Lépjen át új blogunkra!

Blogunk megújult változata, több eszközzel, gazdagabb dizájnnal, kilenc nyelven, itt olvasható: https://wangfolyo.com

Az új változatban benne vannak a régi posztok is, gyakran bővített formában. Ha ennek a posztnak az új változatára kíváncsi, cserélje ki az URL-ben a „wangfolyo.blogspot.com/”-ot „riowang.studiolum.com/hu/”-ra, és az új link jó eséllyel oda vezet.

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ezotéria. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ezotéria. Összes bejegyzés megjelenítése

Pszichohorror

„Csak azt tiszteljétek, ami örömet, energiát és célt hoz az életetekbe.
Aztán járjátok a saját utatokat, a varázslat és az álom útját.”

„A hipnoterápia, relaxációs technika főleg azon kliensek számára vonzó,
akik a transz élményt keresik.”

(idézetek a pszichologia.lap.hu által ajánlott pszichológusok honlapjairól)

Keresztény pszichológusként néhány éve csinálok egy olyan terápiát, amelyik egyaránt alkalmazza a keresztény lelkivezetés hagyományát és a modern pszichológia ismereteit. Szeptember végén felraktunk róla a honlapunkra egy ismertetőt, s szeptember 26-án a startlap.hu egy tucat olyan pszichológiai témájú lapjára is elküldtem linkajánlásként, amelyek címét témába vágónak találtam.

Amikor a kertészeti lapjaim linkjeit küldtem szét, a portálok kb. 80%-a bekötötte, 20%-a pedig visszautasította. A visszautasítások kifogásait nem nagyon találtam hihetőnek, de hát nem mindenkinek kell, hogy tessék a pofám meg a lapom.

Most is valami hasonlóra számítottam. Ez esetben azonban egészen más volt az arány. Egy csomóan egyáltalán nem is válaszoltak, s abból a nyolcból amelyik válaszolt, kettő vette fel, a többi meg visszautasította a lapomat.

Először nem értettem. Aztán, mint a viccbeli vodka, gondoltam, megnézem már, ki is ez az Ivan Ivanovics, aki állandóan visszautasítgat engem.

A következőt láttam:

Konfliktuskezelés lap:
„Kedves Kata, nagyon köszönöm, elhelyeztem a linket!”
1 ezoterikus link a lapon - Itt és a többinél is csak a durva, azonnal nyilvánvaló ezoterikus linkeket számoltam.
Szülő lap:
„Kedves Linkajánló, Köszönöm, hogy felkereste a lapomat és linket ajánlott rá. A linket felvettem azonban a szerkesztési elveimnek megfelelően, a lap struktúrájához igazodva másik dobozban helyeztem el.”
5 - 10 ezoterikus link
Tanácsadás lap:
„Kedves Linkajánló! Az Ön által ajánlott linket a szerkesztő – az oldalon található linkajánlásra vonatkozó tájékoztató értelmében – nem kívánja elhelyezni a lapján.”
17 ezoterikus lap és portál linkje
Egészség lap:
„Tisztelt Linkajánló! Az Ön által ajánlott oldal tartalma nem hordoz olyan mennyiségű, illetve minőségű plusz információt, amely az ajánlott oldal felvétele esetén, az egészség lapra látogató felhasználók számára valóban hasznos információt jelentene. És mivel az egészség lapnak nem célja, hogy teljes körű és átfogó linkgyűjteményként funkcionáljon, sajnos az Ön által ajánlott linket nem tudom felvenni a meglévők közé.”
16 ezoterikus portál és lap linkje, külön kiemelt hangsúllyal az ezoterika és a homeopátia
Lelkisegély lap:
„Köszönöm az ajánlatát, de az Ön által kínált oldal, nem minősűl (sic) honlapnak, csupán egy dokumentum lap, amelyet a lap rendszer szabályai szerint azt elhelyezni nem áll módomban.”
50 ezoterikus lap és portál linkje
Stressz lap:
„Kedves Linkajánló! Köszönöm a javaslatot. Bár a weboldal tetszetős, sajnos elfogadni nem tudom, mivel témaköre nem egyezik az általam szerkesztett oldallal.”
58 ezoterikus lap és portál linkje
Önismeret lap:
„Kedves Linkajánló! Köszönöm a javaslatot. Bár a weboldal tetszetős, sajnos elfogadni nem tudom, mivel témaköre nem egyezik az általam szerkesztett oldallal.”
66 ezoterikus lap és portál linkje

Jó. Most már látjuk, ki ez az Ivan Ivanovics. Érdemes megfigyelni, ahogy egyre jobb a pozíciója, egyre sunyibb és egyre pimaszabb.

