Pune negyedei


Pune óvárosában szürke sasok keringenek az égen, mint papír pernyéje a tűz fölött. A forgalom könyörtelen, a kismotorok szakadatlan tülkölése és ropogása versenyez a kézikocsik, motoros riksák és városi buszok zajával, mindegyik egy talpalatnyi helyért tülekszik, kuncsorog, nyomul, csak egyetlen hüvelyknyi helyért s amikor megkapja, a gázpedált vidáman tövig nyomva robog tovább. A gyalogosnak vakon meg kell bíznia a sofőrökben, mert túl sok a mozgó objektum, hogy egyszerre szemmel tarthassa mindet, s az előrehaladás lehetetlen, ha megkövülten áll az út szélén.


Pune belvárosa peth-ekre oszlik, a régi marathi kifejezés kicsi városnegyedet jelent. A Kasba peth gyökerei a 14. századra nyúlnak vissza, a többi a 17-19. században, a maratha és peshwa uralom alatt jött létre. Hetet közülük a hét napjainak marathi nevéről neveztek el, ezekben a kereskedők és kézművesek a peth neve napján tartottak hetivásárt.


Manapság a peth-ekben minden nap vásár van, ahogy Dél-Ázsia legtöbb városában. A január száraz, és viszonylag hűvös. Az idő kiváló rá, hogy az ember hosszú sétákat tegyen, benézzen az udvarokba, impressziókat gyűjtsön. Pihenni leülhet valamelyik étkezde előtt egy tejes, cukros, fűszeres teára. A nap végén, mire cipőnket belepi a por és nyálkahártyánkat a benzingőz, leinthetünk egy riksát, s ahogy a város további részein átrobogunk, arra gondolok: igen, holnap is vissza kell jönnöm, annyi mindent nem láttam még.

peth peth peth peth peth peth peth peth peth peth peth peth peth peth peth peth peth peth peth peth peth peth peth peth peth

Nincsenek megjegyzések: