Sett'ispadas de dolore



Eva Lutza (trombita, ének): Sett’ispadas de dolore (A fájdalom hét kardja) (video itt). Középkori szárd Mária-siralom, máig éneklik nagyhéten Szardínia falvaiban.

Pro fizu meu ispriradu
a manos de su rigore
sett’ispadas de dolore
su coro mi han trapassadu.

Truncadu porto su coro
su pettus tengo frecciadu
de cando mi han leadu
su meu riccu tesoro
fui tant’a cua chignoro
comente mi es faltadu
sett’ispadas de dolore
su coro mi han trapassadu.

In breve ora l’han mortu
pustis chi l’han catturadu
bindig’oras estistadu
in sa rughe dae s’ortu
e bendadu l’ana mortu
cun sos colpos chi l’han dadu
sett’ispadas de dolore
su coro mi han trapassadu.

Morte no mi lesses bia
morte no tardes piusu
ca sende mortu Gesusu
no podet vivever Maria
unu fizu chi tenia
sa vida li han leadu
sett’ispadas de dolore
su coro mi han trapassadu.
Fiamért, aki az erőszak
kezén kilehelte lelkét
a fájdalom hét kardja
járta át a szívemet

Szívem összetört
keblem nyíl járta át
elragadták mellőlem
drága kincsemet
úgy, hogy nem is
tudom, hogyan tűnt el
a fájdalom hét kardja
járta át a szívemet

Gyorsan halálra adták
miután elfogták
tizenöt óra volt csak
a kerttől a keresztig.
Megkötözték, ütötték-verték
úgy gyilkolták meg
a fájdalom hét kardja
járta át a szívemet.

Halál, ne hagyj élni engem,
halál, ne késlekedj
mert ha Jézus meghalt,
nem élhet Mária:
egyetlen fiam volt,
elvették az életét
a fájdalom hét kardja
járta át a szívemet.

settispadas settispadas settispadas settispadas settispadas settispadas settispadas settispadas settispadas settispadas settispadas settispadas settispadas settispadas settispadas settispadas settispadas settispadas settispadas settispadas settispadas settispadas settispadas settispadas settispadas settispadas settispadas settispadas settispadas settispadas settispadas settispadas settispadas settispadas settispadas settispadas settispadas settispadas settispadas settispadas settispadas settispadas settispadas settispadas settispadas settispadas
Giovanni Tedesco: Feszület-töredék. Perugia vagy Siena, 1460 k. Berlin, Bode Museum

23 megjegyzés:

Tamas Deak írta...

Ez amellett hogy szép, még érdekes is, a tenere szárdul birtokos segédige? (az olasszal ellentétben?)

Studiolum írta...

A késő latinban még a teneo és a habeo is birtokos ige volt, aztán dialektusonként preferálták egyiket vagy másikat. Neolatin nyelvtörténetből még rémlik, hogy van is egy földrajzi határ, amelynek egyik oldalán az olasz ho, a másikon a spanyol tengo áll, s a szárd nyilvánvalóan a másik oldalra esik.

Tamas Deak írta...

Ezekre a határokra én mindig is kiváncsi voltam, főleg, hogy Portugáliában volt egy érdekes dolog : van egy Setúbal nevű város, tőle kb. 20-30 kmre Sesimbra, és állítólag mind a kettő a Setembriga torzítása ... 20-30 km távolságra elképzelhető ekkora torzítás ...? Conimbriga is kb. ugyanennyire fekszik Coimbrától, és mégis felismerhető a neve ...

Peter írta...

Nagyon emlékeztet ez a zene a kilencvenes évek elején létezett magyar formáció, a Trió Stendhal muzsikájára. (Snétberger Ferenc gitár, Dés László szaxofon, Horváth Kornél ütők) Pontosabban az emlékeztet erre, ugyanez az őserő áradt a kompozícióikból. Nem véletlenül volt hihetetlenül népszerű akkoriban.

Tamas Deak írta...

Nézegetem ezt a szárd nyelvet és egyre jobban tetszik. Nagyon érdekes dolgokat őrzött meg. Mindannyian tudjuk például, hogy a spanyol nem képes kimondani a szó eleji sp,st hangokat (ESpanya), de ők a szó végit sem (sas casas-nak van írva, ejtendő szasz kazazA). Itt van egy százrészes tanfolyam a csinos Maria Barca-val.

El Mexicano írta...

Egy jó spanyol alappal a szárdot simán érteni, nekem mindig úgy hangzott, mintha olaszok próbálnának spanyolul beszélni. Egy ideig szerkesztő voltam a szárd Wikipédiában is. Ha valakit részletesebben érdekelne a nyelv (amely egyébként valójában elég sok nyelvváltozatban él, nincs egységes norma, sem helyesírás). Ha valakit érdekel, a blogomon írtam róla: www.elmexicano.hu/2011/01/bonu-annu-nou.html

Studiolum írta...

Nagyon köszönjük!

El Mexicano írta...

A szó eleji /sC/-t már a beszélt latinban nem tudták kimondani, erre vannak bizonyítékok, valamikor közös latin fejlődés volt,csak aztán az olasz pl. visszacsinálta (ma meg a portugál csinálja vissza éppen). Erre az olyan hiperkorrekciós alakokból lehet következtetni, mint pl. az olasz storia < HISTORIA, spiegare < EXPLICARE stb. Erről is írtam a blogon, de most a linket fejből nem tudom, tabletről meg valamiért nem működik a vágólap ezen a fórumon. :(

Tamas Deak írta...

",csak aztán az olasz pl. visszacsinálta (ma meg a portugál csinálja vissza éppen)"

Ez alatt mit is értesz pontosabban?

El Mexicano írta...

A beszélt latinban volt egy korszak, amikor valószínűleg minden /sC/ (C = bármilyen mássalhangzó) kezdetű szó elejére betokdtak egy rövid [i]-t. Így egy idő után már nem tudták a beszélők, hogy melyik szó kezdődött eredetileg [s] hanggal, és melyik magánhangzóval. Innentől pedig két út állt rendelkezésre: vagy törlődött mindenhonnan a magánhangzó, vagy betoldták mindenhova. Az előbbit választotta az olasz, az utóbbit tőle nyugatra lévő latinság. Közben sikerült bemásolni a linket: []http://www.elmexicano.hu/2012/02/miert-nem-kezdodhet-s-massalhangzoval.html

El Mexicano írta...

A portugálban -- az európaiban -- pedig napjainkban játszódik le ez a változás, amely összefüggésben van a hangsúlytalan /e/ törlődésével is; pl. az escola ejtése kb. [skólö].

Tamas Deak írta...

Hát én most éltem egy jó darabig ott és néztem régesrégi portugál filmeket, és mindig így volt ahogy írtad, sz nem új dolog ez ... amin most pözsögnek, az az új helyesírás.

El Mexicano írta...

Persze nem úgy értettem a napjainkbant, hogy ebben a hónapban vagy évben, hanem az utóbbi pár száz évben. :) A galiciai és a portugál is csak a 14. századtól váltak el egymástól (sőt, igazából az előbbi inkább csak egy mesterségesen kialakított sztenderd a spanyol mintájára, valójában a spanyollal kevert észak-portugál nyelvjárások összessége), a brazil nyelvváltozatok pedig még későbbiek, és azokban nem ment végbe a hangsúlytalan /e/ kiesése.

Tamas Deak írta...

Igen, nekem ez az "e" kiesés ment/megy az agyamra. Ugyanis teljesen nyilvánvalóan az történik, hogy akinek nincs meg a kellő nyelvi műveltsége (ami egyes orgánumok szerint nem akkora baj állítólag) az azokat a hangokat hagyja ki/véli kihagyhatónak amit épp jónak gondol és akkor aztán kampobasszó.
A cascais-i vonatban az automata az "Alcântara" szót helytelenül mondja ki, kb. ölkntara lesz belőle valamiért. Én így tanultam meg (nem néztem meg a helyesírását) és igen sokat izzadtam, mire kiderült mért nem bírom kimondani. Ugyancsak elrémisztő példa a Belém-bleny, de ez legalább logikus.
A csúcs pedig, amikor e helyett i-t mondanak, vagy szavakat sikkasztanak el, mint pl. Mariza a legújabb klipjében. (hei-DE apagar esta paixao)

El Mexicano írta...

Szerintem ez nagyon nyelvjárásfüggő. A portugálra egyébként is jellemző ez a fajta redukció (sokaknak ezért is hangzik inkább oroszosnak), a palavra is inkább [plávr] lesz a brazil [palávrö] helyett. Egyébként a régi kiejtésre épp a helyesírásból lehet következtetni: az, hogy pl. a szó végén o-t írnak, azt jelenti, hogy valamikor még úgy is ejtették, tehát ez a gyengülés is viszonylag késői fejlemény. Ugyanez volt a latinban is: pl. somos > sumus > somos és így tovább...

El Mexicano írta...

(A hangsúlytalan /e/ magánhangzó előtt valóban [i]-vé gyengül, de ugyanez megfigyelhető a spanyolban is: línea [linia], me han dicho [miandicso] stb.)

