Wang Wei hazatér

仄徑蔭宮槐,
幽陰多綠苔。
應門但迎掃,
畏有山僧來。


zè jìng yīn gōng huái
yōu yīn duō lǜ tái
yīng mén dàn yíng sǎo
wèi yǒu shān sēng lái


hegyi út
a pagodafák
árnyéka alatt

rejtett
és párás
és csupa zöld moha

a kapu előtt
el kell söpörni még
vendég jöhet

talán eljön ma hozzánk
a hegyi öreg

Négy év alatt a pagodafák nagyra nőttek a Wang folyó partján, s árnyékukban az út is egyre messzebbre fut. A Wang Wei és Pei Di által ezerkétszáz évvel ezelőtt elkezdett költői játékot eleinte spanyol, angol és magyar nyelven folytattuk tovább, ami később, ha a témák vagy útitársaink úgy kívánták, olasz, orosz, katalán, azeri és török nyelvvel bővült, az idézett és fordított nyelvekről nem beszélve. De ha a hegyi öreg, maga Wang Wei is eljönne hozzánk, csak mától tudna igazán részt venni a társalgásban. A kapuig vezető utat Minus273 söpörte tisztára előtte, a mai nappal megnyitva a Wang folyó kínai nyelvű változatát. Ő maga így ír erről az új blog, a 辋川诗抄 Wăngchuān shīchāo, „a Wang folyó versei” beköszöntőjében: *

Language Hat blogján olvastam először a Studiolum és barátai által írott „Wang folyó versei” – 辋川诗抄 – blogról, s ahogy egyre többet olvastam, egyre inkább megszerettem. Végül úgy határoztam, hogy kedvtelésből fordítani kezdem, s az egyes fordításokból lassacskán létrehozom a blog kínai változatát a Nagy Tűzfalon belül. S elgondolkodtam rajta: vajon miért szeretem annyira ezt a blogot, miért teszek rá erőfeszítést, hogy mindenkinek megmutassam? A fordításnak ebben a szerény bevezetőjében azt szeretném tehát elmondani, mi okból kedvelem ennyire.

Az egyik ok valószínűleg az, hogy ez a blog újra meg újra képes tanúságot tenni az élet és a szépség szeretetéről. Nem kell erre sok szót vesztegetni, elég megfigyelni a minden egyes kép kiválasztása mögött ott álló pontos tekintetet, elég elolvasni az elbűvölő és megindító történeteket, és máris ugyanazt érzik, amit én. A másik ok pedig a blog művelt világpolgársága.

A Wang folyó versei nemcsak világpolgári blog, hanem hogy túlozzunk egy kicsit, a Wang folyó versei maga a világpolgárság. Igazán bejárni az egész világot, mindegy, hogy két lábon vagy az egér hátán, felfedezni, megérteni, feloldani az „ők” és a „mi” közötti határokat, felkeresni a távoli helyek és önmagunk közös forrásait: ez az erős sodrás a Wang folyó sajátos és magával ragadó tulajdonsága. És különösen ritka az az érzékenység és bonyolultság, amellyel a Wang folyó versei a történelemmel bánik, igazán szabad ember módjára: megbocsájtva, de nem felejtve. Pillantsunk bele akármelyik bejegyzésbe, s azonnal meglátjuk, hogy Studiolum és barátai soha nem tagadják le a történelem rútságának láttán a történelem szépségét, sem nem használják a történelem szépségét a történelem rútságának elleplezésére; nem gyűlölettel vizsgálják a múlt igazságtalanságait, de nem is engednek az emberség alapelveiből a képmutató konfliktuskerülés kedvéért. S ha az olvasó hozzám hasonlóan az egymással kölcsönösen szemben álló eszmék és történelemértelmezések között utat kereső ember, a Wang folyó lehetővé teszi számára, hogy a gondolatok áramlása és örvényei közepette is megtalálja és kövesse az irányt.

