A tavasz csalhatatlan jele, hogy a gazdaboltban megjelentek az új vetőmagok. Az idei készlet teljes egészében erdélyi felhozatal, az aranyosgyéresi Agrosel cég pompás kínálata.
Aranyosgyéres (Jerischmarkt, 1925-ig Ghiriş-Arieş, majd Câmpia/Cîmpia/Câmpia Turdii/Turzii) rettenetes szocialista iparváros volt, amikor oda udvaroltam a 80-as években. Főleg a vegyiművek rontotta a levegőt: az orrfacsaró szag végig belepte a Laminariştilor azaz Hengermunkások főutcát (magyar nevét már elfelejtettem), ahol az Agrosel központja is áll a református templom mögött. Nagy dolog hát, ha olyan tiszta lett a vidék, hogy vetőmagot termelhetnek sőt exportálhatnak.
A vetőmagos tasakokon öt nyelven olvasható a növény leírása, s a román és a bolgár mellett a magyar változatot is anyanyelvi fordító készítette. De nem is ez a különleges benne, hanem hogy erdélyi köznyelven készítette. A nagy sikerű székely-magyar nyelvlecke-sorozat óta először találkozom „hivatalos” szövegben olyan jellegzetes fordulatokkal, mint például hogy a paprika „rendre érik be” – nálunk talán úgy mondanák, „fokozatosan” vagy „szakaszosan”, de nem is kapom, akarom mondani találom hirtelen pontos megfelelőjét, annyira helyén van az eredeti. Vajon egyszeri esetről van szó, vagy az eddig csak szóban élő erdélyi köznyelv nyomtatott változata van kialakulóban?
De az erdélyi előretörés másban is megmutatkozik. A padlizsánmagok mellé – és csak ezek mellé – külön nyomtatott használati útmutatót is mellékelnek, kizárólag magyar nyelven. Magyarországon ugyanis a padlizsán még nem igazán elterjedt a konyhában, míg Erdélyben a vineta a reggeli elmaradhatatlan része, paradicsommal, zöldhagymával, szilvapálinkával. S az útmutató nem más, mint éppen a vineta receptje. *
Az Agrosel választéka az elbűvölő szövegeken túl is gazdag, fotóik szépek és a termények rajtuk kívánatosak, s őszre az is kiderül majd, hogyan válnak be az erdélyi magvak a Pest melletti szlovák faluban.
Utazzon velünk!
Heti előadásaink
Atlantisz
Ántivilág
Csehország
Fényiratok
Ismerd meg a
Kaukázus
A Kelet képei
Könyvek, kiállítások, zene, film
Krím
Lwów/Lemberg
Mallorca
Odessza
Papírmúzeum
Perzsa levelek
A propaganda múzeuma
Temetők
Üzenet a falon
A zsidó örökség
14 megjegyzés:
A népközeli fordító a "Hogyan esszük? termesszük?" kifejezésben is tetten érhetô, hiszen a sztenderdben az egyik indicativus, míg a másik hortativus...
Egyébként a paradicsom-paprika neve (melynek mind az angol, orosz, bolgár neve tükörfordítás) románul, szó szerint mit jelent?
Ardei ugye Erdély, de mi az a gogos,ar? Paprika általában? Tehát 'erdélyi paprika'? Ez a fajta Romániában erdélyi származásúnak számít?
Nem, nem, az ardei-Erdély faux amies. A román ‘ardei’ magyarul egyszerűen ‘paprika’, erdélyiül ‘árdé’, Csíkban ‘árgyé’. A ‘gogoaşă’ fánkot jelent, ennek melléknévi alakja a ‘gogoşar’, úgyhogy az ‘ardei gogoşar’ magyarul ‘fánkpaprika’, erdélyiül ‘pánkó árdé’ lenne tükörfordításban.
U.I. Az ‘ardei’ etimológiáját nem tudom (a Széchényiben megvan ugyan Ciobănescu spanyol emigrációban írt ragyogó román etimológiai szótára, de fel kellene mászni hozzá a Várba), de lehetséges, hogy a latin eredetű ‘arde’, ‘éget, csíp’ szóból származik.
Nincs kétségem, hogy a kitűnő Agrosel cég maga termeszti a vetőmagot a szépnevű Aranyosgyéres határában. De a vetőmagos cégek azért többnyire úgy működnek, hogy zsákszámra megveszik a magot a holland nagykereskedőktől, aztán tasakolva terítik a piacon.
Persze, hogy faux amis! Hová is gondoltam, hiszen tudnom kellett volna (tudtam én valamikor), hogy Erdély az Ardeal!
Edith: No ez mindenképpen megkönnyebbülés, merthogy Aranyosgyéres országos vasúti csomópont és országos légierő-bázis környezetének tisztaságáért még a szocialista ipar leépülése után sem tenném tűzbe a kezem.
