessziós sorozatunk mai előadásán, kiegészítésül a Galéria preraffaelita kiállításához és az arról tartott korábbi virtuális vezetéshez. • Link: https://vimeo.com/567148196 (jelszavas)

  Későgótika. A berlini Gemäldegalerie kiállítása. A gótika néven számon tartott művészettörténeti korszak közel négyszáz éven át tartott, hosszabban, mint bármelyik más európai művészeti periódus. Természetes, hogy ezen belül is voltak akkora stílusváltások, mint mondjuk a reneszánsz időszakán belül. A berlini Gemäldegalerie legújab nagy kiállítása e korszak legutolsó periódusát, a nagyjából 1430 és 1500 közé behatárolt későgótikát határozza meg új kritériumok és mutatja be lenyűgözően gazdag anyag alapján. A kiállítás, amelyet publikált és saját fotók alapján mutatok be, szorosan kapcsolódik szeptemberben induló új kurzusunk, a németalföldi reneszánsz témájához is. • Link: https://vimeo.com/577267803 (jelszavas)

  Habsburg-óvoda Németalföldön. Reneszánsz kiállítás Mechelenben (Brüsszel). I. Miksa császár (1508-1519) 1477-ben vette el az utolsó burgundiai herceg lányát, Máriát, és kapta meg vele együtt Németalföldet, a korabeli Európa egyik leggazdagabb régióját. Lánya, Ausztriai Margit Németalföld kormányzója lett, s Brüsszel melletti, mecheleni kastélyában egyszersmind szárnya alá vette a család gyermekeit, köztük a gyermek V. Károlyt. A mecheleni udvar három generáción át meghatározó iskolájává vált a fiatal Habsburgoknak, ahová az oktatás színvonalát látva – a tanárok között volt például Erasmus is – több más európai arisztokrata ház is beadta gyermekeit, például a fiatal Boleyn Annát. A mecheleni iskola nagyon fontos szerepet játszott a 16. században, az európai uralkodói dinasztiák kezdődő globalizációjának korában. A most futó mecheleni kiállítás gazdag festmény- és tárgyi anyaga ezt az időszakot idézi fel, s azt mutatja be, milyen volt főúri gyermeknek lenni, császárnak vagy uralkodói hitvesnek nevelkedni a reneszánsz korában. • Link: https://vimeo.com/573128593 (jelszavas)

  A szecesszió Szabadkán. Szabadka a régi Magyarország harmadik legnagyobb városa volt, és rangjának megfelelően vette ki a részét a századforduló új művészeti irányzatából, a szecesszióból is. Ezen az előadáson a szabadkai – és egyben a magyar – szecesszió néhány főművét, Reichle Ferenc, Komor Marcell és Jakab Dezső pompás épületeit látogatjuk meg virtuálisan, miután a covid utáni első túránkon a valóságban is felkerestük őket, s áttekintjük azt a művészeti miliőt, a Lechner Ödön által megteremtett „tulipános szecesszió” stílusát és társadalmi-gazdasági hátterét is, amelyben gyökereznek. • Link: https://vimeo.com/564344198 (jelszavas)

2021. március-május. Prága arcai:

  Rembrandt arcai Prágában. „Rembrandt minden portréja mintha valami rendkívüli súlyú és erejű belső drámát hordozna,” írja Jean Genet a Rembrandt titka c. esszéjében. Miért vannak ránk ilyen nagy hatással ezek az arcok? Rembrandtnak erről a titkáról szól a kölni Wallraf-Richartz-Museum és a prágai Nemzeti Galéria által a mester halálának 350. évfordulójára rendezett kiállítás, amely most ért véget Prágában. Erről a kiállításról szóló beszámolóval kezdem el a Studiolum Szabadegyetem új, hathetes kurzusát, amely Prága néhány arcát mutatja be. • Link: https://vimeo.com/514000689 (jelszavas)

  IV. Károly Prágája. „Amikor ebbe a királyságba jöttem, egyetlen lakható várat sem találtam”, emlékezett vissza élete végén IV. Károly (1347-1378). Ezért kénytelen volt ő maga császári fővárossá kiépíteni Prágát. A város alapvető struktúráját és látványát még mindig az általa a 15. században megadott keretek határozzák meg. Mit hozott Prágának ez az első aranykor? Erről lesz szó a Prága arcait bemutató sorozatunk második előadásában. • Link: https://vimeo.com/517285844 (jelszavas)

