Jöjjön velünk Grúziába!


Amikor Isten az idők kezdetén kiosztotta az országokat a föld népeinek, azok mindannyian engedelmesen sorba álltak, egyedül a grúzok ittak és daloltak a hegyek mögött. Amikor aztán végre megérkeztek, Isten elutasította őket, mondván, hogy a későn jövőknek már nem maradt föld. Ők azonban addig bizonygatták, hogy Isten egészségére ittak, s addig lágyítgatták dalaikkal a szívét, míg végül azt nem mondta: Tudjátok mit? Nektek adom azt a kis darab földet, amit magamnak tartogattam.

A történetet a grúzok ma is kedvteléssel mesélik (természetesen ivás és éneklés közben). Igazságáról pedig bárki meggyőződhet, aki beutazza ezt az országot. Ilyen kis helyen ilyen sokféle szépséggel ritkán találkozik az ember, Svaneti hófödte völgyeitől Javakheti fenséges kopár hegyláncaiig, a grúz hadiút ködbe vesző csúcsaitól Kaheti szőlőskertjeiig. És hozzá a sok ezer éves történelem, amelynek sokféle nép és vallás – grúzok, örmények, azeriek, zsidók, perzsák, törökök, oroszok, asszírok, kurdok, olaszok, franciák, lengyelek és mások – által teremtett emlékei, a hegyi falvak lakótornyaitól a kaukázusi templomokon és kolostorerődökön át a perzsa palotákig annyira egyedülállóvá teszik a vidéket.

tripmap tripmap tripmap tripmap tripmap tripmap tripmap tripmap tripmap tripmap

Erre a vidékre hívjuk meg olvasóinkat egyhetes túrára április 24-től május 2-ig, péntek éjféltől szombat hajnalig. Ezen az első grúziai túránkon az ország legszebb tájait és legfontosabb történelmi emlékeit járjuk végig. Repülőnk Kutaisziba érkezik, ahol a város mellett megtekintjük Gelati és Motsameta kolostorait (világörökség), majd felmegyünk a Nagy-Kaukázus tövében fekvő Svaneti völgyébe, Grúzia legarchaikusabb tartományába, a lakótornyos falvak vidékére (szintén világörökség). Innen a Paradjanov-filmből ismert szurami vár, és Gori (Sztálin szülővárosa és múzeuma) érintésével megyünk le Tbiliszibe, ahonnét csillagtúra-szerűen járjuk végig az ősi fővárost és a grúz orthodoxia központját, Mtskhetát, az északi hegyek között átvezető grúz hadi utat, Jvari és Ananuri kolostorerődjeit, majd Kaheti völgyében az egykori kaheti királyság várain és kolostorain átvezető grúz borutat. Végül a dél-grúziai Vardzia barlangkolostorainak meglátogatása után térünk vissza Kutaisziba.

Szállásaink Kutaisziban és Tbilisziben négy- ill. háromcsillagos szállodában, a svaneti Mestiában családi vendégházban lesznek, Kutaisziből 18 fős kisbusszal járjuk be az országot. A részvételi díj 520 euro, amely magában foglalja a busz, a vezetés és a szállások (kétágyas szoba egy ágya) költségét reggelivel, Kutaisziban és Mestiában hagyományos grúz házi vacsorával is. Ehhez járul még a repülőjegy, amely most Budapestről Kutaisziba és vissza csak 23 ezer forint, úgyhogy érdemes gyorsan megvenni. Első, még „felelősség nélküli” jelentkezési határidő – csak hogy lássam, hányan vagyunk –: március 1, vasárnap a szokásos wang@studiolum.com címen. Mivel már eddig is annyi érdeklődő van, hogy megtöltene egy kisbuszt, ezért ha sokan leszünk, két turnust szervezek, a másodikat május 1-től 9-ig, úgyhogy ha valakinek ez az időpont a kedvezőbb, írja meg ezt is.

(Update: Az első túrára (ápr. 24 – máj. 2) és a másodikra (máj. 1 – 9.) megtelt a kisbusz. Mivel még mindig vannak érdeklődők, ezért egy harmadik turnust is hirdetek május 8-tól 16-ig. Érdemes nagyon igyekezni, mert a repülőjegyek ára szédítő mértékben emelkedik, szinte óráról órára.)


georgia georgia georgia georgia georgia georgia georgia georgia georgia georgia georgia georgia georgia georgia georgia georgia


15 megjegyzés:

Gabor írta...

Atyavilág, ez tényleg ilyen álomszép?

Studiolum írta...

Tényleg.

pera írta...

