A nyomda ördöge

Aki nyomtatott betűvel foglalkozik, akár a szaporításával mint szerző vagy szerkesztő, akár a falásával mint olvasó, jól ismeri a nyomda ördögét, legalábbis áldozatos és fáradhatatlan tevékenységének elszórt nyomaiból. Én azonban tegnap személyesen is találkoztam vele Yorkban.

Az ördög egy reneszánsz kori üzletportál oszlopának tetején ült a Stonegate és a Coffee Yard sarkán. Vörös testén nem Pradát viselt, hanem csak egy elegáns fekete vasláncot a derekán. Széttárt lábai látni engedték nemzőszervének hiányát, hiszen még azelőtt ült oda, hogy a hamarosan megkezdődő boszorkányperek hírbe hozták volna őt a törvény elé citált szerencsétlen nőkkel. Gondosan nyírott humanista körszakállat viselt, s tekintetével figyelmesen fürkészte az utca túloldalán járó-kelőket. Amazok azonban nem néztek vissza rá, mert Yorkban a gyerek is tudja, hogy aki szembenéz a vörös ördöggel, azt aznap valami baj éri.

A Stonegate 33. szám alatti üzlet, amikor az ördög felült a portáljára, nyomda volt. A könyvnyomtatás az 1500-as években vert gyökeret Yorkban, e fontos egyetemi és püspökvárosban, s a legtöbb nyomda a Stonegate-en működött. A nyomdáknak pedig saját ördögei voltak. Nemcsak azért, mert a könyvnyomtatást a korban valamiképpen mágikus és ördöggel cimboráló mesterségnek tartották, hanem azért is, mert a nyomdászmestereknek tetőtől talpig tintás fiatal segédek keverték a nyomdafestéket, kenték be, majd szedték szét és szükség esetén olvasztották újra a kiszedett ólombetűket. Ezeket a szurtos sihedereket hívta a szakma a nyomda ördögeinek. És ha a szedésben hiba esett, a mester széttárt karokkal a nyomda ördögére kente a felelősséget. Minthogy pedig a segédek is esküdöztek, hogy ők mindent jól csináltak, ezért a nyomda ördöge fokozatosan titokzatos és megfoghatatlan lénnyé vált, a nyomda láthatatlan lakójává, aki a legnagyobb gondossággal kiszedett és kétszer lektorált szövegen is rajta hagyja a keze nyomát, pontosan azon az oldalon, ahol az olvasó először kinyitja a könyvet.

A korban még nem volt házszámozás, a házakat és üzleteket színes cégérekkel jelölték, ahogy ma is látjuk Prága óvárosában. Gondoljunk bele, micsoda önirónia és bátorság kellett ahhoz, hogy a stonegate-i mester az anomáliának, szégyenletes bakinak tekintett sajtóhibák gyártóját tegye meg mestersége címerének. Igaz, ezzel elébe ment az esetleges felelősségrevonásnak. Aki A Nyomda Ördögéhez címzett műhelyben rendel munkát, az ne csodálkozzék az eredményen.


A magyarok bejövetele

Először az orkhoni ótörök feliratos sztélék kicsinyített műgyanta másolatait veszem észre a bugaci pusztán, csak aztán figyelek fel az előttük pózoló nomád vitézre. „Milyen zászló ez?”, kérdezem, a kezében tartott zöld farkasfejes lobogóra mutatva, de németül kérdez vissza, tévedésből néztem ősmagyarnak. Ő valójában német, mondja török akcentussal, most van először Magyarországon, egyébként Törökországban és Mongóliában – az orkhoni sztélék otthonában – szokta járni a hasonló hagyományőrző felvonulásokat a török írásnak ezzel a hordozható apoteózisával. A zöld farkas az Orkhont a 6-7. században uraló göktürkök elképzelt zászlaja. Ott használták először ezt az arám írásból a türk nyelvre adaptált rovásírást a birodalom történetének lejegyzésére. Törökül búcsúzom el, kis jelképállatának ezüst feje hálásan biccent.

A kazak nomád íjász hosszan fotózza a nyereg alól előrántott Canon kamerával az ősmagyar kovácsbemutatót. A vén kovács rongyszőnyeggel letakart lócán ülve kommentálja inasának mesterfogásait, kezében üresen ásítozó ivócsészét forgat. „Honfoglaláskori az ivócsésze?” kérdezi az egyik áhítatos néző. „Hát tulajdonképpen tunéziai szuvenír, de elmenne késő vaskorinak.”

A nap fénypontja, amikor délben porfelleg száll fel a bugaci pusztán, amelyből lassan kibontakoznak egy lovas hadoszlop körvonalai. A magyarok azok, akik több mint ezer év múltán újra bemutatják, hogyan érkeztek őseik ide, a Kárpát-medencébe. Elszánt tekintetű férfiak és nők lóháton, mögöttük kemény léptű talpasok, köztük szekerek az öregeknek és az aprónépnek. Jól átérzem, mennyire beléfagyhatott a szar a korabeli szláv nézőkbe. Meg a helyi magyarokba is, amikor néhány száz év múlva nomád testvéreink vonultak fel hasonló hadoszlopokkal itt az átjáróházban. Ahogy közelebb érnek, és már világosan felfogom, hogy ezek a mieink, már jobban tudom értékelni lelkes részvételüket és tisztelgésüket az ősök emléke előtt. Csak egy dolog zavar. Sok reenactment-találkozón voltam, és mindenütt elvárás a korhű öltözék. A résztvevők finoman, de egyértelműen megszólják egymás viseletének esetleges anakronisztikus darabjait. Ez a felvonulás, amelyen az elképzelt Árpád-házi viselettől a csikósgúnyán át a negyvennyolcas honvédöltözetig minden játszik, ilyen szempontból nem egy felelevenítés, sokkal inkább egy rituális körmenet, amelyre mindenki a legjobb történelmi ünneplő ruháját vette fel. A tökéletes élmény kedvéért érdemes elnémítani a hangot a celebráns kenetteljes kommentárjával.

Iránban Ashura másnapján Nushabadban van olyan felvonulás, ahol az ország minden részének 7. századi öltözetű harcos képviselői vonulnak hosszan a sivatagból át az agyagvároson, különféle egzotikus páncélokban és harci állatokon, hogy harcba szálljanak az ezen a napon elesett Husszein imám védelmében a gyalázatos szunnitákkal szemben. Ennek a felvonulásnak nagy vizuális előnye, hogy a nézők között szabadon hagyott két méteres szakaszon halad végig, úgyhogy mindenki szemügyre veheti a ló vagy teve ékszereit, a fegyverzetet, és a kisgyerek öltözetét, lévén hogy a harcosok többsége egy-egy feldíszített kisfiút is hoz az ölében, Husszein imámnak a mészárlásból kimenekített kisfiára emlékezve. Bugacon a honfoglaló magyarokat távol tartják kései utódaiktól, de aztán nem csoportkép-kompatibilis elemeik – a gyalogosok, szekerek és tevék – a bevonulás után csöndben lefalcolnak a jurták közé. Itt közelebbről szemügyre lehet őket venni, s a nézők boldogan élnek a lehetőséggel. Csak arra vigyázzunk, hogy a teve meg ne harapjon, mint arra a rendezvény főideológusa felhívja a figyelmet.

Az idei kurultájon huszonhét nomád gyökerű nép képviselői vesznek részt lóháton, történelmi viseletben. A honfoglaló magyarok bevonulása után egy-egy lovasuk körülfutja a magyar tábort népük modern zászlajával: a motívumot talán a Feszty-körkép bemutatóját kísérő műsor fényképéről vették. A kirgiz és a mongol leesik a lóról: micsoda blamázs! Odahaza valószínűleg lefejezik őket. Itt a krími tatárok és a székelyek zászlóhordozóit látjuk. Az örök és megbonthatatlan tatár-erdélyi barátság még az erdélyi fejedelemség évszázadaira nyúlik vissza, amikor hol a tatárok mentek tanulmányútra Erdély gazdag városaiba, hol az erdélyiek a Krím bőrcserző műhelyeibe, mint Jókai plasztikusan leírja A Damokosokban (erről lásd bejegyzésünket). Az utolsó közös vállalkozás az volt, amikor Rákóczi szélnek eresztett kurucai és a krími tatárok a szultán megbízásából 1717-ben közösen fosztogattak a már Habsburgok uralta Erdélyben. Ekkor pusztították el többek között Szék városát is, amiről a székiek mindmáig gyászruhában emlékeznek meg az évfordulón, augusztus 24-én. Néhány éve voltam ott, és felvetettem, hogy a közelgő 300. évfordulóra, 2017-re a megbékélés jelképeként meg lehetne hívni a krími tatárokat is. A széki keménynyakú kálvinista presbiterek csak ingatták a fejüket. „Nincs még itt az ideje.”

A Wang folyó útjai 2022 második felében



A Wang folyó túrái olvasóink kérésére nőttek ki a blogból. Immár tizedik éve szervezünk utakat olyan vidékekre, amelyeket jól ismerünk és szeretünk, s amelyek nem szerepelnek a turistairodák reklámjaiban, vagy ha igen, akkor sem ilyen mélyen alámerülve a hely történelmében és mindennapjaiban, a kis utcák szövetében, belső udvarokban, csak helyiek által látogatott kávézókban és kocsmákban: a Mediterráneumba, Kelet-Európába, a Kaukázusba, Iránba, a Távol-Keletre.

Útjaink nem társasutazások, sokkal inkább baráti túrák, csupa remek résztvevővel, hiszen mindannyian a blogon keresztül érkeztek. Szinte mindig van valaki, aki bevallja, hogy soha nem akart társasúton részt venni, de a blog kínálatának nem tudott ellenállni. A végén pedig megkönnyebbülten könyveli el, hogy de hisz ez nem is volt társasutazás. Amit igazán nagy elismerésnek tartunk.

A járvány óta, amíg valódi útjaink szüneteltek, hetente online utazásokat tartottunk, s ezeket az utak újraindítása mellett is folytatjuk. Ezekért és friss híreinkért iratkozzon fel levelezőlistánkra a wang@studiolum.com címen!



Magamról: Dr. Sajó Tamás művészettörténész, fordító, blogger. Berlinben élek, onnan szervezem útjaimat. Tizenöt nyelven beszélek és fordítok. Korábban az MTA-n kutattam és a CEU-n tanítottam. Igazából az általam szervezett utak is peripatetikus egyetemi előadások.

Ajánlom magamat Az élet meg minden hangzó panoptikumban velem készült részletes interjúban.

Az első félévre tervezett túráink rendben lezajlottak: sem a járvány, sem a háború nem zavart beléjük. A legnagyobb sikere a kaukázusi és az észak-mezopotámiai túráknak volt, amelyekről bőven posztoltam Facebookon és a blogon is: ezeket jövőre is meghirdetem. Most július-augusztusban a nagy meleg és a zsúfoltság miatt szünidőt tartok ugyan, de itt az ideje, hogy meghirdessem a második félévre tervezett túrákat.

A túrák egy részét már ismerik azok, akik olvassák a hírleveleket, és sokan jelentkeztek is már rájuk. Szeptember Skócia hónapja, három egymást követő túrával, amelyek előkészítésére augusztusban Skócia története-kurzust is tartok. Októberre már régóta meghirdettem az Utas és holdvilág-túra egy újabb fordulóját Velencétől Toszkánáig, valamint ha már ott vagyunk, egy szicíliai túrát is. Novemberben hosszú szünet után végre újra mehetünk Iránba, és aki akar, most jöjjön, mert az idei év nagy tanulsága, hogy ki tudja, hogyan változik a politika a világnak ezen a részén. Az év végét pedig Marrakeshben és a berber agyagvárakban töltjük (illetve ha van rá elég jelentkező, előtte Andalúziába is megyünk). És már most előre jelzem, hogy januárban végre újra mehetünk Mallorcára, ahol két év szünet után újra megrendezik a január közepi nagy ünnepeket, Szent Antal és Szent Sebestyén éjszakáját, amelyekről már sokat írtam a blogon.

