A világ legnehezebb nyelve


A Wang folyó olvasóinak köszönhetően jó ideje tudjuk már, melyik a világ legszórakoztatóbb nyelve. De vajon melyik nyelv a legnehezebb? Tegnap óta erre is tudjuk a választ Juliának köszönhetően, aki elküldte, s Languagehatnek, aki közzétette az alábbi linket, egy videóét, amelyen Juan Andrés és Nicolás Ospina beszélik el dalban, angolosan recsegtetett kiejtéssel, miért képtelenség megtanulni tulajdon anyanyelvüket, a spanyolt. A dalban minden régió megkapja a magáét Argentínától Andalúziáig, a megfelelő kiejtéssel és zenei stílusban előadva. A videó alatt az eredeti szöveget is közöljük azok számára, akik – ezek szerint jó okkal – nem bírják a világ legnehezebb nyelvét, s mellette saját fordítási kísérletünket, amelynek buktatói egyben illusztrálják, tényleg milyen nehéz is ez a nyelv.

Ha olykor megkérdeznek, melyik nyelv megtanulása ígéri a legrövidebb idő alatt a legnagyobb sikert, többnyire a spanyolt szoktam mondani. Mától azonban kétszer is meg kell gondolnom, ha még az anyanyelvi beszélők is ezt tartják a legnehezebbnek. Bár az anyanyelvi beszélő perspektívája olykor nagyon eltérhet a külföldiekétől. Hiszen mi is előbb neveznénk a magyar nyelvet sok másnak, mintsem a legszórakoztatóbbnak.


Yo viajé por distintos países,
conocí las más lindas mujeres,
yo probé deliciosa comida,
yo bailé ritmos muy diferentes.

Desde México fui a Patagonia,
y en España unos años viví,
me esforcé por hablar el idioma,
pero yo nunca lo conseguí…

Qué difícil es hablar el español,
porque todo lo que dices tiene otra definición.
Qué difícil entender el español,
si lo aprendes, no te muevas de región!

Qué difícil es hablar el español,
porque todo lo que dices tiene otra definición.
Qué difícil es hablar el español,
Yo ya me doy por vencido “para mi país me voy.”

Yo estudiaba el castellano cuando hacia la secundaria,
de viaje de estudios nos fuimos para las Islas Canarias.
En el viaje comprendí que de español no sabía nada,
y decidí estudiar filología hispánica en Salamanca.

Terminada la carrera yo viajé a Ciudad de México,
sentía que necesitaba enriquecer mi léxico.
Muy pronto vi que con el español tenía una tara,
y decidí estudiar otros tres años
en Guadalajara.

Cuatro meses en Bolivia,
un postgrado en Costa Rica,
y unos cursos de lectura con un profesor de Cuba.
Tanto estudio y tanto esfuerzo, y al final tú ya lo ves:
ESTE IDIOMA NO SE ENTIENDE
NI AL DERECHO NI AL REVÉS!

Qué difícil es hablar el español,
porque todo lo que dices tiene otra definición.
Qué difícil es hablar el español,
yo ya me doy por vencido “para mi país me voy.”

En Venezuela compré con mi plata una camisa de pana,
Y mis amigos me decían “Ese es mi pana, ese es mi pana!”
Y en Colombia el porro es un ritmo alegre que se canta,
pero todos me miran mal cuando yo digo que me encanta.

Los chilenos dicen cuando hay algo lejos “que está a la chucha”,
y en Colombia el mal olor de las axilas “es la chucha”,
mientras tanto en Uruguay a ese olor le dicen "chivo",
y el diccionario define al chivo como a una "cabra con barbuchas".

Y cambiando una vocal la palabra queda “chucho”,
y “chucho” es un perrito en Salvador y Guatemala.
Y en Honduras es tacaño, y a Jesús le dicen Chucho,
con tantas definiciones, ¿¡cómo se usa esa puta palabra!?

Chucho es frío en Argentina,
Chucho en Chile es una cárcel,
Chucho en México si hay alguien,
con el don de ser muy hábil.

El chucho de Chucho es un chucho ladrando,
y por chucho a Chucho lo echaron al chucho,
el Chucho era frío y lo agarró un chucho
“Qué chucho”– decía,
“extraño a mi chucho”.

Qué difícil es hablar el español,
porque todo lo que dices tiene otra definición.
Qué difícil entender el español,
yo ya me doy por vencido “para mi país me voy.”

Comencé por aprender los nombres de los alimentos,
pero fríjol es "poroto" y "habichuela" al mismo tiempo.
Y aunque estaba confundido con lo que comía en la mesa,
de algo yo estaba seguro,
que ‘strawberry‘ es una fresa.

Y qué sorpresa cuando en México a mí me dijeron "fresa"
por tener ropa de Armani y pedir un buen vino en la mesa.

Con la misma ropa me dijeron "cheto" en Argentina.
“Cheto es fresa yo pensé”–, y pregunté en el mercado en la esquina:

“¿Aquí están buenas las chetas?”–, y la cajera se enojó.
“Andate a la re (peep) que te remil parió!”

Y –“Fresas, parce”– me dijo un colombiano mientras vio que yo mareado me sentaba en una silla.
“Hermanito no sea bruto, y apúntese en la mano:
En Buenos Aires a la fresa le dicen frutilla”.

Ya yo me cansé de pasar por idiota
digo lo que a mí me enseñan y nadie entiende ni jota
y si “ni jota” no se entiende pues pregunte en Bogotá.
Yo me rindo, me abro,
me voy pa’ Canadá!

Un "pastel" es un "ponqué", y un "ponqué" es una "torta",
¡y una "torta" el puñetazo que me dio una española en la boca!

Ella se veía muy linda caminando por la playa
Yo quería decirle algún piropo para conquistarla.
Me acerqué y le dije lo primero que se me ocurrió.
¡Se volteó, me gritó, me escupió y me cacheteó!

“Capullo”– yo le dije, porque estaba muy bonita.
y si capullo es un insulto, ¿quién me explica la maldita cancioncita?

(lindo capullo de alelí, si tú supieras mi dolor,
correspondieras a mi amor, y calmaras mi sufri fri fri fri)

Sufrimiento es lo que yo tengo,
y por más que yo me esfuerzo yo a ti nunca te comprendo.
Ya no sé lo que hay que hacer,
para hacerse entender,
y la plata de mis clases no quisieron devolver.

Qué difícil es hablar el español,
porque todo lo que dices tiene otra definición.
Qué difícil entender el español,
Yo ya me doy por vencido “para mi planeta me voy.”

En España al líquido que suelta la carne la gente le dice "jugo",
Por otro lado en España al jugo de frutas la gente le dice "zumo".
Me dijeron también que el sumo pontífice manda en la religión,
y yo siempre creí que un sumo era en gordo en tanga peleando en Japón.

Conocí a una andaluza, se llamaba Concepción
Su marido le decía “Concha de mi corazón”.

“Vámonos para Argentina, le dije en una ocasión”.
“Yo lo siento pero si me dices ‘concha’ creo que allá mejor no voy.”
“Pero Concha, qué te pasa, si es un muy lindo país,
hay incluso el que compara Buenos Aires con París.”
“De mi apodo allá se burlan de la forma más mugrienta
y siempre hay cada pervertido que de paso se calienta”.

Y con tantos anglicismos todo es más complicado
si traduces textualmente no tienen significado:

“I will call you back”–,
te diría cualquier gringo,
“Yo te llamo pa trá”-,
te dicen en Puelto Lico!

Y "ojos" es "eyes", "ice" es "hielo", ¡"yellow" el color de la yema del huevo!
"Oso" es "bear", y "ver" es "see",
"Si" es una nota que en inglés es "B"…

Y aparte "B" es una "abeja" y también es "ser",
y "Sir" Michael le decía a mi profe de inglés.

Y el que cuida tu edificio es un "guachimán",
y con los chicos de tu barrio sales a "hanguear".
Y la glorieta es un "romboy",
y te vistes con ‘overol’.

¿¡¿¿Por qué tiene que ser tan difícil saber cómo diablos hablar español!?!?

No es que no quiera, perdí la paciencia,
¡la ciencia de este idioma no me entra en la consciencia!
yo creía que cargando un diccionario en mi mochila,
y anotando en un diario todas las palabras que durante el día aprendía,

y leyendo, viajando, charlando, estudiando
y haciendo amigos en cada esquina
y probando todo tipo de comida y comprando enciclopedias y antologías,

YO PENSÉ QUE APRENDERÍA
Y QUE CON FE LO LOGRARÍA
MIS ESFUERZOS FUERON EN VANO!!!!

Yo creía que hablaría el castellano pero YA NO (no no no no)…

Qué difícil es hablar el español,
porque todo lo que dices tiene otra definición

“En Chile "polla" es una apuesta colectiva, en cambio en España es el pene. Alguna gente en México al pene le dice "pitillo", y "pitillo" en España es un cigarrillo y en Venezuela un cilindro de plástico para tomar las bebidas. El mismo cilindro en Bolivia se conoce como "pajita", pero "pajita" en algunos países significa masturbacioncita, y masturbación en México puede decirse "chaqueta", que a la vez es una especie de abrigo en Colombia, país en el que a propósito una gorra con visera es una "cachucha", y "cachucha" en Argentina es una vagina, pero allá a la vagina también le dicen "concha", y "conchudo" en Colombia es alguien descarado o alguien fresco, y un fresco en Cuba es un irrespetuoso! YA ESTOY MAMADO!”

-“Pero ‘mamado’ de qué?
Mamado de borracho?
Mamado de chupeteado?
Mamado de harto?

…This is exhausting…”

Yo ya me doy por vencido,
¡¡¡Para mi país me voy!!!
Sok szép országot bejártam én
megismertem a legszebb nőket
a legfinomabb ételeket ettem
táncoltam más-más ritmusokra.

Mexikótól Patagóniáig,
néhány évet Spanyolországban is éltem,
s igyekeztem megtanulni a nyelvet
de soha nem sikerült nekem…

Milyen nehéz beszélni a spanyolt!
mert minden, amit mondasz, mást is jelent,
milyen nehéz érteni a spanyolt:
ha sikerült, országot ne válts!

Milyen nehéz beszélni a spanyolt!
mert minden, amit mondasz, mást is jelent.
Milyen nehéz beszélni a spanyolt!
Fel is adom, megyek az országomba vissza.

Középiskolában spanyolul tanultam,
a Kanári-szigetekre mentünk osztálykirándulásra,
s ott jöttem rá, hogy spanyolul semmit sem tudok,
hát beiratkoztam Salamancába hispán filológiára.

Az egyetem végén Mexikóvárosba mentem,
tudtam, szókincsem még bővítésre szorul,
s gyorsan megtanultam, hogy semmit sem tudok,
hát újabb három évre beiratkoztam
Guadalajarába.

Négy hónap Bolíviában
PhD kurzus Costa Ricán
néhány félév egy kubai professzorral.
Ennyi erőfeszítés, ennyi tanulás, csak hogy belássam:
EZT A NYELVET MEG NEM TANULOM,
SE SZÍNÉRŐL, SE VISSZÁJÁRÓL!

Milyen nehéz beszélni a spanyolt!
mert minden, amit mondasz, mást is jelent.
Milyen nehéz beszélni a spanyolt!
Fel is adom, megyek az országomba vissza.

Venezuelában pana (bársony) inget vettem, de a
barátaim csak mutogattak rám: „Ez az én panám!” (barátom)
és Kolumbiában a porro egy vidám zene
de furcsán néznek rám, ha azt mondom, szeretem a porrót (a füves cigit).

A chileiek ami messze van, azt mondják rá: „a chuchában van”,
míg Kolumbiában chuchának a hónaljszagot nevezik,
amelyet Uruguayban chivónak mondanak
pedig a chivót a szótár „szakállas kecskének” írja.

És csak egy hangot megcserélve chucho lesz belőle,
ami kutyácskát jelent Salvadorban és Guatemalában,
míg Hondurasban fösvényt, és Jesús beceneve is Chucho:
ennyi jelentéssel hogy használjuk ezt a kurva szót?

A chucho hideget jelent Argentínában,
a chucho börtönt jelent Chilében,
chucho Mexikóban az, akinek
igen fürge a felfogóképessége.

Jesúsnak (Chucho) van egy harapós kuyája (chucho)
s mert túl ravasz (chucho) volt, Jesúst (Chucho) a börtönbe (chucho) csukták
és Jesús fázott (chucho), és influenzás (chucho) lett.
„Hű, de hideg!” (chucho) mondta,
„és még a kutyám (chucho) is hiányzik”.

Milyen nehéz beszélni a spanyolt!
mert minden, amit mondasz, mást is jelent.
Milyen nehéz beszélni a spanyolt!
Fel is adom, megyek az országomba vissza.

Elkezdtem megtanulni az ételek nevét
de a bab hol poroto, hol habichuela,
s noha sosem tudtam, melyik van épp az asztalon,
abban az egyben biztos voltam,
hogy az ʻeper’ az fresa.

És micsoda meglepetés, hogy Mexikóban én voltam fresa (buzis)

mert Armani ingben jártam és drága bort rendeltem az étteremben.

Ugyanebben az ingben cheto voltam Argentínában.
„A cheto tehát fresa”, gondoltam, s megkérdeztem a piacon:

„Jók itt a cheták?”, mire a kofa felhördült:
„Ereggy a ki(xxx) anyádba, aki a világra hozott!”

Fresas, parce” (vizesnyolcas vagy, barátom), mondta egy kolumbiai
amikor látta, hogy félájultan egy székre rogyok.
Barátom, menj biztosra, s írd fel a tenyeredbe,
hogy Buenos Airesben a fresát mondd frutillának.

Már elegem volt, hogy hülyének néznek, csak mert
amire tanítanak, azt mondom, és senki egy betűt sem ért
sőt Bogotában azt sem értik, mi az hogy „egy betűt”,
elegem van, készen vagyok,
megyek innét Kanadába.

A pastel (sütemény) ponqué, és a ponqué meg torta,
és a torta az a pofon, amit egy spanyol nőtől kaptam.

Gyönyörű volt, ahogy sétált ott a parton,
szerettem volna valami bókkal elcsábítani,
hát az első szót kimondtam, ami eszembe jutott,
megfordult, rámkiáltott, leköpött, s pofonvágott!

pedig csak annyit mondtam: capullo (faszfej), hiszen olyan szép volt,
és ha a capullo sértés, ki magyarázza meg azt az átkozott dalt:

(jázminnak szép capullója (bimbója), ha ismernéd fájdalmamat,
viszonoznád szerelmemet, s lecsillapítanád szenvedése dése dése)

Szenvedés ez, ami nekem jutott
és bárhogy erőlködöm, semmit sem értek.
Nem is tudom már, mit kéne tennem,
hogy megértethessem magam,
és a nyelvórák díját sem adja vissza senki.

Milyen nehéz beszélni a spanyolt!
mert minden, amit mondasz, mást is jelent.
Milyen nehéz beszélni a spanyolt!
Fel is adom, megyek a bolygómra vissza.

Spanyolországban a hús leve jugo (lé),
de a gyümölcs jugóját zumónak (lé) mondják.
Azt is mondják, a vallásban a sumo pontífice (a pápa) a főnök,
pedig én a sumót kövér, tangás japán harcosnak hittem.

Ismertem egy andalúz nőt, Concepciónnak hívták,
de férje csak úgy becézgette: „Concha, szívem.”

„Menjünk Argentínába”, mondta neki egy alkalommal.
„Sajnálom, de ha Conchának (argentín: punci) hívsz, jobb, ha nem megyek.”
„De hát Concha, mi ütött beléd, gyönyörű az az ország,
és Buenos Airest egyenesen Párizshoz hasonlítják.”
„Hogyne, hogy a legpiszkosabb módon tréfálkozzanak velem
és még tűzbe is jöjjön egy-két perverz alak.”

S az anglicizmusok még egyet csavarnak a dolgon:
ha szó szerint fordítod, semmi értelmük sincsen:

„I will call you back” –
mondja akármelyik gringó, de hogy
„Yo te llamo pa trá” –
ilyet csak Puelto Licóban hallasz!

És az ʻojos’ angolul ʻeyes’, de az ʻice’ az ʻhielo’, míg a ʻyellow’ a tojás sárgájának színe!
Az ʻoso’ ʻbear’, de a ʻver’ az ʻsee’,
míg a ʻsi’ egy hang, amely angolul ʻB’…

És azonfelül a ʻBʻ abeját (méh) is jelent, és sert (lenni)
de az angoltanárom ʻSir’ Michaelnek hívott engem.

