Hét nap Grúzia


Hét nap alatt egy országot megismerni nem lehet. Első grúziai túránkon nem is erre törekszünk, hanem arra, hogy ízelítőt kapjunk az ország minden jellegzetes vidékéből, Szvaneti hófödte völgyeitől Javakheti fenséges kopár hegyláncaiig, a grúz hadiút ködbe vesző csúcsaitól Kakheti szőlőskertjeiig, s hogy felkeressük a legfontosabb grúz történeti emlékeket: Gelati, Ananuri, Alaverdi kolostorait, Mtskheta székesegyházát, Tbiliszi és Kutaiszi óvárosát, Vardzia barlangkolostorait, Akhaltsikhe erődjét, a szvan falvak lakótornyait.

Túránk beharangozóját már korábban közzétettük. Az alábbiakban a hét nap útvonalát és tervét vázoljuk fel, hogy aki már jelentkezett az útra, a fotelban böngészhesse és készülhessen rá, s aki még nem, az kedvet kapjon a jelentkezésre.

Az egyes térképeket a bal felső „More options”-linkre kattintva lehet teljes képernyőre felnagyítani. Az útvonalakon csak a legfontosabb megállókat jelöltük, de ezen kívül még sok más helyen is megállunk szép kilátásoknál és egyéb nevezetességeknél. Akinek a térképeket böngészve javaslata támad, jelezze.

A helyekről, amelyeket felkeresünk, a túráig folyamatosan teszünk közzé bejegyzéseket a Wang folyón. Érdemes ezért szemmel tartani a blogot, illetve a kaukázusi posztok külön összefoglalóját.

Ez után az első, áttekintő túra után további utakat is tervezünk, amelyeken Grúzia egy-egy különösen szép és archaikus régióját ismerjük meg mélyebben: Szvaneti hegyi falvait, Tusheti világtól elzárt ősi településeit, Racha festett középkori templomait, Kakheti erődtemplomait és az azerbajdzsáni határ mentén húzódó David Gareja-barlangkolostor-láncolatot. Hogy melyikkel kezdjük, arra az első túra benyomásai alapján javaslatokat várunk.


1. Kutaiszi és a környékbeli kolostorok: Gelati, Motsameta

Repülőnk hajnalban érkezik Kutaisziba, ezért ránk fér néhány óra extra alvás a szállodában. Tízkor reggelizünk, tizenegykor indulunk busszal Gelati és Motsameta közelben fekvő középkori kolostoraihoz (a világörökség része). Délután Kutaiszi óvárosát járjuk be, este vacsora a szállodában, amelyre sikerült egy grúz népzenei együttest is meghívnom.




2. Kutaisziból Szvanetibe

Reggeli után indulunk fel Szvanetibe, Grúzia egyik legarchaikusabb hegyvidéki régiójába. Zugdidi után, ahol emelkedni kezd az út, többször is megállunk, az Inguri völgyében, a víztározó mellett, majd feljebb a festett középkori templomoknál és lakótornyos falvaknál. A kanyargós hegyi úton délutánra érünk szállásunkra, Mestiába. Körülnézünk a lakótornyos óvárosban, meglátogatjuk a gazdag néprajzi múzeumot. Este hagyományos grúz vacsora a családi vendégházban.




3. Szvaneti hegyei között: Mestiából Ushguliba

Egész napos kirándulás fel a hegyekbe, Európa legmagasabban (2100 m) fekvő településére, Ushguliba, a lakótornyok földjére. Terepjáró kisbusszal megyünk, a 45 km-es távot közel 4 óra alatt tesszük meg, miközben lélegzetelállító hegyi látványokban gyönyörködhetünk. Séta Ushguli három falurészében, hagyományos grúz ebéd. Este ismét házi vacsora Mestiában.




4. Mestiából Tbiliszibe

Túránk leghosszabb útja egy huzamban: hét óra alatt érünk le a hegyekből a Mtkvari/Kura folyó völgyébe, s a folyó mentén a fővárosba. Útközben persze megállunk néhányszor pihenni és nevezetességeknél, de igyekszünk minél korábban Tbiliszibe érni, mert ezt a délutánt szánjuk közös városnézésre. Szállásunk ugyan az óváros központjában lesz, s ezért a következő két este, amelyet szintén Tbilisziben töltünk, ki-ki maga is felfedezheti a várost. Este egy kitűnő grúz étteremben vacsorázunk a zsidó negyedben.




5. Mtskheta és a grúz hadiút

A napot a Tbiliszitől nem messze fekvő ősi grúz fővárosban, Mtskhetában kezdjük, amely ma is a grúz egyház központja. A székesegyház és a folyó túlpartján, magas hegy tetején álló Jvari (Szent Kereszt) – Grúzia első keresztény temploma – meglátogatása után elindulunk az egykori grúz hadi úton, amely lélegzetelállító szerpentineken és hágókon keresztül vezet át a Nagy-Kaukázus gerincén a határon túlra, Oroszországba. Mi csupán az út legmagasabb pontjáig, a Jvari-hágóig megyünk, ahonnét lenyűgöző kilátás nyílik a Kaukázus két oldalára. Útközben megállunk az Ananuri-kolostorerődnél, az egyik legszebb grúz kolostornál. Viszonylag későn, csak vacsorára érünk vissza Tbiliszibe.




6. Kakheti völgye

Körutat teszünk egy szelídebb hegyvidéken, Kakheti völgyében, a grúz borvidéken. Meglátogatunk néhány történelmi kolostort – Ikalto, Alaverdi, Gremi erődkolostorait, az utóbbi mellett az egykori kakheti királyság fővárosának romjait –, a bizánci eredetű Sighnaghi hegyi városkát, lenyűgöző kilátással, és mellette a Grúziát a 4. században megtérítő Szent Nino kolostorát.




7. Akhaltsikhe erődje és a vardziai barlangkolostorok

A leghosszabb út, de egyben a legjobb is, úgyhogy a javát délig megtesszük. Ekkor érünk a török határ mentén fekvő Akhaltsikhe városába, a grúziai zsidók és örmények központjába, ahol megnézzük az egykori várat és karavánszerájt, körüljárunk az óvárosban, majd kimegyünk a Mtkvari/Kura felső folyásának völgyében fekvő Vardzia barlangkolostor-együtteshez. Vacsorára érünk Kutaiszibe, s másnap hajnalban indulunk a repülőtérre.




4 megjegyzés:

Gabor írta...

Már sejtem, miért nem férnek bele most a 7 napba a kötélpályák: Чиатура és Кацхи se...

(A Kaukázus összefoglaló lapon a Roinashviliről szóló "2. Az etnográfus" link hibás, ki tudnád javítani?)

Gábor

Studiolum írta...

Hát igen, valamit valamiért… És még mennyi mindent nem tudunk megnézni ez alatt az egy hét alatt. Erre kell majd az a néhány regionális túra. És most, hogy a Budapest-Kutaiszi repülő ennyire olcsó (ha eléggé előre veszi meg az ember), nem is lehetetlen visszatérni ide.

Gabor írta...

Ősidők őrzője, Szvanétia

Studiolum írta...

Bizony, ide megyünk.