A Wang folyó versei: Deià

Deià és a Serra de la Tramuntana. A sziget részletesebb térképét lásd itt.

Deiàt a Serra de la Tramuntana egyik legmagasabb lánca öleli körbe háromfelől, és választja el szinte áthatolhatatlanul Mallorca többi részétől. A völgy a tenger felé tekint, s mögötte a Teix ezer méteres csúcsa magasodik. Deiàt, akárcsak a délebbre fekvő Banyalbufart, az elszigeteltség önellátásra kényszerítette. Az arab idők óta folyamatosan épített és gondozott teraszain megterem a gabona, az olaj és sokféle gyümölcs. De a tengerre nyitott völgy az évszázadok során szakadatlanul csábította a hódítókat is, az arab, török és mindenfajta keresztény nemzet kalózait. És a turistákat.

Luis Salvador de Austria (1847-1915) főherceg a Die Balearen in Wort und Bild geschildert-ben Deiàhoz elérve részletes leírást ad a tájról: „Az utóbbi időben igen szép házak épültek itt. Deiàban általános a jólét, nemigen vannak szegények, mindenkinek megvan a maga háza és darabka földje. […] A hegyek alján olajfák és szentjánoskenyérfák nőnek, feljebb tölgy- és fenyőerdők, s a hegyek csúcsán a maguk mezítelenségében mutatkoznak meg a sziklák, úgyhogy joggal mondhatjuk, hogy sehol a földön nem találjuk meg az ellentétek ilyen szép harmóniáját, mint azon a tájon, amely itt megnyílik szemünk előtt. Az erdőkben szerte elrejtett tanyaházak élik nyugodt és a világtól elkülönülő életüket.”

A három vízimalom egyike, amelyeket már az arab források is említenek Deiàban,
Luis Salvador főherceg idejében (Die Balearen)

Délről, a valldemossai remeteség felől a Castell del Moróhoz, az egykori mór őrtorony romjaihoz felérkezve tárul ki a völgy a közepén váratlanul felmagasodó dombbal, amelyet csak Puignek, A Hegynek neveznek. Erre épült az egykori erődített arab الديا al-Daiā, „A Falu” (az arab szó a spanyol aldea, ʻfalu’ eredete is). Ebben a mikrokozmoszban, ahol mindenből csak egy volt, nem volt rá szükség, hogy saját névvel különböztessék meg őket (mint ahogy Palmát is csak „a Városnak” nevezik az egész szigeten). A domb, tetején a középkori templommal, háttérben a hegyekkel mintha egy erdélyi erődtemplom lenne a hágó felől letekintve.

Ahogy ereszkedünk le a faluba, a szokatlanul meleg januárban már virágoznak a mandulafák, és beérett az első narancstermés.

A Szent János-kúttól indul fel a dombtetőn álló templomhoz az út, amely egyszersmind keresztút is: Viacrucis del Puig. Stációit egy-egy helyi család adományozta és tartja karban a 18. század óta.

Még kint vannak a plakátok a Cant de la Sibiŀlára, amelyet karácsony éjszakáján adnak elő
több mint hétszáz éve a palmai székesegyházban. Ez évben, amikor az eseményt a
világörökség részének nyilvánították, konferenciát is rendeztek róla Deiàban.
A Sibilla-dal itt hallható Jordi Savall és Montserrat Figueras előadásában

A templomot temető veszi körül. Sok nemzedék fekszik itt, köztük nem egy kalóz-leszármazott: sírjaik a tengerre néznek.

A templomban még áll a betlehem, amelyet másutt már vízkeresztkor szétszednek. Mallorca több templomában azonban megtartják egész évben, de legalábbis a nagy januári ünnepekig, a holnapi Szent Antal-éjszakáig vagy a 21-i Szent Sebestyén-napi felvonulásig.

A betlehem pedig nem más, mint Deià kicsinyített mása, a Puig-dzsel és rajta a Szent János-templommal, s a Castell del Moro hágójától leereszkedő mór királyokkal. A transzcendens Deiàt a valódi Deià családjai által kivágott csillagok fénye világítja be.