A Tanácsadás lapnál még világosan megírja, hogy nem kívanja elhelyezni a lapomat. Meg is értem, ha én külön címkét nyitnék az ezotériának, én sem akarnék egy keresztényt felrakni a lapomra.

Az Egészséglap szerkesztőjének volt pofája azt írni a – több mint száz pszichológus lapjának megnézése után bátran állíthatom – kivételesen informatív és jól szerkesztett lapomra, hogy nincs rajta olyan mennyiségű és minőségű információ, ami a lapra látogatók számára hasznos lenne. Persze, ha valaki ezotériát keres – a pszichológia-lapokon kiemelten ez van – akkor tényleg nincs.

A Lelkisegély lap szerkesztője már dörzsöltebb, ő egy fölötte álló – egyébként soha nem látott – szabállyal takargatja magát. Van is mit. Lelkisegélyként jósda, horoszkóp, agykontroll. Mindezt ajánlja Farkas Imre, a Magyar Gyermek és Ifjúsági Telefonos Lelkisegély Szolgálat Győr- Soporon-megyei elnöke. Jósdát minden magyar gyerek telefonjára!

Füredi Krisztián a stresszen és az önismereten kívül még hipnózis, kognitív, NLP, önismeret, pszichoanalízis, pszichodráma, pszichológia, pszichoterápia, személyiség, szociálpszichológia című pszichológiai startlapok szerkesztője. Vagyis lenyúlta nagyjából az egész pszichológiát. Akit ő nem rak fel a lapjaira, az nem kerül fel az internetes piacra – amely egyre inkább lefedi a teljes piacot.

Így nem nagyon kell megerőltetnie magát, elég ha megírja, hogy a lap témaköre nem egyezik az általa szerkesztett oldallal. A lap témaköre pedig nem az ami fel van írva a lapra, hanem az ami neki tetszik. S hát neki az ezoterika igencsak tetszik. Ezt nem csak a stressz és az önismeret lapokon szereplő több mint százhúz ezoterikus linkből látjuk.

Miután a pszichológia lapon azzal utasított el, hogy:

A bemutatott oldalon található tartalom minden szempontból megfelelő, sajnos elfogadni mégsem tudom, mivel ezt a témakört már teljes mértékben feldolgozzák a linkgyűjteményen található oldalak, így plusz információt nem jelentene az Ön által javasolt link az olvasók számára.

gondoltam, nagyszerű, ha teljes mértékben feldolgozzák, akkor ezen a lapon végre könnyen, gyorsan megtalálom az összes többi keresztény pszichológust is. A következőt találtam:

A pszichológusok kb. 20 százaléka kizárólag valamilyen hagyományos klinikai módszert alkalmaz, többnyire freudi pszichoanalízist. A pszichológia lapon található pszichológusok közül ez az a húsz százalék, akiknél a páciensnek – ha segíteni esetleg nem is tudnak rajta – azon kívül, hogy a gatyája is rámegy, valószínű nagyobb baja nem lesz. Mindenképpen valami szisztematikus, ellenőrzött és átlátható módszert kap, ahol nem manipulálni akarják, hanem a személyiségfejlődésében segíteni.

A lapon található terapeuták kb. 30 százalékánál nem derült ki, hogy pontosan milyen módszerrel dolgozik az illető, hanem csak azt tartották fontosnak közölni a leendő pácienssel, hogy ha hozzá mennek, akkor minden nagyon jó lesz.

