Éljen, éljen Rákosi elvtárs sokáig



„Éljen, éljen Rákosi elvtárs sokáig”. Népdal a Hét évszázad legszebb magyar versei antológiából (1951). DJ Wastrel – DJ Visor – DJ Seaby modern mulatós feldolgozása

Gyertek lányok öltözzetek fehérbe,
Szórjunk rózsát Rákosi elvtárs elébe,
Hadd járjon ő a rózsában bokáig,
Éljen, éljen a Rákosi elvtárs sokáig!
Gyertek lányok öltözzetek fehérbe,
Szórjunk rózsát Rákosi elvtárs elébe,
Pusztuljon a reakció egy szálig,
Éljen, éljen a Rákosi elvtárs sokáig!

Hatvan évvel ezelőtt ünnepelte az ország a hatvanadik évfordulóját egy olyan nagyszabású eseménynek, amelyben megtörténtekor még senki nem látott semmi rendkívülit: egy kis bácskai faluban megszületett Rákosi, akkor még Rosenfeld Mátyás.


Róth Manó – Rákosi Mátyás néven Magyarország legbefolyásosabb politikusa volt 1945-56 között. A Sztálint majmoló kommunista vezért 1953-ban az aktuális szovjet vezetők azzal baszogatták, hogy „meddig akar zsidó király” lenni. Valójában Rosenfeld Mátyás néven született egy adai terménykereskedő fiaként, a Róth Manó gúnynév zsidó származását volt hivatott kidomborítani. Az országot a magyar sztálinizmus idején négy zsidó vezette, az ötödik az ÁVH élére került. Rákosi csúnya, alacsony, kövér ember volt, ronda ázsiai feleséggel és szívta a magyarok vérét, mint a megkergült szúnyog. Így személyében egyszerre fejeződött és fejeződik ki az összes zsidóellenes sztereotípia: a népnyúzó uzsorásé, a Solymosi Eszter vérén hízóé és a nagypapát félholtra verő leninfiúé. Ráadásul a nőket százezrével megerőszakoló ruszkik talpát nyalatta, és elvette a földet meg a jószágot is. A zombi, aki visszatért a gázkamrából, hogy mindenkin bosszút álljon. Nincs az a Cion bölcseinek jegyzőkönyve vagy az a Fajvédő Párt, amelyik jobb mumust szerkeszthetett volna.”
(Bede Márton – Magyari Péter: Ablak-Zsidó, JudapestMatula

Annál fényesebbek voltak azonban a hatvanadik születésnap ünnepségei, amelyekről Murányi Gábor közölt részletes beszámolót Túlteljesítési napló címmel a Múlt-Kor magazin 2011. téli kiadásában. Az ünnepséget kézenfekvő módon Sztálin két évvel korábbi 70. születésnapi ünnepségeiről mintázták. A születésnapot hónapokon át tartó sztahanovista munkaverseny előzte meg 300-400 százalékos túlteljesítési vállalásokkal. Rákosi Mátyás élete képekben címmel fotóalbumot adtak ki vörös bőrkötésben, amelyben fáradságos retusőri munkával állították elő Rákosi és Sztálin sosem volt találkozásának fotódokumentumát. Százezer példányos brosúrában „véglegesítették”, hogy nem az 1938 táján a Szovjetunióban kivégzett, s ilyenformán szalonképtelenné vált Kun Béla, hanem Rákosi volt a Tanácsköztársaság vezetője. És napvilágot látott a Magyar írók Rákosi Mátyásról című antológia, amelyben nem kisebb nagyságok tettek hitet Sztálin legjobb magyar tanítványa mellett, mint Illyés Gyula, Devecseri Gábor, Örkény István, Déry Tibor, Sőtér István, Háy Gyula vagy Zelk Zoltán.

Ő az országépítőkhöz így szólt:
„Az égbolt a felső határ!”
Kereken ragyog a tiszta égbolt
és Sztálinváros benne áll.
                                                                        Devecseri Gábor

Baumann Antal és felesége felajánlják, hogy Rákosi születésnapjáig teljesítik első félévi tojásbeszolgáltatási tervüket (A Múlt-Kor illusztrációja)

Rákosi Mátyás és Lenin sosem volt találkozója. Festmény. „Rákosi úgy érezte, hogy Lenin belelát, keresztüllát rajta, mint a tiszta üvegen. És ez nagyon jólesõ érzés volt. A szíve gyorsabban vert.” (Illés Béla: Történelmi lecke, in: Magyar írók Rákosi Mátyásról)

A születésnap előestéjén, 1952. március 8-án grandiózus operaházi köszöntőt tartottak, amelyen a szellemi élet számos kiválósága képviseltette magát a dísztribünön Kodály Zoltántól Tóth Aladárig, az Operaház igazgatójáig, és Szabó Páltól, az Írószövetség vezetőjétől Rusznyák Istvánig, a Magyar Tudományos Akadémia elnökéig.

