Studiolum Szabadegyetem

A Studiolum Szabadegyetem előadássorozata úgy kezdődött, hogy a rosszat akartuk jóra fordítani: a covid miatt szünetelő utazások helyett szerettem volna virtuális utakat és előadásokat szervezni Zoomon keresztül. A sorozat olyan sikeres lett, hogy az utak újraindulásával sem hagyom abba. Az elmúlt évben a francia, olasz, orosz, kaukázusi, észt útibeszámolók mellett két nagy kurzus volt az itáliai reneszánsz kezdeteiről és Prága történelmi arcairól (mindez videofelvételen visszanézhető). Szeptembertől két hónapon át az északi, főleg németalföldi reneszánszról beszélek. A továbbiakban tervezek kurzust Iránról és a perzsa kultúráról, a kínai festészetről, az ikonokról, a középkori művészet szimbolikájáról, a középkori Mediterráneumról, szecessziós művészetről, Oroszország történelméről az orosz történeti festmények tükrében, az iszlám kori Andalúziáról, Velencéről, Rómáról, a 20-as évek Berlinjéről és sok egyébről. Friss híreinkért iratkozzon fel levelezőlistánkra a wang@studiolum.com címen! Magamról: Dr. Sajó Tamás művészettörténész, fordító, blogger. Berlinben élek, onnan szervezem útjaimat. Tizenöt nyelven beszélek és fordítok. Korábban az MTA-n kutattam és a CEU-n tanítottam. Igazából az általam szervezett utak is peripatetikus egyetemi előadások. Ajánlom magamat Az élet meg minden hangzó panoptikumban velem készült részletes interjúban.

A Studiolum Szabadegyetem Zoom-előadássorozatában öt-hat alkalomra terjedő kurzusok követik egymást, hol könnyedebb útibeszámolók és városnéző túrák, hol alaposabb művészettörténeti bevezetők. A kurzusok előadásnaptára és korábbi előadásai alább láthatók. Az egyes előadásokat többnyire csütörtök esténként 6 órakor tartom, de utólag is visszanézhetők felvételről. Az öt-hat előadás átfogta tematika mellett pedig mindig tartok néhány extra előadást is, aktualitásokról, például különféle Európa-szerte futó kiállításokról, és idővel online beszélgetéseket is tervezek érdekes kreatív személyiségekkel. Az előadásokról készült videókat legkésőbb másnap felrakom, jelszóval ellátva.

A közelmúlt fejleményei során teljesen bevetté vált, hogy webes újságok, mozgalmak és magánemberek is támogatást kérnek ügyük folytatásához, vagy a puszta túléléshez. Hozzájuk csatlakozom én is. Az előadásokra válthattok egyszeri alkalomra szóló „belépőjegyet” 7 euróért, egy mozijegy áráért, amely az előadásról készült jelszavas videofelvételre. Vagy válthattok havi bérletet is 20 euróért a hónap összes rendszeres és bónusz előadására plusz ezek videófelvételeire (ezt ne felejtsétek el minden hónap elején megújítani). Illetve ezeken felül küldhettek túlélőcsomagot is tetszés szerinti összegben, amelyet hálásan fogadok.

Mindezt ide https://www.paypal.com/pools/c/8ta1sikCCj kattintva tehetitek meg bankkártyával vagy PayPallal, ahol kérlek, a megjegyzésben adjátok meg a neveteket és e-mail címeteket, hogy tudjam, kinek és hová küldjem hetenként a Zoom-bejelentkezések és a rákövetkező videók jelszavait; illetve ha csak egy előadásra/videóra váltotok jegyet, akkor azt is, hogy melyikre. (Figyelem: a PayPal gyakran szerencsétlenkedik, érdemes többször is próbálkozni, végül mindig működik.) Aki inkább utalna, annak küldök bankszámlaszámot vagy Revolut/Wise-számot. És aki szívesen előfizetne, de nem tud ennyit rászánni, az írjon privátban; inkább vegyen részt kevesebbért, mint maradjon ki belőle.

Nagyon köszönöm az érdeklődést és a hozzájárulást az előadássorozat fenntartásához.

Alább látható a Studiolum Szabadegyetem teljes előadássorozata, kezdve az e havi programmal, és folytatva a már megtartott előadások videofelvételeivel. A felvételek összefoglalójának végén, a link után ott van, hogy jelszavas – tehát fizetős – vagy nyilvános, ingyenes video-e. A fizetősök címe mellett balra a kis kockára kattintva a lista alján összegződik, hogy mennyibe kerülne a belépődíj a kiválasztott előadásokra. Az egyes előadások belépődíja 7 euro, de négy előadás vagy annál több már darabonként csak 5 euro. Az összeg mellett még egyszer leírom az utalás módját.

2021. szeptember. Az északi reneszánsz:
A már 2020 nyarán megkezdett, de egy huzamban főleg decembertől idén februárig tartó itáliai reneszánsz kurzus párdarabját, az északi, elsősorban németalföldi reneszánsz művészet kurzusát kezdem meg most és folytatom néhány hónapon át. A „reneszánsz” ebben az esetben nagyon tág fogalom, hiszen a késő középkori flamand kéziratfestészettel és Jan Van Eyckkal kezdem, s időben felmegyek egészen Vermeerig és Rembrandtig. Ezt a művészeti blokkot közbe-közben virtuális kiállításlátogatások és útibeszámolók is színesítik majd.

  Szept. 30. Berry herceg hóráskönyve. A késő középkori franko-flamand könyvfestészet egyik legpompásabb és legismertebb példája Jean de Berry herceg hóráskönyve, amelynek illusztrációit a 19. század vége óta a középkor egyfajta ideálképeként reprodukálják számtalan formában. A középkori könyvfestészetnek ezt a csúcstermékét, a világ legértékesebb könyvét a nijmegeni Limbourg fivérek festették 1412 és 1416 között. Ezen az előadáson a 206 oldalas kézirat legfontosabb képeit, témáikat, struktúrájukat, mintáikat, keletkezésük történetét és az általuk közvetített világ- és társadalomképet tekintjük át.

  Szept. 23. Középkori flamand könyvfestészet. Míg az itáliai reneszánsz kialakulását végig tudtunk követni a bizánci ikonoktól Cimabuén, Giottón és Ducción át Masaccio és Donatello nagy generációjáig és tovább, Raffaello és Michelangelo csúcspontjáig, addig a németalföldi reneszánsz művészet Jan Van Eyck nemrég látott genti oltárával látszólag minden előzmény nélkül, teljes tökéletességében lép színpadra. A németalföldi táblaképfestészetben semmi olyan korábbi alkotást nem ismerünk, amely logikusan elvezetne ide. Honnan szedte Jan Van Eyck ezt a magasrendű ábrázolásbeli tudást, amellyel – mint azt a Gemäldegalerie Későgótika-kiállításának kapcsán láttuk – egy csapásra megváltoztatta Észak-Európa festészetét, és a későgótikának is origója lett? A válasz a kézzel festett könyvekben található. A könyvfestészet volt a franko-flamand udvari művészet nagy műfaja, itt alakult ki az a gazdagon díszített, realista, ám mégis ünnepélyes stílus, amely a genti oltáron először jelenik meg táblaképen is. Mint látni fogjuk, maga Jan Van Eyck és két fivére is könyvfestőként kezdték pályafutásukat. Ezt a kevéssé ismert, mert nehezen hozzáférhető és ritkán kiállított műfajt tekintjük át középkori gyökereitől a Van Eyckekig és tovább.

2021. augusztus. Orosz útibeszámolók:

  A Zolotoje Kolco 4. Jaroszlavltól Moszkváig. A Zolotoje Kolco füzérén haladva Rosztov után következnek az egykori vlagyimir-szuzdali fejedelemség legészakibb várai és kolostorai. Jaroszlavl, az észak fővárosa, Kosztroma, a Romanovok bölcsője, majd ismét délnek fordulunk, és a száztemplomú Szuzdalnál elérjük az északi fejedelemség régi fővárosát. Innen megyünk át Vlagyimirbe, a „fehér templomok fővárosába”, a középkori észak-orosz fejedelemség központjába, ahonnét Moszkvát is alapították. Utunkat Andrej Rubljov templománál, a bogoljubovói Pokrov na Nyerlinél fejezzük be. • Link: https://vimeo.com/606834211 (jelszavas)

  A Zolotoje Kolco 3. Szergijev Poszadtól Rosztovig. A Zolotoje Kolco spirituális fókusza, Radonyezsi Szent Szergej kolostora után Alekszandrov – Rettegett Iván alternatív fővárosa – és Pereszlav – Alekszandr Nyevszkij fejedelem városa – érintésével következik az építészeti fénypont, a rosztovi kreml és hét temploma. • Link: https://vimeo.com/596695687 (jelszavas)

  A Zolotoje Kolco 2. A Szentháromság Útja. (A Kremltől Szergijev Poszadig, százötven éve). Az előző előadásban látott Szergijev Poszad Szentháromság-kolostora, Moszkvától északra hetven kilométerre, a régi Oroszország legszentebb, leglátogatottabb kolostora volt. Ezért a Moszkvából ide vezető út, a Troickaja Doroga, a Szentháromság Útja is a legjobban karban tartott, korabeli útikönyvekben is leírt út volt a birodalomban. A moszkvai Kremltől induló út a legfontosabb észak-moszkvai műemlékeket és Moszkva alatti jeles dácsákat és nevezetességeket is érintette. Egy ilyen régi útikönyv és korabeli fotók alapján járjuk végig a Szentháromság Útját és látogatjuk meg a Szentháromság-kolostort. • Link: https://vimeo.com/592870508 (jelszavas)

  A Zolotoje Kolco 1. Szergijev Poszad kolostora. Amire az átkosban végzett ember Zolotoje Kolco néven az orosz órák unott örökségeként emlékszik, az valójában egy Moszkvától északra háromszáz kilométer hosszan elnyúló elképesztően szép középkori város- és kolostoregyüttes, a középkori orosz fejedelemségek egy körútra felfűzhető központjai. Minden városnak, kremlnek, templomnak megvan a maga külön egyedi története és szépsége, és csak fénykoruk elmúltával váltak egy nagyobb egység, a moszkvai nagyfejedelemség, a későbbi Oroszország részévé. Ezekről a történetekről és helyszínekről mesélek sok képpel. Elsőként a Moszkvából indulva legelső állomásról, a legszentebb orosz zarándokhelyről, minden orosz kolostorok anyakolostoráról, a Radonyezsi Szent Szergej által a 14. században alapított és Andrej Rubljov által a 15. század elején kifestett Szergijev Poszadról. Ennek ikonosztázára készült Rubljov Szentháromság-ikonja is. • Link: https://vimeo.com/591147689 (jelszavas)

  A Tretyakov képtár ikongyűjteménye. A középkori orosz ikonfestészetnek, a régi orosz vallásosság, kultúra és művészet legfőbb képviselőjének legnagyobb gyűjteményét a moszkvai Tretyakov képtár őrzi, amely az ikonok iránt a századfordulón megújult érdeklődés egyik első intézménye is. A gyűjtemény kiemelkedő darabjain keresztül a régi orosz művészetet, az orosz ikonok legfontosabb típusait és legnagyobb festőit tekintjük át, mint Andrej Rubljov, akinek szinte minden munkája itt látható. • Link: https://vimeo.com/586847134 (jelszavas)

  Behemóttal Moszkvában. A Mester és Margarita színhelyei. A Mester és Margarita beleíródott Moszkva szövetébe. Egyfelől maga Bulgakov gondos útmutatást ad minden – valódi vagy képzelt – helyszínhez, másfelől a mű életének tiltott évtizedei alatt a beavatottak dolgoztak ki útvonalakat az egyes helyszínekhez. Ezek közül járjuk be most a legfontosabbakat, felelevenítve közben a mű keletkezés- és recepciótörténetét és párhuzamait Bulgakov életében. • Link: https://vimeo.com/583975316 (jelszavas)

Andrej Rubljov Szentháromsága. Most csütörtökön lesz egy éves a Studiolum Szabadegyetem. Az évfordulón ünnepi témával szeretnék köszönetet mondani, amiért egy éven át a vendégeim voltatok. „Ne hanyagoljátok el a vendégszeretetet, mert ezáltal egyesek tudtukon kívül angyalokat láttak vendégül”, írja Szent Pál. Arra az esetre utal, amit a múlt heti előadás angyali üdvözletének előképeként nyugodtan nevezhetnénk „ószövetségi angyali üdvözletnek”: a három angyal látogatására Ábrahámnál Mamré tölgye alatt, amelyről Andrej Rubljov talán a legismertebb ikont festette. Erről az ikonról, Rubljov „ószövetségi Szentháromságáról”, történetéről, modelljeiről és jelentéseiről fogok beszélni csütörtökön, megelőlegezve ezzel egy későbbi kurzust, amelyen majd az ikonokról beszélek. • Link: https://vimeo.com/531922006 (nyilvános)

Novgorod és ikonjai. Az orosz történelem Novgorodban született meg. A városban és környékén rengeteg középkori templom állt és jórészt áll még ma is, a sok pusztítás után: Novgorod mint világörökségi helyszín kb. 600 műemléket foglal magában. Történészek többször is felvetették a kérdést: vajon hogyan alakult volna Oroszország, Kelet-Európa és az egész világ történelme, ha nem az autoriter moszkvai, hanem a velencei állam szervezetére emlékeztető demokratikus novgorodi vezetési stílus vált volna uralkodóvá az orosz államban. Nagy Péterről szokás mondani Puskin nyomán, hogy ablakot nyitott Oroszországnak Európára. Csak azt felejtik el, hogy azon a helyen korábban már állt egy tárva nyitott ajtó, Novgorod, amelyet Moszkva csukott be. • Link: http://youtu.be/0iDQPGqtAXg (nyilvános) • Blogbejegyzések: Novgorod és ikonjai • A novgorodi fakereszt

A konstantinápolyi Chora-templom bizánci mozaikjai. A konstantinápolyi Chora templomot Theodoros Metochites bizánci államférfi és tudós díszíttette új stílusú mozaikokkal és freskókkal 1305 és 1328 között, nagyjából akkor, amikor Firenze és Siena hozzálátott, hogy saját bizánci örökségét új stílussá formálja tovább. Az oszmán megszállás után mecsetté alakított templom mozaikjait vakolat borította, amely alól csak az 1930-as években bontották ki őket amerikai régészek. Az Atatürk által akkor múzeummá tett mecset-templom a bizánci művészet leggazdagabb együttese volt mindmáig, amikor Erdoğan ismét mecset céljára rendelte. Hogy az új funkcióval össze nem egyeztethető mozaikjaival és freskóival mi lesz (sőt mi van), azt még nem tudni. Ezen a karácsonyi előadáson még múzeum korában készült fotóimmal mutatom be és elemzem a bizánci ikonfestészet egész tematikáját átfogó ábrázolásaikat. • Link: https://vimeo.com/494202751 (nyilvános)

2021. július. A Kaukázus:

  Grúzia kincstára, Szvaneti. Grúzia északnyugati tartománya, Szvaneti a Kaukázus legmagasabb csúcsai között fekszik. Noha Grúzia történelme bővelkedik az idegen inváziókban, ellenségnek soha nem sikerült eljutnia ide. Az itteni völgylakóknak, a szvanoknak ezért nemcsak különleges saját kultúrájukat és nyelvüket, s az itteni arany- és ezüstbányák terméséből előállított kincseket sikerült megőrizniük, hanem azokat is, amelyeket a déli vidékekről menekítettek ide ellenséges támadás esetén. Ezek jó része aztán itt is maradt a helyi templomokban, amelyeket most tíz napon át bejártunk. Most Szvaneti történelméről, kultúrájáról, művészetéről, építészetéről, és a mostani expedíció tapasztalatairól számolok be, mindezt Grúzia és a Kaukázus történelmének és kultúrájának kontextusába illesztve. • Link: https://vimeo.com/569960370 (jelszavas)

  Grúzia határvidékei: Kazbegi, Tusheti, David Gareji. Egy hónapot töltöttem ismét Grúziában, sok helyszínen, sok projekttel. Az út elejétől fogva folyamatosan tudósítok a blogon. A második részről, a szvaneti középkori templomok kutatásáról tartott helyszíni előadás után a harmadik, csoporttal végigcsinált részről beszélek, a terepjárós és lovas túráról Grúzia legelzártabb részében, Tusheti völgyében a csecsen-dagesztáni határon, s az ezt megelőző két túráról fel a grúz selyemúton Kazbegi hegyláncához, és le az azerbajdzsáni határhoz, David Gareji kolostoregyütteséhez. • Link: https://vimeo.com/580845718 (jelszavas) • Blogbejegyzés: Grúzia percről percre (több egymást követő bejegyzésben)

A karabahi helyzet. Karabah, amelyet több nemzetiség is mitikus „ősi földjének” tekint, már legalább száz éve a Kaukázus Szarajevójának számít, akár mint helyi háborúk kirobbantója, akár mint népirtások színhelye. A Sztálin által ügyesen megvont határok szinte természetes módon generálják a konfliktusokat a régióban. Ez vezetett az első karabahi háborúhoz 1988-94 között, amelynek eredményeképpen az örmények elfoglalták nemcsak a voltaképpeni Karabah tartományt, hanem a környező azerbajdzsáni területeket is, majd a 2020-as karabahi háborúhoz, amikor az azerbajdzsáni hadsereg, Törökország és szír zsoldosok támogatásával, visszafoglalta a megszállt területek nagy részét. Micsoda Karabah, hogy ilyen fontos szerepet játszik a Kaukázus történelmében? Milyen előzmények után, hogyan tört ki az első karabahi háború? Hogy került sor a 2020-as háborúra, és mi most a helyzet? • Link: https://vimeo.com/485175982 (nyilvános)

2021. június. Nyári kiállítások és szecesszió:

  Picasso Algériai női. A berlini Berggruen Galéria kiállítása. Picasso tizenöt darabból álló Algériai nők sorozata, amelyet pályája csúcsán, 1954-55-ben festett, utalások és történetek bonyolult hálójának középpontjában áll. A kép ihletője Delacroix Algériai nők festménye volt (1834), amelynek átértelmezésével Picasso, mint sok más nagy mű újra megfestésével, tiszteletét akarta kifejezni a romantikus mester iránt. De ekkoriban halt meg barátja és riválisa, Henri Matisse is, s Picasso az ő orientális motívumainak beemelésével az ő emlékének is adózott. Ugyanakkor az „algériai nő” sokjelentésű szexuális toposzként is él a francia kollektív memóriában, ami szintén hatással van a képekre. És éppen ekkor zajlik az algériai háború, amelynek során az algériai szabadságharcos nők alapjában változtatják meg ezt a toposzt. Majd a képek hatással lesznek az algériai festőnők önértelmezésére. Végül a napjainkban aukcióra kerülő darabokat elsősorban arab milliárdosok vásárolják meg saját kettős identitásuk hangsúlyozására. (A sorozat utolsó darabja volt 2015-ben a valaha is legmagasabb összegért elkelt festmény.) A tizenötből mindössze egyetlen kép van európai nyilvános gyűjteményben, a többi amerikai és közel-keleti magángyűjteményekben. A berlini Berggruen Galéria most hosszú idő után először mutatja be őket együtt nyilvánosan, az értelmezésüket segítő más festményekkel együtt. Ezeket a jelentésrétegeket zongorázom végig ezen a virtuális tárlatvezetésen. • Link: https://vimeo.com/578561315 (jelszavas)

  Preraffaeliták a Galériában. A Magyar Nemzeti Galériában most nyílt kiállítás a Tate Gallery képeiből a preraffaelita művészetről, a 19. század első modern művészeti irányzatáról, amely közvetlenül vagy közvetve minden más modern törekvés előfutára is volt a posztimpresszionistáktól a szimbolista festészeten át a szecesszióig. A Studiolum Szabadegyetemnek ezen az előadásán virtuális tárlatvezetést tartok a kiállításon, sok háttérinformációval a képekről, a művészekről, a témákról és a múzsákról. • Link: https://vimeo.com/558663169 (jelszavas)

  William Morris és az Arts and Crafts. Az Arts and Crafts a 19. századi Anglia legnagyobb hatású művészeti irányzata volt, amely továbbvitte a preraffaelita hagyományt és előkészítette a szecessziót. Erről az irányzatról és örökségéről, valamint alapítójáról William Morrisról lesz szó szecessziós sorozatunk mai előadásán, kiegészítésül a Galéria preraffaelita kiállításához és az arról tartott korábbi virtuális vezetéshez. • Link: https://vimeo.com/567148196 (jelszavas)

  Későgótika. A berlini Gemäldegalerie kiállítása. A gótika néven számon tartott művészettörténeti korszak közel négyszáz éven át tartott, hosszabban, mint bármelyik más európai művészeti periódus. Természetes, hogy ezen belül is voltak akkora stílusváltások, mint mondjuk a reneszánsz időszakán belül. A berlini Gemäldegalerie legújab nagy kiállítása e korszak legutolsó periódusát, a nagyjából 1430 és 1500 közé behatárolt későgótikát határozza meg új kritériumok és mutatja be lenyűgözően gazdag anyag alapján. A kiállítás, amelyet publikált és saját fotók alapján mutatok be, szorosan kapcsolódik szeptemberben induló új kurzusunk, a németalföldi reneszánsz témájához is. • Link: https://vimeo.com/577267803 (jelszavas)

  Habsburg-óvoda Németalföldön. Reneszánsz kiállítás Mechelenben (Brüsszel). I. Miksa császár (1508-1519) 1477-ben vette el az utolsó burgundiai herceg lányát, Máriát, és kapta meg vele együtt Németalföldet, a korabeli Európa egyik leggazdagabb régióját. Lánya, Ausztriai Margit Németalföld kormányzója lett, s Brüsszel melletti, mecheleni kastélyában egyszersmind szárnya alá vette a család gyermekeit, köztük a gyermek V. Károlyt. A mecheleni udvar három generáción át meghatározó iskolájává vált a fiatal Habsburgoknak, ahová az oktatás színvonalát látva – a tanárok között volt például Erasmus is – több más európai arisztokrata ház is beadta gyermekeit, például a fiatal Boleyn Annát. A mecheleni iskola nagyon fontos szerepet játszott a 16. században, az európai uralkodói dinasztiák kezdődő globalizációjának korában. A most futó mecheleni kiállítás gazdag festmény- és tárgyi anyaga ezt az időszakot idézi fel, s azt mutatja be, milyen volt főúri gyermeknek lenni, császárnak vagy uralkodói hitvesnek nevelkedni a reneszánsz korában. • Link: https://vimeo.com/573128593 (jelszavas)

  A szecesszió Szabadkán. Szabadka a régi Magyarország harmadik legnagyobb városa volt, és rangjának megfelelően vette ki a részét a századforduló új művészeti irányzatából, a szecesszióból is. Ezen az előadáson a szabadkai – és egyben a magyar – szecesszió néhány főművét, Reichle Ferenc, Komor Marcell és Jakab Dezső pompás épületeit látogatjuk meg virtuálisan, miután a covid utáni első túránkon a valóságban is felkerestük őket, s áttekintjük azt a művészeti miliőt, a Lechner Ödön által megteremtett „tulipános szecesszió” stílusát és társadalmi-gazdasági hátterét is, amelyben gyökereznek. • Link: https://vimeo.com/564344198 (jelszavas)

2021. március-május. Prága arcai:

  Rembrandt arcai Prágában. „Rembrandt minden portréja mintha valami rendkívüli súlyú és erejű belső drámát hordozna,” írja Jean Genet a Rembrandt titka c. esszéjében. Miért vannak ránk ilyen nagy hatással ezek az arcok? Rembrandtnak erről a titkáról szól a kölni Wallraf-Richartz-Museum és a prágai Nemzeti Galéria által a mester halálának 350. évfordulójára rendezett kiállítás, amely most ért véget Prágában. Erről a kiállításról szóló beszámolóval kezdem el a Studiolum Szabadegyetem új, hathetes kurzusát, amely Prága néhány arcát mutatja be. • Link: https://vimeo.com/514000689 (jelszavas)

  IV. Károly Prágája. „Amikor ebbe a királyságba jöttem, egyetlen lakható várat sem találtam”, emlékezett vissza élete végén IV. Károly (1347-1378). Ezért kénytelen volt ő maga császári fővárossá kiépíteni Prágát. A város alapvető struktúráját és látványát még mindig az általa a 15. században megadott keretek határozzák meg. Mit hozott Prágának ez az első aranykor? Erről lesz szó a Prága arcait bemutató sorozatunk második előadásában. • Link: https://vimeo.com/517285844 (jelszavas)

  A cseh gótikus festészet, két részben. Ahogy Prága IV. Károly császár uralkodása alatt a birodalom központjává vált, úgy vált az európai művészetnek is fontos központjává. A királyi és főúri megrendelések művészek sokaságát vonzották Észak-Itáliától a német tartományokon át Franciaországig. Ezt a virágzó, kifinomult gótikus művészetet mutatom be a Prága arcai sorozat harmadik előadásán, a Prágai Nemzeti Galéria középkori kiállítása alapján, virtuális tárlatvezetésként. • Link: https://vimeo.com/519654099 és https://vimeo.com/520068173 (jelszavas)

Dr. Sarkadi Nagy Emese: Középkori művészet a Keresztény Múzeumban. Vendégelőadónk, Dr. Sarkadi Nagy Emese művészettörténész előadásán a múlt héten látott cseh lágy stílusú művészettel párhuzamos magyarországi, illetve osztrák alkotásokból tekintünk meg egy válogatást – a Keresztény Múzeum gyűjteményén keresztül. Az esztergomi gyűjtemény egyrészt az egyházmegye területéről begyűjtött művek, másrészt a főpapi magángyűjteményekből származó alkotások révén több helyszínről is nagyon jó példákat nyújt ehhez. Érdemes megfigyelni, hogy az internacionális gótika és annak közvetlen lecsapódásai hogyan hoztak létre egymástól függetlenül, mégis egymáshoz nagyon hasonló alkotásokat különböző közép-európai központokban, udvarokban – egészen a 15. század közepéig. • Link: https://vimeo.com/521528068 (nyilvános)

  A prágai szín: Szex, arany és mágia II. Rudolf udvarában. A kattintásvadász cím azokat a motívumokat emeli ki, amelyek miatt Madách is II. Rudolf udvarát választotta a dekadens reneszánsz színhelyéül, s amelyek ma is nagyban hozzájárulnak a „mágikus Prága” imázsához. Miért olyan fontos II. Rudolf császár kora nemcsak Prága imázsa, hanem egész Kelet-Európa számára, s mik voltak udvari kultúrájának meghatározó elemei? Erről lesz szó ezen az előadáson. • Link: https://vimeo.com/522466424 (jelszavas)