És a házmester az guachiman, (ʻwatchman’)
és a környékbeli fiúk együtt hanguean (lógnak, ʻhang out’)
és a kilátó romboy,
és overolba öltözöl.

De hát miért kell ilyen pokoli nehéz legyen spanyolul beszélni?

Nem mintha nem akarnám, de elfogyott a türelmem:
e nyelv tudománya nem fér be szűk agyamba!
Azt hittem, egy szótárt a hátizsákba dugva,
s minden szót felírva, amit napközben tanulok,

olvasva, utazva, csevegve, tanulva
és barátokat szerezve minden sarkon
minden ételt kipróbálva, enciklopédiákkal és antológiákkal

MAJD MEGTANULOM EGYSZER
ÉS A KITARTÁS MEGSEGÍT –
DE HÁT HIÁBA VOLT MINDEN ERŐFESZÍTÉSEM!!!

Azt hittem, beszélek spanyolul, de már NEM HISZEM (nem nem nem)…

Milyen nehéz beszélni a spanyolt!
mert minden, amit mondasz, mást is jelent.

„Chilében a polla fogadást jelent, míg Spanyolországban a péniszt. Mexikóban ezt némelyek pitillónak mondják, ami Spanyolországban cigarettát jelent, Venezuelában pedig műanyag üdítős poharat. Ugyanez a pohár Bolíviában pajita, ami néhány más országban viszont maszturbáció, amit Mexikóban chaquetának mondanak, ami egyfajta kunyhó Kolumbiában, ahol a szemellenzős sapka cachucha, míg ugyanez Argentínában vaginát jelent, amelyet ugyanott conchának is neveznek, míg conchudo Kolumbiában a szemtelen vagy fürge (fresco) ember, míg Kubában a fresco tiszteletlent jelent. MÁR KÉSZ VAGYOK! (mamado – szó szerint ʻbeszopott’)”

„De mi az, hogy kész vagy? (mamado)
Berúgtál? (mamado de borracho)
Valamit elszívtál? (mamado de chupeteado)
Beteg vagy? (mamado de harto)

…This is exhausting…”

Kész, végem van, feladom
megyek haza a saját országomba!!!

Francisco Goya: Párbaj agyonverésig. Prado, 1820-23 k.

5 megjegyzés:

Csaba írta...

Egy klasszikust szeretnék küldeni mindenkinek, aki szereti:
http://www.youtube.com/watch?v=oT4CKxZWpeg

Studiolum írta...

Hát ez az! És a spanyollal összevetve ezt még lefordítani is reménytelen.

Tamas Deak írta...

Akár nehéz akár nem, mind a kettőt szeretem :)

Márta írta...

Remek!
El is küldöm unokahúgomnak, aki svéd-magyar és tanult spanyolul.
Bogozza Ő is egy kicsit!

El Mexicano írta...

Jópofa cikk, de viccen kívül, szerintem óriási tévedés, hogy a spanyol könnyű nyelv. Én legalábbis soha nem mondanám ezt senkinek, mert saját magamnak is hazudnék vele (pedig már lassan több mint 20 éve foglalkozom a spanyollal).

Mielőtt elkezdtem tanulni a középiskolában, engem is megetettek azzal a szöveggel, hogy "ó, hát a legkönnyebb nyelv" (és hozzáteszem, elég jó a nyelvérzékem, legalábbis annak idején ezt mondták a tanáraim), aztán jött a hatalmas pofáraesés, amikor megírtuk az első dolgozatot belőle.

Legelőször oroszt tanultam általános iskolában (az én koromban még kötelező volt, de ezzel együtt élveztem, mert már akkor szerettem nyelvet tanulni). A spanyolt az angollal egyidőben kezdtem teljesen nulla szintről gimnáziumban, és én a nehézségét az oroszéhoz hasonlítanám.

Azt persze mindannyian tudjuk, hogy valójában (tudományos alapon) nincs könnyű, könnyebb, illetve nehéz és nehezebb nyelv, mert mindegyik egyforma, de úgy gondolom, hogy egy magyar anyanyelvű számára az angolnál könnyebb nyelv nincs, a spanyolt pedig én legalább a közepesen nehéz nyelvek közé sorolnám.