Budapestet járjuk Arazzal, én is az ő szemével fedezem fel a várost, hogy hány Mekka felé forduló török imafülke maradt fenn a középkori templomokban, vagy hogy Gül Baba türbéjét ma már nem elsősorban turisták, hanem hívő muszlimok látogatják az imaórák idején, úgyhogy el is törölték a belépőjegyet. Araz örömmel fedezi fel a két nagy azerbajdzsáni eposz, a Dede Gorgut és a Köroğlu magyar fordítását a Hagyományok Háza kiadásában. Figyelmesen olvassa a magyar nyelvű feliratokat, próbálja kihámozni a törökkel rokon szavakat és szerkezeteket, amelyekből van bőven, nyilvánvaló és rejtettebb egyaránt. Az utóbbiak sorában fedezzük fel nagy csodálkozással, hogy ahogy a magyar ʻféreg’ egyszerre jelent ʻkukacot’, illetve ʻfarkast’, úgy az ezzel etimológiailag nem rokon azerbajdzsáni gurt (török kurt) is mindkettőt egyaránt jelenti. Ráadásul ez utóbbi a girmek, ʻfér, férkőzikʻ szóból származik, s nem lenne nehéz ugyanezt feltételezni a ʻféreg’-ről is.De az igazi találkozás a Nemzeti Múzeum pincéjében vár ránk. A ruhatár mellett két kő van a falra erősítve, két török kori építési felirat magyar várakból a 17. század derekáról. Feliratuk alig kivehető már (úgyhogy ne csak a fotót szidják), de amit sikerült elolvasni, az ott áll cédulájukon:
„Ó Isten! Ó Teremtő! Székesfehérvár vára. Ő méltósága Sahbáz pasa idejében. Az 1070. évben (1659. szeptember 18 – 1660. augusztus 8.”
„A földkerekség kalifája, Muhammed szultán kán uralkodása alatt – Isten tartsa meg életét és hatalmát – építette Szijávus vezér pasa, Musztafa mir liva pasa és Dzsáfer Musztafa mir alaj bej. Az 1059. évben (1649. január 15 – december 6.)” (A budai vár Szijávus-bástyájáról)Az építtetők neve, mondja Araz, jellegzetesen a kizilbasoké, azoké a harcos síita török nomádoké, akiknek utódai ma Azerbajdzsánt lakják, s akik Irán első azerbajdzsáni dinasztiáját, a Szafavidokat a trónra segítették. A székesfehérvári pasa neve ugyanaz, mint azé az azeri Sahbaz bejé, aki Kégl Sándornak fogadott örök barátságot 1890-ben, a budaié pedig mint azé az iráni síita török eposzi hősé, akiről a napokban elhunyt Simin Daneshvar írta meg a 20. századi iráni történelem kulcsregényét.
A városban rejtőző sok ismeretlen város közül az egyik legelrejtettebb tárul fel az azerbajdzsáni utazó előtt.
Utazzon velünk!
Heti előadásaink
Atlantisz
Ántivilág
Csehország
Fényiratok
Ismerd meg a
Kaukázus
A Kelet képei
Könyvek, kiállítások, zene, film
Krím
Lwów/Lemberg
Mallorca
Odessza
Papírmúzeum
Perzsa levelek
A propaganda múzeuma
Temetők
Üzenet a falon
A zsidó örökség
14 megjegyzés:
Csíkszereda környékén a mai napig is használják a féreg szót az egérre.
Liu Maoshan képeit megnéztem, gyönyörüek,érdekesek, jó hogy nyított szemmel jársz, s meg is osztod velünk. Mindig csodákra lelek nálad!
A Kizilbas felvillanyozott, Zrínyinél is előfordul, kétszer is, másodszor így:
O, boldog bölcs Thamma, Kazul Bas nagy ura!
Békeséget császártul [=Szulejmán] mert kérni tuda,
Idején s eszessen magát megalázta,
Mostan nagy Persiát békeségben birja.
(Szigeti veszedelem 6, 18)
Zrínyi egyébként valószínűleg J. J. Boissardus szultán-biográfiáiból tudott róluk (Vitae et Icones Sultanorum Turcicorum, 1597 - innen van Delimán és Cumilla is)
Féreg szavunk finnugor eredetű,nem kapcsolódik a 'fér' szóhoz (ami szintén finnugor eredetű).
Zrínyi itt nyilván Tahmasp perzsa sahra gondolt, aki húsz éven át a saját kizilbas törzsszövetségére támaszkodva háborúzott Szulejmán ellen. 1555-ben kötöttek végleg békét (miáltal a szultán végre Nyugat, többek között Szigetvár ellen fordulhatott).
Szépek a kövek, érdekes a bejegyzés!
Valaha én is kacérkodtam a török nyelvekkel. A Don-vidék török eredetű vízneveiről próbáltam kimutatni, hogy közük lehetett az ott átvonuló magyarsághoz.
Itthon megmutattam Róna-Tas Andrásnak, aki elismerően hümmögött és azt mondta, a honfoglalás előtti török jövevényszavaink többsége ún. "r" török típusú nyelvből származik, s mivel ezeknek az egyetlen ma is élő reprezentánsa a csuvas, ezért felszólított a nyelv tanulmányozására. A csuvas jegyzetem ma is megvan, tudok még néhány mondatot. Bátortalan kirándulás volt a turkológia világába! :)
[off]
Kedves Roland!
Kérem, írja meg, hogy melyik utónevünk _magyar_ eredetű (tehát nem latin, török-magyar, német, stb.)!
Köszönöm.
Csaba
[off]
Csenge, Zente, Kadosa, Kászon ...?
Kedves Uram!
A bejegyzes elso kepe, a szarvasos korol, szinten a Nemzeti Muzeumbol szarmazik?
Tud esetleg az abrazolt jelenetrol valamit bovebben?
Minden informacio erdekel!
Koszonettel,
Sara
Sajnos nem tudok, csak a mondanivaló képi párhuzamaként illesztettem a szöveg elejére, mint oly sokszor máskor. De ott van a Nemzeti Múzeum állandó kiállításán az Árpád-kori teremben, és biztos, hogy a múzeumi katalógus további adatokkal szolgál róla.
Koszonom!
Kedves Csaba !
Nem értem a kommentárját.Hogyan kapcsolódik ez az én hozzászólásomhoz ?
Kedves Roland,
nem vagyok ugyan gondolatolvasó és nem is ismerem Csabát, de azt gondolom, hogy egyszerűen mint itt egy etimológia kapcsán megszólalt nyelvészt szeretné megkérdezni egy őt érdeklő problémáról, amely – mint az offok jelzik – semmi módon nem kapcsolódik a témához. Persze lehet, hogy nem jól értem, de én ezt veszem ki belőle.
Akkor sajnos Csabát el kell keserítenem,mert nem vagyok nyelvész :) Az etimológiákat Zaicz Gábor Etimológiai szótárából ( Magyar szavak és toldalékok eredete ) vettem.(Egyébként egy személynév etimológiai eredete önmagában még nem feltétlenül árul el valamit is az azt viselő illető nyelvéről,származásáról,vallásáról vagy bőrszínéről ).
+ Nagyon tetszik az oldal,csak ha egy kis kritikát tehetnék,az az volna,h. amikor az egérrel rámutatok egy képre,nem mindig töltődik le ( nem lesz nagyobb méretű ),hanem elkezd villogni,és amikor rákattintok,akkor sem mindig tölti be.Esetleg az én böngészőmmel lehet a hiba ?
Megjegyzés küldése