  A reneszánsz csodakamra. A Kunst- und Wunderkammer, cabinet de curiosité / of curiosities avagy csodakamra, a dolgozószoba és egzotikus múzeum együttese, miniatűr univerzum, amelyben a humanista megélhette és amellyel reprezentálhatta saját humanista-voltát, a reneszánsz legsajátosabb terméke. Kialakulásának és gazdagodásának kanyargós útját tekintjük át ezen az előadáson, az ókori inspirációktól Federico da Montefeltro urbinói studiolumán át II. Rudolf prágai csodakamrájáig és a késő reneszánsz nagy természethistóriai gyűjteményeiig. • Link: https://vimeo.com/526298875 (jelszavas)

  Az eltűnt prágai zsidó negyed. Az egykori prágai zsidó negyedből manapság csak a jéghegy csúcsát látja a turista, azt a néhány zsinagógát és a temetőt, amelyet az 1893-1914 közötti „szanálás” megkímélt. De a totális bontás előtt a Josefov egy hatalmas, szerves városnegyed volt, ezeréves történelemmel, utcákkal és házakkal. Néhány hónapja az Agostino Foundation ösztöndíjának jóvoltából ezt a városnegyedet rekonstruálhattam virtuálisan, számítógépen, egykori dokumentumok, fotók és rajzok alapján. Ebből mutatok be néhány részletet, a prágai zsidó történelem keretébe ágyazva. • Link: https://vimeo.com/540288199 (jelszavas)

  Itt járt Kafka. Kávéházak és irodalom a századfordulós Prágában. Prága, akárcsak a Monarchia más nagyvárosai, Bécs, Budapest vagy Trieszt, a kávé és a kávéházak városa is volt. Ennek a történetnek a budapesti kiadását viszonylag jól ismerjük az irodalomtörténetből és az elmúlt évek kutatásaiból, mindenekelőtt Saly Noémi írásaiból. De hogyan alakult ez Prágában? Hogyan vert gyökeret a kávé a Moldva partján, milyen kávéházakban merengtek a cseh, német és zsidó bölcsészek, melyikhez kötődik valamelyik halhatatlan neve vagy írása? És hol járt Kafka? • Link: https://vimeo.com/543261003 (jelszavas)

  Szecessziós festészet Prágában. A cseh szecesszióról első- és utolsósorban is Alfonz Mucha plakátjai jutnak eszünkbe, aki pedig szinte egész életében Párizsban dolgozott, és Prágában mindig kritikával fogadták. De a cseh századforduló festészete őt leszámítva is gazdag és sokszínű művészet, sokféle stílusirányzattal a neobarokktól az avantgardig, számos nagy művésszel és remekművel, akik és amelyek Magyarországon jórészt ismeretlenek. Ebbe a világba pillantunk be itt a szomszédban, amely annyira hasonló és mégis annyira más, mint a mienk. • Link: https://vimeo.com/546108763 (jelszavas)

  Modern építészet Prágában. Prága összképében a középkori épületek, tornyok, templomok, paloták, árkádos terek dominálnak. De a város utcáit járva újra meg újra hangsúlyos helyeken állnak a 19. század végétől máig keletkezett szecessziós, funkcionalista, art deco épületek, határozott korai modern réteggel gyarapítva a város építészeti szövetét. A szecesszió, a kubizmus, a funkcionalizmus, noha máshonnan érkezett, de a 20. század első felében felvállaltan „nemzeti stílussá” vált. Ennek folyamatát, meghatározó építészeit és látványos épületeit tekintjük át Prága utcáit járva. • Link: https://vimeo.com/548964658 (jelszavas)

  A cseh fotó. Ahogy az előző előadásokon áttekintett cseh szecessziós művészet, úgy az ugyanekkor meginduló cseh fotó is az európai élvonalban volt. Sajátos hangulatot ad neki a történetét végigkísérő finoman ironikus, abszurd felhang. Előadásunkon ennek a történetnek közel százötven évét kísérjük végig a legjobb fotósok képein és a cseh történelem általuk dokumentált sorsfordulóin keresztül. • Link: https://vimeo.com/553003708 (jelszavas)

  A prágai Királyi Út, két részben. A cseh királyok koronázási útvonala, amelyet még a Prágát újjáalapító IV. Károly király jelölt ki az 1340-es években, az óváros keleti kapujától az óvárosi főtéren és a Károly-hídon át vonult át a Kisoldalra, majd a várhegyre felkanyarodva a Szent Vitus koronázótemplomba. Évszázadokon át minden cseh király, akár a Luxemburgi-, akár a Jagelló- vagy a Habsburg-házból, ezen vonult fel kíséretével együtt a koronázás napján. Az útvonal ezért Prága ünnepi folyosójává lett, ennek mentén sorakoznak a legreprezentatívabb paloták és középületek. Prágai kurzusunkat ennek az útvonalnak a végigjárásával, egy vidám városnézéssel zárjuk. • Link: https://vimeo.com/555860233 és https://vimeo.com/556708712 (jelszavas)

2020. június – 2021. február. A (főleg itáliai) reneszánsz kezdetei:

Masaccio Szentháromsága. A reneszánsz művészet egyik legnagyobb „ikonja” a firenzei Santa Maria Novellában, amelyet akár a reneszánsz festészet nullpontjának is tekinthetünk. Az előadáson ezt az egyetlen freskót járjuk körül, bemutatva értelmezésének különféle rétegeit, a firenzei társadalmi, festészeti, kulturális hagyományba való beágyazódását, s hogy mi az a nagy nóvum benne, ami már a kortársak számára is az új művészet egyfajta manifesztumává tette, amely alapvetően változtatta meg a festészet irányát. • Link: https://youtu.be/ySXvtnFyOes (nyilvános) • Blogbejegyzés: Mintha lyukas lenne az a fal. Masaccio Szentháromsága

„A quattrocento Sixtus-kápolnája”. Masaccio freskói a Brancacci-kápolnában. A reneszánsz első nagy freskóciklusát, amely száz éven át a firenzei festők iskolájának számított, Masolino és Masaccio festették meg a firenzei Brancacci-kápolnában. Az előadáson végignézzük tematikáját, ikonográfiáját és újító ember- és térábrázolásának forrásait. • Link: https://youtu.be/ySXvtnFyOes (nyilvános)

Lilith és a draconcopes. Leányfejű kísértők a Talmudtól Boccaccióig. Masaccio első nagy freskóciklusa a firenzei Brancacci-kápolnában a Kísértés jelenetével kezdődik, amelyen a gonosz egy leányfejű kígyó képében kísérti meg az első emberpárt. Honnan ez az ikonográfia? Valóban a héber mítoszok Lilithjére megy vissza, s ha nem, kicsoda ő? • Link: https://youtu.be/N4sQwNk7hX8 (nyilvános) • Blogbejegyzés: Lilith és a draconcopes. Leányfejű kísértők a Talmudtól Boccaccióig