Rákosi Mátyás meghívója saját születésnapi ünnepségére, amely 1-es helyett érthetetlenül a 209-es számot viseli


A Szabad Nép tudósítása az ünnepségről

Az AVH vegyeskarának megnyitója az operaházi ünnepségen


Operaházi dísztribün, 1952. március 8. (A Múlt-Kor illusztrációja)

A születésnap fénypontja azonban a Munkásmozgalmi Múzeum felavatása volt, amelyet az 1949-ben megszüntetett Kúria, a Legfőbb Bíróság épületéből alakítottak át. Az 1952. március 9-én megnyitott első kiállítás pedig nem más volt, mint a Rákosi Mátyás életét bemutató tablók, valamint azok az ajándékok, amelyeket a hálás magyar nép küldött neki hatvanadik születésnapjára.





A hatvanadik születésnap hatvanadik évfordulóján, három hete, március 9-én nyílt meg az időközben Néprajzi Múzeummá átalakított épületben, ugyanazokon a galériákon ugyanaz a kiállítás. Vagyis nem teljesen ugyanaz. Az ajándéktárgyaknak csak egy része látható, de ez is elég ahhoz, hogy felidézze a kor nyomasztását. Tíz-húsz éve, a szocializmustól frissen megszabadulva még inkább nevettünk volna bumfordiságukon, de manapság már jobban átérezzük azt a politikai klímát, amely létrehozta őket, és láttukra arcunkra fagy a nevetés. A tablók helyett pedig egyetlen nagy képernyőn követik egymást az egykori kiállítás fotói, s egy másikon körbe-körbe jár a korabeli filmhíradó, amelyekből az itt közölt fekete-fehér képeket is merítettük. A kiállításnak saját blogja is van az egyes tárgyak részletes leírásával: nézzenek át rá!




23 megjegyzés:

Tamas Deak írta...

Hozzáilleszteném még a témához Nemes János: Rákosi Mátyás születésnapja c. alapművét. Benne említik meg azt az észak-koreai apukát, akinek lánya e neves napon született, így ő is a Mátyás nevet kapta.
De asszem tán Phenjanban még mindig létezik Rákosi Mátyás Kórház.

Studiolum írta...

Igen, a kórház még mindig létezik. Épp nemrég volt róla valami a magyar tévében is (nem láttam, csak hallottam róla). Itt egy részletes történet róla.

bitxəšï írta...

Ami Rákosi ázsiai feleségét illeti, egy szaha (саха, jakut) nőt vett feleségül.
(a szaha wikipédia szócikke: http://sah.wikipedia.org/wiki/%D0%9C%D0%B0%D1%82%D1%8C%D1%8F%D1%88_%D0%A0%D0%B0%D0%BA%D0%BE%D1%88%D0%B8 )

Studiolum írta...

Igen, ezt az angol változatban így is fordítottam, hogy az ázsiai olvasók ne érezzék ám blokk dehonesztálónak a megjelölést. A magyarban azonban nem változtathattam meg a Matula eredetijét, meg hát őszintén, hányan tudják, mi az a jakut/szaha? :)

bucin írta...

Rákosi jakut feleségétől Diószegi Vilmos is gyűjtött néprajzi anyagot és Kovács Margithoz járt gyurmázni (agyagozni).
Egy apró (fél)anekdota: egyszer Rákosi felesége a kőbányai teherpályaudvaron szállt fel az elnöki vonatra és ott várakozott az állomáson, tél volt és egy gyönyörű bunda volt rajta. Pár munkás felfigyelt rá, azt hitték, hogy valami luxusribanc és elkezdtek neki beszólogatni. (Hogy mi történt ezután azt nem tudom, mert nagyapám mindig csak eddig mesélte (ő volt az állomásfőnök)).

Studiolum írta...

A történet remek, de elég gyanús: Rákosi felesége kőbányai teherpályaudvaron az elnöki vonatra? és sehol egy géppisztolyos, aki jelezze a munkásoknak, hogy mi az ábra? Nagyapád szavában természetesen nem kételkedem, de jó lenne további részleteket is tudni az esetről.

Rafael Balázs írta...

Az a vitrines terítő... ezt még az Alaptörvény(?) asztala sem tudta überelni...

Per Spegulo írta...

...sőt legutóbb a Rákosi Mátyás Kórháznak a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat, vagy a baptisták vittek gyógyszer és műszer segélyt. Kiderült az is, hogy európai szem számára szokatlan, az indiai mély-nyomort ismerők számára is szokatlan lerobbantsága ellenére a "legjobban felszerelt" észak-koreai kórház még ma is.

Per Spegulo írta...

Studiolum uram, egy megjegyzés:
Azért Gagyi János 1.5 holdas egyéni paraszt felajánlása sem semmi - ő május 1-ig vállalja az egész éves tojás és baromfi beszolgáltatást...

