Másképp

Három éve már – ilyen régóta vagyunk? –, hogy közzétettük azt a második világháborús orosz-német katonai társalgási szótárt, amely egy Németországban győztesen előrenyomuló szovjet támadás beszédhelyzeteire készítette fel a katonákat. A szótárban az volt a különös, hogy nem 1943-44 táján adták ki, amikor egy ilyen előrenyomulás lehetősége már valószínűnek látszott, hanem 1941. május 29-én, azaz majdnem egy hónappal az előtt, hogy a Szovjetunióval baráti viszonyban álló Németország hadserege június 22-án váratlanul lerohanta volna a Szovjetuniót.


Néhány hete volt a német támadás megindulásának hetvenedik évfordulója. Erre az alkalomra, ahogy reméltem és írtam is, sok új dokumentum került ki az orosz netre. Többek között egy jelentéktelennek tűnő német újságcikk az Ostfront 1941. november 21-i számából, amelyet sok egyéb mellett egy orosz történelmi fórumon postázott az egyik résztvevő.

A cikk megerősíti a szótár létezését, valamint hogy ez már a német támadás megkezdésekor ott volt a szovjet katonáknál, ilyenformán cáfolja azt a gyakran elhangzó, de légből kapott ellenvetést, hogy „igen, már 1941-ben készítettek ilyen szótárt, de csak 1942-ben akarták kiosztani, amikorra Sztálin elég felkészültnek érezte volna már a Szovjetuniót Németország megtámadására”.

Először minden másképp volt…

Már 1941. májusában társalgási szótár készült a szovjet hadsereg számára

Berlin, [1941.] november 21.

A szovjet hadifoglyok csekély holmija között a német katonák újra meg újra egy olyan zsebformátumú könyvecskét találnak, amelynek megfogalmazása érdekes következtetésekre ad okot. Egy olyan társalgási szótárról van ugyanis szó, amelyet, mint előzéklapján olvasható, már 1941. májusában kiadtak a szovjet hadsereg számára, s amely „egy Németország elleni támadás katonai követelményeinek” céljára készült. Hogy miként képzelte a bolsevik vezetés ezt a Németország elleni támadást, az egyértelművé válik a könyvben foglalt nyelvi útmutatásokból. Így például az egyik helyen az áll, hogy a bolsevik ejtőernyősök Berlin előtt érnek földet, s németekre támadnak. „Állj!” parancsolják elsőként, majd „Dobjátok el a fegyvert, vagy lelövünk benneteket!” A társalgási szótár egy másik fejezete a szállítás megszervezésével foglalkozik. A bolsevik katonák a helyi német lakosságot faggatják az utcák, hidak és más útvonalak felől. Továbbá nyelvi útmutatásokat találunk a foglyok kihallgatásáról is.

Az elfogott bolsevikok milliói talán most, a német fogságban valóban hasznát veszik ennek a társalgási szótárnak, amelynek célját Sztálin eredetileg nyilván másképp képzelte el.

Orosz hadifoglyok, 1941. szeptember 21. (Bundesarchiv)

Német hadifoglyok a moszkvai Szuharevkán, 1944