Rózsaszínű levelek 25.

A feladó neve: Timó Károly I. honv. menet ezred A feladó czime: Martini zászlóalj Bányay század

Tábori posta. 350.

TÁBORI POSTAI LEVELEZŐLAP

Czim: Szépreményű Zajác Antonia
                   úrhölgynek
III. Kis-Korona utca 52.
Budapest

Előző levelek (térképen szürkével): • Galícia, 1915. július 25. • Galícia, 1915. július 14. • Galícia, 1915. július 12. • Galícia, 1915. július 6. • Galícia, 1915. június 25. • Galícia, 1915. június 10. • Debrecen, 1915. június 5. • Budapest, 1915. június 1. • Budapest, 1915. március 1. • Budapest, 1915. február 10. • Kecskemét, 1915. január 30. • Duklai-hágó, 1915. január 11. • Felsőhunkóc, 1915. január 4. • Sztropkó, 1914. december 31. • Budapest, 1914. december 23. • Budapest, 1914. december 21. • Budapest, 1914. december 11. • Budapest, 1914. december 2. • Budapest, 1914. november 28. • Budapest, 1914. november 27. • Budapest, 1914. november 18. • Budapest, 1914. október 27. • Debrecen, 1914. szeptember 25. • Szerencs, 1914. augusztus 28.

Kedves fiacskám

Aguszt 2.

Rég várt lapodat ma kaptam meg melyet alig vártam. Miért irsz oly ritkán. Siófokon úgy látszik nagyon is jól érezted magad. mert onnan még csak egy lapot sem küldtél pedig én kértelek, de ez nem baj, remélve hogy majd pótolod. A fő az hogy jól érezted magad. Én még eddig szintén jól vagyok, de azért alig várom hogy viszont lássalak benneteket. Mit csinál anyád hogy van egészséges (?) Veronka és Mariska jól vannak? Feriről még mindig nincs hír?

E héten írt a Stefán is, kevés a munkájuk  A Kozmáról semmi hír sincs sem Béláról. Nem írtak nekik már rég.

Egyéb ujságot nem tudok most.

Ölel csókol számtalanszor
Károly.

Tisztellem az otthon lévőket.

Irjál sokat.


[Kerek szám. A huszonötödik rózsaszínű lap az óbudai Kiskorona utcába, az 52-es szám alá.

Az utca még megvolna, bár az idő könyörtelenül elvégezte rajta a maga munkáját.

Induljunk hát – legalább gondolatban – a helyre, a Kiskorona utcába, ahová a rózsaszínű levelek rendre íródnak.

Kivágat Budapest székesfőváros átnézeti térképéből, 1:5000

Az utca az akkori Duna partjával párhuzamosan futó Lajos utcától a hegyek felé eső oldalon halad. A város felől a Királydomb magasságában ágazott ki belőle. Kronen Gasse-ként indult. Ebből lett a Kiskorona utca, ami a Szentlélek tér nyugati oldalán, a Polgár utca irányában ért véget. Egyes korokban részben vagy egészben Fényes Adolf utca néven is futott, viselve a mártírhalált halt festő nevét. (Már maga a Királydomb furcsa képződmény volt. Csupán néhány méterrel kiemelkedő domb, szabályosan sugárirányban lefutó keskeny telkekkel és házacskákkal. 1930–1941 között ásatások hozták felszínre az alájuk omlott aquincumi katonavárosi amfiteátrumot.)

Ennek az utcának a fontossága, ha nem is ért fel a Lajos utcával, de a házak közé számos vendéglő, iparosműhely, és persze a Goldberger gyártelep ékelődött be. A keresztben futó Perc utca is a környék mestereiről, a kor Mister Minit-jeiről kapta a nevét.

Ugyanúgy idealizálta meg Kássa Gábor Óbudát, és benne a hajdani Kiskorona utcát, ahogyan Zórád Ernő szeretnivaló, napfényes, girbe-gurba utcácskás domboldalt varázsolt a Tabánból.

Kássa Gábor: A Kiskorona utca

Magáról az ötvenkettes házról nincs kép, de a tőle harmadikról igen. A Kiskorona utca 58. fennmaradt fotója valami hasonló látványt mutathat, mint amilyen a nyomtalanul eltűnt másik házé lehetett. Mitől nézett volna ki amaz másképp.

Az ötvenes-hatvanas évek végére ez az Óbuda teljesen lepusztult, nem okozhatott nagyobb szívfájdalmat a letarolása. Beindultak a buldózerek. Alig maradt meg egy rezervátumnyi házcsoport a valamikori Korona tér körül. A képen szemközt a Vendéglátóipari Múzeummá renovált ház, és mellette a másik, aminek az egyik ablakából készült Krúdy híres, könyöklőpárnás fényképe. Jobbra a mai Óbudai Társaskör, majd már kiúszva a képből az utca fényképészének, Knöpfler Gyulának öregek otthonává előléptetett műtermes lakóháza.

A Korona tér a letarolt háztömb egyik szélső telkéről

Most a páros számok helyén végeláthatatlan tízemeletes panelházak, a páratlan oldal helyén romok. Károly Róbert özvegye, Nagy Lajos király anyja, Erzsébet királynő alapította ide a klarisszák kolostorát, amelynek napjainkra csak a gyökerekig elpusztult maradékai láthatók.

  
Ezeknek az újonnan megnövelt falaknak a tetejére állva valahová a fák mögé képzeljük el azt az álmok netovábbját jelentő képzeletbeli házat.

PS. Tudom, a fenti kép nem egy buldózert ábrázol.]

Következő levél: 1915. augusztus 6.