Tamas DEAK írta...

Hát, hallottam én már olyat hogy "pirszvir" (perceber) ami szerintem sokkal inkább az illető szellemi képességeinek felelt meg, mintsem bármilyen szabálynak... de egyébként igaz, az északiakat valamennyivel könnyebben értettem mint a délieket.
Nyilván a magasfokú analfabetizmus meg iskolaelhagyás hozzájárult mindehhez, a nyolcvanas évek elején megjelent könyvekben riasztó számok vannak, nem tudom hogy változott ez meg mára. A középosztálybeli fiatalokkal, akikkel találkoztam, nagyrészt semmi gond sem volt, ami nem jelenti azt, hogy könnyen megérettem őket :)
Dehát az ország és a nép elképzelhetetlenül csodálatos, nagyon megéri odamenni, és a nyelvet is megtanulni. Tervezek is egy kifejezetten magyar anyanyelvűek számára optimalizált nyelkönyvet.

El Mexicano írta...

Érdekes téma ez, a nyelvészek is sokat vitatkoznak róla. Az egyértelmű, hogy a műveltség, irodalmi nyelv befolyása stb. hatással van a nyelv változásaira, viszont a leírónyelvészek meg abból szoktak kiindulni, hogy a természetes nyelv éppen az, amelyet az egyszerű, műveletlen ember beszél, mivel eredetileg nem is létezett írásbeliség, így tkp. szabályok sem. Elvileg a szabályok is a beszélt nyelv alapján íródnak, csak a nyelv gyorsabban változik, mint ahogy a szabályokat "frissítik", így lehet némi visszatartó hatása a változásokra. A spanyolban is vannak idegesítő jelenségek, és érdekes, hogy az anyaországban beszélnek a leghanyagabbul. :)

Tamas DEAK írta...

Ez akár igaz is lehet, azonban - és ezt megint nem ismerik el adott orgánumok - a mai nyelvnek nagyon fontos kultúraátörökítő szerepe van elvonatkoztatott, szellemi síkon. Ehhez viszont mindenképpen kell egy szellemi alkotófolyamat, amivel ez a feladat hatékonyan, jobban, szebben - kinek mi tetszik - oldható meg. Kétségtelen, elég lenne az afrikai nyelvjárásokból ismert csettintés vagy füttyentéses hangokból álló nyelv is, csak nem hinném, hogy ez alkalmas lenne e feladatra.
Talán nem véletlenül nevezték a szinte minden tekintetben mesterséges jelleget mutató szankszritot, amelyből az indoeuro/germán kifejlődött - állítólag - az Istennel való beszéd eszközének.

El Mexicano írta...

A történelmi tévedés ugye ott van, hogy igazából az írás és az írott nyelv a mesterséges, mégis a klasszikus szemléletek úgy tartották/tartják, hogy az ember az írott nyelv alapján beszél. Ezért is született meg a latin vs. vulgáris latin szembeállítása, mintha az utóbbi valami korcs nyelv lenne, holott valójában az volt az A NYELV, amelyet az emberek anyanyelvként beszéltek, nem pedig a klasszikus latin, amely egy mesterséges írott nyelv volt. (A szanszkrit vagy óind csak a mai ind nyelvek őse, a többi indoeurópai nyelvnek nem, de még az irániaknak -- perzsának -- sem.)

Tamas DEAK írta...

Így igaz, kiegészíteném azonban azzal, hogy maga a nyelvalgoritmus kialakítása tűnik mesterségesnek... Arra egyébként, hogy igenis kell az aktív - nevezzük így - algoriusfejlesztés (ugye az is kimondatott egyes helyeken hogy nyelvlogika "nincs") arra épp a latin dalmát nyelv lehet a példa, ami tudtommal teljesen izoláló : "te húz kötél most baz mert mi halunk jövő ha te nem húz kötél"-re redukálódott, és valljuk be, a viharos tengeren nem is kell több ...

El Mexicano írta...

A dalmát nyelvről nem sok adatom van, de ha jól rémlik, az biztos, hogy a nyelvtani nemeket és a többes számot sem nagyon különböztette meg, de persze ez még nem jelentené azt, hogy pl. igeragozás ne lett volna. Ebben a cikkben írtam róla röviden, egyébként a magánhangzórendszerében is eléggé különösen viselkedett (pl. hangsúlyos zárt szótagban a lat. ā > u lett: cenāre > kenur)).

Tamas DEAK írta...

Én úgy emlékszem, igeragozás se volt, de ez nem tuti. Mindenesetre az angol helyett jobb lingua franca lett volna belőle ...