Arany almák

Arany almák Mallorcáról
Egyenesen a Hesperidák – Vespertina, al-Sepharad, egyszóval Napnyugta-földje – kertjéből, sőt egyenesen a Nyugati-szigetekről. Az első termés.

Mallorca, Port d’es Canonge, citromfa
A fácska a kertből jobbra a tengert látja, balra a hegyeket, s előttük, a védett völgybe letekintve a Son Bunyola birtok arab időkből való olajfaültetvényét. Meleg nyári éjszakán szabad ég alatt, a fácska mellett fekve egész éjjel hallani az olajfák között legelő birkák kolompját, s a háttérben a tenger lélegzését.

Mallorca, Port d’es Canonge
Mallorca, Port d’es Canonge
Mallorca, Port d’es Canonge
A hegyeken túl medvék laknak. Nappal még senki sem látta őket, de alkonyatkor előjönnek a hegy mögül, fel az égre.

Mallorca, Port d’es Canonge
Ahogy Wang Wei útnak indította a fácska első termését a Mediterráneum nyugati végéből, úgy kelt útra Két Sheng jóvoltából a Mediterráneum keleti végéből is egy palack a Golán-fennsík fönséges termésével. A Dél két követe félúton, a mi karácsonyi asztalunkon találkozott egymással.

A Dél harmadik követe a mandulás rizs iráni fűszerkeveréke, amelyet szintén ajándékba kaptunk az iszfaháni bazárban. „Itt csak külföldieket szolgálnak ki, vagy irániakat is?” – fakadt ki mellettem tréfásan egy asszony, amikor a fűszeres már vagy negyedórája ecsetelte lelkesen a különféle sáfrányok közötti különbséget. „Csak irániakat!” – kiáltott boldogan a fűszeres. – „Hát nem látja, hogy ő is iráni?” – simogatta meg szeretettel tüskés szakállamat, s a sáfrány mellé még egy csomag hétfűszer-keveréket is a szatyorba csúsztatott.

Arany almák Mallorcáról és arany Yarden bor a Golán-fennsíkrólA Golán-fennsík pompás bora – Gyuri szerint a legjobb Izraelben – nagyszerűen illett
az iráni rizshez és a Zhentől kapott kínai recept szerint
gyömbéren párolt halhoz.

Arany almák Mallorcáról és arany Yarden bor a Golán-fennsíkrólA citrom pedig olyan finom volt, amilyet még életünkben nem ettünk.

Arany almák Mallorcáról és arany Yarden bor a Golán-fennsíkról
Újév alkalmából ezúton köszönjük meg minden barátunknak hozzánk való szeretetét. Adjon Isten minden jót nekik, nekünk pedig hogy még sokszor találkozhassunk velük a világ egyik vagy másik köldökén.

Arany almák Mallorcáról
Odüsszeusz Elitisz: Ο Ήλιος ο Ηλιάτορας (A mindeneken uralkodó Nap). Dimitrisz Lagiosz zenéje, Jorgosz Dalarasz előadása (1982). Első tétel: A Nap dala (a két sornyi bevezető kórust mint nem idevágót elhagyva a fordításból).

Εσείς στεριές και θάλασσες
τ' αμπέλια κι οι χρυσές ελιές

ακούτε τα χαμπέρια μου
μέσα στα μεσημέρια μου

«Σ' όλους τους τόπους κι αν γυρνώ
μόνον ετούτον αγαπώ!»

Από τη μέση του εγκρεμού
στη μέση του αλλού πελάγου

«Σ' όλους τους τόπους κι αν γυρνώ
μόνον ετούτον αγαπώ!»

Με τα μικρά χαμίνια του
καβάλα στα δελφίνια του

με τις κοπέλες τις γυμνές
που καίγονται στις αμμουδιές

«Σ' όλους τους τόπους κι αν γυρνώ
μόνον ετούτον αγαπώ!»
Ti sziklák és tengerek
szőlők és arany olajfák

halljátok beszédemet
amint pályámat bejárom:

ahány hely fölött körbejárok
csak ezt az egyet szeretem!

A világmindenség közepén
a tenger minden szigete között

ahány hely fölött körbejárok,
csak ezt az egyet szeretem!

Delfineken lovagoló
kis csirkefogóival

parti homokján fekvő
meztelen leányaival:

ahány hely fölött körbejárok,
csak ezt az egyet szeretem!

Mallorca és a Baleári-szigetek, Janssonius atlasz

5 megjegyzés:

Névtelen írta...

lehet, hogy mi csak tévedésből születtünk ide?

Studiolum írta...

dehogyis. pont középen vagyunk, ahol a követeknek a legkönnyebb találkozni.

ÉvaZsuzsanna írta...

Ezt a pompás újévi bejegyzést is köszönöm, 64. alkalommal látogattam a "Wang folyóhoz", néhány nap múlva 64 éves leszek!
Adja Isten megérni egészségben a blog írójának, olvasóinak, hogy tovább áradó folyamában még sok évtizedig lubickolhassunk!

Studiolum írta...

Nagyon köszönöm, és Isten éltesse itt a folyó partján! Azért a 65. látogatással ne várja meg a 65. születésnapot! :)

Liang Sheng írta...

A boldog Hesperidák idén engem leptek meg teljesen váratlanul arany almáikkal. Ha nem is Wang Wei kertjéből, és nem is az első termés, de majdnem...

Egy koppenhágai arab zöldséges ládájából mosolyogtak rám ezek az "Alcudia" matricás és selyempapíros citromok. Alcudiából pedig a világon csak egy van, Mallorca északnyugati csücskén, ahol a római Pollentia romjai és bársonyos homokos tengerpart várja az odalátogatókat.

A citromok majdnem olyan nemes társaságba kerültek, mint annak idején Wang Wei gyümölcsei: egy názáreti különlegesség, a csirkés freekeh mellé tálalt zöldsalátába, pár kanálnyi palesztin rumi olívaolajjal és egy csipet libanoni szumakkal együtt. A rumi olajfa Palesztina egyik legősibb fajtája, már a római korban ültették, így már történeti szempontból is teljesen korrekt volt párosítása az egykori Pollentiában termett citrusgyümölccsel. S legközelebb, ha időben eszembe jut, behűtök mellé egy palack goláni Chardonnay-t is, csak hogy teljes legyen a kulináris összhang a Közép-tenger ajándékai közt.