  Piero della Francesca. A firenzei reneszánsz születését már nyáron elkezdtem elmesélni a Masaccióról szóló három előadással. Ezt folytatom most az egyik legnagyobb és legtitokzatosabb korai reneszánsz festővel, a perspektíva és a plasztikus emberábrázolás nagy mesterével. • Link: https://vimeo.com/481379882 (jelszavas)

  A Mediciek Firenzéje. A Medici család száz év alatt nemcsak Firenze politikai rendszerét alakította át, hanem művészetét is, sőt egyáltalán a művészet fogalmát. Ennek néhány jelentős példáját tekintjük végig e kettős előadás során, kezdve a dinasztiaalapító Cosimo de’ Medici (1389-1464) emblematikus megrendeléseivel a Battisterótól a San Marco domonkos kolostoron át a Medici-palotáig, arra figyelve közben, hogy egy zseniális megbízó és néhány zseniális művész – Donatello, Brunelleschi, Michelozzo, Fra Angelico, Benozzo di Gozzoli, Filippo Lippi – együttműködésének eredményeképpen hogyan változik meg a művészet szerepe, és hogyan alakulnak ki új műfajok a 15. századi Firenzében. • Link: https://vimeo.com/484173289 és https://vimeo.com/487825781 (jelszavas) • Blogbejegyzés: Firenze királyai

  A „sienai primitívek”. A 14-15. századi Siena egyfajta alternatívája volt Firenzének mind politikai rendszerében, mind művészetében. Giottóval, a firenzei „új művészet” mitikus alapítójával közel egy időben itt is hasonlóan nagy mitikus mester, Duccio lép színre és újítja meg a sienai festészetet. Tanítványai, Simone Martini és a Lorenzetti fivérek keze nyomán alakul ki az a sienai reneszánsz festészet, amely jóval érzékenyebb, könnyedebb, tágasabb, színesebb, és gyakran népiesebb, mint firenzei ellenpárja. A „sienai primitívek” kifejezést Szerb Antal használja rájuk az Utas és holdvilágban az őket éppen akkoriban újrafelfedező korabeli művészettörténet nyelvezete nyomán, de ez nem lebecsülést jelent, hanem úttörő voltukra utal. • Link: https://vimeo.com/489546694 (jelszavas)

  A jó és rossz kormányzás képe a sienai városházán. A jó és rossz kormányzás allegóriája, amelyet a legnagyobb sienai reneszánsz művész, Ambrogio Lorenzetti festett a sienai városháza tanácstermének négy falára, nemcsak a sienai festészet főműve, hanem egyúttal a középkori város részletes társadalomrajza is, sok jelentésréteggel. Ezeket igyekszem kibontani a „sienai primitívekről” szóló második előadáson. • Link: https://vimeo.com/492611150 (jelszavas)

  Raffaello 500, két részben. Raffaello egy vidéki kisvárosból elindulva vált húsz év alatt Leonardo és Michelangelo mellett a reneszánsz „harmadik emberévé”, a pápai udvar mesterévé, majd, idén ötszázadik éve, minden idők legnagyobbnak tartott festőjévé, magává a festészet kánonjává. Hogyan történhetett ez, saját festői kvalitásain túl milyen együttállások kellettek hozzá, a kor milyen kívánalmaira érzett rá? Ezt igyekszem felvázolni ezen az előadáson, amelyik a Medici-pápa X. Leó szereplése folytán egyszersmind a Medici-művészetpártolás harmadik fejezete is. • Link: https://vimeo.com/498087063 és https://vimeo.com/499325530 (jelszavas)

  A firenzei szobrászat. Első rész: Donatellótól Michelangelóig. Kurzusunkon alapvetően a reneszánsz festészet kialakulását követjük végig. Egy (dupla) előadás erejéig azonban ki kell térnünk a szobrászatra is, amely az antik szobrok imitálása révén az antik örökség – motívumok, realizmus és plaszticitás – beemelésének fő forrása volt a reneszánsz művészetben. A korai példáktól a quattrocento nagy meghatározó figuráin, Donatellón és Verocchión át Michelangelóig tekintjük át ennek változatait Firenzében, de Michelangelo szobrait már a következő, extra előadásra tartogatom. • Link: https://vimeo.com/500571866 (jelszavas)

  A firenzei szobrászat. Második rész: Michelangelo. Az évszázad, sőt talán az évezred legnagyobb szobrásza: a kezdetektől a Medici-kertben a főművekig a Medici-kápolnában. • Link: https://vimeo.com/501888191 (jelszavas)

  A velencei reneszánsz 1. Mantegna és Bellini. Velencében a reneszánsz festészet import termék volt, Padovából érkezett Andrea Mantegna, az antikvitás legnagyobb imitátora és sógora, Giovanni Bellini révén, akit Dürer még 1506-ban is Velence legnagyobb festőjének nevezett. Ez alkalommal azt tekintjük át, milyen volt a velencei festészet Mantegna és Bellini előtt, mi újat hoztak ők és hogyan fogadta be azt a város festészete, s a következő alkalommal azt, hogy hogyan formálta ezt tovább érett reneszánsz velencei festészetté Bellini két legnagyobb tanítványa, Giorgione és Tiziano. • Link: https://vimeo.com/503156608 (jelszavas)

  A velencei reneszánsz 2. Giorgione és Tiziano. Az 1500-as évek eleje a velencei reneszánsz festészet virágkora. Giovanni Bellini meghonosította a városban az új stílust, amelynek azonnal olyan nagy képviselői támadnak, mint Giorgione és Tiziano. Róluk, az új reneszánsz műfajokról, politika és művészet összjátékáról lesz szó ezen az előadáson. • Link: https://vimeo.com/505814531 (jelszavas)

  A velencei reneszánsz 3. Az érett Tiziano. Velence az 1530-as évekre válik keleti kereskedővárosból elegáns európai nagyvárossá, vezető festője, Tiziano pedig a fejedelmi udvarok keresett művészévé, a szomszédos Ferrara hercegétől V. Károly császárig. Európa-szerte a legnagyobb művészek másolják képeit, a kor legkifinomultabb alkotásait. Ezeket tekintjük át ezen az előadáson. • Link: https://vimeo.com/506803473 (jelszavas)