Studiolum: a hollandok természetesen Kínában termeltetnek. :/
Gyerekkoromban a nagypapám is termesztett kertimagot (őszirózsát, szalmarózsát), de mostanában nem hallottam, hogy pl. a szülővárosomban bárki foglalkozna még ezzel. Alighanem ő lehet az utolsó mohikán.
Igen, ezt a cikket már anno láttam és tetszett. Pesti kertész ismerősünk is termel beszállításra holland dísznövényeseknek, és azt mondja, nem éri meg Kínában termeltetniük, mert a génkezelés ottani szabadsága miatt nagyon nehéz újra behozniuk a szaporítóanyagot az EU-ba.
Igaz, hogy nem tartozik a paprikához, de ha már megemlítődött a vasúti csomópont és a légierő-bázis (Észak-Erdély átadása után az onnan felszálló gépek bombázták a gyalogosan Kolozsvár felé menekülő tordai magyarokat), szólni kell a cikkben szereplő látványos helységnévtábla sorsáról is. A 2011. március 30-i határozatában a kolozsvári táblabíróság kimondta: a helységnévtáblát el kell távolítani. Hivatalos indoklás nincs.
Egy dolog biztosnak tűnik: nemzetiségi szempontból az erdélyi magyarságnak aranyélete volt Sztálin Jóska alatt és a gulág-i színvonal felé halad az Európai Unió keretében.
Nagyon köszönöm a szomorú kiegészítést. A tábla hányattatott sorsának első epizódjairól – hogy hogy szavazta meg az önkormányzat annak ellenére, hogy csak 9% magyarság van Gyéresen, hogy hogyan jelentették fel a helyi román nacionalista képviselők, és hogy első fokon hogyan tiltotta meg, majd másodfokon hogyan engedte meg mégis a kolozsvári bíróság – értesültem, de erről az utolsó felvonásról még nem. Igazán nagyon szomorú, ez is, meg az egész erdélyi helyzet is (hála többek között mindenkori hazai vezetőink cinizmusának).
Két-három éve, a Duna-delta felé menet, augusztusban, az út menti falvakban sorra árulták a gogosarit és a vinetát, embernagyságú zsákokban. Életemben nem láttam annyit és olyan szépet egy helyen, pedig amióta a világon vagyok állandó része mindkettő az itthoni étlapunknak. Télen-nyáron. Nehéz elhinnem, hogy ilyen körülmények között holland/kínai gogosari és vineta magot szállítanának Magyarországra...A beszélt Erdélyi nyelv írott verziójának alakulására egyébként a transindex.ro gyakran szolgáltat jó példát:) Nagyon jól esett ez a bejegyzés.
Nagyon köszönöm, Emese, egy ilyen bennfentes elismerés a legnagyobb, ami csak érheti a Wang folyó erdélyi bejegyzéseit! :) Érdekes módon a transindex.ro-n sosem fedeztem fel igazán erdélyi köznyelvi fordulatokat, vagy legfeljebb csak idézetképpen – de hát valószínűleg ők lesznek az utolsók, akik „hivatalosan” is elkezdenek köznyelven írni.
Nagyon örülök, hogy jólesett, és mivel bennem is annyi erdélyi emléket idézett fel, a közeljövőben néhány további erdélyi poszt jön, aztán lehet őket korrigálni…
Szabinak: Nem hagyott nyugodni ez a tükörfordítás-dolog, hogy ezt a paprikafajtát angol, orosz és bolgár nyelven is „paradicsompaprikának” hívnák. Hiszen köztudott, hogy a haszonnövények helyi nevei a legváltozatosabbak, pláne egy ilyen újfajta növényé (amelyet például nálunk nem is annyira „paradicsompaprikának”, mint inkább „kaliforniai paprikának” hívnak, tudjisten, miért. Kizárt dolog, hogy mindhárom nyelven így neveznék: ez minden bizonnyal a magyar fordítás közvetítésével történt.
Elkezdtem utánanézni, és valóban, ezt a fajtát oroszul стручковый красный перец-nek, azaz felfújt vörös paprikának hívják, míg bolgárul egyszerűen червен пипер-nek, azaz vörös paprikának, lévén ott ez az alapfaj, onnan hozták fel hozzánk is a bolgárkertészek.
Ha már a paprikákrúl...
Fiatal koromban, amikor talán még király is volt, csak a paradicsompaprikát ismertük. Ennek a hegye helyett bemélyedés van, és félhold alakú gerezdeket lehet belőle kanyarítani. A kaliforniai élesen elüt tőle, mert van hegye, és abban is elüt, hogy van rikító sárga meg méregzöld változata.
Bár mostanában a paradicsompaprika közt is megjelennek a hegyesebb, átmeneti változatok.Ebben is nyomon követhető a fogalmak hagyományos jelentésének fellazulása. Vö.: egyenes kifli, ovális zsemlye...
Megjegyzés küldése