![](https://lh3.googleusercontent.com/blogger_img_proxy/AEn0k_vjqxs2GMNOkh_AYT4Z9m5RTEvL1CqhQdk2JlugzR6Px_-br_T59agKkM8sx6h06BZ6NYJf2_M3LWncKBPv7q9aUuwJfTbH2W0Ag0ayxQwHOTqpfAw=s0-d)
Kína, főleg a nyugati része, tele van kicsi történelmi városkákkal és falvakkal. Ezeket azonban hiába keressük bármilyen nyugati nyelvű útikönyvben. Nem tudni, mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás: hogy azért nincsenek benne, mert nyugatiak úgyse jönnek Kínának ezekre a rejtett részeire, arra a két hétre elég nekik a Nagy Fal és a xiani agyaghadsereg, vagy azért nem jönnek, mert az útikönyvek nem beszélnek róluk.
Ha az ember kíváncsi ezekre a városkákra, speciális kínai útikönyveket kell olvasnia, amelyeknek címe 古镇 gŭzhèn, „régi város”-ra végződik. Kínában sok ilyen kiadvány van, mert a kifinomult ízlésű kínai utazók nagyon szeretik és keresik ezeket az időkapszulákat. Amikor a kínai busztársaságnak megírom a listát, milyen kisvárosok füzérére szeretnék buszt kérni a Chengdu körüli hegyvidéken, a szemük se rebben, pontos útvonalat és időket adnak, csak jelzik, hogy olykor a két városka közötti harminc kilométert egy óra alatt fogja megtenni a busz.
![](https://lh3.googleusercontent.com/blogger_img_proxy/AEn0k_u4gtnXqo8xrIM3EFXcMq5XojRyNLWJ07bxbVHye9cqcy0HKV3tku0bw3GujwI48e_Y62WP07f6hjm7y2OYJG8v-vSRmD3jwpxXuUKbX3z45vGkXA=s0-d)
Ilyen út vezet Wangyube is, Chengdutól délnyugatra kétszáz kilométerre. Ya’antól, a tea és ló útja szecsuáni ágának kiindulópontjától meredek és szűk kétsávos út kanyarog fel a hegyvidékre. Egyetlen túlméretezett teherautó képes blokkolni az utat, minden hajtűkanyarban elképesztő manőverekkel fordulva, mögötte lassan hosszú sorrá gyűlnek az errefelé amúgy ritkán járó autók, köztük a mi kisbuszunk. A hegyeken reggeli felhők ülnek, a mélyben folyó robajlik. A hosszabb megállásoknál kiszállunk fotózni. A Ya’antól Wangyuig tartó negyven kilométert két óra alatt tesszük meg.
![](https://lh3.googleusercontent.com/blogger_img_proxy/AEn0k_v-0TTWniVQmbyEVhDQK7rGi1sRncHeYkOMr8ZH0dQgfOtBTrmIKrWPocqGfh6bMo9fkS6_1ajUuaJbHnphiC51snx2DiBNq7K5BzRrSVIXXudvxLE=s0-d)
Mellettünk már látszik, hogy a tartomány türelme elfogyott, és négysávos utat építenek a hegyeken át. És a kínai útépítés nagyon látványos vállalkozás. Mindenütt betonkeverő létesítmények, völgyhidak, alagútkezdemények, lebetonozott útszakaszok. Az építkezés a vége felé közeledik. Ha befejeződik, valószínűleg a hegyvidék gŭzhèn-jeinek romantikája is véget ér. Népzenegyűjtő barátnőm, Shi Tan mondta, hogy egy kínai vidéken addig van felgyűjthető népzene, amíg csak földút vezet oda. Az utolsó órában tesszük meg ezt a körutat.
Wangyu egy magas szikla platóján épült a Zhougong folyó partján. Régebben csak egy százötven lépcsőfokos meredek lépcső vezetett fel ide a folyótól, de most már az útépítéshez kapcsolódóan egy kanyargós aszfaltutat is építettek, amely a felső végén éri el a falut. Innen csúszós gyaloglépcső indul lefelé, aztán pajták között és veteményeskerteken át vezet tovább az ösvény. De fent, a lépcső kezdeténél már modern útjelző tábla és épülő turisztikai fogadóközpont jelzi, hogy a falut hamarosan betagolják a turistaiparba.