Jan van Eyck genti oltára. Az 1426 és 1432 között készült genti oltár az északi reneszánsz egyik legkorábbi és legnagyszabásúbb alkotása, amelyet évszázadokon át imitáltak és csodáltak. Eredeti színeiben azonban csak most csodálhatjuk meg újra, amióta 2012-2020 között az oltár valamennyi tábláját megtisztították és restaurálták. Helyreállítása alkalmából idén tavasszal rendeztek kiállítást Gentben, amelyet azonban már csak kevesen láthattak. Az előadáson az oltár megújult képeit és a kiállítás más darabjait mutatom be, beszélek szerkezetéről és tematikájáról, megrendelőiről és társadalmi kontextusáról, Jan Van Eyck műveiről és újításairól, és az oltár utóéletéről is. • Link: https://vimeo.com/495853339 (nyilvános)

  Az angyali üdvözlet a középkortól a késő reneszánszig. Március 25. a keresztény naptár szerint az Angyali Üdvözlet ünnepnapja, kilenc hónappal a karácsony, Jézus születése előtt. Ez a dátum kézenfekvő apropót nyújt rá, hogy végigtekintsünk a középkori és reneszánsz ikonográfia egyik legfontosabb témáján, az angyali üdvözlet ábrázolásain, külön részletes figyelmet szentelve az itáliai reneszánsz angyali üdvözleteknek, Masacciótól a velencei festőkig, ilyenformán egy téma fonalán átismételve azt, amit az előző, reneszánsz kurzusban festőnként és koronként tekintettünk át. És egyben megelőlegezzük egy következő, a középkori jelképek világáról tervezett kurzus egyik fontos témáját is. • Link: https://vimeo.com/528996371 (jelszavas)

  Albrecht Dürer „portfóliója” az Albertinában. Az Albertinában tavaly ilyenkor ért véget az évszázad Dürer-kiállítása, amelyről előadást és vezetést is tartottam. A kiállítás kurátora, Christof Metzger kimutatta, hogy az Albertinában őrzött közel 150 mű egy olyan „portfóliót” alkot, amelyet Dürer maga állított össze művészetének dokumentálására és prezentálására a megrendelők felé. Ezért ezek alapján mutatom be a legnagyobb német reneszánsz művész munkásságát, kiegészítve a kiállításon nem szerepelt nagy műveivel is. • Link: https://vimeo.com/508535884 (jelszavas)

  Lucas Cranach vallásos és erotikus képei. Luther közeli barátja és a reformáció képi nyelvének megteremtője, ugyanakkor katolikus kultuszképek festője és az erotikus kabinetkép németországi meghonosítója; az utókor szemében hol gyenge Dürer-epigon, hol a legnagyobb német reneszánsz festő, és a kora 20. századi modern festészet ihlető forrása. Lucas Cranachnak ezt a sok arcát igyekszünk összeegyeztetni egymással előadásunkon. • Link: https://vimeo.com/511268397 (jelszavas)

2020. november. A lengyel diaszpóra:

Ezt a három előadásból álló blokkot a budapesti Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat felkérésére tartottam a lengyel függetlenség 102. évfordulójának tiszteletére 2020. november 11. táján.

Lengyelek Perzsiában. Az 1939. szeptember 17-i szovjet megszállás után lengyel civilek és katonák százezreit hurcolták el a Szovjetunióba. Akit nem öltek meg, azt túlnyomórészt Kazahsztánba deportálták. Az 1941. júniusi német támadás után Churchill rábeszélte Sztálint, hogy az ott sínylődő lengyelek közül azokat, akik hajlandóak lennének angol vezénylet alatt a németek ellen harcolni, engedje át a britek által megszállt Iránba. Sok tízezer lengyel hajózott át Perzsiába, ahol egy-két évet töltöttek, míg kiképezték és az Anders-hadsereg kötelékében Európában bevetették őket. A mai Iránban azonban máig őrzik emléküket az egykori lengyel lakótelepek, az öreg perzsa barátok, és persze a temetők. Ennek a közösségnek a történetét és Iránban fellelhető emlékeit mutatom be saját helyszíni kutatásaim alapján. • Link: https://vimeo.com/475163903 (nyilvános) • Blogbejegyzés: Lengyel temető a Kaspi-tenger partján

A Kresy eltűnt lengyel falvai. Közismert, hogy a Kresy – magyar kifejezéssel Galícia – lengyel falvait a második világháború éveiben sokan fenyegették: a német hadsereg éppúgy, mint Bandera etnikai tisztogató ukrán csapatai, majd a bevonuló szovjet hadsereg. Az itteni lengyelség jelentős része 1944-45-ben a mai Lengyelországba menekült, s jórészt Szilézia egykori német falvaiban telepedett le. Ez alkalommal egyetlen példát mutatok be, az egykor Lembergtől délre fekvő Święty Józef, azaz Szentjózseffalva történetét és mai emlékét. • Link: https://vimeo.com/477757789 (nyilvános) • Blogbejegyzés: Szentjózsef, Galícia

Örmények Lengyelországban. Nemcsak más országokban éltek menekült lengyelek, de Lengyelország is mindig nagylelkűen otthont adott sok más ország menekültjeinek és bevándorlóinak, a bujdosó magyar kurucoktól a középkori németföldi pogromok elől menekülő zsidókon át a reformáció elől emigráló katolikus skótokig. Az egyik legjelentősebb csoport az örményeké volt, akik Nagy Kázmér király hívására érkeztek az országba mint királyi nagykereskedők, és évszázadokon át fenntartották a perzsa birodalomtól Lwówig vezető úgynevezett lengyel selyemutat. Ezen az előadáson az ő történetükbe pillantunk bele, külön figyelmet szentelve az út lengyelországi szakasza első és utolsó állomásának, a kamenyec-podolszki és a lwówi örmény közösségeknek és templomoknak. • Link: https://vimeo.com/480460068 (nyilvános)

2020. szeptember. Körutazás Normandia-Bretagne-ban:

  Séta Normandia fővárosában, Rouenban, két részben. Négy alkalomra tervezett normandiai virtuális utunk első állomása Rouen, amely a vikingek 911-es letelepülésétől kezdve vált a normandiai hercegség pompás fővárosává, s amelynek középkori óvárosát járjuk be három hatalmas és sok kisebb gótikus templomával, középkori temetőjével, sok-sok favázas házával és városnegyedével. Közben megismerjük a hercegség történetét, szerepét az európai normann hatalom kialakulásában Angliától Szicíliáig, a százéves háborúban, amelynek legfontosabb színtere volt, majd az impresszionista mozgalomban, amely itt bontakozott ki, és Rouen számos emblematikus épületét megörökítette. • Link: https://vimeo.com/468727419 és https://vimeo.com/469513718 (jelszavas)

  Körutazás a középkori Normandiában. A középkori Normandia Franciaország egyik leggazdagabb tartománya volt. A vikingek 911-es megtelepedésétől és a normand hercegség létrejöttétől Anglia 1066-os meghódításán és a százéves háborún át a hercegség 15. század végi beolvadásáig a francia királyságba kolostorok és székesegyházak, várak és kereskedővárosok százai jöttek létre és maradtak fent területén. Ezeket járjuk végig virtuálisan egy óra alatt, addig is, amíg valóságosan nem tehetjük. • Link: https://vimeo.com/471090812 (jelszavas)