  A cseh gótikus festészet, két részben. Ahogy Prága IV. Károly császár uralkodása alatt a birodalom központjává vált, úgy vált az európai művészetnek is fontos központjává. A királyi és főúri megrendelések művészek sokaságát vonzották Észak-Itáliától a német tartományokon át Franciaországig. Ezt a virágzó, kifinomult gótikus művészetet mutatom be a Prága arcai sorozat harmadik előadásán, a Prágai Nemzeti Galéria középkori kiállítása alapján, virtuális tárlatvezetésként. • Link: https://vimeo.com/519654099 és https://vimeo.com/520068173 (jelszavas)

Dr. Sarkadi Nagy Emese: Középkori művészet a Keresztény Múzeumban. Vendégelőadónk, Dr. Sarkadi Nagy Emese művészettörténész előadásán a múlt héten látott cseh lágy stílusú művészettel párhuzamos magyarországi, illetve osztrák alkotásokból tekintünk meg egy válogatást – a Keresztény Múzeum gyűjteményén keresztül. Az esztergomi gyűjtemény egyrészt az egyházmegye területéről begyűjtött művek, másrészt a főpapi magángyűjteményekből származó alkotások révén több helyszínről is nagyon jó példákat nyújt ehhez. Érdemes megfigyelni, hogy az internacionális gótika és annak közvetlen lecsapódásai hogyan hoztak létre egymástól függetlenül, mégis egymáshoz nagyon hasonló alkotásokat különböző közép-európai központokban, udvarokban – egészen a 15. század közepéig. • Link: https://vimeo.com/521528068 (nyilvános)

  A prágai szín: Szex, arany és mágia II. Rudolf udvarában. A kattintásvadász cím azokat a motívumokat emeli ki, amelyek miatt Madách is II. Rudolf udvarát választotta a dekadens reneszánsz színhelyéül, s amelyek ma is nagyban hozzájárulnak a „mágikus Prága” imázsához. Miért olyan fontos II. Rudolf császár kora nemcsak Prága imázsa, hanem egész Kelet-Európa számára, s mik voltak udvari kultúrájának meghatározó elemei? Erről lesz szó ezen az előadáson. • Link: https://vimeo.com/522466424 (jelszavas)

  A reneszánsz csodakamra. A Kunst- und Wunderkammer, cabinet de curiosité / of curiosities avagy csodakamra, a dolgozószoba és egzotikus múzeum együttese, miniatűr univerzum, amelyben a humanista megélhette és amellyel reprezentálhatta saját humanista-voltát, a reneszánsz legsajátosabb terméke. Kialakulásának és gazdagodásának kanyargós útját tekintjük át ezen az előadáson, az ókori inspirációktól Federico da Montefeltro urbinói studiolumán át II. Rudolf prágai csodakamrájáig és a késő reneszánsz nagy természethistóriai gyűjteményeiig. • Link: https://vimeo.com/526298875 (jelszavas)

  Az eltűnt prágai zsidó negyed. Az egykori prágai zsidó negyedből manapság csak a jéghegy csúcsát látja a turista, azt a néhány zsinagógát és a temetőt, amelyet az 1893-1914 közötti „szanálás” megkímélt. De a totális bontás előtt a Josefov egy hatalmas, szerves városnegyed volt, ezeréves történelemmel, utcákkal és házakkal. Néhány hónapja az Agostino Foundation ösztöndíjának jóvoltából ezt a városnegyedet rekonstruálhattam virtuálisan, számítógépen, egykori dokumentumok, fotók és rajzok alapján. Ebből mutatok be néhány részletet, a prágai zsidó történelem keretébe ágyazva. • Link: https://vimeo.com/540288199 (jelszavas)