Csupa olyan út, amelyeknél kicsi az esélye, hogy bármilyen fordulat közbeszóljon. November vége körül pedig, amikor már valamivel jobban látszik a jövő év eleje, meghirdetem majd a 2023-as év első félévének útjait is.

Az utak a biztonság és a jól szervezhetőség kedvéért exkluzív kiscsoportosak, többnyire max. 9 fős kisbusszal (kivéve az iránit, amelyre max. 18 főt várok).

Gyakran feltett kérdések előre megválaszolva:

Mi van, ha a célország járvány vagy politikai fordulat miatt mégis lezár? Akkor nincs mit tenni, lemondjuk az utat, és a már befizetett részvételi díjakat visszafizetem. A repülőjegyek visszatéríthetőségéről – amelyeket mindig Ti vesztek meg – Nektek kell gondoskodni a megvásárláskor, flexibilisre vagy visszamondhatóra megvásárolva azokat.

Meddig kell jelentkezni az utakra? Ameddig van hely rájuk (ezt az egyes utak leírásának végén mindig naprakészen közlöm). Általában nagyon gyorsan, a meghirdetés után egy-két napon belül elfogynak a helyek, különösen most, hogy ennyire korlátozott a létszám, úgyhogy érdemes gyorsan jelentkezni rájuk.

Mikor kell részvételi díjat fizetni? És mi van, ha meggondolom magam, más programom lesz, megbetegszem? A jelentkezés és a helyfoglalás a részvételi díj befizetésével válik érvényessé, tehát jelentkezés után minél gyorsabban érdemes befizetni, hogy más el ne foglalja a helyet. Visszamondani bármilyen okból – olyanból is, amit az ember vis majornak érez – az utazás előtt három hónapig lehet, ekkor a részvételi díj felét fizetem vissza, utána viszont már semmit. Viszont bárki ajánlhat másik résztvevőt, aki átveszi az ő helyét. Ha az én bármilyen problémám miatt hiúsul meg az út, akkor a teljes részvételi díjat visszafizetem.

A részvételi díjak kétágyas szoba egy ágyára szólnak. Egyedül is jöhetek azért az útra? Igen, egyágyas felárért. Ezt minden egyes útnál külön mondom meg. Viszont nagyon kérek mindenkit, hogy ha lehet, találjon magának útitársat. Többnyire kis szállodákban szállunk, amelyeknek kevés szobája van. Volt olyan utunk, amely azért hiúsult meg, mert szinte mindenki egyágyas szobát kért, és a kiszemelt helyeken egyszerűen nem volt ennyi szoba. Aki párosával jön – akár kétágyas, akár franciaágyas szobába –, az előnyt élvez a jelentkezésnél.

És milyenek a szállodák? Röviden, jók. Hosszabban, ritkán négycsillagosak, de soha nem spártaiak. Többnyire háromcsillagos szállások, kényelmes fürdőszobás szobákkal, reggelivel. A szállodák listáját az utak előtt a programmal együtt megadom; aki jobbat szeretne, felárért van rá lehetőség, már ha van jobb az adott helyen.

Jelentkeztem, de nem kaptam választ. Mindenkinek válaszolok. Aki nem kapott, az gyanakodjon, és nézze meg a spam-folderét. Csodákat fog találni ott, és nem csak tőlem.


