Rózsaszínű levelek 16


Kelt [1915.] márc. 1.
A feladó neve: Timó Károly honvéd
A feladó czime: BETEG KATONÁK HOSPICIUMA, Budapest, IV, Molnár-u. 25.

Czím: Szépreményű Zajác Antonia úrhölgynek
III. Kis-Korona utca 52.
Budapest





Előző levelek (térképen szürkével):

Budapest, 1915. február 10.
Kecskemét, 1915. január 30.
Duklai-hágó, 1915. január 11.
Felsőhunkóc, 1915. január 4.
Sztropkó, 1914. december 31.
Budapest, 1914. december 23.
Budapest, 1914. december 21.
Budapest, 1914. december 11.
Budapest, 1914. december 2.
Budapest, 1914. november 28.
Budapest, 1914. november 27.
Budapest, 1914. november 18.
Budapest, 1914. október 27.
Debrecen, 1914. szeptember 25.
Szerencs, 1914. augusztus 28.
Kedves fiam
A ridikül nem tetszik annak az illetőnek hanem papucs kell. Kell neki olyan amilyent te mondtál, azt fogunk csinálni de hogy joban megértsük egymást jöjj be hogy bővebben megmagyarázzam. És én nem tudom hol és milyen selymet vegyek hozzá. Te azt jobban érted. Én itthon leszek bármikor is jösz. Hogy vagy máskülönben, remélem jó.
Más ujság nincs egyelőre.

Ölel csókol szerető
Károlyod.


[A lapból a vitathatatlan lábadozás és gyógyulás jelei tűnnek ki. Apróbb szívességek és kölcsönös boltolások aprócska nyomai. A hőn óhajtott otthoni lábadozás ideje még nem jött el, de a selyemvásárlást, ha értene hozzá Károly, akár maga elintézhetné a Belvárosban.

A sebesülést okozó golyó valóban csodálatra méltóan szerencsés módon hatolt át a testen, és ennek valóban az volt a magyarázata, hogy amint a 651-essel jelölt meredek domb oldalán kúsztak felfelé a magaslatra, a lövedék teljesen ferdén, a váll fölső részén hatolt be, de a lapocka alatt távozott a lövedék. Az ilyen lövéseket ezer koronás lövésnek nevezték maguk között a bakák, hiszen maradandó sérülés nélkül úszták meg, ugyanakkor ezer koronában sem fejezhető ki az a néhány hónap, amit lábadozással, odahaza eltölthettek. Ez akár a túlélést jelenthette.

*

Nem hagyja nyugodni a levelek olvasóját a BETEG KATONÁK HOSPICIUMA. Két lépésre a Corvinus Egyetemtől, a Nagycsarnoktól, az állandóan nyüzsgő Váci utcától; békés század elejei sarokház, egy Sörház utca felőli, kissé félreeső bejárattal. Az első emeletig felfutó tágas ablakok, egy bezárt díszes kapu azonban érezteti, ez az elhagyott térség lehetett  az a valamiféle ideiglenes katonai kórház, bár a K. u. K hadsereg egészségügyi szervezetét taglaló PhD disszertációban (KISS G. 2003) a felsorolt mintegy húsz budapesti ideiglenes kórház között ilyen néven nincs nyoma. Dolgozunk a témán.]

A sarokház, Bloch Alfréd munkája • A Sörház utcai díszes főbejárat

2 megjegyzés:

Liang Sheng írta...

Elképzelhető, hogy a Beteg Katonák Hospiciuma nem annyira kórház, mint utókezelő intézet vagy szanatóriumféle lehetett. Erre utal annak a képeslapnak a szövege, amit pont most találtam a Darabanth aukciós szájton, és amelynek küldője többek közt ezeket írja a helyről:

"ujság nincs semi egéséges vagyok most üdülő kórházba vagyok"

Névtelen írta...

Tudomásom szerint az Angolkisasszonyok (Congregatio Jesu) Molnár utcai iskolája volt ideiglenes katonai kórház.