![](https://lh3.googleusercontent.com/blogger_img_proxy/AEn0k_v0gtQFPGNTHiho2RFiQK9cRwf9IpUUcCKM1X_0ZzW6AlcvAskNS7WTv2jBlVJBq0ExHkUeF4G90dZ_shz4SHdBPM0FUCWt8cTrb_mr2b6KeC2V2vw=s0-d)
![](https://lh3.googleusercontent.com/blogger_img_proxy/AEn0k_sYgyy7O8lYKRSTiFhGeR5d-1XdceRqppvF-n21Q-8thLTipX1e-3Ix8GM-HO1RwhnyoxAmc15goSV33901kkUC-fzjZ4_pya5O8wN461ojDnzn2I8=s0-d)
![](https://lh3.googleusercontent.com/blogger_img_proxy/AEn0k_vO-nRIdaRwLojQMvDsSKy0yts_SFs7f-oLtioVEpQxd09Y94mL4NkD9QvrJ43uTu5d3-dnspl6QA2fgI53n23FDef9uFv8OdToNfTXK2gndkiNpe0=s0-d)
![](https://lh3.googleusercontent.com/blogger_img_proxy/AEn0k_skbYn_mQlO9A-NOlfcLF_0bRViusKEn0gdeDRvU8IkxTIVN1hgmFjeITkAa4A-Pk24RT5VbzlPyLAvCB7636zRjittAZXqIhXG8V-uSpMFakMxESw=s0-d)
Az ösvényről lelátni a fa házak tetejére és a főutca udvaraira. A falu mint bölcsőben pihen a felhők borította zöld hegyek között.
![](https://lh3.googleusercontent.com/blogger_img_proxy/AEn0k_u6gH_p0C6vAgWc1quW_NXxUQejAvERlQlxJqVHawI6weG9vO_iwb0NyAiSezxBRUtOiWumSW3I57bP0fYyuRGeXZc3hk1C2Gck1lEJJ2TeWOxS0A=s0-d)
A főutcáról lelátni a folyóra és a túlpartján épült újabb házakra is. A régi falu innen kapta a nevét: 望鱼 wàng yú annyit tesz, mint „nézni a halakat”. A helyi folklór magát a sziklát tartja egy összegömbölyödött macskának, amely az orra előtt folyó vízben játszó halakat figyeli.
![](https://lh3.googleusercontent.com/blogger_img_proxy/AEn0k_sY-qmc9foFEfGfWLmnl1M2y8mLwjuiVVmGCsdlm7Reao0BLcQvDOBAqOYmQVqShcnIgTUCt3S3rxhTL7deHk6Rnv4izzdEnQpmJmiXciW_mX0kX8E=s0-d)
De a halak nézése egyszersmind a meditáció egy formája, illetve metaforája is a kínai hagyományban.
Egy klasszikus taoista történet szerint Csuang-ce egy folyó mellett sétálva azt mondta Huizinek: „Nézd, hogy játszanak a halak, hogy cikáznak ide-oda, ahogy nekik tetszik. Ez az, amit a halak igazán élveznek.” Huizi ellenvetette: „Te nem vagy hal. Honnan tudod, mit élveznek a halak?” Csuang-ce letorkollta: „Te nem vagy én. Honnan tudod, hogy nem tudom, mit élveznek a halak?”
Ezt az ismeretelméleti vitát fejeli meg a jeles Song-kori festő, Zhou Dongqing A halak öröme című hat méter hosszú tekercsképén (1291, Metropolitan Museum of Art) amelyen a játszadozó halak hosszú sora mellé az alábbi verset írta:
非鱼岂知乐, 寓意写成图。 成探中庸奥, 分明有象无。 |
| Hal nem lévén, hogy tudhatnánk örömükről? De saját érzéseinket kifejezhetjük a képen. Ha a mindennapi mélyét fel akarjuk tárni, le kell írnunk a leírhatatlant. |
![](https://lh3.googleusercontent.com/blogger_img_proxy/AEn0k_tbloK0-eHCcuJ-qD1x2bz1jnz9qD9lAXZrOBSEH54RJqrFwsy8c80xS313I3F9bivh7yNb6MFV8yLiSQXE0449y-lcG5i-OweI7N8mznau_kxw5f8krA=s0-d)
![](https://lh3.googleusercontent.com/blogger_img_proxy/AEn0k_u63vnDVHUDf6rJwM1nlMVs8iIhpfVitOkyw5rELZT9hvcuOHtN69p_994mNT3yeRWQrEfj8viYQXYjReeLFlmug1N70r30Ig8Ogxbvcc3IH5jUKH-7Lg=s0-d)
![](https://lh3.googleusercontent.com/blogger_img_proxy/AEn0k_sjh9uwFkIUX0aj4pJA8EqQzyHGz7cOPEl4jg-6lrZA6rzIaeU15Ca6mDBYrFOHepIuDQkYrebJ-4wzwIX-DNoy8pnNHrQRe4tUOPyQPFTqETYEv5ofAQ=s0-d)
Az ösvény meredek lépcsővel ér le a főutcára, amelyet kőlapok borítanak és elegáns oszlopos-tornácos faházak szegélyeznek. Az oszlopok kő lábazatán 18. századi faragványok. Látszik, hogy gazdag volt a falu valamikor a 17-18. században, amikor a környékbeli bambuszkereskedelem fő piacának számított. A gazdagság aztán elmúlt, de a faházak, faragott konzolaikkal és szemöldökeikkel, szépen konstruált ablakaikkal, impozáns belső szerkezeteikkel szerencsére máig megmaradtak. 2013-ban Wangyu elnyerte a „Szecsuán legszebb régi faluja” címet.
![](https://lh3.googleusercontent.com/blogger_img_proxy/AEn0k_v7n0aLvdpqCndMuFaOc3QjSbnFkbzbHgm4BDYhdIz-8cVHAmAMUWfqMxLd9o9TVtfncq77Gf4hQLKXehEOJD0MG9hApR_GJrPIQM4e32-CfLuc5cw=s0-d)
A tornácokon egy-két idős ember ül teát vagy street foodot kínálva, egy helyen többen kártyáznak. A falunak ma tizenhat állandó lakosa van, de a szikla lábánál épült új faluban pezseg az élet, onnan is feljárnak ide.
![](https://lh3.googleusercontent.com/blogger_img_proxy/AEn0k_uKtCfuCba-CsA9jc0Vo0maB76aHJuolW0fTRIxGVMbHNxyDrgGMKz81dZfED2-XYGtS_PA_xf7dQKTbHHcEtT5z6oR1paqdXcqh5ucGE4gd1HKIwY=s0-d)
![](https://lh3.googleusercontent.com/blogger_img_proxy/AEn0k_u38UUtx3DQ9oK-2Qkn_K7gbXQRS17IWm6ggQU-sXTM2B7fal9SKqrVZRYRqpYuXWhhn213x8evesoUbU7xSc9uKx0JYu1oiYmDVh_Z8dSFayaLow=s0-d)
![](https://lh3.googleusercontent.com/blogger_img_proxy/AEn0k_vr1ydviKhswx1sYmKgu-fl2spib7MB9AM2UlCjR8hJwO9uTklW9_MDnflXrQhxCBHi45WcwPGJ8OlhkkPC0N4pVi39-NyLu8qT9slzQ-FjpXBqbT8=s0-d)
![](https://lh3.googleusercontent.com/blogger_img_proxy/AEn0k_tVRRSm5khhkpEKuI5bKKQa1-jvoRUxltll3Hf5Ai1Bb03qy1cCKFq_08sls9FycSGe7Yfw-3wPWIJoNz8sa00VRv-i_8lmUsmmBq1E5ukXSB6g6Zk=s0-d)
![](https://lh3.googleusercontent.com/blogger_img_proxy/AEn0k_vew8WYcXhkElwADVcI5KgZTA5IIkroL9FYsFstDrblSV6bTwXYSNEL6s3-tOa1-3k-6jQkNJ1whUJWBcQrYesFp7Vu6gqVlGZ9u0YbWZBmV9CVOw=s0-d)
A házak között egy résen mohos taoista szobrokra látni. A gazdasági épületek közötti kis téren a falu egykori szentélyének maradványai állnak. A két központi szobor – valószínűleg a falut alapító ősök – mellett két oldalt istenszobrok ülnek. A szobrok fala mögé belépve feltárulnak az idő rétegei: egy buddhista Guanyin, az Irgalmasság Buddhája-szobor, mellette kis Konfuciusz-szobor, a mögötte álló falon úttörő-jelenetes kommunista csempe, amögött pedig a most épült beton támfalon modern építkezési felirat.