Az utak mellett tovább folytatom a Studiolum Szabadegyetem 2020-ban indult előadásait. Ezek ilyen vagy olyan módon az utakhoz kapcsolódnak, vagy szorosan, azok előkészítésére, mint a most augusztusra tervezett skóciai történelem, vagy tágabban, mint az itáliai reneszánsz kurzus általában itáliai útjaink mögé. Most augusztusban Skóciáról tartok kurzust, szeptemberben az Utas és holdvilág és Szicília néhány fontos helyszínéről, októberben pedig Iránról, a novemberi út előkészítésére. A Szabadegyetemnek most már külön oldala van, ahol közzéteszem a leendő és megtartott előadások programját. Aki nem tud személyesen velünk utazni, az ezeken az előadásokon keresztül legalább virtuálisan velünk tarthat. Az előadásokról és az utakról szóló hírlevélre iratkozzanak fel a wang@studiolum.com címen!

Az egyes túrákra jelentkezni vagy azokról érdeklődni a wang@studiolum.com címen lehet. Válaszként részletes programot küldök minden egyéb tudnivalóval együtt.

Bevált szokás szerint az utakra, ha repülünk, a repülőjegyet ki-ki maga veszi meg, az összes többit én intézem. A részvételi díjak rendszerint a kétágyas szoba egy ágya (reggelivel), a bérelt busz / helyi közlekedés és a vezetés árát foglalják magukban; ahol ennél többet, azt külön megírom. Aki egyágyas szobát kér, írjon, hogy rákérdezzek a felárra. Ahol a részvételi díjat csak hozzávetőleg adom meg, ott ez még függ a résztvevők számától, és az ennek megfelelő végső buszos és szállodai ajánlattól.


2022 második félév

Skóciai körutazás, három túra, augusztus 31 - szeptember 21. Edinburghből indulunk, s a déli határvidéki nagy apátságok meglátogatása után a Felföldet járjuk körbe. Nézünk várakat, katedrálisokat és reneszánsz kastélyokat, történelem előtti kőköröket és szigeteket, látogatunk whiskyfőzdét, hajózunk a Loch Nessen, és végigjárjuk a világ egyik legszebb panorámaútvonalát, az észak-skót tengerparton végigkígyózó 500-as utat. Mindehhez augusztusban előkészítő zoom-kurzust tartok. • Megtelt

Az Utas és holdvilág útja Velencétől Umbrián át Toscanáig, október 9-19. Tizenegynapos túránkon – amelyet első meghirdetésekor, 2016-ban a résztvevők egyhangúlag az év legjobb Wang-túrájának neveztek – Szerb Antal regényének útvonalát követjük végig részletesen. Velencétől indulva kisbusszal járjuk végig Ravennát, Urbinót – a Studiolum névadó reneszánsz városát – Umbriát és Toscanát, Gubbiót, Assisit és Arezzót, a kora reneszánsz művészet központjait, el Sienáig, valamint – a korábbi, egyhetes utak meghosszabbításával – elkalandozunk Nyugat-Toscanába is, hogy megnézzük, mit látott volna Mihály, ha apja nem vitte volna haza. Az út során Mihályhoz hasonlóan találkozunk a kereszténység előtti világ máig fennmaradt hagyományaival, a hegytetőkre épült sok ezer éves oszk városokkal, az Appenninek csodálatos látványával, és a híres „sienai primitívekkel”. Az első útvonal leírása – amelynél az idei jóval gazdagabb lesz – itt olvasható, Szerb Antal koncepciójáról pedig itt tartottam előadást. • Utazás kilencfős kisbusszal, részvételi díj 1000 euro, amely több vacsorát is magában foglal, egyágyas felár 240 euro. Bp-Velence és Pisa-Bp repülőjegy most kb. 50 euro. • Megtelt

Szicíliai körút, két túra, október 22-29. és október 29 - november 5. Az egyhetes szicíliai körút alatt meglátogatjuk a sok kultúrájú sziget legfontosabb helyeit – szinte mind világörökség –, Catania halpiacát, Siracusa görög óvárosát és zsidó negyedét, Agrigento ókori görög templomainak völgyét, Cefalù normann kikötővárosát és bazilikáját, Palermo és Monreale arab és görög művészek által díszített normann bazilikáit, Taormina görög-római színházát és sok mást. •  Utazás kilencfős kisbusszal, részvételi díj 800 euro, Bp-Catania-Bp. repülőjegy most kb. 50 euro. • Egy bejegyzés a római Polüfémosz-mozaikról és két előadás, a monrealei normann székesegyházról és a palermói normann palotakápolnáról.Mindkét túra megtelt

Irán történelmi városai, november 11-21. Az elmúlt években Ashura, a hatalmas felvonulásokkal ünnepelt legnagyobb síita vallási ünnep alkalmával látogattunk Iránba, de minthogy ennek időpontja minden évben egy-két héttel korábbra esik, most éppen a forró nyári hónapokra, ezért jó pár évig máskor kell mennünk. A november pont kellemes időszak Perzsiában. A legfontosabb történelmi városok tengelyét járjuk végig Kashantól Abyaneh egykori zoroasztriánus városkáján, Yazdon, Iszfahánon, Pasargadén és Perszepoliszon át Shirazig, ahonnét belföldi repülővel megyünk vissza Teheránba. • Utazás Iránon belül bérelt busszal, repülő Pestről Isztambulon át Teheránba és vissza kb. 300 euro, részvételi díj 1200 euro. • Perzsa posztjainkat lásd itt.Megtelt. Jövő márciusban újra megismétlem; akit érdekel, már most írjon!

Marrakes és a kasbahok útja, december 28 - január 5. Marrakesből, Marokkó egykori déli fővárosából a Magas-Atlasz folyóvölgyein át ezeréves karavánutak vezetnek le az Egyenlítő környéki aranylelőhelyekhez, s az utakat fenséges berber agyagerődök, kasbahok, és erődített agyagvárosok, ksarok szegélyezik. Négy nap alatt végigjárjuk az Ounila, a Draa és az Ouarzazate folyók völgyét, meglátogatunk több kasbahot és erődített falut, külön figyelmet szentelve a 70-es évekig itt élő kereskedő és ezüstműves „berber zsidók” negyedeinek és emlékének. A kasbah-túrát néhány napos marrakesi városnézés egészíti ki, ahol a palotákon, múzeumokon és a város más emlékein keresztül mélyebben feltárul előttünk e sokszínű és sokrétű régió történelme. Lásd a vidékről írott posztjainkat: Öt palota. Királydráma MarokkóbanMég három palotaA berber zsidók • Utazás kilencfős kisbusszal, részvételi díj 1000 euro, Budapest-Milánó-Marrakes repülőjegy oda-vissza most kb. 150 euro. • Megtelt. Februárban újra megismétlem; akit érdekel, már most írjon!

Mallorca ünnepei, 2023. január 15-22. Mallorcát sokan német turistaparadicsomként ismerik, pedig ez csak a keskeny déli tengerpartra korlátozódik. A sziget valójában gyönyörű, archaikus és ismeretlen világ, ahogy azt korábbi beharangozónkban és közös posztunkban leírtuk, középkori falvakkal és apátságokkal, az arabokról maradt kertekkel és olajfa-ültetvényekkel, máig fennmaradt és eleven zsidó negyeddel, hagyományos kisvendéglőkkel, lenyűgöző hegyekkel és tengerparttal. A szigetet nemcsak azért a legjobb januárban meglátogatni, mert ekkor egyáltalán nincs turista, viszont langyos a levegő, és érik a narancs, hanem azért is, mert ekkor tartják a három legnagyobb ünnepet, Szent Antal megkísértésének malacsütéssel egybekötött éjszakáját, az állatok megáldását, és Szent Sebestyén ünnepét, amikor démonok ezrei vonulnak végig tüzes szekerekkel Palma óvárosán. • Utazás kilencfős kisbusszal, részvételi díj 900 euro, Bécs-Palma repülőjegy oda-vissza most kb. 70 euro.

Ahogy egy-egy utunkat meghirdetjük és felrakjuk ide a naptárba, körlevelet is írunk róla, amelyre érdemes feliratkozni a wang@studiolum.com címen.