Szahalin, 1894-1905


Az Oroszország távol-keleti partjai közelében fekvő Szahalin-szigeten egészen a 19. századig csupán az őslakók éltek: északi részén a nyivhek, délin az ainuk, ami egyszersmind azt is mutatja, hogy sziget volta ellenére milyen szoros kapcsolatban áll a környező vidékekkel: a nyivhek a már említett Amur vidékéről vándoroltak be, ahol egy részük még ma is él (az Amur-parti mesék-ben is szerepelnek), míg az ainuk Japánnak a szigettel szomszédos északi részén, Hokkaido szigetén laknak. A sziget nevét is az Amur folyó mandzsu nevéről – Sahaliyan, Fekete-folyó – kapta, amelynek torkolatával szemben fekszik.

A sziget gyarmatosítása ugyancsak két oldalról indult meg a 19. század első éveiben. Oroszország és Japán közel százötven éven át versengett a Szahalin fölötti uralomért. A sziget északi része orosz, déli része japán fennhatóság alá került, s noha Japán az 1875-ös szentpétervári békében lemondott róla, az 1905-ös orosz-japán háborúban ismét visszaszerezte és önálló provinciává szervezte Karafuto néven. A második világháború végén a szovjetek foglalták el tőlük, majd 1949-ben ki is telepítették a félmilliós japán lakosságot Japánba – már akiket előtte nem deportáltak észak-szahalini vagy szibériai munkatáborokba. A japánokkal együtt utasították ki az általuk elnyomott őslakos ainukat is, míg az ugyancsak általuk a háború alatt behozott koreai kényszermunkások maradhattak: így vált Dél-Szahalin a Szovjetunió legnagyobb koreai nemzetiségi területévé.


Az alábbi százhúsz fénykép Szahalin első „orosz” korszakából, az 1894-1905 közötti időszakból származik, legalábbis ezzel a megjelöléssel terjednek az orosz neten. Semmi többet nem tudni róluk: sem készítőjüket, sem céljukat, sem őrzési helyüket. Több szerepel közülük a sziget 1903-as nagy monográfiájában, Vlasz Dorosevics Szahalin (Katorgá)-jában is, de sok más nem, és a fotók minősége is jobb a könyvben megjelenteknél. Lehetséges, hogy Dmitrij Jermakov képeihez hasonlóan helyi fotográfusok készítették őket erre szervezett expedíciókon, hogy aztán műtermükben árulják, ahol könyvillusztráció céljára is vásárolták őket. A képek az őslakosok mellett az új településeket is ábrázolják, valamint a nagy út- és vasútépítéseket, bányákat és hidakat az ott dolgozó orosz kényszermunkásokkal együtt. Aki többet tud róluk, írjon nekünk.












6 megjegyzés:

bucin írta...

volt pár kép amin éppen vasutat építettek, ezzel kapcsolatban ajánlom mindenkinek becses figyelmébe: gubányi károly: öt év mandzsúországban (1907), gubányi a mandzsúriai vasút építkezésén dolgozott mérnökként

Studiolum írta...

Nagyon köszönöm, utánanézek!

bitxəšï írta...

Érdekesek a képek!

Ami a nyivheket illeti, 1-2 éve jelent meg Japánban egy könyv, ami a Japán környékén beszélt nyelveket mutatja be. Ezek között a nyivh is helyet kapott, és mivel CD is jár a könyvhöz, lehet nyivh beszédet is hallgatni. http://fubito.blogspot.com/2010/03/japan-nyelv-szomszedai.html

maxab írta...

Bár csak felületesen olvastam a postot, de az ainukkal Török Aurél (is) foglalkozott.
A 16-os kép pedig ismerősnek tűnik, utánanézek...

Studiolum írta...

bitxəšï: Nagyon jó a könyv! Mellesleg eszembe jutott, hiánypótló lenne egy ilyen könyv Magyarország központtal is, a köröttünk beszélt néhány nyelv hasonló legfontosabb mondataival, használata nagyot dobna a kölcsönös szimpátián.

maxab: Melyik mozaik 16-os képe?

bitxəšï írta...

Igen, lehetne Mo-on is egy hasonló könyvet kiadni (én a jiddist is belevenném, bár nem tudom, hogy Mo-on beszéli-e még egyáltalán valaki anyanyelvként).