A kínai nyelvű internet, akárcsak a világ bármely más nyelvű internete, még tele van előre megfontolt tudatlansággal és nem föltétlenül rosszindulatú előítéletekkel a világ iránt – mindegy is, hogy éppen az „ő” vagy a „mi” világunkban-e. De az őszinte törekvés a valódi világ megértésére a virtuális világon keresztül már idáig is járt némi haszonnal a tíz évvel ezelőtti semmihez képest. Ezzel a vigasztalással szánom el magam a Wang folyó verseinek fordítására, így járulva hozzá a magam részéről ennek a kezdeti állapotnak a további alakulásához, s mert meg vagyok győződve róla, hogy az információ, különösen ha szépséggel és szeretettel mutatják be, mindig több, mint pusztán információ. Az ismeretlen földek minden szegletében, a távoli történelem minden korszakában mindig akadt valaki, akinek az arcán felragyogott egy meleg mosoly. Ha ennek a fordításnak a végére érve az olvasónak sikerül megtapasztalnia ezt a mosolyt, a szívnek ezt a melegét, az a fordító fáradozásának legszebb koronája.”


Túl a köszöneten és a megilletődöttségen, külön ámulatra méltó a bevezetőben, hogy mennyire pontosan azt emeli ki, amit mi is a legfontosabbnak tartunk a Wang folyó verseiben, fontosabbnak a vizualitásnál, a soknyelvűségnél, a nehezen megközelíthető helyek iránti érdeklődésnél, vagy bármi másnál, ami európai szemmel nézve első látásra a leginkább szembetűnő a blogon.

Második gondolatunk pedig az, hogy mekkora felelősséget jelent egy ilyen új változat megindulása. Már eddig is megtapasztaltuk, hogy minden új nyelv új közönséget, új szempontokat és elvárásokat jelent, s a mallorcai vagy magyar közelmúltról írva is figyelembe kell vennünk, hogyan érti a moszkvai vagy bakui olvasó. De úgy írni, hogy azt közel másfél milliárd potenciális olvasónak kell értelmeznie a földgolyó túloldalán, egy egészen másik kultúrában, egyáltalán nem tréfadolog. Igyekeznünk kell felnőni a feladathoz.

Kívánjuk: legyen hosszú az út. Tele kalanddal és felfedezéssel.


13 megjegyzés:

Petrus Augustinus írta...

Wow. Emelem kalapom, szép teljesítmény és rengeteg munka idáig elérni. Gratulálok! Az elején egy pillanatra a szívemhez kaptam; azt hittem búcsúposzt következik... :S

Névtelen írta...

Ez igen! Gratulálok.
O.H.

Syr Wullam írta...

Gratulálok, megérdemelt siker! Jó lenne a kínai olvasók reakcióit a magyar olvasókkal is megismertetni!

Kálmán Dániel írta...

Fantasztikus, gratulálok! :)

Studiolum írta...

Nagyon köszönöm mindenkinek, de mindenekelőtt Minus273-at illeti minden elismerés aki vállalkozott erre az önzetlen és nem kis munkára.

Természetesen követni fogom a kínai változatot, és amint van kommentár, fordítom mindkét „régi” verzió számára.

IstvanPeto írta...

Gratulálok! Picit én is megijedtem, hogy netán bezár a blog, de szerencsére nem. :)

a tambovi farkas írta...

minus273 megfogalmazta, amit folyton érzek a blog olvasásakor. Mester: örülök, hogy rád találtam.

Studiolum írta...

én örülök, de most komolyan, hogy ilyen inspiráló olvasókra találtam. Minden posztban, ahogy a témát kiválasztom, ahogy megírom, ahogy azt latolgatom, hogyan olvassátok majd, benne vagytok külön-külön mindannyian, akiknek legalább kommentből arca van

és mostantól fogva ezt az arcot már Kínában is látják

Névtelen írta...

Ez nagyon szép, és mennyire igaz! Gratulálok.
Kinga

Kósa Márta írta...

Rég volt időm elidőzni itt, hamvas reggelem most csendesen segíti az elmélyülést, köszönet, hogy nem a vég, hanem az új kezdet szava szól...

blist írta...

Gratulálok!
Én is megijedtem kicsit, hogy vége a mesének :)
De most kíváncsian várhatom, milyen reakciók lesznek a bejegyzésekre egy, a miénktől nagyban eltérő kultúrából.

HaKohen írta...

Nekem kifejezetten megható, és valahogy asszociatíve a világunk végtelenségére utal Minus273 vállalkozása.

Nem tudok újat mondani vele, de én is aláhúznám, hogy nagyon pontosan fogalmazza meg a Wang folyó versei blog legfőbb értékeit. Amiért én is szeretem.

Studiolum írta...

Nagyon hálásan köszönöm.