![](https://lh3.googleusercontent.com/blogger_img_proxy/AEn0k_t8Wl9DD8-lMJUVL9oGx6W2d8CAKtnmhDX3PpYPqz6nGkSEzTNO991ovEcQzIsZ3_Wa8IAsHjHLr7yTATd3ZiQEcrme5hk6m1H1YMkJ41MfLXIXJA=s0-d)
![](https://lh3.googleusercontent.com/blogger_img_proxy/AEn0k_sh8C96NQaZ5HL2meU8d0xtYBKgG410tJ8Kmqkb8VJuJSKIMLLupjvMgo4BU23TlWzmw4kie9WHgGdzFn0r9U0Fss2wL9V7EPjbp16RFak3EOCZyiNf=s0-d)
A főutcán továbbhaladva a régi házak megőrzésének és modern használatának nagyon szép példáját mutatja egy frissen kialakított kávézó-könyvesbolt. A fa homlokzatot és a belső oszlopos-gerendás szerkezetet a tetőszerkezettel megőrizték, de a tereket egybenyitották és hangsúlyos falépcsővel kötötték össze. Az új épület emblémája, a hal fején álló faváz a falu nevére és az épület lényegére utal. A kávézóban a legjobb olasz eszpresszót és cappuccinót árulják, valamint tibeti teát. A hipszter berendezés és kínálat arra utal, hogy a falut kifinomult ízlésű közönség látogatja, és még inkább látogatni fogja az út megépülése után.
![](https://lh3.googleusercontent.com/blogger_img_proxy/AEn0k_tKpBUN_8qPtlE1q8hAp1jriBQ3d_xSG_j1UXcl84-MX5dej4uGeCrkG6WN0tWrphUhMxZPs0vO8DT4ddyvYlcOpang6MuDw_VBz0_-euzqRELdpz4=s0-d)
![](https://lh3.googleusercontent.com/blogger_img_proxy/AEn0k_t0Qyty6JRceTTg59vFB4MWuxdjLirWQqJXCeR4A3gbHfpsLwIyv4XmLtFp8iktvNBsTvWycJtBNeE0KKyNQeDq2DPwvQHxOLOCb8_yJEImmZoSPBSU=s0-d)
![](https://lh3.googleusercontent.com/blogger_img_proxy/AEn0k_sE7EMbJaRN2WJDtzf2ukS80dQ2qFnBC24lB0NQFnRIgqYPQJA-0I1BQ4OlEIWKt18eyMDK6s9pnQn8gAI1HRN3H4WgXaQ_IvqBvbj_ym4Pkwnf7lU=s0-d)
Ilyen közönséget céloz meg kicsivel arrébb két, egymással szemben álló ház is, amelyeket egy fiú és egy lány, talán pár, talán testvérpár vezet. Nem tűnnek helybélinek, talán egyetemisták, akik csak a bolt miatt vannak itt. A tudatosan rusztikus stílusban tartott házak egyikében rusztikus kávézót, a másikban kitűnő kézműves ruhaboltot működtetnek. A ruhabolt asztalán Hesse Üveggyöngyjátéka fekszik kínaiul. A lány elmondja, hogy nagyon szereti ezt a könyvet, amely „spiritualitásában” nagyon egybehangzik a kínaival. Én is ezt éreztem, amikor jó harminc éve olvastam.
![](https://lh3.googleusercontent.com/blogger_img_proxy/AEn0k_vih224bV7i_GBV-jzulxZQJQgme8gESEtM0XyQfhiO8SOaybTjR84-U6yLFPdWAvOGm10cM24pVBkQdRuUwiE1PzJfOlVPfpdneAAjLpuv8vRp7hI=s0-d)
![](https://lh3.googleusercontent.com/blogger_img_proxy/AEn0k_v3K6DXdltbkP4WBaQlfDIuZiNe7JPXYmhEEMwYIaqoO9WhyIs5oqC93cdC2Gc-lzgOqXtCFf9DRucX38cfIwzwJvyXEd5BWlJ-Xm28tUSXi7-W9bE=s0-d)
A kettős bolt után néhány házzal az utca kilátópavilonnal ér véget. Innen vezet lefelé az a hosszú lépcső, amely nemrégen még az egyetlen út volt fel a faluba. A pavilon alatt az új falu háztetői látszanak, s a folyó túlpartján az épülő új sztráda beton konzolai.
![](https://lh3.googleusercontent.com/blogger_img_proxy/AEn0k_unOMvuN9G8AmCntrRhi2I0mDcbr54sa5YRom6ff82FRFbDNEH6lEkfZ09h_Btn5Bj-90LD1dtV6gTLMjLKbGf0AVX_SZkD51p56nvsaiXWv1INa1M=s0-d)
Visszafelé a főutcán megállunk egy építkezésnél, amelyen látszik, hogy az iménti kávézó ötletet adott a régi házak modern átalakításához. A belső tér elválasztó falait és födémét kiemelték, csak a tartóoszlopok és faragott gerendák maradtak a helyükön, s nyilván valamilyen új faszerkezet költözik majd közéjük.
![](https://lh3.googleusercontent.com/blogger_img_proxy/AEn0k_tLR2oVaTdSuu3GG0tAcywSvVhW1CZdX1h_LVNgoT_ROCPR07ndM5gNDk9vqr75Pj7yJmkauB50hzmvuQ44Ya4lvJXI8bM26c0oSqGxwLHR7JrleUE=s0-d)
Tovább haladunk a főutca vége felé, amely egykor nyilvánvalóan a falu kevésbé előkelő, parasztosabb, gazdaságibb része volt.
![](https://lh3.googleusercontent.com/blogger_img_proxy/AEn0k_un_-jzeRMlFXbmc187NsktDYQwf6jHj147MXljW7XRn1wohVL3IUQtVMlPe77GcXAC-FYfTKmf5ZEC50XOjdd0I-i-mfaB_mTAh6_qK-NkxwclYC0=s0-d)
Két-három kicsi helyi kifőzde nyílik itt, legalább száz évesek, ahogy a jócskán megkopott Mao-kép és pártjelszavak tanúsítják. Most az építkezés munkásai étkeznek itt.
![](https://lh3.googleusercontent.com/blogger_img_proxy/AEn0k_v0G2Ma2FzYsodeZvdT4CfYlNRk1JWOy6X3Fa8TUc23s0Vvao-a7y5FzSN9vd5B6vUvOfD_Xtn6-yBxudmwgVFGWOsHVo1atuaMdl-w1P1KEP-wHM4=s0-d)
![](https://lh3.googleusercontent.com/blogger_img_proxy/AEn0k_sZ0urT-Lew51T6SHYS_tBSmaYunzRwLH1hLOXBFfnYf0iYliXJVM5SQZ6gaA1grqBDvthgRReOoPiD0V6MsuAAEYDP7osc1zn5iTZVnRlBx9Psmq0=s0-d)
A 四川古镇, Szecsuán régi kisvárosai című kalauz, amelyet harminc éve vettem Pekingben, mintegy zálogaként annak az alig remélt lehetőségnek, hogy valaha eljutok ezekre a helyekre, Wangyuról szólva különösen lírai hangnemre vált:
川北古镇中,望鱼是一个另类。想感受民风民俗,可以去元通;想欣赏特色建筑,可以去平乐;想了解历史人文,可以去街子。可是,想寻觅桃源,想慰藉心灵,想神游八荒,望鱼,就是赤子的彼岸。它地处半山腰,藏在深闺人未识,所以,它的破败也让人感动。它太小了,你有足够的时间来发现它细节的美;它太悠闲了,亲近它,谁都会乐不思返。 |
| Észak-Szecsuán régi kisvárosai között Wangyu különleges eset. Ha népszokásokra vagy kíváncsi, Yuantongba menj. Ha a sajátos építészet érdekel, Pingle-be. Ha a történelmet és a kultúrát akarod mélyebben megérteni, Jiezibe. De ha paradicsomra akarsz lelni, ha meg akarod találni lelked nyugalmát, ha csak bolyongani akarsz és halakat nézni, akkor ez az ártatlanság helye. Megbújva a hegyek között, titkos kamrában, mindenki elől elrejtve, még kopottságában is megejtően. Olyan kicsi, hogy lesz elég időd felfedezni részleteinek szépségét, s olyan békés, hogy ha egyszer elmerülsz benne, soha többé nem akarod elhagyni. |
Bárcsak így maradna.
![](https://lh3.googleusercontent.com/blogger_img_proxy/AEn0k_v5TRUK9LfmSJnzEglNm6-sjgX7LsJ9Yn5i6a1ge07uGS24P39SCoWabXaLqqkGgRyzfcaavuFlAcOZla65TlNxlCrReBeU3fDJ9_S7hhXCPi6NgWc=s0-d)