Lesko, szefárd zsinagóga




Ha a Duklai-hágónál lépjük át a szlovák-lengyel határt, s az első adandó alkalommal jobbra fordulunk, a Beszkideken ötven kilométeren át vezető gyönyörű hegyi úton jutunk el Leskóba.


Térkép nagyítása

Az ötezer lakosú városka ma az ország délkeleti kiszögellésében fekszik, innen már csak a vadregényes Beszkádok – Bieszczady – hegységbe vezet tovább az út, fel az ukrán határig. A háború előtt azonban évszázadokon át itt haladt keresztül a Krakkóból Krosnón át vagy Bártfáról a Duklai-hágón át Lwówba vezető út, a kereskedők itt vagy a közeli Sanokban keltek át a San folyón. Lesko a 16. századra fontos kereskedelmi és kézműves központtá vált.


A hely 1436-ban került Jan Kmita przemyśli és lwówi várnagy birtokába, a város máig az ő címerét viseli. Kmita nagyapja krakkói várnagy volt, s leszármazottai is fontos tisztségeket viseltek, krakkói, belzi, sandomierzi, ruténiai vajdák voltak. Az ő pártfogásuk alatt alakult ki a leskói zsidó közösség.




A 16-17. századi lengyelországi zsidóság gazdasági és társadalmi helyzete, mint Heiko Haumann írja A keleti zsidóság történetében (1998), összehasonlíthatatlanul kedvezőbb volt, mint bárhol másutt Európában. Gyakorlatilag ők lettek az összekötő kapocs nemesség és parasztság, város és vidék között. Intézőként vagy haszonbérlőként szinte monopóliumuk volt a nemesi birtokok igazgatására, s minden egyéb vidéki gazdasági tevékenység – gabonafelvásárlás, kocsmatartás, iparcikk-árusítás – is az ő kezükben volt. A lengyel nemesség között az a mondás járta: „Lengyel nemes zsidó nélkül nem teljes”, míg a zsidók véleményét a 16. századi nagy krakkói törvénytudó, Móse Isszerlész tolmácsolja: „Jobb egy szelet száraz kenyér békében ezen a vidéken, ahol a gyűlölet nem csap össze felettünk, mint akármennyi a német tartományokban.”



A leskói – jiddisül linski – zsidó közösség különlegessége az volt, hogy nem Németországból bevándorolt askenáziak, hanem spanyol nyelvű szefárdok voltak, ami ritkaság volt Lengyelországban. A város idővel több más zsidó közösségnek is központjává lett, mindenekelőtt a haszidoknak, minthogy itt született Naftali Cvi, a ropsici rabbi, hat haszid dinasztia ősatyja. Apja, a helyi rabbi sírjához a leskói zsidó temetőben máig messze földről zarándokolnak, kérőcédulákat, kvitliket helyezve el rajta.



Minden egyes közösségnek megvolt a maga zsinagógája. A többit azonban 1942-ben mind elpusztították. Csak a szefárd zsinagóga maradt fenn.




A szefárd zsinagógát 1626 és 1654 között építették a Lengyelország-szerte elterjedt manierista stílusban. Homlokzatához az előcsarnok mögött egy kerek torony csatlakozik, amely a dokumentumok szerint a zsidók saját börtöneként szolgált: a közösség autonómiájához ugyanis a belső igazságszolgáltatás joga is hozzátartozott. Faragott tóraszekrénye a lwówi Arany Rózsa zsinagógáénak mintájára készült. Ez azonban 1942-ben a teljes belső berendezéssel együtt elpusztult. Ma már csak archív fotók tanúskodnak egykori állapotáról.


A zsinagóga homlokzatán a törvénytáblák alatt a Teremtés könyvéből (28,17) vett idézet hirdeti: Mily félelmetes ez a hely; nem más ez, mint Isten háza és ez az ég kapuja:

מה־נורא המקום הזה אין זה כי אם־בית אלהים וזה שער השמים׃




A Molotov-Ribbentropp paktum által 1939-ben meghúzott határvonal éppen a San folyót követte. Lesko a szovjet oldalra esett. Zsidó lakosságát, amely a háború előtt a város 60%-át és vidékének 10%-át jelentette, ezért csak 1941 közepétől, a Szovjetunió lerohanásától kezdve hurcolták el. A városban gyűjtőgettót állítottak fel, amelynek lakóit 1942 végéig a belżeci megsemmisítőtáborba vitték.

Az 1942-es lengyelországi zsidó deportálásokat ábrázoló térkép részlete. A csillagos helyeken
kétezer főnél nagyobb gettó működött, a csillagos sírkövek helyén tömegmészárlás
folyt. A lila vonalak az 1942 májusáig, a sárga vonalak a júniustól szeptemberig
lezajlott deportálások útvonalát jelölik. A teljes térkép a képre kattintva
látható. Forrás: Wysiedlenia, wypędzenia i ucieczki 1939-1959.
Atlas ziem Polski
(A lengyelországi kitelepítés, száműzetés
és kivándorlás atlasza, 1939-1959)

Hamvaik ma közös sírban nyugszanak a leskói temetőben.


