Oroszország lángokban

A tüzek kiterjedése július 31-én, I. Cherski blogjáról (még több térképpel). A tűz azóta tovább terjedt.

„Május vége óta tart már a forróság”, írja Léna Jaroszlavlból. „Szünet nélkül. Enyhülés nélkül. Eső nélkül. Folyamatosan harminc, de inkább negyven fok fölött. Éjszaka jó, ha lemegy huszonnyolcra. Nincs szél, még egy kis szellő sem. Ha lezuhanyozok, mire a szobába érek, már megint leizzadtam. És nálunk, Jaroszlavlban még istenes. Moszkva környéke ég. Rjazany ég, ötven méterre sem lehet ellátni. Nyizsnyij Novgorod ég. Szükségállapotot hirdettek. Idáig elér a füst [több mint száz kilométerről], áll a szmog a városban, 35 fokban. Az utakat lezárták, az erdőkbe senki nem mehet. A város tűzoltóinak felét Moszkvába küldték, mert az összes ottani autó Moszkva alatt oltja a tüzet. Egyes újságokban olyan cikkek jelennek meg, hogy ez az új klímafegyver, amelyet az USA Oroszországon tesztel. Marhaság.”

Nagyításért kattintson a képekre

„A Rjazany melletti Kriusa faluban”, írja képriportjában drugoi, „július 29-én reggel egyetlen pillanat alatt égett le a főutca összes háza, az iskola, sőt a temető. A környező erdők még most is égnek. Az ott lakóknak sikerült kimenekülniük az utcára, de csak a legfontosabbakat tudták összekapkodni, iratokat, pénzt. Iván és Szása Moszkvából vittek le nekik holmikat, én is befértem még az Izvesztyija újságírójával együtt. A ruhákat a klubban raktuk le, az élelmiszert a kórházban, ahol a hajléktalanná váltak laknak. Úgy tűnt, túl vannak már az első sokkon, s bizakodnak a jövőben. „Itt járt a kormányzó, azt ígérte, mindenkinek új házat építenek”, mondják. Az emberek nyugodtak, nincs bennük az a világvége-hangulat, ami minket elfog az elpusztult főutca láttán. Tartják magukat, él bennük a remény. Majd szeptember-októberben jön a neheze, amikor megérkeznek az esők, alábbhagy a tűz, és odafönt megfeledkeznek ezekről a falvakról. Az itteniek akkor majd csak magukra számíthatnak a bajban.”