A német Harkov


A Szovjetunió német lerohanásának, a Nagy Honvédő Háború megindulásának hetvenedik évfordulóján – az időpont nem azonos a Szovjetunió beavatkozásával a második világháborúba, amely két évvel korábban, 1939. szeptember 17-én történt Lengyelország lerohanásával – kíváncsian böngészem az orosz szájtokat, került-e napvilágra valamilyen idáig lappangó vagy kevéssé ismert anyag. És került. Flackelf meglepően jó minőségű, profi fotós készítette színes (!) fotósorozatot tett közzé a németek által elfoglalt Harkov mindennapi életéről.



Harkov a mai Ukrajna térképén a Wikipédiából
Harkovot, a korabeli Ukrajna legnagyobb városát és a Szovjetunió harmadik legnagyobb ipari városát – itt volt a harckocsigyártás központja, amelyet még idejében sikerült az Urálba evakuálni – a német hadsereg 1941. október 24-én foglalta el igen súlyos harcok után. A Vörös Hadsereg már 1942 májusában megpróbálta visszafoglalni, de ekkor még sikertelenül. 1943. februárjában sikerrel jártak, ám márciusban a németek ismét visszafoglalták a várost, amely csak 1943. augusztusában került végleg szovjet kézbe. Az öt nagy harkovi csatában összesen több ember – katona és civil – pusztult el, mint a háború bármely más színterén, Sztálingrádot is beleértve. Harkov állítólag csak azért nem kapta meg a „hős város” címet, mert Sztálin szégyennek tartotta, hogy a Vörös Hadsereg csak harmadik kísérletre tudta bevenni. A hatvanezres harkovi zsidóság közel felének sikerült még elmenekülnie, az ottmaradottakat 1941. december 15-én lőtték tömegsírba. A felszabadított városban mindössze kétszázezer ember maradt életben, s máig sem érte el újra a háború előtti másfél milliós lélekszámot.


A fotók nagy része a német bevonulás másnapján, október 25-én készült, s a városban újonnan kirakott német feliratokat, a kiégett épületeket és a gyerekek által máris birtokba vett kilőtt tankokat, a városközpont és a piac mindennapi életét, a felrobbantott Lopany-híd mellett kompra várakozókat ábrázolja jó szemmel – mindegyikre érdemes rákattintani a részletekért. De három képen egy különös szertartást látunk: a német katonák fehér feliratos fekete koporsót visznek végig harmonikaszóval a városon, amelyet a katonai repülőtéren ál-lutheránus ál-szertartással mosolyogva égetnek el. Aki tudja, mi lehet ez, jelentkezzen.

A színes fotókat követő tizenhárom, fekete-fehér kép nem a sorozat része, hanem a Bundesarchiv katonai felvételei közül való, ám datálásuk szerint – amelyeket itt lemetszettek róluk – nagyrészt ugyanezekben a napokban készültek Harkovban, a város ostroma és a német hadsereg bevonulása idején.









































5 megjegyzés:

Névtelen írta...

biztos, hogy a képek '41 októberében készültek? csak mert páran elég lengén vannak öltözve, pl a srác az első képen meg a rövidgatyás csávó a reptéren - az áltemetés tényleg érdekes ...

Studiolum írta...

Egyáltalán nem biztos: én is ezen gondolkodom tegnap óta, mióta felraktam. A fekete-fehérek biztosan 1941 októberiek, mert a Bundesarchivban datálva vannak (ezek és még jóval több Harkovból), s a helyszínek hasonlósága miatt véltem úgy, hogy a színesek is ugyanakkoriak lennének, meg mert ekkor volt nagyszámú fotós itt. Viszont sok más elem is későbbi időpont mellett szól: a plakátokat később nyomtatták, és a fotóüzlet meg a mellette lévő néhány üzlet német nyelvű cégtáblája sem készülhetett egy nap alatt. Valamint a fekete-fehérek közül is a német mozit ábrázoló 1943-ból való.

Most inkább arra gondolok ezért, hogy a színes sorozat talán Himmler 1943 júniusi harkovi látogatásakor készülhetett, s neki szól a Willkommen-Heil üdvözlet is az erkélyen.

Ferkó írta...

Az utolsó színes kép futurisztikus városrésze mintha valami megzakkant időgépből készült volna

Petrus Augustinus írta...

Ál-lutheránus bizony. Ha jól tudom, a sztálingrádi katlanban az áldoztatásba is valahogy beleszőtték Hitlert ezek a protestáns lelkészek. Kicsit szinkretista.

Okapi írta...

Sziasztok !
A színesek tényleg nyáriak lehetnek, akkor viszont '42 nyarán készülhettek, a sikertelen szovjet támadás után, mert frissnek tűnnek a harci nyomok és a város még viszonylag ép.

Két számomra igen érdekes kép van.
Az egyik a modern negyedet ábrázolja, rajta kilőtt Pz.3.-as tankokkal, ahol zsidó fiúk(jarmülke van kettőjük fején is) játszanak és szemlélik a tankokat, ha tippelhetnék ez közvetlen a csata után lehet júniusban.
A másik ugyancsak a jarmülke miatt érdekes, apa és fia szemlélik a sorban álló nőket, baloldalt német baka tisztíttatja a bakancsát.
Ezek szerint 1942-ben még maradtak a városban és viszonylag nem zaklatták őket, nekem a képekről ez jön le.
Érdemes lenne tanulmányozásra a téma, mert itt írtátok, hogy '41. decemberétől már nem voltak zsidók a városban.