  Itt járt Kafka. Kávéházak és irodalom a századfordulós Prágában. Prága, akárcsak a Monarchia más nagyvárosai, Bécs, Budapest vagy Trieszt, a kávé és a kávéházak városa is volt. Ennek a történetnek a budapesti kiadását viszonylag jól ismerjük az irodalomtörténetből és az elmúlt évek kutatásaiból, mindenekelőtt Saly Noémi írásaiból. De hogyan alakult ez Prágában? Hogyan vert gyökeret a kávé a Moldva partján, milyen kávéházakban merengtek a cseh, német és zsidó bölcsészek, melyikhez kötődik valamelyik halhatatlan neve vagy írása? És hol járt Kafka? • Link: https://vimeo.com/543261003 (jelszavas)

  Szecessziós festészet Prágában. A cseh szecesszióról első- és utolsósorban is Alfonz Mucha plakátjai jutnak eszünkbe, aki pedig szinte egész életében Párizsban dolgozott, és Prágában mindig kritikával fogadták. De a cseh századforduló festészete őt leszámítva is gazdag és sokszínű művészet, sokféle stílusirányzattal a neobarokktól az avantgardig, számos nagy művésszel és remekművel, akik és amelyek Magyarországon jórészt ismeretlenek. Ebbe a világba pillantunk be itt a szomszédban, amely annyira hasonló és mégis annyira más, mint a mienk. • Link: https://vimeo.com/546108763 (jelszavas)

  Modern építészet Prágában. Prága összképében a középkori épületek, tornyok, templomok, paloták, árkádos terek dominálnak. De a város utcáit járva újra meg újra hangsúlyos helyeken állnak a 19. század végétől máig keletkezett szecessziós, funkcionalista, art deco épületek, határozott korai modern réteggel gyarapítva a város építészeti szövetét. A szecesszió, a kubizmus, a funkcionalizmus, noha máshonnan érkezett, de a 20. század első felében felvállaltan „nemzeti stílussá” vált. Ennek folyamatát, meghatározó építészeit és látványos épületeit tekintjük át Prága utcáit járva. • Link: https://vimeo.com/548964658 (jelszavas)

  A cseh fotó. Ahogy az előző előadásokon áttekintett cseh szecessziós művészet, úgy az ugyanekkor meginduló cseh fotó is az európai élvonalban volt. Sajátos hangulatot ad neki a történetét végigkísérő finoman ironikus, abszurd felhang. Előadásunkon ennek a történetnek közel százötven évét kísérjük végig a legjobb fotósok képein és a cseh történelem általuk dokumentált sorsfordulóin keresztül. • Link: https://vimeo.com/553003708 (jelszavas)

  A prágai Királyi Út, két részben. A cseh királyok koronázási útvonala, amelyet még a Prágát újjáalapító IV. Károly király jelölt ki az 1340-es években, az óváros keleti kapujától az óvárosi főtéren és a Károly-hídon át vonult át a Kisoldalra, majd a várhegyre felkanyarodva a Szent Vitus koronázótemplomba. Évszázadokon át minden cseh király, akár a Luxemburgi-, akár a Jagelló- vagy a Habsburg-házból, ezen vonult fel kíséretével együtt a koronázás napján. Az útvonal ezért Prága ünnepi folyosójává lett, ennek mentén sorakoznak a legreprezentatívabb paloták és középületek. Prágai kurzusunkat ennek az útvonalnak a végigjárásával, egy vidám városnézéssel zárjuk. • Link: https://vimeo.com/555860233 és https://vimeo.com/556708712 (jelszavas)

2020. június – 2021. február. A (főleg itáliai) reneszánsz kezdetei:

Masaccio Szentháromsága. A reneszánsz művészet egyik legnagyobb „ikonja” a firenzei Santa Maria Novellában, amelyet akár a reneszánsz festészet nullpontjának is tekinthetünk. Az előadáson ezt az egyetlen freskót járjuk körül, bemutatva értelmezésének különféle rétegeit, a firenzei társadalmi, festészeti, kulturális hagyományba való beágyazódását, s hogy mi az a nagy nóvum benne, ami már a kortársak számára is az új művészet egyfajta manifesztumává tette, amely alapvetően változtatta meg a festészet irányát. • Link: https://youtu.be/ySXvtnFyOes (nyilvános) • Blogbejegyzés: Mintha lyukas lenne az a fal. Masaccio Szentháromsága

„A quattrocento Sixtus-kápolnája”. Masaccio freskói a Brancacci-kápolnában. A reneszánsz első nagy freskóciklusát, amely száz éven át a firenzei festők iskolájának számított, Masolino és Masaccio festették meg a firenzei Brancacci-kápolnában. Az előadáson végignézzük tematikáját, ikonográfiáját és újító ember- és térábrázolásának forrásait. • Link: https://youtu.be/ySXvtnFyOes (nyilvános)

Lilith és a draconcopes. Leányfejű kísértők a Talmudtól Boccaccióig. Masaccio első nagy freskóciklusa a firenzei Brancacci-kápolnában a Kísértés jelenetével kezdődik, amelyen a gonosz egy leányfejű kígyó képében kísérti meg az első emberpárt. Honnan ez az ikonográfia? Valóban a héber mítoszok Lilithjére megy vissza, s ha nem, kicsoda ő? • Link: https://youtu.be/N4sQwNk7hX8 (nyilvános) • Blogbejegyzés: Lilith és a draconcopes. Leányfejű kísértők a Talmudtól Boccaccióig

  Piero della Francesca. A firenzei reneszánsz születését már nyáron elkezdtem elmesélni a Masaccióról szóló három előadással. Ezt folytatom most az egyik legnagyobb és legtitokzatosabb korai reneszánsz festővel, a perspektíva és a plasztikus emberábrázolás nagy mesterével. • Link: https://vimeo.com/481379882 (jelszavas)


  A Mediciek Firenzéje. A Medici család száz év alatt nemcsak Firenze politikai rendszerét alakította át, hanem művészetét is, sőt egyáltalán a művészet fogalmát. Ennek néhány jelentős példáját tekintjük végig e kettős előadás során, kezdve a dinasztiaalapító Cosimo de’ Medici (1389-1464) emblematikus megrendeléseivel a Battisterótól a San Marco domonkos kolostoron át a Medici-palotáig, arra figyelve közben, hogy egy zseniális megbízó és néhány zseniális művész – Donatello, Brunelleschi, Michelozzo, Fra Angelico, Benozzo di Gozzoli, Filippo Lippi – együttműködésének eredményeképpen hogyan változik meg a művészet szerepe, és hogyan alakulnak ki új műfajok a 15. századi Firenzében. • Link: https://vimeo.com/484173289 és https://vimeo.com/487825781 (jelszavas) • Blogbejegyzés: Firenze királyai

  A „sienai primitívek”. A 14-15. századi Siena egyfajta alternatívája volt Firenzének mind politikai rendszerében, mind művészetében. Giottóval, a firenzei „új művészet” mitikus alapítójával közel egy időben itt is hasonlóan nagy mitikus mester, Duccio lép színre és újítja meg a sienai festészetet. Tanítványai, Simone Martini és a Lorenzetti fivérek keze nyomán alakul ki az a sienai reneszánsz festészet, amely jóval érzékenyebb, könnyedebb, tágasabb, színesebb, és gyakran népiesebb, mint firenzei ellenpárja. A „sienai primitívek” kifejezést Szerb Antal használja rájuk az Utas és holdvilágban az őket éppen akkoriban újrafelfedező korabeli művészettörténet nyelvezete nyomán, de ez nem lebecsülést jelent, hanem úttörő voltukra utal. • Link: https://vimeo.com/489546694 (jelszavas)

  A jó és rossz kormányzás képe a sienai városházán. A jó és rossz kormányzás allegóriája, amelyet a legnagyobb sienai reneszánsz művész, Ambrogio Lorenzetti festett a sienai városháza tanácstermének négy falára, nemcsak a sienai festészet főműve, hanem egyúttal a középkori város részletes társadalomrajza is, sok jelentésréteggel. Ezeket igyekszem kibontani a „sienai primitívekről” szóló második előadáson. • Link: https://vimeo.com/492611150 (jelszavas)

  Raffaello 500, két részben. Raffaello egy vidéki kisvárosból elindulva vált húsz év alatt Leonardo és Michelangelo mellett a reneszánsz „harmadik emberévé”, a pápai udvar mesterévé, majd, idén ötszázadik éve, minden idők legnagyobbnak tartott festőjévé, magává a festészet kánonjává. Hogyan történhetett ez, saját festői kvalitásain túl milyen együttállások kellettek hozzá, a kor milyen kívánalmaira érzett rá? Ezt igyekszem felvázolni ezen az előadáson, amelyik a Medici-pápa X. Leó szereplése folytán egyszersmind a Medici-művészetpártolás harmadik fejezete is. • Link: https://vimeo.com/498087063 és https://vimeo.com/499325530 (jelszavas)

