A Város


„Mallorca városa, amelyet az ókorban Palmának neveztek, s amelyet áldottá tesz földjének termékenysége, egészséges levegője, mindenfajta gyümölcsének bősége, épületeinek lenyűgöző szépsége, falainak és bástyáinak elhelyezkedése, és három itáliai mérföld hosszú védősánca, Mallorca szigetének, s egyszersmind az egész baleári királyságnak fővárosa, püspöki székhellyel és királyi udvarral, amelyet alkirály kormányoz a spanyol korona katolikus uralkodójának nevében. Az északi szélesség ötödik égövének kezdetén
, a szélesség 39º 36' s a hosszúság 25º 2' fokán helyezkedik el. Délről tenger mossa, s híres kikötője a hajók biztos menedéke. Nagy gondossággal rajzolta Antonio Garau áldozópap és matematikus, most lát első ízben napvilágot. Az Úr 1644. évében.”

A rómaiak alapítottak ugyan egy Palma nevű várost Mallorcán, de egyetlen dokumentum sem bizonyítja minden kétséget kizáró módon, hogy ez a mai Palma volna. Ugyanakkor egyes falmaradványok és néhány egykori fontos épület (például egy amfiteátrum) nyomai arra utalnak, hogy a római Palma a mai város északi részén, a plaza de Cort környékén terült el.

Amikor az arabok 903-ban megérkeztek a szigetre, az egykori római épületekből, úgy tűnik, már alig maradt valami, s az új telepesek sem igyekeztek ezekre alapozni saját városukat. A város ténylegesen fennmaradt első neve ilyenformán az arab Medina Mayurqa, „Mallorca városa”, hiszen Palma neve csupán a néhány római romra alapozott hipotézis maradt.

1229-ben, amikor a katalán Hódító Jakab és felesége, a magyar Árpádházi Jolánta visszafoglalták a szigetet az araboktól, a város arab nevét egyszerűen lefordították „Ciutat de Mallorcá”-ra, pontosabban már jó ideje így is hívták Katalóniában. Ez maradt hivatalos neve egészen a spanyol öröködési háborúig, amelyben Mallorca utolsóként kapitulált V. Bourbon Fülöp seregei előtt 1744-ben.

„La Ciutat de Mallorca”. A pap és matematikus Antonio Garau térképe, 1644

V. Fülöp a Decretos de Nueva Planta hírhedt rendeleteivel tabula rasát kívánt teremteni az államszervezetben, s különösen Mallorcát szándékozott szigorú büntetéssel sújtani. Többek között fővárosának nevét is megváltoztatta, a büszke ősi „Ciutat de Mallorcá”-ról a talán nem kevésbé tekintélyes, de teljesen hagyomány nélküli „Palmá”-ra (és nem „Palma de Mallorcá”-ra: ezt a nevet csak a turistakorszak beköszöntével hozták létre a külföldiek számára). A Bourbon-uralkodó a katalán nyelv hivatalos használatát is betiltotta, a a „Ciutat” név már csak ezért sem lett volna lehetséges. De a „Palma” elnevezést csak most, 2008 végén erősítették meg hivatalos és kétségbevonhatatlan módon is.

Mallorca szigetén természetesen a 18. századi rendelettel nem törődve egészen mindmáig a legtöbben „Ciutat”-nak emlegetik a várost.

17. század közepi névtelen olajfestmény, alapvetően Garau térképe nyomán

Igen kevés olyan város van ezen a földön, amelyet egyszerűen és büszkén csak „a Város”-nak neveznek, mintha a világ közepéről beszélnének. Róma, az Urbs, Konstantinápoly, a Polis (amelynek még mai Isztambul neve is a helyi görög is tan polin = „a városban” kifejezésből ered), vagy Medina, a város Mohamed kortársai számára… És természetesen a „Ciutat” – Mallorcán.

3 megjegyzés:

G.d.Magister írta...

1714-et akartál szerintem írni, nem 1744-et. Egyébként meg elvágyódom a Civitasba, de nagyon! Eddig azt hittem, hogy Mallorca és Menorca a maior-ral és minor-ral függ össze. :)) Mindenki műveltségében vannak fehér foltok! :)) Vagy a Menorca a Mallorca téves etimológiája alapján keletkezett? :) Direkt nem gugliztam, az megöli a játékot...

Studiolum írta...

Nem, nem! Noha az örökösödési háború a szárazföldi Katalóniában tényleg lezárult 1714-ben, Mallorca 1744-ig kitartott! Épp ezt a példátlan vakmerőséget akarta V. Fülöp példásan megtorolni.

Mallorca és Minorca szigetének neve tényleg az „insula maior” és „minor”, majd a középlatinban kicsinyítő képzővel „maiorica” és „minorica” elnevezésekből ered. Ezt vették át az arabok is „Mayurqa” formában. Viszont a „Mediná”-t, a „város”-t ők tették hozzá, hogy aztán a reconquistától kezdve egyszerűen csak így emlegessék a sziget fővárosát.

A Ciutat gyönyörű hely egyébként, ahogy az egész sziget is. Számomra olyan elvarázsolt archaikus hely, mint Erdély, csak mediterrán kiadásban. Minthogy a Studiolum fél lábbal ott áll, ezért sokat írunk róla. Érdemes rákattintani a jelen poszt hivatkozásaira, meg alul a Mallorca kulcsszóra is.

G.d.Magister írta...

Rákattintottam, azért is írtam, amit írtam! Persze, amint elküldtem az üzit, rögtön rájöttem, hogy mégiscsak az arab jön a latinból.

De nem értem, miért tartottak ki 1744-ig. Mi nem tetszett nekik a Bourbonban? Gondolom, nem a későbbi Károly királyunk iránti olthatatlan szeretet motiválta őket...