Úgy megnézném az arcát a következő népgazdasági évi terv előírásainak megismerésénél, amikor azt mondja neki a "szeretet" helyi ávéhás, hogy: na de Gagyi elvtárs, tavas is tudta kevesebb mint fél év alatt az éves tervet teljesíteni; és még a csirkéi sem döglöttek bele, szóval ebben az évben 300%-kal felemeljük a tervet. Ugye, nem bánja János bátyám!?

Per Spegulo írta...

Bocsánat, mindig elfelejtek valamit.
A Magyar írók Rákosi Mátyásról c. kötethez.
Azt olvasni róla, hogy összesen 3 író merte megtagadni, hogy írjon bele: Nagy Lajos, Füst Milán és Tersánszky Józsi Jenő.

Na most, ez utóbbi nem igaz. Tersánszky Józsi Jenő hatalmas bohém volt (és kiváló tollú író), de nem született hős.
Ő be is nyújtotta hát határidőre a penzumot, csak valamiért a bizottság azt nem illesztette be a kötetbe.
Az írás címe ez volt: "A nadrágtartógyáros". A főhősnek - a nadrágtartógyárosnak - az volt a mániája, hogy hózentrógeres szobrokat készíttetett saját magáról, amiket később saját pincéjében állított fel és azokat éjszakánként ott csodálgatta. Ja, és a főhős egy kis kopasz ember volt...
Szinte érthetetlen, mi lehetett a baj ezzel az egyébként kiváló írással... Hja kérem, már akkor is "nyomták Krahácsot", elnyomták a valódi művészetet.

IttasKöltő írta...

Ismerek egy srácot a környezetemben, de nem nagyon találkozunk, mert csak ismerem és tudom ki ő... De még sose mertem megkérdezni tőle, hogy mit szólt a szülei döntéséhez mikor Mátyásnak nevezték el... A családnevét gondolom már ki sem kell fejtsem...

Névtelen írta...

Tudomásom szerint Faludy György is beküldött egy írást.
Méghozzá Arany János: A walesi bárdok című versét.

Studiolum írta...

Tersánszky írásáról olvastam már másutt is, de Faludyéról honnan lehet tudni? Nagyszerű gesztus, ha tényleg megtette.

Kinga írta...

A "Pokolbéli Víg Napjaim"-ban írja. De nem Rákosi, hanem Sztálin születésnapjára kellett volna verset írnia.

Studiolum írta...

Nem rossz! Azért jobban örültem volna, ha más is írja ezt róla, nem csak ő önmagáról.

Kinga írta...

Hát igen.
Bár annál a résznél említi, amikor az ÁVÓ-nál történt kihallgatásáról ír, amelyben egyébként egyáltalán nem mutatja hősnek magát.

Azt írja, ez volt az egyetlen vádpont a sok ellene felhozott marhaság között, ami igaz volt.
Nem értette, hogy jöttek rá, hogy ő küldte be névtelenül a Walesi bárdokat, hiszen különösen óvatos volt a feladással.
A kihallgatótiszt azt válaszolta, hogy a felkért szerzők egy része küldött művet, másik része kimentette magát különféle nyomós okokkal, egyedül ő nem tette egyiket sem, viszont mindössze egy névtelen levelet kaptak.
Elemi matematika.

Tamas Deak írta...

Faludy emlékezetem szerint 52-ben már Recsken volt.

bucin írta...

rákosi feleségét nem kellett annyira védeni, több helyre egyedül ment (erről ír valamennyi farkas vlagyimir a visszaemlékezésiben)
állítólag berendeztek neki egy buddhista szentélyt is, ahol a falakon nagy horogkeresztek feszültek (ennek valaki utánajárhatna)

Petrus Augustinus írta...

Azok valószínüleg svasztikák voltak, nem horogkeresztek (amik fordított irányban hajló svasztikák). Mondjuk akkor is ütősen hangzik.

bitxəšï írta...

A szvasztika mindkét irányba fordulhat (卐, 卍)- mellesleg a kínai írásjegykészlet része is:
http://fubito.blogspot.jp/2010/03/szvasztika-mint-kandzsi.html

Szabolcs írta...

Rég nem jártam erre, Tamás,
de csupán ezért megérte.

"de manapság már jobban átérezzük azt a politikai klímát, amely létrehozta őket, és láttukra arcunkra fagy a nevetés."

Igazabbat nem szólhattál volna!

Studiolum írta...

Bár ne lenne rá okom!

Tamas Deak írta...

A kőbányai teherpályaudvaros sztorihoz : az pontosan úgy volt, ahogy mondatott. Frisnyák Zsuzsanna remek könyvében írja, hogy ez volt régen a királyi vonat útvonala, és a kőbányai teherpályaudvaron szálltak fel a kormányzói, elnöki különvonatokra.