  A firenzei szobrászat. Első rész: Donatellótól Michelangelóig. Kurzusunkon alapvetően a reneszánsz festészet kialakulását követjük végig. Egy (dupla) előadás erejéig azonban ki kell térnünk a szobrászatra is, amely az antik szobrok imitálása révén az antik örökség – motívumok, realizmus és plaszticitás – beemelésének fő forrása volt a reneszánsz művészetben. A korai példáktól a quattrocento nagy meghatározó figuráin, Donatellón és Verocchión át Michelangelóig tekintjük át ennek változatait Firenzében, de Michelangelo szobrait már a következő, extra előadásra tartogatom. • Link: https://vimeo.com/500571866 (jelszavas)

  A firenzei szobrászat. Második rész: Michelangelo. Az évszázad, sőt talán az évezred legnagyobb szobrásza: a kezdetektől a Medici-kertben a főművekig a Medici-kápolnában. • Link: https://vimeo.com/501888191 (jelszavas)


  A velencei reneszánsz 1. Mantegna és Bellini. Velencében a reneszánsz festészet import termék volt, Padovából érkezett Andrea Mantegna, az antikvitás legnagyobb imitátora és sógora, Giovanni Bellini révén, akit Dürer még 1506-ban is Velence legnagyobb festőjének nevezett. Ez alkalommal azt tekintjük át, milyen volt a velencei festészet Mantegna és Bellini előtt, mi újat hoztak ők és hogyan fogadta be azt a város festészete, s a következő alkalommal azt, hogy hogyan formálta ezt tovább érett reneszánsz velencei festészetté Bellini két legnagyobb tanítványa, Giorgione és Tiziano. • Link: https://vimeo.com/503156608 (jelszavas)

  A velencei reneszánsz 2. Giorgione és Tiziano. Az 1500-as évek eleje a velencei reneszánsz festészet virágkora. Giovanni Bellini meghonosította a városban az új stílust, amelynek azonnal olyan nagy képviselői támadnak, mint Giorgione és Tiziano. Róluk, az új reneszánsz műfajokról, politika és művészet összjátékáról lesz szó ezen az előadáson. • Link: https://vimeo.com/505814531 (jelszavas)

  A velencei reneszánsz 3. Az érett Tiziano. Velence az 1530-as évekre válik keleti kereskedővárosból elegáns európai nagyvárossá, vezető festője, Tiziano pedig a fejedelmi udvarok keresett művészévé, a szomszédos Ferrara hercegétől V. Károly császárig. Európa-szerte a legnagyobb művészek másolják képeit, a kor legkifinomultabb alkotásait. Ezeket tekintjük át ezen az előadáson. • Link: https://vimeo.com/506803473 (jelszavas)

Jan van Eyck genti oltára. Az 1426 és 1432 között készült genti oltár az északi reneszánsz egyik legkorábbi és legnagyszabásúbb alkotása, amelyet évszázadokon át imitáltak és csodáltak. Eredeti színeiben azonban csak most csodálhatjuk meg újra, amióta 2012-2020 között az oltár valamennyi tábláját megtisztították és restaurálták. Helyreállítása alkalmából idén tavasszal rendeztek kiállítást Gentben, amelyet azonban már csak kevesen láthattak. Az előadáson az oltár megújult képeit és a kiállítás más darabjait mutatom be, beszélek szerkezetéről és tematikájáról, megrendelőiről és társadalmi kontextusáról, Jan Van Eyck műveiről és újításairól, és az oltár utóéletéről is. • Link: https://vimeo.com/495853339 (nyilvános)

  Az angyali üdvözlet a középkortól a késő reneszánszig. Március 25. a keresztény naptár szerint az Angyali Üdvözlet ünnepnapja, kilenc hónappal a karácsony, Jézus születése előtt. Ez a dátum kézenfekvő apropót nyújt rá, hogy végigtekintsünk a középkori és reneszánsz ikonográfia egyik legfontosabb témáján, az angyali üdvözlet ábrázolásain, külön részletes figyelmet szentelve az itáliai reneszánsz angyali üdvözleteknek, Masacciótól a velencei festőkig, ilyenformán egy téma fonalán átismételve azt, amit az előző, reneszánsz kurzusban festőnként és koronként tekintettünk át. És egyben megelőlegezzük egy következő, a középkori jelképek világáról tervezett kurzus egyik fontos témáját is. • Link: https://vimeo.com/528996371 (jelszavas)