A pszichológusok kb. 40 százaléka kizárólag vagy kiegészítésképpen valamilyen manipulációs technikát alkalmaz, valamilyen autogén tréninget, relaxációt, hipnózist, katatim imaginatív pszichoterápiát (KIP), neurolingvisztikai programozást (NLP).

A manipulációs technikákat általában úgy szokták ajánlani, hogy ezek segítségével könnyen-gyorsan elllazulhat a stresszes ember. A relaxáció alapfokon tényleg nagyjából úgy működik, mint az enyhe nyugtató. Ha sikerül is ellazítani, ez a problémát magát nem oldja meg, csak most kevésbé nyugtalanítja az embert. Ha valaki folyamatosan ezzel él, a meg nem oldott probléma majd más feszültséglevezetési csatornát keres, a páciens tünetet vált és most már nem szorongással, hanem evési zavarokkal vagy számítógépfüggőséggel megy a pszichológushoz. Ha ezt ismét sikerül tünetileg kezelni, akkor egy jó pszichológus néhány páciensből élete végéig fényesen, nagyszerűen megélhet.

Abban is hasonlítanak a relaxációs technikák az enyhe nyugtatókhoz, hogy nagyobb terhelés esetén semmit sem érnek. Autogén tréninget tanult pszichológus barátnőm, amikor tényleg nehéz helyzetben kellett volna helytállnia, arra kérdésemre, hogy most miért nem használja, amit megtanult, azt válaszolta, hogy amikor ilyen feszült, akkor nem tud relaxálni...

Ez a kisebbik baj velük. A nagyobbik az, hogy ami a test manipulálásával kezdődik, az igen hamar a lélek manipulálásává lesz. A páciens úgy kommunikál valamivel – belső képekkel, tudattalannal, stb. – mint egy személlyel. Csakhogy sem a belső képeink, sem a tudattalanunk nem személyek. A tudattalanba semmi bele nem került, amit ne az ember maga tett volna bele. Fel lehet tárni a tudattalan tartalmait, és ennek van is terápiás hatása. De kommunikálni vele, azt nem lehet.

Kommunikálni azzal a pszichológussal lehet, akinek az ember kiszolgáltatta magát, és aki például a NLP esetén arra tanult technikákat, hogyan lehet a pácienst, annak tudatos ellenállását megkerülve olyan módosult tudatállapotba hozni, hogy a tudattalanja nyitottá váljék a pszichológus szuggesztióinak befogadására. Az úgynevezett katatim imaginatív pszichoterápia (KIP) esetén pedig a pszichológus arra törekszik, hogy az ember közvetlenül különféle szellemi erőknek szolgáltassa ki magát.

Szóval, ha az ember a pszichológia-lapon található pszichológusok 40 százalékánál megússza azzal, hogy egy semmire nem használható technikáért kifizet egy csomó pénzt, és pszichológia címén nem valami tömény ezoterikát kap, akkor nagyon jól járt.

Végül a pszichológusok kicsit több mint 10%-a közvetlenül és nyíltan is ezt kínálja a pszichológia lapon. Ezoterika minden formában, asztrológia, tarot, guruk és mesterek.

Világos. Keresztény pszichológus ide nem kell,

„mivel ezt a témakört már teljes mértékben feldolgozták a linkgyűjteményen található oldalak.”

A múlt elkezdődött

Szent Korona-szobor a dunakeszi vasútállomással szemben
A mi világunk határa nem a távolban, nem a horizonton vagy a mélyben húzódik; halványan pislákol a közvetlen közelben, bensőséges tereink homályos szélein. Egy reggel valaki vonagló tengeri csillagot talál a nappali nyirkos szőnyegén, vagy megátalkodott tekintetű istenszobrocskát, madár és teknőc alakú szerkezeteket, amelyek időnként búgnak, és a szemük helyén piros égő villog, vagy ismeretlen betűkkel nyomtatott könyveket, amelyekben dzsungeltemplomokat és tigriseket ábrázoló szivárványszínű illusztrációk találhatók. Ezek a dolgok csupán véletlenül vetődtek a mi partjainkra, melyeket aztán saját tapasztalatainkból kiinduló hamis hasonlóságok alapján valamiféle helyettes jelentéssel burkolunk be. A grammatika gondos és álnok istenségének védő karja óv bennünket, mely elfedi előlünk a szörnyek arcát. (Michal Ajvaz: A másik város, Pozsony 2007 [Brno 2005])