Ilyen és ehhez hasonló történeteket mesél a tamada a lakomákon! Egyszer részese lehettem hálistennek.

pera írta...

Gyönyörű a havas táj a hegyi lovakkal! Nekem olyan piroszmanis :)

Studiolum írta...

Igen, a grúz filmek és festők sokat adnak ahhoz, hogyan látja (és fotózza) az ember Grúziát…

pera írta...

Itthon kínlódom a hörghurutommal, azért is vagyok ilyen aktív az utóbbi napokban: azt meséld el, Tamás, hogy a grúzoknál hogyan alakult ki a népnév kettőssége, erről én keveset tudok. A kartveli önelenevezés mit jelent? Ez egy grúz törzsnév, ami idővel kiterjedt az egészre? És honnan a Georgia, a grúz? Mit jelent és ki ragasztotta rájuk?

Studiolum írta...

Nem is kettősség, hanem hármasság. A saját elnevezésük, a kartveli annyit tesz, Kartli lakói. Kartlinak ma is az ország középső-keleti régióját nevezik, Tbiliszitől fel Dél-Oszétiáig, ez volt a történelmi Grúzia magva, amelynek kiterjedése a központi hatalom erejétől függően változott. A név a grúz „karta” szóból ered, amely elkerített helyet, karámot vagy erődöt jelent, ilyenformán rokon az indoeurópai garden, grad, és a magyar kert szóval. A sza- előtag egy nép letelepedési helye: Szakartvelo tehát Kartli népének lakóhelye.

A Georgia név az ősi perzsa Gorgân elnevezésből ered, ami annyit tesz: a farkasok földje (ma is van egy másik ilyen nevű tartomány Északkelet-Iránban). Valami farkaskultusz lehetett ott fenn, mert a nagy 5. századi grúz uralkodót, a Metekhi-templom alapítóját is Vakhtang Gorgasalinak nevezték, amelyben a „farkas” szó két különböző perzsa változata (varkh és gorg) szerepel. A nevet a középkori Európában Szent Györgyre vezették vissza, és az ő nevéhez hasonló formára alakították.

A Grúzia a perzsa Gorgân szír-arab változatából származik, amelyben a második g z-vé változik: gurz/gurziyân. Ez ment át gurzija (1466) és gruzija (1389) alakban a középkori orosz útleírásokba és onnan a szláv országokba is.

Studiolum írta...

Az első túrára (ápr. 24 – máj. 2) megtelt a kisbusz. A másodikra (máj. 1 – 9.) még van néhány hely, de érdemes nagyon igyekezni, mert a repülőjegyek ára szédítő mértékben emelkedik, szinte óráról órára.

pera írta...

Köszönöm! Élmény volt! :)
Akkor a Sztyepanakert típusú helynevek végén is ez a "karta" szerepel?

Studiolum írta...

Így van. Az örmény -kert és az iráni/kelet-anatóliai -gird végződések egyaránt kerített várost jelentenek, ilyenformán Sztyepanakertet nyugodtan fordíthatnánk Sztyepanogradnak :) Vagy ott van a kelet-anatóliai Manzikert, ahol a bizánciak az első, ha nem is döntő, de jelzés értékű vereséget elszenvedték a szeldzsuk-törököktől 1071-ben. Ennek az örmény városnak a nevét a nagy középkori örmény történetíró Movses Khorenatsi az örmények legendás ősatyja, Hayk első fiától, Manaztól származtatja: Manazkert/Manavazkert, Manaz városa. Ma, az örmények kiirtása után egy hónap híján száz évvel ezt a várost a kelet-török dialektusban bevett iránira változtatott végződéssel Malazgirtnek hívják.

דוד írta...

Vannak olyan foniciai eredetu szavak, amelyek (?) kapcsolatban lehetnek ezzel.
Mindegyik varost jelent.
קרת (keret), קרתא (karta, ez arami)
a modern heberben קריה ( kirja) ezt inkabb
a varoskozpontra hasznaljak.
a Kartago elnevezes is innen ered (a punok is knaani nyelvet beszeltek)

Studiolum írta...

Nagyon érdekes. Már az is, hogy az egymástól független indoeurópai, grúz és magyar nyelvbn hasonló a szó, de hogy a sémiben is, az még inkább.

Kemeny Maria írta...

Szia Tamás, én most tavasszal sehova nem tudok menni, esetleg nem csinálsz ősz táján újra egy ilyen grúz utat? Szia, üdv, Kema

don-kanyar írta...

Nagyon mennék, de nem tudom hova rakni a 22 hónapos gyerekem :(

Studiolum írta...

Hát hozd el, hadd szokja! :)