  Albrecht Dürer „portfóliója” az Albertinában. Az Albertinában tavaly ilyenkor ért véget az évszázad Dürer-kiállítása, amelyről előadást és vezetést is tartottam. A kiállítás kurátora, Christof Metzger kimutatta, hogy az Albertinában őrzött közel 150 mű egy olyan „portfóliót” alkot, amelyet Dürer maga állított össze művészetének dokumentálására és prezentálására a megrendelők felé. Ezért ezek alapján mutatom be a legnagyobb német reneszánsz művész munkásságát, kiegészítve a kiállításon nem szerepelt nagy műveivel is. • Link: https://vimeo.com/508535884 (jelszavas)

  Lucas Cranach vallásos és erotikus képei. Luther közeli barátja és a reformáció képi nyelvének megteremtője, ugyanakkor katolikus kultuszképek festője és az erotikus kabinetkép németországi meghonosítója; az utókor szemében hol gyenge Dürer-epigon, hol a legnagyobb német reneszánsz festő, és a kora 20. századi modern festészet ihlető forrása. Lucas Cranachnak ezt a sok arcát igyekszünk összeegyeztetni egymással előadásunkon. • Link: https://vimeo.com/511268397 (jelszavas)

2020. november. A lengyel diaszpóra:

Ezt a három előadásból álló blokkot a budapesti Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat felkérésére tartottam a lengyel függetlenség 102. évfordulójának tiszteletére 2020. november 11. táján.

Lengyelek Perzsiában. Az 1939. szeptember 17-i szovjet megszállás után lengyel civilek és katonák százezreit hurcolták el a Szovjetunióba. Akit nem öltek meg, azt túlnyomórészt Kazahsztánba deportálták. Az 1941. júniusi német támadás után Churchill rábeszélte Sztálint, hogy az ott sínylődő lengyelek közül azokat, akik hajlandóak lennének angol vezénylet alatt a németek ellen harcolni, engedje át a britek által megszállt Iránba. Sok tízezer lengyel hajózott át Perzsiába, ahol egy-két évet töltöttek, míg kiképezték és az Anders-hadsereg kötelékében Európában bevetették őket. A mai Iránban azonban máig őrzik emléküket az egykori lengyel lakótelepek, az öreg perzsa barátok, és persze a temetők. Ennek a közösségnek a történetét és Iránban fellelhető emlékeit mutatom be saját helyszíni kutatásaim alapján. • Link: https://vimeo.com/475163903 (nyilvános) • Blogbejegyzés: Lengyel temető a Kaspi-tenger partján

A Kresy eltűnt lengyel falvai. Közismert, hogy a Kresy – magyar kifejezéssel Galícia – lengyel falvait a második világháború éveiben sokan fenyegették: a német hadsereg éppúgy, mint Bandera etnikai tisztogató ukrán csapatai, majd a bevonuló szovjet hadsereg. Az itteni lengyelség jelentős része 1944-45-ben a mai Lengyelországba menekült, s jórészt Szilézia egykori német falvaiban telepedett le. Ez alkalommal egyetlen példát mutatok be, az egykor Lembergtől délre fekvő Święty Józef, azaz Szentjózseffalva történetét és mai emlékét. • Link: https://vimeo.com/477757789 (nyilvános) • Blogbejegyzés: Szentjózsef, Galícia

Örmények Lengyelországban. Nemcsak más országokban éltek menekült lengyelek, de Lengyelország is mindig nagylelkűen otthont adott sok más ország menekültjeinek és bevándorlóinak, a bujdosó magyar kurucoktól a középkori németföldi pogromok elől menekülő zsidókon át a reformáció elől emigráló katolikus skótokig. Az egyik legjelentősebb csoport az örményeké volt, akik Nagy Kázmér király hívására érkeztek az országba mint királyi nagykereskedők, és évszázadokon át fenntartották a perzsa birodalomtól Lwówig vezető úgynevezett lengyel selyemutat. Ezen az előadáson az ő történetükbe pillantunk bele, külön figyelmet szentelve az út lengyelországi szakasza első és utolsó állomásának, a kamenyec-podolszki és a lwówi örmény közösségeknek és templomoknak. • Link: https://vimeo.com/480460068 (nyilvános)