Ahogyan a megszokott, mindennapos Prága mögött rejtőző homályos, irracionális és szürreális „másik városnak” a miénkbe véletlenszerűen betüremkedő tárgyai, amelyek láttán Michal Ajvaz fokról fokra ébred rá amannak létezésére, nem azok, aminek látszanak, a petříni homoktartó láda valójában egy földalatti pogány katedrális kupolájának világítóablaka, és a Slavia kávéház alagsori vécéjének utolsó ajtaja egy hatalmas folyó által keresztülszelt végtelen dzsungelre nyílik, amelyben egy tigrisimádó szekta tagjai mészárolják saját eretnekeiket, úgy a dunakeszi vasútállomással szembeni kis téren álló magyar korona, amely a támaszául szolgáló stonehenge-i dolmenekre Dalí óráinak módjára lefolyva oldja fel és érvényteleníti az időt, sem azonos azzal a magyar koronával, amelyet a korábbi két posztban láttunk, noha a megszólalásig hasonlít erre. Hiszen ez utóbbi a magyar királyok 12. század óta használt felségjelvénye, amely különböző eredetű darabjaival, szép 11. századi limoges-i és 12. századi bizánci rekeszzománc-képeivel, a talán valóban Szűz Mária egykori képe helyére beillesztett Dukasz Mihály-császárportréval, tetején az érthetetlen okból, de büszkén ferde kereszttel, és egész hányattatott történetével együtt hű tükre az ezeréves magyar államiságnak. A Dunakesziben megmintázott korona viszont sok ezer vagy sok tízezer éves ősi, belső-ázsiai hun, esetleg sumér – ami végső soron ugyanaz – eredetű mágikus világmindenség-modell, energiaközpont, a földön kívüli vagy az emberiség kollektív tudattalanjából fakadó végtelen tudás summája, a valaha volt és egyáltalán elképzelhető legmagasabb rendű vallás tabernákuluma. *

Szent Korona-szobor a dunakeszi vasútállomással szemben
E vallás papjai és hívei köztünk járnak, akárcsak Ajvaznál a Dargúz-hit éjszakai főpapja, aki nappal a pohořeleci bisztró pincére. Nyakas kálomisták, akik megvetően nyilatkoznak a pápista bálványozásról, de áhítattal ejtik ki a Szent Korona nevét. Katolikus napi áldozók, akik az imaköri összejöveteleken a plébános odaadó támogatásával terjesztik hétről hétre a Szent Korona evangéliumát. A Széchényi Könyvtár főosztályvezetői, akik a nemzet könyvtárának csarnokát nyitják meg a kultusz igehirdetése számára. Építészek – e vallás egyik legfőbb lovagrendje –, akiktől statikailag megbízható házakat remél az ember, s a Szent Korona világot átfogó erővonalainak szabásmintáját kapja tőlük. Ötvösök, szobrászok és iparművészek, akik egyfelől nevükkel szavatolják a kultusztárgy eredetmítoszának hitelességét, másfelől pedig a mítosz által ihletett műalkotásokkal töltik meg a művelődési házakat, köztereket, intézményeket és kiadványokat. Jelenlétük jobban érezhető vidéken, ahol én is lakom, mint városban, ahol – mint Ajvaz fogalmazza – a grammatika gondos és álnok istenségének védő karja jobban eltakarja szemünk elől hálózataikat és helyi gyülekezeteiket, amelyek rendszeres összejövetelein a vallás vándorprófétái, Molnár V. József, Papp Gábor, Szántai Lajos és tanítványaik látják el folyamatosan lelki táplálékkal a misztériumvallás híveit.

Szent Korona-szobor a dunakeszi vasútállomással szemben
A dunakeszi korona nemcsak jellegzetes stílusjegyeivel – merev, bálványszerű kidolgozás, rusztikus dolmenek, kunhalom-szerű alépítmény – utal világosan erre a még rejtőzködő másik világra, hanem azzal is, hogy épp a kultusz egyik fontos hittételét jeleníti meg: azt, hogy a korona tetején lévő kereszt – illetve egyes felekezetek szerint az eredetileg a kereszt helyén állt turul – dőlésszöge pontosan megegyezik a Föld tengelyferdeség-szögével, azaz a keringési ekliptika síkja és a Föld tengelye által bezárt szöggel. A szobrász ennek hangsúlyozására úgy csúsztatta rá a koronát a dolmenekre, hogy most minden ferdén áll rajta, kivéve az egyetlen valóban ferde elemet, a keresztet, amely így függőlegesen mered az égnek, párhuzamosan a Föld tengelyével, kicsiny mágikus antenna módjára tekint nyílegyenesen a Sarkcsillag felé.

Kacsintós Shakespeare / ravasz Sekszpir Viliam, Cseh Tamás - Bereményi Géza számának illusztrációja.....Valószerűtlen púpot a háton
valószerűvé tenni kell,
méghozzá úgy, hogy a világnak hátát
kell hajlítni a púpig el.

Cseh Tamás - Bereményi Géza:
Dal a ravaszdi Sekszpír Villiamről

Még rejtőzködő, mondom. Mert amíg Michal Ajvaz azt térképezi fel, miként tölti ki észrevétlenül egy „másik világ” a megszokott mindennapi valóság üregeit, egy másik cseh író, Karel Čapek már leírta Harc a szalamandrákkal című regényében, mi történik akkor, amikor egy labilissá vált helyzetben ez a másik, sötét és szürreális világ nagy erővel benyomul a miénkbe.

Szent Korona-szobor a dunakeszi vasútállomással szemben
Isten óvjon minket ettől.

Hen panta einai. All Is One. Secko jedno.

„Szúfi” – írta egy amerikai diáklány a vallásfenomenológiai szeminárium statisztikai célú kérdőívének „Vallása” rovatába. „Szúfi?” kérdeztem. „Mit csinál mint szúfi?” „Hát, szúfi táncokat táncolunk és Rumi verseit olvassuk.” „Ezek szerint tud perzsául?” „Nem. Minek az? Hiszen Rumi le van fordítva angolra!”

Jalaladdin Rumi nagy tanító költeményének, a Mathnawīnak filológiailag hű fordítása ugyan pontosan visszaadja a mű tartalmát, ám semmit sem közvetít a vers szépségéből. Az angol prózai fordítások alapján készült igen szabad átültetésekben pedig gyakran elvész az eredeti értelem, s elsikkadnak a csodálatos szójátékok és asszociációk. Felsóhajtottam. „A Koránt is tanulmányozzák?” kérdeztem a szúfi-lányt. Hitetlenkedve nézett rám. „Minek? Mi szúfik vagyunk, nem – hogy is mondják – mohamedánok!” Megráztam a fejem. „De hát a szúfik muszlim misztikusok!” válaszoltam. „Ó dehogy, mi minden vallást szeretünk. A szeretet a legfontosabb!” mondta sugárzó arccal. Még egy utolsó próbálkozást tettem: „És mit tud Mohamed prófétáról?” Ahogy gyanítottam, egyáltalán semmit sem tudott arról, aki minden valódi szúfi számára saját mester-tanítvány-láncolatának kezdő- és fókuszpontja, aki az első igazi szúfi volt. Feladtam.

De hát mit is lehet tenni, amikor egy igen népszerű író rezzenéstelen arccal állítja, hogy Goethe, Szent Ferenc, Napóleon és sokan mások mind szúfik voltak? Milyen alapon várhatjuk ezek után a széles közönségtől a szúfizmus történetének és lényegének mélyebb ismeretét? Hiszen arra a kérdésre, hogy mi is valójában a szúfizmus és mi teszi a szúfit, amúgy sem könnyű általános érvényű választ adni.

(Annemarie Schimmel, Sufismus. Eine Einführung in die islamische Mystik, München: Beck, 2000)