נגזרנו לנו
העצמות האלה כל בית ישראל המה
El vagyunk vágva!
Ezek a csontok, Izrael egész háza azok.
(Ez 37,11)

Leskóban ma egyetlen zsidó sem él. A zsinagóga a környékbeli művészek kiállítóterme. A temetőben – Kelet-Lengyelország egyik legszebb zsidó temetőjében, amelyről hamarosan írunk még – a derékig érő gaz között csöndesen pusztulnak a sírkövek.


9 megjegyzés:

méhészborz írta...

A 'Beszkádok' az nem 'Beszkidek'?
Csakkérdem.

Studiolum írta...

Nem. A Beszkidek (lengyelül Beskidy) a Kárpátoktól északra, Cseh-Sziléziától az ukrán határig húzódó egész hegység neve. A Beszkádok (lengyelül Bieszczady) ennek csak a Lengyelország legdélkeletibb részében, éppen Leskótól a határig húzódó vonulatát jelenti. Magyarul hívják még olykor Keleti- vagy Külső-Beszkideknek is, ami helytelen, mert ezeknek csak része. Helyes(ebb) neve, a Beszkádok valószínűleg azért nem terjedt el, mert ez a kis kiterjedésű hegység még Lengyelországon belül is kevéssé felfedezett. Ennek is köszönheti érintetlen vadregényességét. Álomszép hely, hiúzok és bölények fészke, hegyi túrázásra nagyon ajánlott.

méhészborz írta...

Kösz, megint tanultam ...

G.d.Magister írta...

Megrázó bejegyzés, egyben nagyon tanulságos is.
Érdekes ez a manierista épitészeti stílus, férfiasan bevallom, hogy eddig nem is hallottam róla. Furcsán keveredik benne a reneszánsz a kezdődő barokk jegyeivel.

Studiolum írta...

Nálunk ez a stílus nem nagyon képviselteti magát. Magyarországon az érett reneszánsz nagyon sokáig húzta, és későn, átmenet nélkül váltotta fel a barokk. A római Gesù modelljét követő jezsuita templomok hozhatták volna hozzánk is a manierista stílust, de mire megjöttek – a nagyszombati volt az első –, addigra már annak barokk megfogalmazását követték. Bécsben a Burg egy szárnya jellegzetesen manierista, de Ausztriában sem nagyon terjedt ez a stílus. Lengyelországban viszont nagyon elterjedt.

דוד írta...

ket rovid megjegyzes:
1. a tomegsiron levo emlektabla forditasa
tevedes. Jechezkel 37,11 -ben levo kifejezes- csak itt fordul elo a bibliaban - kb annyit tesz, "elvesztunk", magyarul az
el vagyunk vagva az egesz mas. Igy magyarazza Cvi Moskovics az un. Daat Mikra kiadasban, Hirsch fele haftora magyarazat is hasonlo.
2. A leskoi szefardokrol: az igaz hogy voltak Lengyelorszagban de kis szamban, es a XVII sz. folyaman asszimilalodtak az askenaziakhoz. Igy irja az izraeli
Open Univ. Keleteuropai zsidosag tortenet
konyve. Tehat kesobb mar nem voltak igazi
szefardok. A szefard szot az imarend alapjan szoktak hasznalni, pl Pesten a
Teleki teri templomban imadkoznak igy,
de ennek semmi koze Spanyolorszaghoz, a
spanyol nyelvhez, vagy a mai Izraelben
elo balkani, vagy eszakafrikai eredetu
zsidokhoz.

Studiolum írta...

A leskói szefárdok valóban szefárdok voltak. Jan Zamoyski hívta be őket a 16. században Zamośćba, ahonnét a 17-ben az oszmán birodalom felé vezető kereskedelmi útvonal mentén több helyen is letelepültek, többek között Leskóban is. Erről van jó irodalom, főként lengyelül, a neten is.

דוד írta...

Most neztem meg, a link amit a szovegben megadnak( fogalmam sincs rola, ki ez), ua-t
irja ami fenntebb irtam: " The Sephardic Jews lost their language, and their descendants used Yiddish as the vernacular." Peldaul a szkulener rebbe
csaladneve Portugal, tehat nyilvan az egyik os onnan jott, de ennek semmi jelentosege,
nem beszelnek csak jiddisul.

Liang Sheng írta...

@דוד:
Jechezkel 37,11 fordítása "el vagyunk vágva" formában teljesen jó. A legelső teljes magyar zsidó bibliafordításból, az IMIT 1897-1906-os kiadásából vettük át szó szerint, amelyben Jechezkél könyvét Neumann Ede nagykanizsai rabbi fordította magyarra. Ugyanezt a fordítást hozza Dr. Hertz József londoni főrabbi 1939-es magyar nyelvű haftara-kommentárja is.