2020. szeptember. Körutazás Normandia-Bretagne-ban:

  Séta Normandia fővárosában, Rouenban, két részben. Négy alkalomra tervezett normandiai virtuális utunk első állomása Rouen, amely a vikingek 911-es letelepülésétől kezdve vált a normandiai hercegség pompás fővárosává, s amelynek középkori óvárosát járjuk be három hatalmas és sok kisebb gótikus templomával, középkori temetőjével, sok-sok favázas házával és városnegyedével. Közben megismerjük a hercegség történetét, szerepét az európai normann hatalom kialakulásában Angliától Szicíliáig, a százéves háborúban, amelynek legfontosabb színtere volt, majd az impresszionista mozgalomban, amely itt bontakozott ki, és Rouen számos emblematikus épületét megörökítette. • Link: https://vimeo.com/468727419 és https://vimeo.com/469513718 (jelszavas)

  Körutazás a középkori Normandiában. A középkori Normandia Franciaország egyik leggazdagabb tartománya volt. A vikingek 911-es megtelepedésétől és a normand hercegség létrejöttétől Anglia 1066-os meghódításán és a százéves háborún át a hercegség 15. század végi beolvadásáig a francia királyságba kolostorok és székesegyházak, várak és kereskedővárosok százai jöttek létre és maradtak fent területén. Ezeket járjuk végig virtuálisan egy óra alatt, addig is, amíg valóságosan nem tehetjük. • Link: https://vimeo.com/471090812 (jelszavas)

  Mont Saint-Michel, Normandia csodája. A címbeli „csoda” nem puszta klikkcsapda: a gótikus sziklatemplomnak, „a franciák legkedvesebb műemlékének” elterjedt neve La Merveille, amelyre rá is szolgál mind lenyűgöző megjelenésével, mind ezer éves történetével, mind a francia identitásban és a középkor imázsában játszott szerepével. Ezekről – valamint a kolostor pártfogója, Szent Mihály arkangyal és egyáltalán az angyalok történetéről – volt szó normandiai kurzusunk negyedik előadásán. • Link: https://vimeo.com/473924011 (jelszavas)

  A bayeux-i kárpit. Az első európai képregény, a románkori kézművesség tour de force-a, egy történelmi sorsforduló páratlan dokumentuma, oknyomozó történetírás olvasni nem tudók számára, a győztesek önigazolása és győzelmük reprezentációja, amelyet azóta magukénak tekintettek mind az egykori győztesek, mind az egykori vesztesek, mind azok, akik ott se voltak. A középkori művészet egyedülálló emléke, amelynek fennmaradására kevesebb eséllyel fogadtunk volna, mint bármelyik elnökjelöltre az amerikai választáson. Egy különös teátrum hatszáz szereplővel, a margókon groteszk képes kommentárokkal. • Link: https://vimeo.com/475990764 (jelszavas)

Bretagne arcai. Sziklás tengerpartok és színes középkori kisvárosok, sok ezer éves kőszentélyek és gótikus apátságok, reneszánsz udvarházak népies freskókkal és halászfalvak, ahová Van Gogh és Gauguin járt ihletért. Egy félsziget, amelynek épített történelme tízezer évre nyúlik vissza, egy régió, amely szembe ment az ország történelmével, egy nyelv, amelyet valaha tiltottak, s most minden hivatalos feliratban szerepel a francia mellett. • Link: https://vimeo.com/478612535 (nyilvános)

2020. szeptember. Útibeszámolók:

  Utas és holdvilág. Ha Mihály továbbment volna… Szerencsésebb időkben évente többször is végigjártuk az Utas és holdvilág útvonalát, egyszerre felelevenítve a regény epizódjait, Szerb Antal itáliai utazásának naplóbejegyzéseit és a helyszínek történelmét. A regény útvonala Rómában szakad meg, ahonnét Mihályt apja hazaviszi Pestre. Korábban Toszkánában legtávolabb Sienába jutott el. De mit látott volna, ha Szerb Antal nincs időszűkében saját itáliai útján, illetve ha úgy dönt, hogy Mihályt további jellemfejlődés céljából további pikareszk kalandokra küldi? Toszkána mitikus helyeinek ezt az útvonalát járjuk be Sienától a tengerig ezen a harmadik „ünnepi alkalmi” kitérőnkön, ezúttal abból az alkalomból, hogy szerencsésebb időkben ilyenkor, április elején indultunk évi első Utas és holdvilág-túránkra. • Link: https://vimeo.com/534574966 (jelszavas)

  Séta Tallinn óvárosában. Séta a középkori-reneszánsz Tallinnban. Története, műemlékei, lakói. • Link: https://vimeo.com/466924433 (jelszavas). • Blogbejegyzések: Vásár TallinnbanSárkányok TallinnbanAz égből alászállt zászlóViking temető Észtországban


2020. április-augusztus. Az első előadások:
A Studiolum Szabadegyetem virtuális utazásai 2020. március 25-én indultak, amikor Európa valóságos útjai lezárultak. Az első néhány hónapban korábbi utakról meséltem, és elindítottam „A reneszánsz kezdetei” kurzust, amelynek előadásait feljebb soroltam be a megfelelő helyre. Ebben az időszakban önkéntes támogatásokból tartottam fenn az előadássorozatot, úgyhogy a videofelvételek is mind nyilvánosak és ingyenesek, és szinte mindegyiknek van blogbejegyzés-változata is. A felvételeket ekkor még YouTube-ra raktam fel, csak a copyright-kekeckedések (nyúlfarknyi zenék stb.) miatt mentem át ősztől Vimeóra.

Öt palota. Királydráma Marokkóban. Marrakesh 16-19. századi palotáit értő szemmel látogatva és építtetőiknek utánaolvasva egy Shakespeare tollára kívánkozó, a századfordulótól az 1950-es évekig tartó királydráma bontakozik ki előttünk. • Link: http://youtu.be/b3b54DI49xk (nyilvános) • Blogbejegyzések: Öt palota. Királydráma Marokkóban.Még három palota

Isztambul karavánszerájai. Amikor II. Mehmed 1453-ban bevonult az elfoglalt városba, a hagyományos bizánci tengelytől északra kezdte kiépíteni a szultáni fővárost: először palotáját, az Aksarayt, majd a kereskedelem központjaként a drága textilek adásvételére szolgáló fedett „áruházat”, az Iç Bedestant. Ez utóbbi a nagy bazár központja: ekörül alakultak ki fokozatosan, koncentrikus körökben a további üzletek, amelyeket majd II. Musztafa boltoztat be egységesen 1701-ben, így létrehozva a Kapalıçarşıt, a Fedett Bazárt. Ettől északra, a bazár és a kikötő között pedig hanok sokasága épült az egész birodalomból a fővárosba özönlő kereskedők számára. Evliya Çelebi az 1630-as években még száznyolcvanat írt össze. • Link: http://youtu.be/tKdPhagmb2E (nyilvános) • Blogbejegyzések: Isztambul karavánszerájaiIsztambul szent bolondjaiIsztambul szellemeiÖrmény tea IsztambulbanEgy kávéra negyven éven át emlékszik az emberAz ég madaraiA magányos fogMüteferrikaNapéjegyenlőségTemető Üszküdárban

…a korábbi előadásokat még töltöm fel…

Kiválasztott előadások:

Részvételi díj:

€    
Itt egy kis kézimunka következik. A „Kiválasztott előadások” kalickában kattintással összegyűjtött címeket másolja be egy e-mailbe, és küldje el nekem a wang@studiolum.com címre. A „Részvételi díj” euro-összegét pedig a https://www.paypal.com/donate?hosted_button_id=MPXPJ5F6D7TG4 linkre kattintva küldje el nekem bankkártyáról, PayPalon keresztül. Ha ez bármiért nem megy, a fenti e-mail címen írjon, és küldök bankszámlaszámot vagy Revolut/Wise-számot.

Ha bérletet akar váltani, 20 eurót vagy annak egész számú többszörösét küldje el ugyanígy.