Novruz visszatérése

Egy évvel ezelőtt az ENSZ március 21-ét számos ország – többek között Afganisztán, Azerbajdzsán, Irán, Kazaksztán, Kirgizsztán, Tadzsikisztán, Törökország és Türkmenisztán, majd később Albánia, India és Makedónia – együttes javaslatára Noruz Nemzetközi Napjának nyilvánította. A név óperzsa nyelven “új fényt” jelent, s ezen a napon, a tavaszi napéjegyenlőség napján több mint háromszáz millióan ünneplik a tavaszt és az újjászületés eljöttét, elsősorban a Balkánon, a Fekete-tenger mentén, a Kaukázusban, Közép-Ázsiában és a Közel-Keleten.

Azerbajdzsánban Novruz azóta állami ünnep, amióta az ország 1991-ben visszanyerte függetlenségét. A szovjet időkben azonban évtizedeken át tilos volt nyilvánosan megülni, úgyhogy évről évre mindenki csak otthon, családi körben emlékezett meg róla… kivéve egyetlen alkalmat.

A szovjet-azerbajdzsáni filmhíradó alábbi ritka felvételén Novruz nyilvános ünneplése látható – 1967-ben! Én először az 1980-as években hallottam erről az esetről rajztanárunktól, aki féltve őrzött ereklyéket, két évtizeddel korábban hivatalosan kiadott Novruz-képeslapokat mutatott nekünk az iskolában.



A hivatalos ünnep kezdeményezője Dr. Shykhali Gurbanov, az Azerbajdzsáni Kommunista Párt Központi Bizottságának ideológiai ügyekért felelős titkára volt, a köztársaság három legfőbb kommunista vezetőjének egyike, amellett filológus, író, költő és színpadi szerző, akit a helyi pártvezetés először közvetlenül figyelmeztetett a dolog veszélyességére, majd Moszkvában is feljelentett. Gurbanovot a központba citálták,  hogy magyarázatot kérjenek tőle, de sikerült meggyőznie őket, hogy Novruz egyáltalán nem vallási ünnep, mint ahogy azt ellenfelei állítják.

A sikeresen lezajlott ünnepségeket követően többek visszaemlékezése szerint már nyilvánvaló volt, hogy Shykhali Gurbanovot nevezik ki a Központi Bizottság első titkárának az 1967 júniusi plenáris ülésen. Nem sokkal az ülés előtt, május 24-én azonban Gurbanovot egy fogorvosi székben érte a halál. A fogorvos, aki a halálos injekciót beadta neki, az ablakon át távozott, és soha többé nem bukkantak nyomára. Gurbanov családjának visszaemlékezése szerint ez volt a negyedik merénylet ellene. Sokan úgy emlékeznek rá, hogy az ő személyes bátorságának köszönhetően kerülhetett sor ötven év tiltás után Novruz megünneplésére.

Gurbanov kezdeményezésének köszönhetően a hagyományos Novruz-napi népi színjátszás jelenetei, a pelyhedző szakállú Kosza és a kopasz fejű Kecsel – a tavasz és a tél – párbeszéde, a tojástörő verseny, a tűzugrás és más népszokások már olyan népszerű azerbajdzsáni filmekbe is bekerülhettek, mint a Deli Kur (Dühöngő Kura, 1969) vagy a Yeddi oghul isterem (Hét gyereket szeretnék, 1970). Nyilvánosan azonban csak huszonkét év múlva, 1989-ben ülhettük meg újra az ünnepét.