  Mont Saint-Michel, Normandia csodája. A címbeli „csoda” nem puszta klikkcsapda: a gótikus sziklatemplomnak, „a franciák legkedvesebb műemlékének” elterjedt neve La Merveille, amelyre rá is szolgál mind lenyűgöző megjelenésével, mind ezer éves történetével, mind a francia identitásban és a középkor imázsában játszott szerepével. Ezekről – valamint a kolostor pártfogója, Szent Mihály arkangyal és egyáltalán az angyalok történetéről – volt szó normandiai kurzusunk negyedik előadásán. • Link: https://vimeo.com/473924011 (jelszavas)

  A bayeux-i kárpit. Az első európai képregény, a románkori kézművesség tour de force-a, egy történelmi sorsforduló páratlan dokumentuma, oknyomozó történetírás olvasni nem tudók számára, a győztesek önigazolása és győzelmük reprezentációja, amelyet azóta magukénak tekintettek mind az egykori győztesek, mind az egykori vesztesek, mind azok, akik ott se voltak. A középkori művészet egyedülálló emléke, amelynek fennmaradására kevesebb eséllyel fogadtunk volna, mint bármelyik elnökjelöltre az amerikai választáson. Egy különös teátrum hatszáz szereplővel, a margókon groteszk képes kommentárokkal. • Link: https://vimeo.com/475990764 (jelszavas)

Bretagne arcai. Sziklás tengerpartok és színes középkori kisvárosok, sok ezer éves kőszentélyek és gótikus apátságok, reneszánsz udvarházak népies freskókkal és halászfalvak, ahová Van Gogh és Gauguin járt ihletért. Egy félsziget, amelynek épített történelme tízezer évre nyúlik vissza, egy régió, amely szembe ment az ország történelmével, egy nyelv, amelyet valaha tiltottak, s most minden hivatalos feliratban szerepel a francia mellett. • Link: https://vimeo.com/478612535 (nyilvános)

2020. szeptember. Útibeszámolók:

  Utas és holdvilág. Ha Mihály továbbment volna… Szerencsésebb időkben évente többször is végigjártuk az Utas és holdvilág útvonalát, egyszerre felelevenítve a regény epizódjait, Szerb Antal itáliai utazásának naplóbejegyzéseit és a helyszínek történelmét. A regény útvonala Rómában szakad meg, ahonnét Mihályt apja hazaviszi Pestre. Korábban Toszkánában legtávolabb Sienába jutott el. De mit látott volna, ha Szerb Antal nincs időszűkében saját itáliai útján, illetve ha úgy dönt, hogy Mihályt további jellemfejlődés céljából további pikareszk kalandokra küldi? Toszkána mitikus helyeinek ezt az útvonalát járjuk be Sienától a tengerig ezen a harmadik „ünnepi alkalmi” kitérőnkön, ezúttal abból az alkalomból, hogy szerencsésebb időkben ilyenkor, április elején indultunk évi első Utas és holdvilág-túránkra. • Link: https://vimeo.com/534574966 (jelszavas)

  Séta Tallinn óvárosában. Séta a középkori-reneszánsz Tallinnban. Története, műemlékei, lakói. • Link: https://vimeo.com/466924433 (jelszavas). • Blogbejegyzések: Vásár Tallinnban • Sárkányok Tallinnban • Az égből alászállt zászló • Viking temető Észtországban

2020. április-augusztus. Az első előadások:
A Studiolum Szabadegyetem virtuális utazásai 2020. március 25-én indultak, amikor Európa valóságos útjai lezárultak. Az első néhány hónapban korábbi utakról meséltem, és elindítottam „A reneszánsz kezdetei” kurzust, amelynek előadásait feljebb soroltam be a megfelelő helyre. Ebben az időszakban önkéntes támogatásokból tartottam fenn az előadássorozatot, úgyhogy a videofelvételek is mind nyilvánosak és ingyenesek, és szinte mindegyiknek van blogbejegyzés-változata is. A felvételeket ekkor még YouTube-ra raktam fel, csak a copyright-kekeckedések (nyúlfarknyi zenék stb.) miatt mentem át ősztől Vimeóra.

Öt palota. Királydráma Marokkóban. Marrakesh 16-19. századi palotáit értő szemmel látogatva és építtetőiknek utánaolvasva egy Shakespeare tollára kívánkozó, a századfordulótól az 1950-es évekig tartó királydráma bontakozik ki előttünk. • Link: http://youtu.be/b3b54DI49xk (nyilvános) • Blogbejegyzések: Öt palota. Királydráma Marokkóban. • Még három palota

Isztambul karavánszerájai. Amikor II. Mehmed 1453-ban bevonult az elfoglalt városba, a hagyományos bizánci tengelytől északra kezdte kiépíteni a szultáni fővárost: először palotáját, az Aksarayt, majd a kereskedelem központjaként a drága textilek adásvételére szolgáló fedett „áruházat”, az Iç Bedestant. Ez utóbbi a nagy bazár központja: ekörül alakultak ki fokozatosan, koncentrikus körökben a további üzletek, amelyeket majd II. Musztafa boltoztat be egységesen 1701-ben, így létrehozva a Kapalıçarşıt, a Fedett Bazárt. Ettől északra, a bazár és a kikötő között pedig hanok sokasága épült az egész birodalomból a fővárosba özönlő kereskedők számára. Evliya Çelebi az 1630-as években még száznyolcvanat írt össze. • Link: http://youtu.be/tKdPhagmb2E (nyilvános) • Blogbejegyzések: Isztambul karavánszerájai • Isztambul szent bolondjai • Isztambul szellemei • Örmény tea Isztambulban • Egy kávéra negyven éven át emlékszik az ember • Az ég madarai • A magányos fog • Müteferrika • Napéjegyenlőség • Temető Üszküdárban

…a korábbi előadásokat még töltöm fel…

Kiválasztott előadások:

Részvételi díj:

€    

Itt egy kis kézimunka következik. A „Kiválasztott előadások” kalickában kattintással összegyűjtött címeket másolja be egy e-mailbe, és küldje el nekem a wang@studiolum.com címre. A „Részvételi díj” euro-összegét pedig a https://www.paypal.com/pools/c/8ta1sikCCj linkre kattintva küldje el nekem bankkártyáról, PayPalon keresztül. Ha ez bármiért nem megy, a fenti e-mail címen írjon, és küldök bankszámlaszámot vagy Revolut/Wise-számot.

Ha bérletet akar váltani, 20 eurót vagy annak egész számú többszörösét küldje el ugyanígy.

▼