Rózsaszínű levelek 33



ДЛЯ ВОЕННОПЛѢННЫХЪ
pour ples risonniers de guerre (!)
ПОЧТОВАЯ КАРТОЧКА

Кому: Wohl.g. Freulein Antonia Zajác
Куда: B. III. Kiskorona gasse 52.
in Budapest, Ungarn




Előző levelek (térképen szürkével):

Galícia, 1915?
Galícia, 1915. szeptember 14.
Galícia, 1915. szeptember 13.
Galícia, 1915. szeptember 9.
Galícia, 1915. augusztus 27.
Galícia, 1915. augusztus 22.
Galícia, 1915. augusztus 6.
Galícia, 1915. augusztus 2.
Galícia, 1915. július 25.
Galícia, 1915. július 14.
Galícia, 1915. július 12.
Galícia, 1915. július 6.
Galícia, 1915. június 25.
Galícia, 1915. június 10.
Debrecen, 1915. június 5.
Budapest, 1915. június 1.
Budapest, 1915. március 1.
Budapest, 1915. február 10.
Kecskemét, 1915. január 30.
Duklai-hágó, 1915. január 11.
Felsőhunkóc, 1915. január 4.
Sztropkó, 1914. december 31.
Budapest, 1914. december 23.
Budapest, 1914. december 21.
Budapest, 1914. december 11.
Budapest, 1914. december 2.
Budapest, 1914. november 28.
Budapest, 1914. november 27.
Budapest, 1914. november 18.
Budapest, 1914. október 27.
Debrecen, 1914. szeptember 25.
Szerencs, 1914. augusztus 28.
Karl Timó Kriegsgefangener in Kamienka
Goub. Penza
Woinsky Komissia
Kontora Lewita
Russland.

1916. V/2. Liebe Janka!
Ich teile diehr mit das ich diehr schon sehr oft geschrieben hábe, áber leiter fon diehr noh bischer keine schreiben erchalten, was betait das? fon Meine Eltern hábe ich schon eine karte erhalten. Schreibe miehr wie es diehr geht, hofendlich beser als miehr.
Es küst dich
filmals.
Károly p.c.k.

Schönen grus an der ganze familie

Kedves Janka!

Tudatom veled, hogy már gyakran írtam neked, de sajnos eddig még nem kaptam írást (levelet) tőled. Mit jelent ez? A szüleimtől már kaptam egy lapot. Írj, hogy vagy, remélem jobban mint én.
Sokszor csókol
Károly p.c.k, (Pocok?)

Szívélyes üdvözlet az egész családnak.


[A korábbi, időpont és hely nélküli értesítés után ez az első hazaérkezett és megőrződött rózsaszínű levelezőlap. A címzett most bizonyos Janka, de szövegből áradó szeretet és a címzés azonossága miatt ez ugyanúgy Zajácz Antóniának íródott; talán egy Lengyelországból hozott becenév lehet.

Közel nyolc hónap telt el a fogságba esés óta, és semmi nyoma a Kamenkáig, a Penzai Kormányzóság egy ma is létező települése melletti hadifogolytáborig vezető útnak.

A harci cselekményekről, amelyek során Timó Károly fogságba esett, a kiadott höferekből semmi sem olvasható ki, de valami írás, egy ingatag dokumentum azért fennmaradt: a frontról küldött lapok feltüntetik Martini zászlóaljparancsnok nevét.

Rövid bolyongás után sikerült rábukkanni az ún. Sematizmusok könyveiből a legkorábbi, 1916-ra vonatkozó kötetre. Négy Martini névre szűkült a keresés.

A hadiszerencse most sem hagyott el: Martini Róbert nyugalmazott ezredes 1933-ban Sopronban kiadott egy visszaemlékezést Egy 18-as honvéd naplója címen. És a visszaemlékezéseinek a közepe táján feltűnik – bár a név említése nélkül – „a modern magyar irodalom egyik fejedelme”, Molnár Ferenc. A tovább anekdotázó történetfüzérből a következőkben az ősz beállta előtt egyetlen jelentősebb hadiesemény rajzolódik ki. A Tarnopolt nyugatról és északról körbeölelő hadosztályok egy rosszul átgondolt, tüzérségi támogatás nélküli támadást kezdeményeztek a Stripa és Stubla mocsaras völgyei mögött magukat jól beásó cári csapatok ellen.


A kudarcos támadás eredményeként „9 tiszt és 1700 honvéd halott és sebesült. Az ezred, mely reggel még 3000 fegyverrel indult el, éjfélkor már csak 1300 emberből áll.”

A Stubla (Stubiel)-folyó vidéke, Dubnótól északkeletre. Valószínűleg itt morzsolták fel a Martini zászlóaljat. Kivágat a Google Earth Pro alkalmazásból

Hogy hadifogolyveszteségeik lettek volna, arról a leírásban egy betű sincsen. Timó Károly és sorstársai a szavak és sorok közötti spáciumban tűntek el.


Bruszilov tábornok fejében a térképek fölé hajolva kezdenek összeállni egy leendő áttörés vázlatai.]

Nincsenek megjegyzések: